Regolamento art MICAR sulle crypto testo multilingue 2023/1114 HU

(1) Ha egy természetes vagy jogi személy vagy összehangoltan eljáró több ilyen személy (a részesedést szerezni kívánó személy) közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedést kíván szerezni egy eszközalapú_token kibocsátójában, vagy ilyen befolyásoló_részesedését közvetlenül vagy közvetve növelni kívánja, oly módon, hogy szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya elérje vagy meghaladja a 20 %-ot, a 30 %-ot vagy az 50 %-ot, vagy oly módon, hogy az eszközalapú_token kibocsátója a leányvállalatává váljon, erről a szándékáról írásban értesítenie kell a kibocsátó illetékes_hatóságát, és közölnie kell a szándékolt részesedés nagyságát, valamint a Bizottság által a 42. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardban előírt információkat.

(2) Minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely döntést hozott egy eszközalapú_token kibocsátójában fennálló befolyásoló_részesedés közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről, döntéséről a részesedés elidegenítését megelőzően írásban értesítenie kell az illetékes_hatóságot a részesedés nagyságának megjelölésével. Az említett személy akkor is értesíti az illetékes_hatóságot, ha úgy dönt, hogy befolyásoló_részesedését oly módon csökkenti, hogy szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya 10 %, 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenjen, vagy hogy az eszközalapú_token kibocsátója már ne legyen a leányvállalata.

(3) Az illetékes_hatóság azonnal, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti értesítés átvételét követő két munkanapon belül írásban visszaigazolják annak átvételét.

(4) Az illetékes_hatóság az e cikk (3) bekezdésében említett írásos átvételi elismervény keltétől számított 60 munkanapon belül értékelik az e cikk (1) bekezdésében említett szándékolt részesedésszerzést és a Bizottság által a 42. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokban előírt információkat. Az értesítés átvételének elismerésekor az illetékes_hatóság tájékoztatja a részesedést szerezni kívánó személyt az értékelési időszak befejezésének időpontjáról.

(5) A (4) bekezdésben említett értékelés elvégzése során az illetékes_hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges kiegészítő információkat kérhetk a részesedést szerezni kívánó személytől. Ezt a kérést az értékelés véglegesítése előtt, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett írásbeli átvételi elismervény keltétől számított 50. munkanapon kell megtenni. Az információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

Az illetékes_hatóság az e bekezdés első albekezdésében említett kiegészítő információk kézhezvételéig felfüggeszti a (4) bekezdésben említett értékelési időszakot. A felfüggesztés nem tarthat tovább 20 munkanapnál. Az illetékes_hatóság esetleges – a kapott információ kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérése nem járhat az értékelési időszak újabb felfüggesztésével.

Az illetékes_hatóság az e bekezdés második albekezdésében említett felfüggesztést legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbíthatja, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az Unión kívül található vagy harmadik ország jogának szabályozása alá tartozik.

(6) Az az illetékes_hatóság, amelyik a (4) bekezdésben említett értékelés befejezését követően úgy dönt, hogy ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést, erről két munkanapon belül és minden esetben a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpont előtt értesíti a részesedést szerezni kívánó személyt. Az értesítésben meg kell jelölni ezen döntés indokait.

(7) Amennyiben az illetékes_hatóság nem ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpontig, a szándékolt részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni.

(8) Az illetékes_hatóság megszabhatja az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet azokra a természetes és jogi személyekre, valamint egyes egyéb vállalkozásokra alkalmazandó, akik vagy amelyek kriptoeszközök kibocsátásában, azokra vonatkozó nyilvános_ajánlattételben és kereskedésbe történő bevezetésükben vesznek részt, vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)	azon személyekre, akik kizárólag anyavállalataiknak, saját leányvállalataiknak vagy anyavállalatuk más leányvállalatainak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat;

b)	a fizetésképtelenségi eljárás során eljáró felszámolóra vagy vagyonfelügyelőre, kivéve a 47. cikk alkalmazásában;

c)	az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, amennyiben monetáris hatósági minőségben járnak el, illetve az egyéb tagállami hatóságokra;

d)	az Európai Beruházási Bankra és leányvállalataira;

e)	az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és az Európai Stabilitási Mechanizmusra;

f)	nemzetközi közjogi szervezetekre.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a kriptoeszközökre, amelyek egyediek és nem helyettesíthetők más kriptoeszközökkel.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következők közül egynek vagy többnek minősülő kriptoeszközökre:

a)	pénzügyi eszközök;

b)	betétek, beleértve a strukturált betéteket is;

c)	pénz, kivéve, ha elektronikus pénz-tokennek minősül;

d)	értékpapírosítási pozíciók az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítással összefüggésben;

e)	olyan nem-életbiztosítási vagy életbiztosítási termékek, amelyek a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi (27) irányelv I. és II. mellékletében felsorolt biztosítási ágazatokba tartoznak, vagy az említett irányelvben szereplő viszontbiztosítási és visszaengedményezési szerződések;

f)	olyan nyugdíjtermékek, amelyek a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos juttatásokra feljogosító termékként elismert termékek;

g)	az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) vagy a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó hivatalosan elismert foglalkoztatóinyugdíj-rendszerek;

h)	olyan egyéni nyugdíjtermékek, amelyeknél a nemzeti jog alapján a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíj termék vagy annak szolgáltatója tekintetében;

i)	az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott páneurópai egyéni nyugdíjtermék;

j)	a 883/2004/EK rendelet (30) és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) hatálya alá tartozó szociális biztonsági rendszerek.

(5) Az ESMA 2024. december 30-ig az e cikk (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki a kriptoeszközök pénzügyi eszköznek való minősítésének feltételeiről és kritériumairól.

(6) Ez a rendelet nem érinti az 1024/2013/EU rendeletet.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

1.	„ megosztott_főkönyvi_technológia” vagy „DLT”: a megosztott_főkönyvek működését és használatát lehetővé tevő technológia;

2.	„ megosztott_főkönyv”: az ügyletek nyilvántartását tartalmazó, a DLT-hálózati_csomópontok adott körében konszenzusos_mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált adattár;

3.	„ konszenzusos_mechanizmus”: olyan szabályok és eljárások, amelyek révén a DLT-hálózati_csomópontok között megállapodás születik arról, hogy valamely ügyletet validálnak;

4.	„ DLT-hálózati_csomópont”: egy hálózat részét képező eszköz vagy folyamat, amely valamely megosztott_főkönyvön belül található valamennyi ügylet nyilvántartásának teljes vagy részleges másolatát tartalmazza;

5.	„ kriptoeszköz”: érték vagy jog digitális megtestesítője, amely megosztott_főkönyvi_technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható;

6.	„ eszközalapú_token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amely nem elektronikus pénz-token, és amely stabil érték fenntartására törekszik azáltal, hogy másik értékhez vagy joghoz, vagy ezek kombinációjához van kötve, beleértve egy vagy több hivatalos_ pénznemet is;

7.	„ elektronikus pénz-token” vagy „e- pénz-token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amely stabil érték fenntartására hivatott azáltal, hogy egy hivatalos_ pénznem értékéhez van kötve;

8.	„ hivatalos_ pénznem”: egy ország központi bank vagy más monetáris hatóság által kibocsátott hivatalos_ pénzneme;

9.	„ felhasználói_token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amelynek rendeltetése kizárólag a kibocsátója által nyújtott áruhoz vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása;

10.	„ kibocsátó”: természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely kriptoeszközöket bocsát ki;

11.	„kérelmező kibocsátó”: olyan eszközalapú_token- vagy elektronikus pénz-token kibocsátó, aki, illetve amely az említett tokenek nyilvános_ajánlattételének vagy kereskedésbe történő bevezetésének engedélyezésését kérelmezi;

12.

„ nyilvános_ajánlattétel”: személyeknek szóló, bármilyen formában és bármilyen eszközzel tett közlés, amely elegendő információt ad az ajánlattétel feltételeiről és a felajánlott kriptoeszközökről ahhoz, hogy lehetővé tegye a leendő birtokosok számára az adott kriptoeszközök megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát;

13.	„ ajánlattevő”: természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, vagy a kibocsátó, aki vagy amely nyilvános_ajánlattétel keretében kriptoeszközöket kínál;

14.	„ pénz”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában meghatározott pénz;

15.	„ kriptoeszköz-szolgáltató”: olyan jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében szakmai alapon egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt ügyfelek részére, és aki vagy amely az 59. cikkel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújthat;

16.

„ kriptoeszköz-szolgáltatás”: a következő szolgáltatások és tevékenységek bármely kriptoeszközhöz kapcsolódóan:

a)	kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;

b)	kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;

c)	kriptoeszközök átváltása pénzre;

d)	kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;

e)	kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása;

f)	kriptoeszközök elhelyezése;

g)	kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;

h)	kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás;

i)	kriptoeszközök portfóliókezelése;

j)	kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;

17.	„ kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása”: kriptoeszközök vagy az ilyen kriptoeszközökhöz való hozzáférés – adott esetben privát kriptográfiai kulcs formáját öltő – eszközének ügyfelek nevében történő letéti őrzése vagy ellenőrzése;

18.

„ kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése”: egy vagy több olyan multilaterális rendszer irányítása, amely – a rendszeren belül és annak szabályaival összhangban – összehozza több harmadik fél kriptoeszköz-vételi és -eladási szándékát vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez, kriptoeszközök pénzre vagy kriptoeszközök más kriptoeszközre történő átváltásával;

19.	„ kriptoeszközök átváltása pénzre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel pénz ellenében, saját tőke felhasználásával;

20.	„ kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel más kriptoeszközök ellenében, saját tőke felhasználásával;

21.

„ kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása”: egy vagy több kriptoeszköz ügyfelek nevében történő vételére vagy eladására, illetve egy vagy több kriptoeszköz ügyfelek nevében történő jegyzésére vonatkozó megállapodások megkötése, beleértve a kriptoeszközöknek a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés pillanatában történő értékesítésére vonatkozó szerződések megkötését;

22.	„ kriptoeszközök elhelyezése”: kriptoeszközök vevők részére történő forgalmazása az ajánlattevő vagy az ajánlattevővel kapcsolatban álló személy nevében vagy javára;

23.

„ kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása”: egy vagy több kriptoeszköz vételére vagy eladására, vagy egy vagy több kriptoeszköz jegyzésére vonatkozó megbízás fogadása valamely személytől, továbbá e megbízás végrehajtás céljából harmadik félnek történő továbbítása;

24.

„ kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás”: kriptoeszközökkel kapcsolatos egy vagy több ügyletre, vagy a kriptoeszköz-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó, személyre szabott ajánlások adásának felkínálása, ajánlások adása vagy beleegyezés ajánlások adásába ügyfél részére, az ügyfél kérésére vagy a tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató kezdeményezésére;

25.	„ kriptoeszközök portfóliókezelése”: ügyfelek által adott megbízásoknak megfelelően portfólió kezelése ügyfelenkénti mérlegelés alapján, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak egy vagy több kriptoeszközt;

26.	„ kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása”: kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásoknak az egyik megosztott_főkönyvi címről vagy számláról a másikra, természetes vagy jogi személy nevében történő nyújtása;

27.

„ vezető_testület”: valamely kibocsátó, ajánlattevő vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy kriptoeszköz-szolgáltató testülete vagy testületei, amely, illetve amelyek a nemzeti joggal összhangban van(nak) kinevezve, amely, illetve amelyek jogosult(ak) a szervezet stratégiájának, céljainak és általános irányításának a meghatározására, továbbá amely, illetve amelyek felügyeli(k) és ellenőrzi(k) a vezetői döntéshozatalt a szervezetnél, és amely magában foglalja, illetve amelyek magukban foglalják azokat a személyeket, akik a szervezet üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják;

28.	„ hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott és a 2013/36/EU irányelv alapján engedélyzett hitelintézet;

29.	„ befektetési_vállalkozás”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott és a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési_vállalkozás;

30.	„ minősített_befektetők”: a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának 1–4. pontjában felsorolt személyek vagy szervezetek;

31.	„ szoros_kapcsolat”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott szoros_kapcsolat;

32.	„ eszköztartalék”: azon tartalékeszközök kosara, amelyek biztosítják a kibocsátóval szembeni követelést;

33.

„ székhely_szerinti_tagállam”:

a)	ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőjének vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személynek a bejegyzett székhelye az Unióban van, az a tagállam, amelyben az említett ajánlattevő vagy személy bejegyzett székhelye található;

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőjének vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személynek nincs az Unióban bejegyzett székhelye, de egy vagy több fióktelepe az Unióban van, az ajánlattevő vagy a személy által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben az ajánlattevő vagy a személy fióktelepekkel rendelkezik;

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevője vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személy harmadik országban letelepedett és nincs fióktelepe az Unióban, az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy választása szerint vagy az a tagállam, amelyben a kriptoeszközökre vonatkozó első nyilvános_ajánlattételt tervezik, vagy az a tagállam, amelyben az említett kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetése iránti első kérelmet benyújtják;

d)	eszközalapútoken- kibocsátó esetében az a tagállam, amelyben az eszközalapútoken- kibocsátó bejegyzett székhelye található;

e)	elektronikus pénz-tokenek kibocsátói esetében azok a tagállamok, amelyekben az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóját a 2013/36/EU irányelv szerinti hitelintézetként, vagy a 2009/110/EK irányelv szerinti elektronikus pénz- kibocsátó intézményként engedélyezték;

f)	kriptoeszköz-szolgáltatók esetében az a tagállam, amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató bejegyzett székhelye található;

34.

„ fogadó_tagállam”: az a tagállam, amelyben az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt tesz közzé vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmez, vagy amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt, amennyiben az eltér a székhely_szerinti_tagállamtól;

35.

„ illetékes_hatóság”:

az egyes tagállamok által az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevői vagy az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, az eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók tekintetében a 93. cikkel összhangban kijelölt egy vagy több hatóság;

b)	az egyes tagállamok által a 2009/110/EK irányelv alkalmazásában az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói tekintetében kijelölt egy vagy több hatóság;

36.

„ befolyásoló_részesedés”: eszközalapútoken- kibocsátóban vagy kriptoeszköz-szolgáltatóban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely vagy a tőke, vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon eszközalapútoken- kibocsátó vagy kriptoeszköz-szolgáltató irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

37.	„ lakossági_birtokos”: olyan természetes személy, aki olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, üzleti tevékenysége, szakmája vagy foglalkozása körén;

38.

„ online_interfész”: valamely ajánlattevő vagy kriptoeszköz-szolgáltató által vagy nevében működtetett szoftver, beleértve a honlapot, a honlap egy részét vagy egy alkalmazást, amely arra szolgál, hogy a kriptoeszköz-birtokosoknak hozzáférést biztosítson a kriptoeszközeikhez és az ügyfeleknek hozzáférést biztosítson a kriptoeszköz-szolgáltatásokhoz;

39.	„ ügyfél”: bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt;

40.	„ saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontjában meghatározott, saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás;

41.	„ pénzforgalmi szolgáltatások”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások;

42.	„ pénzforgalmi szolgáltató”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató;

43.	„elektronikus pénz- kibocsátó intézmény”: a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikus pénz- kibocsátó intézmény;

44.	„elektronikus pénz”: a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz;

45.	„ személyes_adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes_adat;

46.	„ pénzforgalmi intézmény”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 4. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmény;

47.	„ ÁÉKBV_alapkezelő_társaság”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság;

48.	„ alternatívbefektetésialap-kezelő”: a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) 4. cikke (1) bekezdésének b) alpontjában meghatározott ABAK;

49.	„ pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

50.	„ betét”: a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott betét;

51.	„strukturált betét”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott strukturált betét.

(2) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendeletnek az e cikk (1) bekezdésében megállapított fogalommeghatározások technikai elemeinek további meghatározása, és e fogalommeghatározásoknak a piaci folyamatokhoz és a technológiai fejlődéshez való hozzáigazítása révén történő kiegészítésére vonatkozóan.

II. CÍM

ESZKÖZALAPÚ TOKENEKTŐL VAGY ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEKTŐL ELTÉRŐ KRIPTOESZKÖZÖK

4. cikk

Az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel

(1) Az Unión belül senki nem kínálhat eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközt nyilvános_ajánlattétel keretében, kivéve, ha az adott személy:

a)	jogi személy;

b)	a 6. cikknek megfelelően az említett kriptoeszköz tekintetében kriptoeszköz-alapdokumentumot állított össze;

c)	a 8. cikknek megfelelően megküldte a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

d)	a 9. cikknek megfelelően közzétette a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

e)	a 7. cikknek megfelelően - amennyiben készült ilyen - az említett kriptoeszköz tekintetében marketingközleményeket állított össze;

f)	a 9. cikknek megfelelően - amennyiben készült ilyen - az említett kriptoeszköz tekintetében marketingközleményeket tett közzé;

g)	megfelel a 14. cikkben az ajánlattevőkre megállapított követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés b), c), d) és f) pontja nem alkalmazandó az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó alábbi nyilvános_ajánlattételekre:

a)	az ajánlattétel tagállamonként 150-nél kevesebb természetes vagy jogi személyre irányul, mely személyek saját számlára járnak el;

b)	egy, az ajánlattétel kezdetétől számított 12 hónapos időszak során az Unióban nyilvános_ajánlattétel keretében kínált kriptoeszköz teljes ellenértéke nem haladja meg az 1 000 000 EUR-t, vagy a más hivatalos_ pénznemben vagy kriptoeszközben számított, ezzel egyenértékű összeget;

c)	a kriptoeszközre vonatkozó ajánlattétel kizárólag minősített_befektetőknek szól és a kriptoeszközt csak ilyen minősített_befektetők birtokolhatják.

(3) Ez a cím nem alkalmazandó az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételekre, amennyiben a következők bármelyike teljesül:

a)	a kriptoeszközt ingyenesen ajánlják fel;

b)	a kriptoeszköz automatikusan jön létre a megosztott_főkönyv fenntartásáért vagy az ügyletek validálásáért járó jutalomként;

c)	az ajánlattétel egy már létező vagy működő áruhoz vagy szolgáltatáshoz hozzáférést biztosító felhasználói_tokenre vonatkozik;

d)	a kriptoeszköz birtokosa kizárólag arra jogosult, hogy a kriptoeszközök árukra és szolgáltatásokra váltsa be egy olyan kereskedőkből álló, korlátozott hálózaton belül, amelyek szerződéses megállapodásokat kötöttek az ajánlattevővel.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a kriptoeszköz nem tekinthető ingyenesen felajánlottnak, ha a vevőknek az említett kriptoeszközért cserébe meg kell adniuk személyes_adataikat, vagy vállalniuk kell azok megadását az ajánlattevő részére, vagy ha a kriptoeszköz ajánlattevője e kriptoeszköz leendő birtokosaitól díjakat, jutalékokat, vagy pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatásokat vesz át.

Amennyiben az első albekezdés d) pontjában említett körülmények fennállása esetén a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel teljes ellenértéke az Unióban az eredeti nyilvános_ajánlattétel kezdetétől számított minden egyes 12 hónapos időszakban meghaladja az 1 000 000 EUR-t, az ajánlattevő értesítést küld az illetékes_hatóságnak, amely tartalmazza az ajánlat leírását és kifejti, hogy az ajánlat az első albekezdés d) pontja értelmében miért mentesül e cím alól.

A harmadik albekezdésben említett értesítés alapján az illetékes_hatóság kellően indokolt határozatot hoz, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tevékenység nem felel meg az első albekezdés d) pontja szerinti, a korlátozott hálózatokra vonatkozó mentességnek, és erről tájékoztatja az ajánlattevőt.

(4) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt mentességek nem alkalmazandók, ha az ajánlattevő vagy az ajánlattevő nevében eljáró más személy bármilyen formában jelzi azon szándékát, hogy egy eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kívánja kérni.

(5) Az 59. cikk szerinti kriptoeszköz-szolgáltatói engedély nem szükséges kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása esetén, és az olyan kriptoeszközökhöz kapcsolódó kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások nyújtásához, amelyek nyilvános_ajánlattétele e cikk (3) bekezdése értelmében kivételt képez, kivéve, ha:

a)	ugyanarra a kriptoeszközre vonatkozóan létezik egy másik nyilvános_ajánlattétel, és az az ajánlat nem részesül mentességben; vagy

b)	ha az ajánlott kriptoeszközt kereskedési platformra van bevezetve.

(6) Ha az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel olyan, árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító felhasználói_tokent érint, amely még nem létezik vagy nem működik, a kriptoeszköz-alapdokumentumban leírt nyilvános_ajánlattétel időtartama nem haladhatja meg a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételétől számított 12 hónapot.

(7) Az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó későbbi nyilvános_ajánlattételt az (1) bekezdésben foglalt követelmények hatálya alá tartozó, külön nyilvános_ajánlattételnek kell tekinteni, a (2) vagy (3) bekezdés későbbi nyilvános_ajánlattételre való esetleges alkalmazásának sérelme nélkül.

Az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó későbbi nyilvános_ajánlattételhez nem szükséges további kriptoeszköz-alapdokumentum, amennyiben kriptoeszköz-alapdokumentumot tettek közzé a 9. és 12. cikkel összhangban, és az alapdokumentum elkészítéséért felelős személy írásban hozzájárul annak használatához.

(8) Amennyiben az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel mentesül a kriptoeszköz-alapdokumentum (2) vagy (3) bekezdés szerinti közzétételére vonatkozó kötelezettség alól, azonban önkéntes alapon készül alapdokumentum, ez a cím alkalmazandó.

5. cikk

Az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetése

(1) Az Unión belül senki nem kérelmezheti eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését, kivéve, ha az adott személy:

a)	jogi személy;

b)	a 6. cikknek megfelelően az említett kriptoeszköz tekintetében kriptoeszköz-alapdokumentumot állított össze;

c)	a 8. cikknek megfelelően megküldte a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

d)	a 9. cikknek megfelelően közzétette a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

e)	a 7. cikknek megfelelően - amennyiben készült ilyen - az említett kriptoeszköz tekintetében marketingközleményeket állított össze;

f)	a 9. cikknek megfelelően - amennyiben készült ilyen - az említett kriptoeszköz tekintetében marketingközleményeket tett közzé;

g)	megfelel a 14. cikkben meghatározott, a kereskedésbe történő bevezetést kérő személyekre vonatkozó követelményeknek.

(2) Ha a kriptoeszközt a kereskedési platform üzemeltetőjének kezdeményezésére vezetik be kereskedésbe, és az e rendeletben előírt esetekben nem tettek közzé a 9. cikknek megfelelően kriptoeszköz-alapdokumentumot, az adott kriptoeszköz-kereskedési platform üzemeltetőjének kell megfelelnie az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy és a kereskedési platform üzemeltetője írásban megállapodhat abban, hogy a kereskedési platform üzemeltetőjének kell teljesítenie az (1) bekezdés b)–g) pontjában említett követelmények összességét vagy egy részét.

Az e bekezdés első albekezdésében említett írásos megállapodásban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a kereskedésbe történő bevezetést kérő személy köteles a kereskedési platform üzemeltetője számára minden olyan információt megadni, amely lehetővé teszi az említett üzemeltető számára, hogy adott esetben megfeleljen az (1) bekezdés b)–g) pontjában említett követelményeknek.

(4) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja nem alkalmazandó, ha:

a)	a kriptoeszközt az Unióban már bevezették egy másik kriptoeszköz-kereskedési platformra; és

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentumot a 6. cikknek megfelelően állítják össze és a 12. cikknek megfelelően aktualizálják, és az alapdokumentum elkészítéséért felelős személy írásban hozzájárul annak használatához.

15. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információkkal kapcsolatos felelősség

(1) Amennyiben az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője megsértette a 6. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt szolgáltatott vagy tett közzé, vagy olyan információt szolgáltatott vagy tett közzé, amely félrevezető, az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform működtetője, valamint annak ügyviteli, vezető, illetve felügyelő testületének tagjai felelősséggel tartoznak a kriptoeszköz-birtokossal szemben az említett jogsértés miatt elszenvedett károkért.

(2) A polgári jogi felelősség (1) bekezdésben említett szerződéses kizárása vagy korlátozása nem bír joghatással.

(3) Amennyiben a kriptoeszköz-alapdokumentumot és a marketingközleményeket a kereskedési platform üzemeltetője készíti el az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személynek is felelősséget kell vállalnia azért, ha nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt, vagy olyan információt, amely félrevezető bocsát a kereskedési platform üzemeltetőjének rendelkezésére.

(4) A kriptoeszköz birtokosának a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy, vagy a kereskedési platform üzemeltetője megsértette az 6. cikket azzal, hogy nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt nyújtott, vagy olyan információt nyújtott, amely félrevezető, és hogy az erre az információra való támaszkodás hatással volt a birtokos említett kriptoeszköz megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(5) Az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője és annak ügyviteli, vezető vagy felügyelő testületének tagjai nem tartoznak felelősségel a kriptoeszköz birtokos felé a 6. cikk (7) bekezdésében említett összefoglalóban – beleértve annak fordítását is – megadott információra való támaszkodás következtében felmerült károkért, kivéve, ha az összefoglaló:

a)	félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel; vagy

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a kriptoeszköz leendő birtokosait a kriptoeszköz vásárlásának mérlegelésekor.

(6) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jog szerinti bármely egyéb polgári jogi felelősséget.

III. CÍM

ESZKÖZALAPÚ TOKENEK

1. FEJEZET

Az eszközalapú_tokenekre vonatkozó nyilvános_ajánlattételnek és ezen tokenek kereskedésbe történő bevezetésének engedélyezése

16. cikk

Engedélyezés

(1) Az Unión belül senki nem kínálhat eszközalapú_tokent nyilvános_ajánlattétel keretében vagy kérelmezheti eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetését, kivéve, ha az adott személy az említett eszközalapú_token kibocsátója és:

a)	az Unióban letelepedett jogi személy vagy más vállalkozás, és a 21. cikkel összhangban engedélyt kapott a székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságától; vagy

b)	a 17. cikknek megfelelő hitelintézet.

Az első albekezdétől eltérve az eszközalapú_tokenek kibocsátójának írásos hozzájárulásával egyéb személyek is kínálhatják nyilvános_ajánlattétel keretében az eszközalapú_tokent, illetve kérhetik annak kereskedésbe történő bevezetését. E jogalanyoknak meg kell felelniük a 27., 29. és 40. cikknek.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában, más vállalkozások csak akkor bocsáthatnak ki eszközalapú_tokent, ha jogi formájuk a jogi személyek által biztosítottal egyenértékű védelmet biztosít a harmadik felek érdekeinek és a jogi személyek prudenciális felügyeletével egyenértékű jogi formájuknak megfelelő prudenciális felügyelet hatálya alá tartoznak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

egy 12 hónapos időszak alatt a kibocsátó által kibocsátott eszközalapú_token egyes naptári napok végén számított átlagos kintlévő értéke soha sem haladja meg az 5 000 000 EUR-t, vagy az ennek megfelelő összeget más hivatalos_ pénznemben, és a kibocsátó nem kapcsolódik más, mentességet élvező kibocsátók hálózatához; vagy

b)	az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel kizárólag minősített_befektetőknek szól és az eszközalapú_tokent csak ilyen minősített_befektetők birtokolhatják.

Amennyiben ez a bekezdés alkalmazandó, az eszközalapú_tokenek kibocsátói elkészítik a 19. cikkben előírt kriptoeszköz-alapdokumentumot, és azt, valamint kérelemre bármely marketingközleményt megküldik a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának.

(3) Az illetékes_hatóság által az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett személynek adott engedély az egész Unióra érvényes, és lehetővé teszi az eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy az Unió egész területén kínálhassa nyilvános_ajánlattétel keretében azt az eszközalapú_tokent, amelyre engedélyt kapott, vagy hogy kérelmezze az ilyen eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetését.

(4) Az illetékes_hatóság által a kibocsátók kriptoeszköz-alapdokumentuma tekintetében a 17. cikk (1) bekezdése vagy a 21. cikk (1) bekezdése szerint megadott, vagy egy módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tekintetében a 25. cikk szerint megadott jóváhagyás az egész Unióban érvényes.

17. cikk

A hitelintézetekre vonatkozó követelmények

(1) A hitelintézet által kibocsátott eszközalapú_token nyilvános_ajánlattétel tárgyát képezheti vagy bevezethető a piacra, ha a hitelintézet:

az eszközalapú_tokenre vonatkozóan elkészíti a 19. cikkben említett kriptoeszköz-alapdokumentumot, és ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot az e cikk (8) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározott eljárással összhangban benyújtja székhely_szerinti_tagállamának illetékes_hatósága számára jóváhagyás céljából, és a kriptoeszköz-alapdokumentumot az illetékes_hatóság jóváhagyja;

az eszközalapú_token első kibocsátása előtt legalább 90 munkanappal értesíti az érintett illetékes_hatóságot, a következő információk megküldésével:

i.	a hitelintézet által követni kívánt üzleti modellt meghatározó üzleti terv;

ii.

jogi vélemény arról, hogy az eszközalapú_tokenek nem minősülnek az alábbiak egyikének sem:

—	az e rendelet hatályából a 2. cikk (4) bekezdése értelmében kizárt kriptoeszköz,

—	elektronikus pénz-token;

iii.	a 34. cikk (1) bekezdésében említett irányítási rendszer részletes leírása;

iv.	a 34. cikk (5) bekezdésének első albekezdése szerinti szabályzatok és eljárások;

v.	a 34. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerinti, harmadik személy jogalanyokkal kötött szerződéses megállapodások leírása;

vi.	a 34. cikk (9) bekezdése szerinti üzletmenet-folytonossági politika leírása;

vii.	a 34. cikk (10) bekezdése szerinti belső ellenőrzési mechanizmusok és kockázatkezelési eljárások leírása;

viii.

az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmét szolgáló, 34. cikk (11) bekezdésében említett rendszerek és eljárások leírása.

(2) Attól a hitelintézettől, amely az (1) bekezdés b) pontjával összhangban az egyéb eszközalapú_token kibocsátásásakor már értesítette az illetékes_hatóságot, nem követelhető meg, hogy benyújtsa az illetékes_hatóságnak már korábban benyújtott információkat, amennyiben az ilyen információk egymással megegyezőek. Az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt információk benyújtásakor a hitelintézetnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy azok az információk, amelyeket nem nyújtott be ismételten, továbbra is naprakészek.

(3) Annak az illetékes_hatóságnak, amelyhez az (1) bekezdés b) pontjában említett értesítés beérkezik, az említett pontban felsorolt információk beérkezésétől számított 20 munkanapon belül értékelnie kell, hogy az említett pontban előírt információ benyújtásra került-e. Amennyiben az illetékes_hatóság arra a következtetésre jut, hogy az értesítés az információk hiánya miatt nem teljes, erről haladéktalanul tájékoztatja az azt benyújtó hitelintézetet, és határidőt állapít meg, ameddig a hitelintézetnek meg kell adnia a hiányzó információkat.

A hiányzó információk közlésének határideje nem haladhatja meg a kérelem időpontjától számított 20 munkanapot. E határidő lejártáig az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakot fel kell függeszteni. Az illetékes_hatóság bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről szabad mérlegelésük szerint dönt, azonban ez nem járhat az (1) bekezdés b) pontja szerinti időszak felfüggesztésével.

A hitelintézet mindaddig nem tehet nyilvános ajánlatot és nem vezetheti be kereskedésbe az eszközalapú_tokent, amíg az értesítés hiányos.

(4) Az eszközalapú_tokeneket – köztük jelentős eszközalapú_tokeneket – kibocsátó hitelintézetre nem alkalmazandó a 16., 18., 20., 21., 24., 35., 41. és 42. cikk.

(5) Az illetékes_hatóság haladéktalanul közli az EKB-val az (1) bekezdés alapján kapott összes információt, és amennyiben a hitelintézet olyan tagállamban van letelepedve, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy ha az eszközalapú_token egy tagállam olyan hivatalos_ pénzneméhez kötött, amely nem az euro, az említett tagállam központi bankjával is.

Az EKB és adott esetben az első albekezdésben említett tagállam központi bankja a teljes információ kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt ad ki az említett információról, és továbbítja azt az illetékes_hatóságnak.

Az illetékes_hatóság előírja a hitelintézet számára, hogy ne tegyen nyilvános ajánlatot az eszközalapú_tokenre, illetve ne kérje annak kereskedésbe történő bevezetését azokban az esetekben, amikor az EKB vagy adott esetben az első albekezdésben említettek szerint a tagállam központi bankja a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra jelentett kockázat miatt kedvezőtlen véleményt ad.

(6) Az illetékes_hatóságnak azt követően, hogy ellenőrizte az e cikk (1) bekezdésének megfelelően beérkezett információk hiánytalanságát, közölnie kell az ESMA-val a 109. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat.

Az ESMA a 109. cikk (3) bekezdése szerint ezeket az információkat a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig elérhetővé teszi az említett nyilvántartásban.

(7) A megfelelő illetékes_hatóságnak az engedély visszavonásától számított két munkanapon belül tájékoztatnia kell az ESMA-t arról, ha visszavonja egy eszközalapú_tokeneket kibocsátó hitelintézet engedélyét. Az ESMA a 109. cikk (3) bekezdése szerint a visszavonásra vonatkozó információkat haladéktalanul elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(8) Az EBH az ESMA-val és az EKB-vel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés a) pontjában említett kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyási eljárásának további meghatározása céljából.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

18. cikk

Engedély iránti kérelem

(1) Az eszközalapú_tokeneket nyilvánosan ajánlani vagy kereskedésbe bevezetni szándékozó jogi személyek vagy más vállalkozások a 16. cikkben említett engedély iránti kérelmüket a székhelyük szerinti tagállam illetékes_hatóságához nyújtják be.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbi információk mindegyikét tartalmaznia kell:

a)	a kérelmező kibocsátó címe;

b)	a kérelmező kibocsátó jogalany-azonosítója;

c)	adott esetben a kérelmező kibocsátó létesítő okirata;

d)	a kérelmező kibocsátó által követni kívánt üzleti modellt meghatározó üzleti terv;

jogi vélemény arról, hogy az eszközalapú_tokenek nem minősülnek az alábbiak egyikének sem:

i.	az e rendelet hatályából a 2. cikk (4) bekezdése értelmében kizárt kriptoeszköz; vagy

ii.	elektronikus pénz-token;

f)	a kérelmező kibocsátó 34. cikk (1) bekezdése szerinti irányítási rendszerének részletes leírása;

g)	konkrét kriptoeszköz-szolgáltatókkal való együttműködési megállapodások megléte esetén belső ellenőrzési mechanizmusaik és eljárásaik leírása, amelyek biztosítják a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos, az (EU) 2015/849 irányelv által előírt kötelezettségek teljesítését;

h)	a kérelmező kibocsátó vezető_testülete tagjainak személyazonossága;

i)	arra vonatkozó bizonyíték, hogy a h) pontban említett személyek kellően jó hírnévvel és a kérelmező kibocsátó vezetéséhez megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek;

j)	annak igazolása, hogy a kérelmező kibocsátóban közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok kellően jó hírnévvel rendelkeznek;

k)	a 19. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentum;

l)	a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdése szerinti szabályzatok és eljárások;

m)	a 34. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett harmadik személy jogalanyokkal kötött szerződéses megállapodások leírása;

n)	a kérelmező kibocsátó 34. cikk (9) bekezdése szerinti üzletmenet-folytonossági politikájának leírása;

o)	a 34. cikk (10) bekezdése szerinti belső ellenőrzési mechanizmusok és kockázatkezelési eljárások leírása;

p)	az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmét szolgáló, a 34. cikk (11) bekezdésében említett rendszerek és eljárások leírása;

q)	a kérelmező kibocsátó 31. cikk szerinti panaszkezelési eljárásainak leírása;

r)	adott esetben azon fogadó_tagállamok jegyzéke, amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_tokent nyilvános_ajánlattétel keretében kínálni tervezi, illetve amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetését kérelmezni tervezi.

(3) Azokól a kibocsátóktól, amelyek egy eszközalapú_tokenre vonatkozóan korábban már engedélyt kaptak, egy másik eszközalapú_tokenre vonatkozó engedélyezés céljából nem követelhető meg, hogy benyújtsák az illetékes_hatóságnak általuk korábban már benyújtott információkat, amennyiben az ilyen információk egymással megegyezőek. A (2) bekezdésben felsorolt információk benyújtásakor a kibocsátónak kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy azok az információk, amelyeket nem nyújtott be ismételten, továbbra is naprakészek.

(4) Az illetékes_hatóság azonnal, és minden esetben az (1) bekezdés szerinti kérelem átvételét követő két munkanapon belül írásban visszaigazolja annak átvételét a kérelmező kibocsátó felé.

(5) A (2) bekezdés i) és j) pontjának alkalmazásában az eszközalapú_token kérelmező kibocsátója bizonyítékot szolgáltat a következők mindegyikéről:

a vezető_testület minden tagja büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a csalás elleni küzdelemhez vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat;

b)	az eszközalapú_tokenek kérelmező kibocsátója vezető_testületének tagjai együttesen megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek az eszközalapú_tokenek kibocsátójának vezetéséhez, és kötelesek elegendő időt fordítani feladataik ellátására;

minden, a kérelmező kibocsátóban közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez, a csaláshoz vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat.

(6) Az EBH az ESMA-val és az EKB-vel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) bekezdésben említett információk további meghatározása érdekében.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(7) Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a kérelembe foglalandó információkkal kapcsolatos egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az Unió területén való egységesség biztosítása érdekében.

Az EBH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

20. cikk

Az engedély iránti kérelem értékelése

(1) A 18. cikk szerinti engedély iránti kérelmet fogadó illetékes_hatóságoknak a kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül értékelniük kell, hogy a kérelem – ideértve a 19. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumot is – minden szükséges információt tartalmaz-e. A kérelmező kibocsátót haladéktalanul értesíteniük kell arról, ha a kérelemből – ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumot is – valamilyen szükséges információ hiányzik. Ha a kérelem, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumot is, nem hiánytalan, az illetékes_hatóságok határidőt tűznek ki a kérelmező kibocsátó számára a hiányzó információk benyújtására.

(2) Az illetékes_hatóságoknak a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 60 munkanapon belül értékelniük kell, hogy a kérelmező kibocsátó megfelel-e e cím követelményeinek, és teljeskörű indokolással ellátott határozattervezetet kell hozniuk az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. E 60 munkanapon belül az illetékes_hatóságok tájékoztatást kérhetnek a kérelmező kibocsátótól a kérelemről, ideértve a 19. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumot is.

Az értékelési eljárás során az illetékes_hatóságok együttműködhetnek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó illetékes_hatóságokkal, pénzügyi információs egységekkel vagy más közjogi szervekkel.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti értékelési időszakot fel kell függeszteni a hiányzó információ illetékes_hatóságok általi kérésének időpontja és az arra válaszként a kérelmező kibocsátótól kapott ilyen információ általuk történő kézhezvétele közötti időtartamra. A felfüggesztés nem haladhatja meg a 20 munkanapot. Az illetékes_hatóságok általi bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről az illetékes_hatóságok szabad mérlegelésük szerint döntenek, azonban ez nem járhat az (1) és (2) bekezdés szerinti értékelési időszak felfüggesztésével.

(4) Az illetékes_hatóságoknak a (2) bekezdésben említett 60 munkanap elteltével továbbítaniuk kell határozattervezetüket és a kérelmüket az EBH-nak, az ESMA-nak és az EKB-nak. Ha a kérelmező kibocsátó olyan tagállamban van letelepedve, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben az eszközalapú_token egy tagállam olyan hivatalos_ pénzneméhez kötött, amely nem az euro, az illetékes_hatóságoknak az adott tagállam központi bankjához is továbbítaniuk kell a határozattervezetüket és a kérelmet.

(5) Az EBH és az ESMA az illetékes_hatóság kérésére és a határozattervezet és a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt ad ki a 18. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett jogi vélemény értékeléséről, és továbbítják véleményeiket az érintett illetékes_hatóságnak.

Az EKB vagy adott esetben a (4) bekezdésben említett központi bank a határozattervezet és a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt ad ki azon kockázatok értékeléséről, amelyeket az adott eszközalapú_token kibocsátása jelenthet a pénzügyi stabilitásra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra és a monetáris szuverenitásra nézve, és továbbítja véleményét az érintett illetékes_hatóságnak.

A 21. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az e bekezdés első és második albekezdésében említett vélemények nem kötelező erejűek.

Az illetékes_hatóságnak azonban kellően figyelembe kell vennie az e bekezdés első és második albekezdésében említett véleményeket.

22. cikk

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó jelentéstétel

(1) A 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékkel rendelkező valamennyi eszközalapú_token esetében a kibocsátó negyedévente jelentést tesz az illetékes_hatóságnak a következő információkról:

a)	a birtokosok száma;

b)	a kibocsátott eszközalapú_token értéke és az eszköztartalék nagysága;

c)	az ügyletek napi átlagos száma és átlagos összesített értéke a releváns negyedév során;

d)	annak becslése, hogy a releváns negyedév során mekkora az egy közös valutaövezeten belül a csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek napi átlagos száma és átlagos összesített értéke.

Az első albekezdés c) és d) pontjának alkalmazásában az „ügylet” az eszközalapú_tokenre jogosult természetes vagy jogi személy bármely olyan változása, amely az eszközalapú_token egyik megosztott_főkönyvi címről vagy számláról egy másikra történő átküldéséből ered.

Azok az ügyletek, amelyek a kibocsátóval vagy egy kriptoeszköz-szolgáltatóval történő, más pénzre vagy kriptoeszközökre való átváltáshoz kapcsolódnak, nem tekintendők az eszközalapú_token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletnek, kivéve, ha bizonyítható, hogy az eszközalapú_token más kriptoeszközökkel lebonyolított ügyletek kiegyenlítésére szolgál.

(2) Az illetékes_hatóság előírhatja az eszközalapú_tokenek kibocsátói számára, hogy teljesítsék az (1) bekezdésben említett jelentéstételi kötelezettséget a 100 000 000 EUR-nál kisebb értékű eszközalapú_tokenek tekintetében.

(3) Az eszközalapú_tokenekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek az eszközalapú_token kibocsátójának rendelkezésére bocsátani az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat, többek között a megosztott_főkönyvön kívül kiegyenlített ügyletek bejelentésével.

(4) Az illetékes_hatóságnak a kapott információkat meg kell osztania az EKB-val és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankkal, valamint a fogadó_tagállamok illetékes_hatóságaival.

(5) Az EKB és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank benyújthatja az illetékes_hatóságoknak egy közös valutaövezeten belül az eszközalapú_token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek negyedéves napi átlagos számára és átlagos összesített értékére vonatkozó saját becsléseit.

(6) Az EBH az EKB-val szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza az egy közös valutaövezeteken belül az eszközalapú_token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek negyedéves napi átlagos számának és átlagos összesített értékének becslésére szolgáló módszertant.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(7) Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából a (1) bekezdésében említett jelentéstételhez és a (3) bekezésben említett információ rendelkezésre bocsátásához.

Az EBH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

26. cikk

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak felelőssége a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk tekintetében

(1) Amennyiben a kibocsátó megsértette a 19. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt szolgáltatott, vagy olyan információt szolgáltatott, amely félrevezető, az említett kibocsátó, valamint ügyviteli, vezető, illetve felügyelő testületének tagjai felelősséggel tartoznak az eszközalapú_tokenek birtokosa felé az említett jogsértés miatt elszenvedett veszteségekért.

(2) A polgári jogi felelősség (1) bekezdésben említett szerződéses kizárása vagy korlátozása nem bír joghatással.

(3) Az eszközalapú_token birtokosának a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az említett eszközalapú_token kibocsátója megsértette az 19. cikket azzal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt szolgáltatott vagy olyan információt szolgáltatott, amely félrevezető, és hogy az ezekre az információkra való támaszkodás hatással volt a birtokosnak az említett eszközalapú_token megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(4) A kibocsátó és annak ügyviteli, vezető vagy felügyelő testületének tagjai nem felelősek a 19. cikkben említett összefoglalóban – beleértve annak fordítását is – megadott információkra való támaszkodás következtében elszenvedett veszteségekért, kivéve, ha az összefoglaló:

a)	félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel; vagy

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a leendő birtokosokat az eszközalapú_token vásárlásának mérlegelésekor.

(5) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jog szerinti bármely egyéb polgári jogi felelősséget.

2. FEJEZET

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak kötelezettségei

36. cikk

Eszköztartalék tartására vonatkozó kötelezettség, valamint az eszköztartalék összetétele és kezelése

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak eszköztartalékot kell képezniük és folyamatosan fenntartaniuk.

Az eszköztartalékot oly módon kell összeállítani és kezelni, hogy:

a)	az eszközalapú_tokenek referencia-eszközeihez kapcsolódó kockázatok fedezve legyenek; továbbá

b)	a birtokosok állandó visszaváltási jogával kapcsolatos likviditási kockázatokat kezelik.

(2) Az eszköztartalékot jogilag el kell különíteni a kibocsátó vagyonától és más eszközalapú_tokenek eszköztartalékától az alkalmazandó jognak megfelelően az eszközalapú_tokenek birtokosai érdekében, mégpedig oly módon, hogy a kibocsátók hitelezői – különösen fizetésképtelenség esetén – ne vehessék igénybe az eszköztartalékot.

(3) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói biztosítják, hogy az eszköztartalékot működési szempontból elkülönítik a vagyonuktól, valamint más tokenek eszköztartalékától.

(4) Az EBH az ESMA-val és az EKB-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a likviditási követelményeket, figyelembe véve az eszköztartaléknak és magának az eszközalapú_tokennek a mennyiségét, összetettségét és jellegét.

A szabályozástechnikai standardok különösen a következőket határozzák meg:

a)	az eszköztartalék napi lejáratok alapján megállapított releváns százaléka, beleértve az egy munkanapos felmondási idővel felmondható fordított visszavásárlási megállapodások százalékos arányát, vagy az egy munkanapos felmondási idővel lehívható kész pénz százalékos arányát;

b)	az eszköztartalék heti lejáratok alapján megállapított releváns százaléka, beleértve az öt munkanapos felmondási idővel felmondható fordított visszavásárlási megállapodások százalékos arányát, vagy az öt munkanapos felmondási idővel lehívható kész pénz százalékos arányát;

c)	más releváns lejáratok és általános likviditáskezelési technikák;

d)	a hitelintézeteknél az egyes hivatalos referencia- pénznemekben tartandó letétek minimális összege, amely nem lehet kevesebb, mint az egyes hivatalos referencia- pénznemekben tartott összeg 30 %-a.

A második albekezdés a), b) és c) pontjának alkalmazásában az EBH figyelembe veszi többek között a 2009/65/EK irányelv 52. cikkében meghatározott vonatkozó küszöbértékeket.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(5) Ha a kibocsátók kettő vagy több eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesznek közzé nyilvános_ajánlattételt, az egyes eszközalapú_tokenek tekintetében elkülönített eszköztartalék-halmazt kell működtetniük és fenntartaniuk. Ezen eszköztartalék-halmazok mindegyikét külön kell kezelni.

Ha az eszközalapú_tokenek több kibocsátója ugyanarra az eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesz közzé nyilvános_ajánlattételt, az említett kibocsátóknak az eszközalapú_token tekintetében csak egyetlen eszköztartalékot kell működtetniük és fenntartaniuk.

(6) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói vezető_testületeinek kell biztosítaniuk az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését. A kibocsátók kötelesek biztosítani, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátása és visszaváltása mindig maga után vonja az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését.

(7) Az eszközalapú_token kibocsátójának a piaci árak alkalmazásával meg kell határoznia az eszköztartalék összesített értékét. Ezen összesített értéknek legalább a forgalomban lévő eszközalapú_token birtokosai által a kibocsátóval szemben fennálló követelések összesített értékével egyenlőnek kell lennie.

(8) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan egyértelmű és részletes szabályzattal rendelkeznek, amely leírja az ilyen tokenek stabilizációs mechanizmusát. Ez a szabályzat különösen:

a)	felsorolja az eszközalapú_tokenek referencia-eszközeit és az említett eszközök összetételét;

b)	leírja az eszközök típusát és az eszköztartalékban szereplő eszközök pontos allokációját;

c)	tartalmazza a kockázatok – beleértve az eszköztartalékból eredő hitelkockázat, piaci kockázat, koncentrációs kockázat és likviditási kockázat – részletes értékelését;

d)	ismerteti az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló eljárást, valamint azt az eljárást, amely a tokenek említett kibocsátása és visszaváltása okán az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését eredményezi;

e)	megemlíti, hogy az eszköztartalék egy részét a 38. cikkben előírtaknak megfelelően befektették-e;

f)	ha az eszközalapú_tokenek kibocsátói az eszköztartalék egy részét a 38. cikknek megfelelően befektetik, részletesen ismerteti a befektetési politikát, és értékeli, hogy ez a befektetési politika hogyan befolyásolhatja az eszköztartalék értékét;

g)	ismerteti az eszközalapú_tokenek vásárlására és az ilyen tokenek eszköztartalékkal szembeni visszaváltására vonatkozó eljárást, továbbá felsorolja az erre jogosult személyeket vagy e személyek kategóriáit.

(9) A 34. cikk (12) bekezdésének sérelme nélkül az eszközalapú_tokenek kibocsátói a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától kezdődően, vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától kezdődően hathavonta megbízást adnak az eszköztartalék független ellenőrzésére, értékelve az e fejezetben foglalt szabályoknak való megfelelést.

(10) A kibocsátó a (9) bekezdésben említett ellenőrzés eredményeiről haladéktalanul, de legkésőbb az értékelés referencia-időpontjától számított hat héten belül értesíti az illetékes_hatóságot. A kibocsátó az illetékes_hatóság értesítésének időpontjától számított két héten belül közzéteszi az ellenőrzés eredményét. Az illetékes_hatóság utasíthatja a kibocsátót, hogy késleltesse az ellenőrzés eredményeinek közzétételét abban az esetben, ha:

a)	a kibocsátót a 46. cikk (3) bekezdésével összhangban helyreállítási szabály vagy intézkedések végrehajtására kötelezték;

b)	a kibocsátót a 47. cikkel összhangban visszaváltási terv végrehajtására kötelezték;

c)	ezt szükségesnek ítélik az eszközalapú_tokenek birtokosai gazdasági érdekeinek a védelméhez;

d)	a székhely_szerinti_tagállam vagy egy másik tagállam pénzügyi rendszerére gyakorolt jelentős káros hatás elkerülése érdekében szükségesnek ítélik.

(11) Az e cikk (7) bekezdésében említett piaci áron történő értékelést lehetőség szerint az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott piaci árazás alkalmazásával kell elvégezni.

A piaci értékmegállapítás alkalmazásakor az eszköztartalékot az eladási és vételi ár közül a prudensebb értékelést biztosító áron kell értékelni, kivéve, ha az eszközt piaci középárfolyamon lehet zárni. Csak jó minőségű piaci adatok használhatók fel, és ezeket az adatokat az összes következő tényező alapján kell értékelni:

a)	a szerződő felek száma és minősége;

b)	az eszköztartalék mennyisége és forgalma a piacon;

c)	az eszköztartalék mérete.

(12) Ha az e cikk (11) bekezdésében említett piaci árazás alkalmazására nincs mód, vagy a piaci adatok minősége nem megfelelő, az eszköztartalékot az (EU) 2017/1131 rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott modellalapú árazás alkalmazásával, konzervatív megközelítésben kell értékelni.

A modellnek pontos becslést kell nyújtania az eszköztartalék belső értékéről, az alábbi valamennyi naprakész kulcstényező alapján:

a)	az eszköztartalék mennyisége és forgalma a piacon;

b)	az eszköztartalék mérete;

c)	az eszköztartalékhoz kapcsolódó piaci kockázat, kamatlábkockázat és hitelkockázat.

Modellalapú árazás alkalmazása esetén az (EU) 2017/1131 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott, amortizált bekerülési értéken alapuló módszer nem alkalmazható.

37. cikk

A tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan letétkezelési szabályzatokat, eljárásokat és szerződéses megállapodásokat hoznak létre, alkalmaznak és hajtanak végre, amelyek mindenkor biztosítják, hogy:

a)	a tartalékeszközök ne legyenek megterhelve vagy elzálogosítva a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (39) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás keretében;

b)	a tartalékeszközök e cikk (6) bekezdésével összhangban letétkezelésben legyenek tartva;

c)	az eszközalapú_tokenek birtokosaitól érkező visszaváltási kérelmek teljesítése céljából azonnal hozzáférhetők legyenek az eszközalapú_tokenek kibocsátói számára;

d)	a tartalékeszközök letétkezelőinek koncentrációját elkerülték;

e)	a tartalékeszközök koncentrációjának kockázatát elkerülték.

(2) Az olyan eszközalapútoken- kibocsátóknak, akik, illetve amelyek kettő vagy több eszközalapú_tokent bocsátanak ki az Unióban, minden egyes eszköztartalék-halmazra vonatkozóan letétkezelési szabályzattal kell rendelkezniük. Az eszközalapú_tokenek olyan különböző kibocsátóinak, akik, illetve amelyek ugyanazt az eszközalapú_tokent bocsátották ki, egyetlen letétkezelési szabályzatot kell működtetniük és fenntartaniuk.

(3) A tartalékeszközöket az eszközalapú_token kibocsátását követően legfeljebb öt munkanapig az alábbiak közül egy vagy több letétkezelésben tartja:

a)	kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltató, ha a tartalékeszközök kriptoeszközök formáját öltik;

b)	a tartalékeszközök minden típusa esetében egy hitelintézet.

c)	olyan befektetési_vállalkozás, amely a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjában említettek szerint pénzügyi eszközök megőrzésére és nyilvántartására irányuló kiegészítő szolgáltatást nyújt az ügyfelek számlájára, amennyiben a tartalékeszközök pénzügyi eszközök formáját öltik.

(4) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a (3) bekezdésben említettek szerint a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások kiválasztása, kijelölése és felülvizsgálata során kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal járnak el. A letétkezelőnek a kibocsátótól eltérő jogi személynek kell lennie.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak biztosítaniuk kell, hogy a (3) bekezdésben említettek szerint a tartalékeszközök letétkezelőiként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások rendelkezzenek az ahhoz szükséges szakértelemmel és piaci hírnévvel, hogy az ilyen tartalékeszközök letétkezelőjeként eljárjanak, figyelembe véve e kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások számviteli gyakorlatait, letéti őrzésre vonatkozó eljárásait és belső ellenőrzési mechanizmusait. Az eszközalapú_tokenek kibocsátói és a letétkezelők közötti szerződéses megállapodás biztosítja, hogy a letétkezelésben tartott tartalékeszközök védettek legyenek a letétkezelők hitelezőinek követeléseivel szemben.

(5) Az (1) bekezdésben említett letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban meg kell határozni a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat és az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölését. E felülvizsgálat alkalmazásában az eszközalapú_tokenek kibocsátói értékelik az ilyen letétkezelőkkel szembeni kitettségüket – a velük fennálló kapcsolatok összességének figyelembevételével –, és folyamatosan figyelemmel kísérik az ilyen letétkezelők pénzügyi helyzetét.

(6) A tartalékeszközök (4) bekezdésben említett letétkezelői biztosítják, hogy az említett tartalékeszközök letéti őrzése a következő módon történjen:

a)	pénz esetében azt a hitelintézeteknek kell letétkezelésben tartaniuk a könyveikben nyitott számlán;

a letétkezelésben tartható pénzügyi eszközök esetében a hitelintézetek vagy a befektetési_vállalkozások könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható pénzügyi eszközök, illetve a fizikailag szállítható pénzügyi eszközök letétkezelésben tartását hitelintézeteknek vagy befektetési_vállalkozásoknak kell végezniük;

c)	a letétkezelésben tartható kriptoeszközök esetében a tartalékeszközként szolgáló kriptoeszközöket vagy adott esetben az azokhoz való hozzáférést szolgáló eszközöket magán kriptográfiai kulcs formájában kriptoeszköz-szolgáltatóknak kell letétben tartaniuk;

d)	az egyéb eszközök esetében a hitelintézeteknek ellenőrizniük kell az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak tulajdonjogát, és nyilvántartást kell vezetniük azokról a tartalékeszközökről, amelyekkel kapcsolatban meggyőződtek arról, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátói e tartalékeszközök tulajdonosai.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazása céljából a hitelintézeteknek biztosítaniuk kell, hogy a pénzek a könyveikben a 2006/73/EK bizottsági irányelv (40) 16. cikkét átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően elkülönített számlán legyenek nyilvántartva. Az említett számlát az eszközalapú_tokenek kibocsátójának nevében kell megnyitni az egyes eszközalapú_tokenek tartalékeszközeinek kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott pénzt egyértelműen az egyes eszköztartalékhoz tartozóként lehessen azonosítani.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazása céljából a hitelintézeteknek és a befektetési_vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a hitelintézetek könyveiben és a befektetési_vállalkozások könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható valamennyi pénzügyi eszköz a könyveikben a 2006/73/EK irányelv 16. cikkét átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően elkülönített számlán legyenek nyilvántartva. A pénzügyieszköz-számlát az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak nevében kell nyitni az egyes eszközalapú_tokenek tartalékeszközeinek kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott pénzügyi eszközöket egyértelműen az adott eszköztartalékhoz tartozóként lehessen azonosítani.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatók az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak nevében pozíció-nyilvántartást nyitnak az egyes eszközalapú_tokenek tartalékeszközeinek kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott kriptoeszközöket egyértelműen az egyes eszköztartalékokhoz tartozóként lehessen azonosítani.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazása céljából azon értékelésnek, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátói a tartalékeszközök tulajdonosai-e, az eszközalapú_tokenek kibocsátói által szolgáltatott információkon vagy dokumentumokon, valamint az esetleg rendelkezésre álló külső bizonyítékokon kell alapulnia.

(7) A kriptoeszköz-szolgáltatók, a hitelintézetek vagy a befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való, e cikk (4) bekezdése szerinti kijelölését a 34. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett szerződéses megállapodással kell tanúsítani. Ebben a szerződéses megállapodásban kell szabályozni többek között az eszközalapú_tokenek kibocsátói, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatók, a hitelintézetek és a befektetési_vállalkozások letétkezelői feladatainak ellátásához szükségesnek ítélt információáramlást.

(8) A (4) bekezdés szerint letétkezelőként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatóknak, hitelintézeteknek és befektetési_vállalkozásoknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, függetlenül és az eszközalapú_tokenek kibocsátójának, illetve birtokosainak érdekét szem előtt tartva kell eljárniuk.

(9) A (4) bekezdés szerint letétkezelőként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások nem végezhetnek olyan tevékenységeket az eszközalapú_tokenek kibocsátóival kapcsolatban, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek az említett kibocsátók, az eszközalapú_tokenek birtokosai és önmaguk között, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltatók, a hitelintézetek vagy a befektetési_vállalkozások a letétkezelési feladataik ellátását funkcionálisan és hierarchikusan elválasztották a potenciálisan összeférhetetlen feladataiktól;

b)	az eszközalapú_tokenek kibocsátója a potenciális összeférhetetlenségeket a 32. cikkel összhangban megfelelően azonosítja, nyomon követi és kezeli, és közzéteszi az eszközalapú_tokenek birtokosai számára.

(10) A (6) bekezdés szerint letétkezelésben tartott pénzügyi eszköz vagy kriptoeszköz elvesztése esetén az a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézet vagy a befektetési_vállalkozás, amely elvesztette az adott pénzügyi eszközt vagy kriptoeszközt, indokolatlan késedelem nélkül köteles kártérítést fizetni vagy visszatéríteni egy azonos típusú pénzügyi eszközt vagy kriptoeszközt vagy a megfelelő értéket az eszközalapú_token kibocsátójának. Az érintett kriptoeszköz-szolgáltató, hitelintézet vagy befektetési_vállalkozás nem tartozik felelősséggel a kártérítésért vagy a visszatérítésért, ha bizonyítani tudja, hogy a veszteség olyan külső esemény miatt következett be, amelyre nem volt érdemleges befolyása, és amelynek következményei minden észszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlenek voltak.

41. cikk

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóiban való szándékolt részesedésszerzés értékelése

(3) Az illetékes_hatóság azonnal, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti értesítés átvételét követő két munkanapon belül írásban visszaigazolják annak átvételét.

(8) Az illetékes_hatóság megszabhatja az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

43. cikk

Az eszközalapú_tokenek jelentős eszközalapú_tokenné minősítése

(1) Az eszközalapú_tokenek jelentős eszközalapú_tokenné minősítésének kritériumai a következők, a (11) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban részletesebben meghatározottak szerint:

a)	az eszközalapú_token birtokosainak száma meghaladja a 10 milliót;

b)	a kibocsátott eszközalapú_token értéke, piaci kapitalizációja vagy az eszközalapú_token kibocsátója eszköztartalékának mérete meghaladja az 5 000 000 000 EUR-t;

c)	az ezen eszközalapú_tokennel végzett ügyletek napi átlagos száma és átlagos összesített értéke a releváns időtartam során meghaladja a 2,5 millió ügyletet, értéke pedig az 500 000 000 EUR-t;

d)	az eszközalapú_token kibocsátója az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet (43) értelmében kapuőrként kijelölt, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó szolgáltató;

e)	az eszközalapú_token kibocsátója által folytatott nemzetközi szintű tevékenységek jelentősége, ideértve az eszközalapú_token fizetésekre és átutalásokra történő felhasználását is;

f)	az eszközalapú_token vagy annak kibocsátói pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltsága;

g)	az a tény, hogy ugyanaz a kibocsátó legalább egy további eszközalapú_tokent vagy elektronikus pénz-tokent bocsát ki, és legalább egy kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt.

(2) Az EBH akkor minősíti jelentős eszközalapú_tokennek az eszközalapú_tokeneket, ha az e cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumok közül legalább három teljesül:

a)	a 21. cikk szerinti engedélyezést követően vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyását követően az e cikk (4) bekezdésében említett első tájékoztató jelentés által lefedett időszakban; vagy

b)	az e cikk (4) bekezdésében említett legalább két egymást követő tájékoztató jelentés által lefedett időszakban.

(3) Ha több kibocsátó bocsátja ki ugyanazt az eszközalapú_tokent, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesítését az említett kibocsátóktól származó adatok összesítését követően kell értékelni.

(4) A kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságai legalább évente kétszer tájékoztatják az EBH-t és az EKB-t az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumok teljesítésének értékelése szempontjából releváns információkról, beleértve adott esetben a 22. cikk értelmében kapott információkat is.

Ha a kibocsátó olyan tagállamban van letelepedve, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben az eszközalapú_token egy olyan tagállam hivatalos_ pénzneméhez van kötve, amely nem az euro, az illetékes_hatóságoknak az adott tagállam központi bankjához is továbbítaniuk kell az előző albekezdésben említett információkat.

(5) Ha az EBH arra a következtetésre jut, hogy egy eszközalapú_token a (2) bekezdéssel összhangban teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokat, az eszközalapú_token jelentős eszközalapú_tokenként való minősítésére irányuló határozattervezetet készít, és ezt a határozattervezetet megküldi az említett eszközalapú_token kibocsátójának, a kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságának, az EKB-nak és a (4) bekezdés második albekezdésében említett esetekben az érintett tagállam központi bankjának.

Az ilyen eszközalapú_tokenek kibocsátóinak, azok illetékes_hatóságainak, az EKB-nak és adott esetben az érintett tagállam központi bankjának az EBA határozattervezete megküldésének időpontjától számítva 20 munkanap áll rendelkezésükre arra, hogy írásban észrevételeket és megjegyzéseket nyújtsanak be. Az EBH végső határozatának elfogadása előtt megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(6) Az EBH az (5) bekezdésben említett értesítés kézhezvételének időpontjától számított 60 munkanapon belül meghozza a végleges határozatát arról, hogy az eszközalapú_token jelentős eszközalapú_tokennek minősül-e, és erről haladéktalanul értesíti az eszközalapú_token kibocsátóját és annak illetékes_hatóságát.

(7) Amennyiben egy eszközalapú_tokent az EBH a (6) bekezdéssel összhangban hozott határozata jelentősnek minősít, az említett jelentős eszközalapú_token kibocsátójával kapcsolatos felügyeleti feladatokat a határozatról szóló értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül át kell ruházni a kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságról az EBH-ra.

Az EBH és az illetékes_hatóság együttműködik a felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes átadásának biztosítása érdekében.

(8) Az EBH a rendelkezésre álló információk, többek között a (4) bekezdésben említett tájékoztatások vagy a 22. cikk alapján kapott információk alapján évente újraértékeli az eszközalapú_tokenek jelentősként való besorolását.

Ha az EBH arra a következtetésre jut, hogy bizonyos eszközalapú_tokenek már nem teljesítik az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokat a (2) bekezdéssel összhangban, az eszközalapú_token jelentős eszközalapú_tokenként való minősítésének a továbbiakban való megszüntetésére irányuló határozattervezetet készít, és ezt a határozattervezetet megküldi az említett eszközalapú_tokenek kibocsátóinak, a székhelyük szerinti tagállam illetékes_hatóságának, az EKB-nak, és a (4) bekezdés második albekezdésében említett esetekben az érintett tagállam központi bankjának.

Az ilyen eszközalapú_tokenek kibocsátóinak, azok illetékes_hatóságainak, az EKB-nak és a (4) bekezdésben említett központi banknak az említett határozattervezet megküldésének időpontjától számított 20 munkanap áll rendelkezésére arra, hogy írásban észrevételeket és megjegyzéseket nyújtson be. Az EBH végleges határozatának elfogadása előtt megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(9) Az EBH a (8) bekezdésben említett értesítés megküldésének időpontjától számított 60 munkanapon belül meghozza végleges határozatát arról, hogy az eszközalapú_token már nem minősül-e jelentős eszközalapú_tokennek, és erről haladéktalanul értesíti az eszközalapú_token kibocsátóját és annak illetékes_hatóságát.

(10) Amennyiben egy eszközalapú_token az EBH a (9) bekezdéssel összhangban hozott határozata alapján már nem minősül jelentősnek, az adott eszközalapú_token kibocsátójával kapcsolatos felügyeleti feladatokat az említett határozatról szóló értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül át kell ruházni az EBH-ról a kibocsátó székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságára.

Az EBH és az illetékes_hatóság együttműködik a felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes átadásának biztosítása érdekében.

(11) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, tovább pontosítva az (1) bekezdésben az eszközalapú_tokenek jelentőssé minősítése céljából meghatározott kritériumokat, és meghatározva a következőket:

a)	azon körülmények, amelyek mellett az eszközalapú_token kibocsátójának tevékenységei nemzetközi szinten jelentősnek minősülnek az Unión kívül;

b)	azon feltételek, amelyek mellett az eszközalapú_tokeneket és kibocsátóikat a pénzügyi rendszerrel összekapcsoltnak kell tekinteni;

c)	az illetékes_hatóságok által az e cikk (4) bekezdése és az 56. cikk (3) bekezdése alapján az EBH és az EKB rendelkezésére bocsátott információk tartalma és formátuma.

52. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak felelőssége a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információkért

(1) Amennyiben az elektronikus pénz-token kibocsátója megsértette az 51. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű vagy félrevezető információt szolgáltatott, az említett kibocsátó, valamint ügyviteli, vezető, illetve felügyelő testületének tagjai felelősséggel tartoznak az elektronikus pénz-token birtokosa felé az említett jogsértés miatt elszenvedett veszteségekért.

(2) Az (1) bekezdésben említett polgári jogi felelősség szerződéses kizárása vagy korlátozása nem bír joghatással.

(3) Az elektronikus pénz-token birtokosainak a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az említett elektronikus pénz-token kibocsátója megsértette az 51. cikket azzal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű vagy félrevezető információkat nyújtott, és hogy az ezekre az információkra való támaszkodás hatással volt a birtokosnak az említett elektronikus pénz-token megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(4) A kibocsátó és annak ügyviteli, vezető vagy felügyelő testületének tagjai nem felelősek az 51. cikk (6) bekezdésében említett összefoglalóban – beleértve annak fordítását is – megadott információkra való támaszkodás következtében elszenvedett veszteségekért, kivéve, ha az összefoglaló:

a)	félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel; vagy

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a leendő birtokosokat leendő birtokosokat a kriptoeszközök vásárlásának mérlegelésekor.

(5) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jog szerinti egyéb polgári jogi felelősséget.

59. cikk

Engedélyezés

(1) Az Unión belül senki nem nyújthat kriptoeszköz-szolgáltatásokat, kivéve, ha az adott személy:

a)	a 63. cikkel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatóként engedélyezett jogi személy vagy egyéb vállalkozás; vagy

b)	hitelintézet, központi értéktár, befektetési_vállalkozás, piacműködtető, elektronikus pénz- kibocsátó intézmény, ÁÉKBV_alapkezelő_társaság vagy alternatívbefektetésialap-kezelő, amely a 60. cikk alapján kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújthat.

(2) A 63. cikkel összhangban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük abban a tagállamban, ahol kriptoeszköz-szolgáltatásaik legalább egy részét nyújtják. Tényleges ügyvezetésük helyének az Unióban kell lennie, és legalább az igazgatók egyikének az Unióban lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb vállalkozások csak akkor nyújthatnak kriptoeszköz-szolgáltatásokat, ha jogi formájuk a harmadik felek érdekeinek a jogi személyek által biztosítottal egyenértékű szintű védelmét biztosítja, és ha a jogi formájuknak megfelelő, egyenértékű prudenciális felügyelet hatálya alá tartoznak.

(4) A 63. cikkel összhangban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak mindenkor teljesíteniük kell engedélyük feltételeit.

(5) Olyan személy, aki vagy amely nem kriptoeszköz-szolgáltató, nem használhat olyan nevet vagy cégnevet, nem adhat ki olyan marketingközleményt vagy nem járhat el olyan más módon, amely azt sugallja, hogy kriptoeszköz-szolgáltatói engedéllyel rendelkezik, vagy e tekintetben félreértésre adhat okot.

(6) Az 63. cikk szerinti engedélyt megadó illetékes_hatóságok biztosítják, hogy az engedély meghatározza azokat a kriptoeszköz-szolgáltatásokat, amelyek nyújtására a kriptoeszköz-szolgáltatók jogosultak.

(7) A kriptoeszköz-szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy az Unió egész területén nyújthassák a kriptoeszköz-szolgáltatásokat, akár a letelepedési jog gyakorlásával – például fióktelepet létesítve –, akár a szolgáltatásnyújtás szabadságával élve. A határokon átnyúló kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók számára nem írható elő, hogy fizikailag jelen legyenek a fogadó_tagállam területén.

(8) Azok a kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek 63. cikk szerinti engedélyükhöz további kriptoeszköz-szolgáltatásokat kívánnak engedélyeztetni, az 62. cikkben említett információk kiegészítésével és frissítésével kérelmet nyújtanak be az engedélyt eredetileg megadó illetékes_hatóságokhoz az engedély kiterjesztése céljából. A kiterjesztés iránti kérelmet a 63. cikknek megfelelően kell feldolgozni.

62. cikk

Engedély kérelmezése kriptoeszköz-szolgáltatóként

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtani szándékozó jogi személyek vagy más vállalkozások a kriptoeszköz-szolgáltatóként történő engedélyezés iránti kérelmüket a székhelyük szerinti tagállam illetékes_hatóságához nyújtják be.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbi információk mindegyikét tartalmaznia kell:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató neve, beleértve a hivatalos nevet és minden egyéb kereskedelmi megnevezést, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató jogalany-azonosítója, az említett szolgáltató által működtetett honlap, kapcsolattartási e-mail-cím, telefonszám, valamint a szolgáltató fizikai címe;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató jogi formája;

c)	adott esetben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató létesító okirata;

d)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani szándékozott kriptoeszköz-szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv, beleértve az említett szolgáltatások forgalmazásának helyére és módjára vonatkozó információt is;

e)	annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel a 67. cikkben meghatározott prudenciális biztosítékoknak;

f)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató irányítási rendszerének leírása;

g)	annak bizonyítéka, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai kellően jó hírnévvel, megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a szolgáltató vezetéséhez;

h)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok személyazonossága és e részesedések összege, valamint annak igazolása, hogy az említett személyek kellően jó hírnévvel rendelkeznek;

i)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató a kockázatok – többek között a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok – azonosítására, értékelésére és kezelésére szolgáló belső ellenőrzési mechanizmusainak, szabályzatainak és eljárásainak leírása, valamint üzletmenet-folytonossági terve;

j)	az IKT-rendszerek és biztonsági intézkedések műszaki dokumentációja, valamint azok leírása nem műszaki nyelven;

k)	az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének elkülönítésére szolgáló eljárás leírása;

l)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató panaszkezelési eljárásának leírása;

m)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását szándékozik végezni, a letétkezelési és nyilvántartási szabályzat leírása;

n)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-kereskedési platformot kíván működtetni, a kereskedési platform működési szabályainak, valamint a piaci visszaélések felderítésére szolgáló eljárásoknak és rendszereknek a leírása;

amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre kíván átváltani, az ügyfelekkel való kapcsolatot szabályozó megkülönböztetésmentes üzletpolitika bemutatása, valamint a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által pénzre vagy más kriptoeszközökre átváltani kívánt kriptoeszközök árának meghatározására szolgáló módszer ismertetése;

p)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ügyfelek nevében kriptoeszközre vonatkozó megbízásokat szándékozik végrehajtani, a végrehajtási szabályzat leírása;

amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy kriptoeszközökre vonatkozó portfóliókezelést szándékozik nyújtani, annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében tanácsadást nyújtó vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében portfóliókat kezelő természetes személyek rendelkeznek a feladataik teljesítéséhez szükséges tudással és szakértelemmel;

r)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ügyfelek nevében kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokat szándékozik nyújtani, annak leírása, hogy az átküldési szolgáltatásokat milyen módon fogják nyújtani;

s)	a kriptoeszköz-szolgáltatás által érintett kriptoeszközök típusa.

(3) A (2) bekezdés g) és h) pontjának alkalmazásában a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatónak a következők mindegyikéről bizonyítékot kell szolgáltatnia:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületében részt vevő összes tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez, a csaláshoz vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai együttesen megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a kriptoeszköz-szolgáltató ügyvezetéséhez, és kötelesek elegendő időt fordítani feladataik ellátására;

minden, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóbanközvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a csalás elleni küzdelemhez vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat.

(4) Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy olyan, az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett információkat bocsásson rendelkezésre, amelyeket a 2009/110/EK irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2015/2366 irányelv vagy a kriptoeszköz-szolgáltatásokra alkalmazandó nemzeti jog szerinti engedélyezési eljárás alapján 2023. június 29. előtt már megkaptak, feltéve, hogy ezek az információk vagy dokumentumok még mindig naprakészek.

(5) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) és (3) bekezdésben említett információk további meghatározása érdekében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

(6) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a kriptoeszköz-szolgáltatói engedély kérelmezésekor benyújtandó információkat tartalmazó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

63. cikk

Az engedély iránti kérelem értékelése és az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

(1) Az illetékes_hatóságok haladéktalanul, és minden esetben a 62. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem átvételét követő öt munkanapon belül írásban visszaigazolják annak átvételét a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató felé.

(2) Az illetékes_hatóságok a 62. cikk (1) bekezdésében említett kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül értékelik a kérelem hiánytalanságát annak ellenőrzésével, hogy a 62. cikk (2) bekezdésében felsorolt információkat benyújtották-e.

Ha a kérelem hiányos, az illetékes_hatóságok határidőt tűznek ki a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára a hiányzó információk benyújtására.

(3) Az illetékes_hatóságok elutasíthatják a kérelmek elbírálását, amennyiben azok a (2) bekezdés második albekezdése értelmében általuk meghatározott határidőt követően is hiányosak.

(4) Amint a kérelem hiánytalan, az illetékes_hatóságok erről haladéktalanul értesítik a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély megadását vagy a kérelem elutasítását megelőzően az illetékes_hatóságok konzultálnak egy másik tagállam illetékes_hatóságaival, ha a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató az alábbi kapcsolatok egyikében áll az említett másik tagállamban engedélyezett hitelintézettel, központi értéktárral, befektetési_vállalkozással, piacműködtetővel, ÁÉKBV_alapkezelő_társasággal, alternatívbefektetésialap-kezelővel, pénzforgalmi intézménnyel, biztosítóval, elektronikus pénz- kibocsátó intézménnyel vagy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménnyel:

a)	leányvállalata;

b)	az említett jogalany anyavállalatának leányvállalata; vagy

c)	ugyanazon természetes vagy jogi személyek ellenőrzése alatt áll, mint akik az említett jogalanyt ellenőrzik.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély megadása vagy elutasítása előtt az illetékes_hatóságok:

konzultálhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős illetékes_hatóságokkal és a pénzügyi információs egységekkel annak ellenőrzése érdekében, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóval szemben nem folytattak-e vizsgálatot pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos magatartás miatt;

megbizonyosodnak arról, hogy az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke szerint azonosított, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban létesített tartós üzleti egységet üzemeltető vagy ott letelepedett harmadik felekre támaszkodó kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfeleljen az említett irányelv 26. cikkének (2) bekezdését, 45. cikkének (3) bekezdését és 45. cikkének (5) bekezdését átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek;

c)	adott esetben biztosítják, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelelő eljárásokat vezessen be az (EU) 2015/849 irányelv 18a. cikkének (1) és (3) bekezdését átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében.

(7) Amennyiben szoros_kapcsolatok állnak fenn a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes_hatóságok csak akkor adnak engedélyt, ha ezek a kapcsolatok nem gátolják a felügyeleti feladataik hatékony ellátását.

(8) Az illetékes_hatóságok megtagadják az engedélyezést, amennyiben valamely harmadik ország a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóval szoros_kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó jogszabályai, egyéb szabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy ezek érvényesítésének nehézségei gátolják az illetékes_hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

(9) Az illetékes_hatóságoknak a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 40 munkanapon belül meg kell vizsgálniuk, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel-e e címnek, és teljeskörű indokolással ellátott határozatot kell elfogadniuk a kriptoeszköz-szolgáltatóként történő engedélyezés megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az illetékes_hatóságok a határozatuk elfogadását követő öt munkanapon belül értesítik a kérelmezőt a döntésről. Az értékelés során figyelembe kell venni a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani tervezett kriptoeszköz-szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

(10) Az illetékes_hatóságok elutasítják a kriptoeszköz-szolgáltatásra irányuló kérelmet, ha objektív és bizonyítható indok áll fenn, hogy:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testülete veszélyezteti a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató hatékony, megbízható és prudens működését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét, vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás súlyos kockázatának teszi ki;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai nem felelnek meg a 68. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok nem felelnek meg a kellően jó hírnév a 68. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumainak;

d)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti vagy valószínűleg nem teljesíti az e címben előírt követelmények valamelyikét.

(11) Az ESMA, illetve az EBH közösen iránymutatásokat bocsát ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével, illetve az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai, valamint a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok alkalmasságának értékelésére vonatkozóan.

Az ESMA és az EBH 2024. június 30-ig kibocsátja az első albekezdésben említett iránymutatásokat.

(12) Az illetékes_hatóságok a (9) bekezdés szerinti értékelési időszak során – de az értékelési időszak huszadik munkanapjánál nem később – szükség esetén bármilyen olyan további információt bekérhetnek, amely szükséges az értékelés befejezéséhez. A kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóhoz intézett információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

A (9) bekezdés szerinti értékelési időszakot az illetékes_hatóságoknak a hiányzó információra vonatkozó kérése és a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató erre adott válaszának kézhezvétele közötti időtartamra fel kell függeszteni. A felfüggesztés nem tarthat tovább 20 munkanapnál. Az illetékes_hatóságok általi bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről az illetékes_hatóságok szabad mérlegelésük szerint döntenek, azonban ez nem járhat a (9) bekezdés szerinti értékelési időszak felfüggesztésével.

(13) Az illetékes_hatóságoknak az engedély megadásától számított két munkanapon belül a 109. cikk (5) bekezdésében meghatározott információkról– tájékoztatniuk kell az ESMA-t. Az illetékes_hatóságoknak az elutasított engedélyekről is tájékoztatniuk kell az ESMA-t. Az ESMA a 109. cikk (5) bekezdésében említett információkat a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának kezdőnapjáig elérhetővé teszi az említett cikkben említett nyilvántartásban.

64. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély visszavonása

(1) Az illetékes_hatóságok visszavonják a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyét, ha a kriptoeszköz-szolgáltató:

a)	az engedély megadásától számított 12 hónapon belül nem élt az engedéllyel;

b)	kifejezetten lemondott az engedélyéről;

c)	kilenc egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatást;

d)	jogellenes módon szerezte meg az engedélyét, ideértve az engedély iránti kérelmében tett valótlan állításokat is;

e)	már nem felel meg az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételeknek, és meghatározott időn belül nem hozta meg az illetékes_hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

f)	nem rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és felderítésére szolgáló hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal, az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban;

g)	súlyosan megsértette ezt a rendeletet, beleértve a kriptoeszközök birtokosainak vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek védelmére vagy a piac integritására vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az illetékes_hatóságok az alábbi helyzetek bármelyikében visszavonhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyét:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltató megsértette az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseit;

b)	a kriptoeszköz-szolgáltató elveszítette pénzforgalmi intézményként, vagy elektronikus pénz- kibocsátó intézményként kapott engedélyét, és 40 naptári napon belül nem orvosolta a helyzetet.

(3) Amennyiben az illetékes_hatóság visszavonja a kriptoeszköz-szolgáltatói engedélyt, indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az ESMA-t és a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjait. Az ESMA ezt az információt hozzáférhetővé teszi a 109. cikkben említett nyilvántartásban.

(4) Az illetékes_hatóságok az engedély visszavonását egy adott kriptoeszköz-szolgáltatásra is korlátozhatják.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély visszavonását megelőzően az illetékes_hatóságok konzultálnak a másik tagállam illetékes_hatóságával, amennyiben az érintett kriptoeszköz-szolgáltató:

a)	az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató leányvállalata;

b)	az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató anyavállalatának a leányvállalata;

c)	ugyanazon természetes vagy jogi személyek irányítása alatt áll, akik/amelyek az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatót irányítják.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély visszavonása előtt az illetékes_hatóságok konzultálhatnak a kriptoeszköz-szolgáltató pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályoknak való megfelelésének felügyeletéért felelős hatósággal.

(7) Az EBH, az ESMA és a fogadó_tagállamok bármely illetékes_hatósága bármikor kérheti, hogy a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága vizsgálja meg, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyét megadták, amennyiben okkal feltételezhető, hogy már nem ez az eset áll fenn.

(8) A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan megfelelő eljárásokat hoznak létre, hajtanak végre és tartanak fenn, amelyek az engedély visszavonása esetén biztosítják az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének időben és szabályosan történő átküldését, illetve átutalását egy másik kriptoeszköz-szolgáltató részére.

75. cikk

Kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása

(1) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók a feladataikat és felelősségi köreiket meghatározó megállapodást kötnek ügyfeleikkel. Egy ilyen megállapodásba legalább a következőket bele kell foglalni:

a)	a megállapodás részes feleinek személyazonossága;

b)	a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatás jellege és a szolgáltatás leírása;

c)	a letétkezelési szabályzat;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató és az ügyfél közötti kommunikáció módja, beleértve az ügyfél hitelesítési rendszerét;

e)	a kriptoeszköz-szolgáltató által használt biztonsági rendszerek leírása;

f)	a kriptoeszköz-szolgáltató által felszámított díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek;

g)	az alkalmazandó jog.

(2) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartást vezetnek az egyes ügyfelek nevében nyitott, az egyes ügyfelek kriptoeszközökkel kapcsolatos jogainak megfelelő pozíciókról. Amennyiben az releváns, a kriptoeszköz-szolgáltatóknak a lehető leghamarabb rögzíteniük kell az említett nyilvántartásban az ügyfeleik utasításai alapján bekövetkező mozgásokat. Ilyen esetekben a szolgáltatók belső eljárásainak biztosítaniuk kell, hogy a kriptoeszközök nyilvántartását érintő minden mozgást az ügyfél pozíció-nyilvántartásában rendszeresen rögzített ügylet támasszon alá.

(3) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók belső szabályokat és eljárásokat tartalmazó letétkezelési szabályzatot dolgoznak ki az ilyen kriptoeszközök vagy a kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközök letéti őrzéséhez vagy ellenőrzéséhez.

Az első albekezdésben említett letétkezelési szabályzatnak minimalizálnia kell annak kockázatát, hogy a kriptoeszközöket, az azokhoz kapcsolódó jogokat vagy a kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközöket az ügyfelek csalás, kiberfenyegetés vagy gondatlanság következtében elveszíthessék.

A letétkezelési szabályzat összefoglalását kérésre elektronikus formátumban az ügyfelek rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Adott esetben a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell könnyíteniük a kriptoeszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorlását. Az ügyfél pozíció-nyilvántartásában azonnal rögzíteni kell minden olyan eseményt, amely valószínűleg ügyféljogot keletkeztet vagy módosít.

Az alapul szolgáló megosztott_főkönyvi_technológia módosítása, vagy bármely egyéb, ügyféljogokat valószínűsíthetően létrehozó vagy módosító esemény esetén az ügyfél az említett módosítás vagy esemény bekövetkezésének időpontjában meglévő pozícióinak alapján és ezek mértékéig jogosult az újonnan létrejött kriptoeszközre vagy jogokra, kivéve, ha az (1) bekezdés alapján a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatóval az említett módosítást vagy eseményt megelőzően aláírt érvényes megállapodás ettől kifejezetten eltérően rendelkezik.

(5) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók legalább háromhavonta és az érintett ügyfél kérésére rendelkezésre bocsátják a nevében nyilvántartott kriptoeszközökre vonatkozó pozíciókimutatást. A pozíciókimutatást elektronikus formátumban kell elkészíteni. A pozíciókimutatásnak tartalmaznia kell az érintett kriptoeszközök megnevezését, egyenlegét, értékét és az érintett időszakban lebonyolított kriptoeszköz-forgalmat.

A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók a lehető leghamarabb minden szükséges információval ellátják ügyfeleiket az olyan kriptoeszköz-műveletekről, amelyek az ügyfél közreműködését igénylik.

(6) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják az ahhoz szükséges eljárásokat, hogy az ügyfeleik nevében tartott kriptoeszközök vagy a hozzáférést biztosító eszközök a lehető leghamarabb visszakerüljenek az érintett ügyfelekhez.

(7) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatóknak el kell különíteniük az ügyfeleik nevében tartott kriptoeszközöket a saját tulajdonukban lévőktől, és biztosítaniuk kell, hogy az ügyfeleik kriptoeszközökhöz való hozzáférésének eszközeit egyértelműen ilyenként azonosítsák. Biztosítaniuk kell, hogy a megosztott_főkönyvben ügyfeleik kriptoeszközeit saját kriptoeszközeiktől elkülönítetten tartsák.

A kriptoeszköz-szolgáltató ügyfeleinek érdekében a letétben őrzött kriptoeszközöket az alkalmazadó jogszabályok szerint jogilag el kell különíteni a kriptoeszköz-szolgáltató vagyonától annak érdekében, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató hitelezői – különösen fizetésképtelenség esetén – ne férhessenek hozzá a kriptoeszköz-szolgáltató által letétben őrzött kriptoeszközökhöz.

A kriptoeszköz-szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a letétben őrzött kriptoeszközöket működési szempontból elkülönítsék a kriptoeszköz-szolgáltató vagyonától.

(8) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók felelősséggel tartoznak ügyfeleik felé a kriptoeszközök vagy a kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközök nekik felróható hibából eredően bekövetkező elvesztése esetén. A kriptoeszköz-szolgáltatók az elvesztett kriptoeszköz elvesztéskori piaci értékének erejéig tartoznak felelősséggel.

A kriptoeszköz-szolgáltatónak fel nem róható események közé tartozik minden olyan esemény, amely tekintetében a kriptoeszköz-szolgáltató bizonyítja, hogy az az adott szolgáltatás nyújtásától vagy a kriptoeszköz-szolgáltató műveleteitől függetlenül történt, mint például a megosztott_főkönyv működtetésével járó olyan probléma, amelyre a kriptoeszköz-szolgáltatónak nincs befolyása.

(9) Amennyiben a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók az említett szolgáltatást nyújtó más kriptoeszköz-szolgáltatókat vesznek igénybe, csak az 59. cikkel összhangban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatókat vehetnek igénybe.

A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző, az említett szolgáltatást nyújtó más kriptoeszköz-szolgáltatókat igénybe vevő kriptoeszköz-szolgáltatóknak erről tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket.

81. cikk

Kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás és kriptoeszközök portfóliókezelése

(1) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók felmérik, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások vagy a kriptoeszközök megfelelnek-e az ügyfeleik vagy leendő ügyfeleik igényeinek, figyelembe véve a kriptoeszközökbe történő befektetéssel kapcsolatos ismereteiket és tapasztalatukat, befektetési céljaikat – többek között kockázattűrésüket – és pénzügyi helyzetüket, beleértve a veszteségviselési képességüket is.

(2) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást megelőzően kellő időben tájékoztatják leendő ügyfeleiket arról, hogy a tanácsadás:

a)	független alapon történik-e;

a különböző kriptoeszközök szélesebb vagy szűkebb körű elemzésén alapul-e, beleértve azt, hogy a tanácsadás olyan szervezetek által kibocsátott vagy kínált kriptoeszközökre korlátozódik-e, amelyeket olyan szoros_kapcsolat vagy bármely egyéb jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz a kriptoeszköz-szolgáltatóhoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a nyújtott tanácsadás függetlenségét.

(3) Amennyiben a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató arról tájékoztatja a leendő ügyfelet, hogy a tanácsadás független alapon történik, akkor:

a piacon rendelkezésre álló kriptoeszközök olyan körét értékeli, amely elegendő és kellően változatos ahhoz, hogy biztosítsa az ügyfél befektetési céljainak megfelelő elérését, és amely nem korlátozódhat az alábbiak által kibocsátott vagy nyújtott kriptoeszközökre:

i.	maga az említett kriptoeszköz-szolgáltató;

ii.	magával az említett kriptoeszköz-szolgáltatóval szoros_kapcsolatban álló szervezetek; vagy

iii.	olyan egyéb szervezetek, amelyeket olyan szoros jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz magához az említett kriptoeszköz-szolgáltatóhoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a nyújtott tanácsadás függetlenségét;

b)	nem fogad el és nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy nyújt az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

Az első albekezdés b) pontjától eltérve, az ügyfélnek nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások minőségének javítására alkalmas olyan kisebb nem pénzbeli előnyök, amelyek nagyságrendjüknél és jellegüknél fogva nem akadályozzák a kriptoeszköz-szolgáltató azon kötelezettségének való megfelelését, hogy ügyfele legfőbb érdekét szem előtt tartva járjon el, engedélyezhetők abban az esetben, ha azokat egyértelműen közlik az ügyféllel.

(4) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók ezenkívül tájékoztatják a leendő ügyfeleket valamennyi költségről és kapcsolódó díjról, beleértve adott esetben a tanácsadás költségét, az ügyfélnek ajánlott vagy értékesíteni kívánt kriptoeszközök költségét, valamint azt, hogy a kriptoeszközöket hogyan fizetheti ki az ügyfél, beleértve a harmadik felek általi kifizetéseket is.

(5) A kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók nem fogadnak el és nem tartanak meg semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely kibocsátó, ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy, harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy nyújt a kriptoeszközök ügyfeleiknek végzett portfóliókezelésével összefüggésben.

(6) Amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltató arról tájékoztatja a leendő ügyfelet, hogy tanácsadása nem független alapon történik, a szolgáltató elfogadhat ösztönzőket, feltéve, hogy a kifizetés vagy juttatás:

a)	célja, hogy javítsa az ügyfélnek nyújtott érintett szolgáltatás minőségét; továbbá

b)	nem gátolja a kriptoeszköz-szolgáltatót abban, hogy megfeleljen azon kötelezettségének, amely szerint becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfelei legfőbb érdekét szem előtt tartva kell eljárnia.

A (4) bekezdésben említett kifizetés vagy juttatás létéről, jellegéről és összegéről vagy – amennyiben az összeg nem adható meg biztosan – összegének számítási módjáról az ügyfelet átfogóan, pontosan és érthetően tájékoztatják az érintett kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása előtt.

(7) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy a kriptoeszközökkel vagy kriptoeszköz-szolgáltatással kapcsolatban a nevükben tanácsadást vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában vannak a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek. A tagállamok közzéteszik az ilyen ismeretek és szakértelem értékeléséhez használt kritériumokat.

(8) Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelés céljából a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók beszerzik a szükséges információkat ügyfeleik vagy leendő ügyfeleik – többek között kriptoeszközökbe történő – befektetéssel kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, befektetési céljaikról – többek között kockázattűrésükről – és pénzügyi helyzetükről, beleértve a veszteségviselési képességüket is, valamint a kriptoeszköz-vásárlásban rejlő kockázatokkal kapcsolatos alapvető ismereteikről annak érdekében, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók tanácsot adhassanak az ügyfeleknek vagy leendő ügyfeleknek azzal kapcsolatban, hogy a kriptoeszközök alkalmasak-e számukra és különösen hogy azok megfelelnek-e kockázattűrésüknek és veszteségviselési képességüknek.

(9) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók figyelmeztetik az ügyfeleket vagy leendő ügyfeleket a következőkkel kapcsolatban:

a)	a kriptoeszközök értéke ingadozhat;

b)	a kriptoeszközök esetében előfordulhat teljes vagy részleges veszteség;

c)	előfordulhat, hogy a kriptoeszközök nem likvidek;

d)	adott esetben a kriptoeszközök nem tartoznak a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

e)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki a kriptoeszközökre.

(10) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók olyan szabályzatokat és eljárásokat dolgoznak ki, tartanak fenn és hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik számukra minden ahhoz szükséges információ beszerzését és vizsgálatát, hogy minden ügyfelük számára el tudják végezni az (1) bekezdésben említett értékelést. Minden észszerű lépést meg kell tenniük az ügyfeleiktől vagy leendő ügyfeleiktől begyűjtött információk megbízhatóságának biztosítására.

(11) Ha az ügyfelek nem adják át a (8) bekezdés alapján kért információkat, vagy ha a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók úgy vélik, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások vagy a kriptoeszközök nem megfelelőek az ügyfeleik számára, nem ajánlanak ilyen kriptoeszköz-szolgáltatásokat vagy kriptoeszközöket, illetve nem kezdik meg az ilyen kriptoeszközök portfóliókezelését.

(12) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelést követően legalább kétévente minden egyes ügyfél esetében rendszeresen felülvizsgálják az említett bekezdés szerinti kezdeti értékelést.

(13) Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelést vagy annak a (12) bekezdés szerinti felülvizsgálatát követően a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók olyan megfelelőségi jelentést bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére, amely tartalmazza a nyújtott tanácsot, valamint azt, hogy az milyen módon felel meg az ügyfél preferenciáinak, céljainak és egyéb jellemzőinek. A jelentést elektronikus formátumban kell elkészíteni és továbbítani az ügyfelek számára. A jelentésnek ki kell terjednie legalább a következőkre:

a)	az (1) bekezdésben említett értékelésre vonatkozó naprakész információk; és

b)	a tanácsadás főbb elemei.

Az első albekezdésben említett megfelelőségi jelentésnek egyértelművé kell tennie, hogy a tanácsadás az ügyfél kriptoeszközökbe történő befektetéssel kapcsolatos ismeretein és tapasztalatán, az ügyfél befektetési céljain, kockázattűrésén, pénzügyi helyzetén és veszteségviselési képességén alapul.

(14) A kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók rendszeres kimutatásokat bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére elektronikus formátumban az ügyfelek megbízásából végzett portfóliókezelési tevékenységekkel kapcsolatban. Ezek a rendszeres kimutatások megbízható és kiegyensúlyozott áttekintést nyújtanak az elvégzett tevékenységekről, valamint a portfóliónak a jelentéstételi időszakban nyújtott teljesítményéről, naprakész kimutatást tartalmaznak arról, hogy az elvégzett tevékenységek milyen módon felelnek meg az ügyfél preferenciáinak, céljainak és egyéb jellemzőinek, továbbá naprakész információt tartalmaznak az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelésről, illetve annak a (12) bekezdés szerinti felülvizsgálatáról.

Az e bekezdés első albekezdésében említett rendszeres kimutatást háromhavonta kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az ügyfél hozzáféréssel rendelkezik egy olyan online rendszerhez, amelyben megtekinthető az ügyfél portfóliójának naprakész értékelése és az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelésre vonatkozó naprakész információk, és a kriptoeszköz-szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az ügyfél az adott negyedév során legalább egyszer megtekintette az értékelést. Az ilyen online rendszert elektronikus formátumnak kell tekinteni.

(15) Az ESMA 2024. december 30-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)	az ügyfél ismereteinek és szakértelmének a (2) bekezdéssel összhangban történő értékelésére vonatkozó kritériumok;

b)	a (8) bekezdésben említett információk; továbbá

c)	a (14) bekezdésben említett rendszeres kimutatás formátuma.

83. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatóban való szándékolt részesedésszerzés értékelése

(1) Minden olyan természetes vagy jogi személynek, vagy összehangoltan fellépő több ilyen személynek (a továbbiakban: a részesedést szerezni kívánó személy), aki vagy amely döntést hozott befolyásoló_részesedésnek egy kriptoeszköz-szolgáltatóban való közvetlen vagy közvetett megszerzésére vagy ilyen befolyásoló_részesedésnek egy kriptoeszköz-szolgáltatóban való közvetlen vagy közvetett további növelésére, aminek eredményeképpen szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya elérné vagy meghaladná a 20 %-ot, 30 %-ot vagy 50 %-ot vagy a kriptoeszköz-szolgáltató a leányvállalatává válna, erről írásban értesítenie kell az említett kriptoeszköz-szolgáltató illetékes_hatóságát, megadva a megszerezni kívánt részesedés nagyságát, továbbá a 84. cikk (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság által elfogadott szabályozástechnikai standardok szerint megkövetelt információkat.

(2) Minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely döntést hozott egy kriptoeszköz-szolgáltatóban fennálló befolyásoló_részesedés közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről, döntéséről a részesedés elidegenítését megelőzően írásban értesítenie kell az illetékes_hatóságot a részesedés nagyságának megjelölésével. Az említett személynek értesítenie kell az illetékes_hatóságot akkor is, ha a befolyásoló_részesedés oly mértékű csökkentéséről döntött, hogy ezáltal szavazati jogának vagy birtokolt tőkerészesedésének aránya 10 %, 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenne, vagy a kriptoeszköz-szolgáltató megszűnne leányvállalata lenni.

(3) Az illetékes_hatóság azonnal, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti értesítés átvételét követő két munkanapon belül írásban visszaigazolja annak átvételét.

(4) Az illetékes_hatóság az e cikk (3) bekezdésében említett írásos átvételi elismervény keltétől számított 60 munkanapon belül értékeli az e cikk (1) bekezdésében említett szándékolt részesedésszerzést és a Bizottság által a 84. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardok szerint megkövetelt információkat. Az értesítés átvételének elismerésekor az illetékes_hatóság tájékoztatja a részesedést szerezni kívánó személyt az értékelési időszak befejezésének időpontjáról.

(5) A (4) bekezdésben említett értékelés céljából az illetékes_hatóság konzultálhatk a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó illetékes_hatóságokkal és a pénzügyi információs egységekkel, és megfelelően figyelembe veszi véleményüket.

(6) A (4) bekezdésben említett értékelés elvégzése során az illetékes_hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges kiegészítő információkat kérhetk a részesedést szerezni kívánó személytől. Ezt a kérést az értékelés véglegesítése előtt, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett írásbeli átvételi elismervény keltétől számított 50. munkanapon kell benyújtani. Az információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

(7) Az az illetékes_hatóság, amely a (4) bekezdésben említett értékelés befejezését követően úgy dönt, hogy ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést, erről két munkanapon belül, de legkésőbb a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (6) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpont előtt értesíti a részesedést szerezni kívánó személyt. Az értesítésben meg kell jelölni ezen döntés indokait.

(8) Amennyiben az illetékes_hatóság nem ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (6) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpontig, a szándékolt részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni.

(9) Az illetékes_hatóság megszabhatja az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

89. cikk

A bennfentes kereskedelem tilalma

(1) E rendelet alkalmazásában bennfentes kereskedelem akkor valósul meg, amikor a bennfentes információkkal rendelkező személy az említett információkat oly módon használja fel, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik fél javára olyan kriptoeszközöket szerez meg vagy idegenít el, amelyekre az információ vonatkozik. Szintén bennfentes kereskedelemnek minősül a bennfentes információ olyan kriptoeszközre szóló megbízás visszavonása vagy módosítása révén való felhasználása, amelyre az információ vonatkozik, amennyiben az adott személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá. A bennfentes információ felhasználása magában foglalja továbbá valamely személy ajánlatának saját vagy harmadik fél javára történő benyújtását, módosítását, illetve visszavonását.

(2) Tilos a kriptoeszközökre vonatkozó bennfentes kereskedelem és a bennfentes információ felhasználása vagy ezen magatartások kísérlete az adott kriptoeszközök saját vagy harmadik fél javára történő közvetlen vagy közvetett megszerzése vagy elidegenítése céljából. Tilos a bennfentes kereskedelem folytatására vonatkozó tanácsadás, ösztönzés és rábírás is.

(3) A kriptoeszközökre vonatkozó bennfentes információval rendelkező személy e bennfentes információ alapján nem tanácsolhatja egy másik személy részére, illetve nem ösztönözheti arra, hogy:

a)	az említett kriptoeszközöket megszerezze vagy elidegenítse; vagy

b)	az említett kriptoeszközökre vonatkozó megbízást visszavonja vagy módosítsa.

(4) A (3) bekezdésben említett tanács vagy ösztönzés felhasználása e cikk értelmében bennfentes kereskedelemnek minősül, amennyiben az említett tanácsot vagy ösztönzést felhasználó személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy az bennfentes információn alapul.

(5) E cikk minden olyan személyre alkalmazandó, aki az alábbiak bármelyikéből eredően bennfentes információval rendelkezik:

a)	az adott személy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy igazgatási, vezető vagy felügyelő testületének tagja;

b)	az adott személy részesedéssel rendelkezik a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy tőkéjében;

c)	az adott személy az információhoz munkaviszony, hivatás vagy feladat gyakorlása keretében, illetve megosztott_főkönyvi technológiában vagy hasonló technológiában betöltött szerepével kapcsolatban jutott hozzá; vagy

d)	az adott személy bűncselekményben érintett.

E cikk minden olyan személyre is alkalmazandó, aki az első albekezdésben említettektől eltérő körülmények között rendelkezik bennfentes információval, amennyiben az említett személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy bennfentes információról van szó.

(6) Amennyiben az (1) bekezdésben említett személy jogi személy, e cikk a nemzeti jognak megfelelően alkalmazandó azokra a természetes személyekre, akik részt vesznek egy megbízásnak az érintett jogi személy javára történő megszerzésére, az elidegenítésére, a visszavonására vagy a módosítására vonatkozó döntés meghozatalában.

94. cikk

Az illetékes_hatóságok hatáskörei

(1) Az e rendelet II–VI. címe szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes_hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – legalább a következő felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek:

a)	bármely személyt kötelezhetnek olyan információk és dokumentumok átadására, amelyeket feladataik ellátása szempontjából relevánsnak tartanak;

b)	felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

c)	megtilthatják a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették;

az ügyfelek – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeinek védelme, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy tegyék közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet az érintett kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására;

e)	közzétehetik a tényt, hogy egy kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti a kötelezettségeit;

felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, ha az illetékes_hatóságok úgy ítélik meg, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató helyzete következtében a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása hátrányosan befolyásolná az ügyfelek – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeit;

g)	előírhatják a meglévő szerződéseknek egy másik kriptoeszköz-szolgáltatóra való, az ügyfelek és a szerződéseket átvevő kriptoeszköz-szolgáltató beleegyezésével történő átruházását, amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyét a 64. cikk alapján visszavonták;

h)	amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül nyújt kriptoeszköz-szolgáltatást, előzetes figyelmeztetés vagy határidő kitűzése nélkül elrendelhetik a tevékenység azonnali beszüntetését;

előírhatják a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú_tokenek vagy az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói számára a kriptoeszköz-alapdokumentumuk módosítását vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumuk további módosítását, amennyiben megállapítják, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum vagy a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum nem tartalmazza a 6., 19. vagy 51. cikkben előírt információkat;

előírhatják a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú_tokenek vagy az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói számára, hogy módosítsák marketingközleményeiket, amennyiben megállapítják, hogy a marketingközlemények nem felelnek meg az e rendelet 7., 29. vagy 53. cikkében meghatározott követelményeknek;

amennyiben a pénzügyi stabilitás vagy a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeinek védelme érdekében szükséges, előírhatják a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói számára, hogy foglaljanak további információkat kriptoeszköz-alapdokumentumukba;

l)	felfüggeszthetik a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt vagy azok kereskedésbe történő bevezetését esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

m)	megtilthatják a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt vagy azok kereskedésbe történő bevezetését, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették, vagy ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet meg fogják sérteni;

n)	felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszközök kereskedését esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

o)	megtilthatják a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformon történő kereskedését, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették, vagy ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet meg fogják sérteni;

p)	felfüggeszthetik vagy megtilthatják a marketingközleményeket, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

előírhatják a kriptoeszközök ajánlattevői, a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személyek, az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói, illetve az érintett kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy szüntessék be vagy függesszék fel a marketingközleményeket esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

r)	közzétehetik a tényt, hogy a kriptoeszköz valamely ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, illetve az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz- token kibocsátója nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeit;

a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeinek védelme, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, illetve az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token kibocsátója számára, hogy tegye közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök értékelésére;

felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy függessze fel – a kriptoeszközök kereskedését, ha úgy ítélik meg, hogy a kriptoeszköz ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy helyzete vagy az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token kibocsátójának helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeit;

amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül bocsát ki eszközalapú_tokent vagy elektronikus pénz-tokent, vagy a 8. cikknek megfelelően bejelentett kriptoeszköz-alapdokumentum nélkül kínál az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközöket vagy kérelmezi azok kereskedésbe történő bevezetését, előzetes figyelmeztetés vagy határidő kitűzése nélkül elrendelhetik a tevékenység azonnali beszüntetését;

meghozhatnak bármilyen típusú intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a kriptoeszköz ajánlattevője vagy a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, az eszközalapú_token vagy elektronikus pénz-token kibocsátója, illetve a kriptoeszköz-szolgáltató megfeleljenek e rendeletnek, beleértve azt is, hogy előírhatják bármely olyan gyakorlat vagy magatartás beszüntetését, amelyet az illetékes_hatóságok e rendelettel ellentétesnek ítélnek;

w)	helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos létesítményekbe beléphetnek, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjenek hozzá;

x)	az ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat ellenőrökhöz vagy szakértőkhöz szervezhetik ki;

y)	előírhatják egy természetes személynek az eszközalapútoken- kibocsátó vagy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületéből való eltávolítását;

z)	bármely személytől kérhetik, hogy csökkentse pozíciójának méretét vagy a kriptoeszközöknek való kitettségét;

aa)

amennyiben nem áll rendelkezésre más hatékony eszköz, amely biztosíthatná e rendelet megsértésének beszüntetését, valamint az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának elkerülése érdekében meghozhatnak valamennyi ahhoz szükséges intézkedést – többek között azáltal, hogy előírják egy harmadik fél vagy hatóság számára ilyen intézkedések végrehajtását –, hogy:

i.	tartalmakat távolítsanak el vagy korlátozzanak egy online felülethez való hozzáférést, vagy elrendeljék egy, az ügyfeleknek és a kriptoeszköz-birtokosoknak szóló egyértelmű figyelmeztetés megjelenítését az online felületre való belépéskor;

ii.	felszólítsanak egy tárhelyszolgáltatót egy online felület eltávolítására, vagy az ahhoz való hozzáférés letiltására vagy korlátozására; vagy

iii.	felszólítsák a domain név nyilvántartókat vagy domain név regisztrátorokat, hogy töröljenek egy teljesen minősített domainnevet, és tegyék lehetővé az érintett illetékes_hatóság számára annak bejegyzését;

ab)	előírhatják valamely eszközalapútoken- vagy elektronikus pénztoken- kibocsátó számára, hogy a 23. cikk (4) bekezdésével, a 24. cikk (3) bekezdésével, illetve az 58. cikk (3) bekezdésével összhangban minimum címletértéket vezessen be vagy korlátozza a kibocsátott összeget.

(2) Az ajánlattevőkkel, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyekkel, a kibocsátókkal és a kriptoeszköz-szolgáltatókkal kapcsolatban gyakorolt felügyeleti és vizsgálati hatáskörök nem érintik az e szervezetek tekintetében ugyanazon vagy más felügyeleti hatóságokra ruházott hatásköröket, beleértve a 2009/110/EK irányelvet átültető nemzeti jog alapján az érintett illetékes_hatóságokra ruházott hatásköröket, valamint az 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra ruházott, a prudenciális felügyeletre vonatkozó hatásköröket.

(3) A VI. cím szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes_hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – az (1) bekezdésben felsorolt hatáskörök mellett legalább az alábbi felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek:

a)	hozzáférhetnek bármely dokumentumhoz és adathoz, függetlenül azok formájától, és azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

tájékoztatást kérhetnek bármely személytől vagy felszólíthatnak bármely személyt tájékoztatás megadására, ideértve az érintett megbízások közvetítésének és az érintett ügyletek lebonyolításának egyes szakaszaiban részt vevő személyeket és e személyek munkahelyi elöljáróit is, továbbá információszerzés céljából szükség szerint beidézhetik és meghallgathatják e személyeket;

beléphetnek természetes és jogi személyek helyiségeibe és területére bármilyen formátumú dokumentumok és adatok lefoglalása érdekében, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyához kapcsolódó dokumentumok vagy adatok a bennfentes kereskedelem vagy a piaci manipuláció bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek;

d)	büntetőeljárást kezdeményezhetnek;

e)	bekérhetik távközlési szolgáltató meglévő adatforgalmi nyilvántartását, amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi, ha alapos okkal feltételezhető a jogsértés, illetve ezek a nyilvántartások a 88–91. cikk megsértésének viszgálata szempontjából lényegesek lehetnek;

f)	indítványozhatják vagyontárgyak zárolását vagy lefoglalását vagy mindkettőt;

g)	ideiglenesen megtilthatják szakmai tevékenység gyakorlását;

meghozhatnak a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásához szükséges minden intézkedést, többek között helyesbíthetnek közzétett valótlan vagy félrevezető információkat, ezen belül helyesbítő nyilatkozat közzétételére kötelezhetik a valótlan vagy félrevezető információkat közzétevő vagy terjesztő ajánlattevőt, kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyt, kibocsátót vagy egyéb személyt.

(4) Ha a nemzeti jog alapján szükséges, az illetékes_hatóság kérheti a megfelelő bíróságot, hogy határozzon az (1) és (2) bekezdésben említett hatáskörök alkalmazásáról.

(5) Az illetékes_hatóságok az alábbi módokon gyakorolhatják az (1) és (2) bekezdésben említett hatásköröket:

a)	közvetlenül;

b)	más hatóságokkal együttműködve, beleértve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséért és az ellenük folytatott küzdelemért felelős illetékes_hatóságokat;

c)	saját felelősségük mellett a b) pontban említett hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d)	az illetékes bíróságokhoz benyújtott kérelem útján.

(6) A tagállamok a megfelelő intézkedések meghozatalával biztosítják, hogy az illetékes_hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskört gyakorolhassanak, amely feladataik ellátásához szükséges.

(7) Az illetékes_hatóságok részére valamely személy által e rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem tekintendő az információközlés szerződésben vagy bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben előírt bármely korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

95. cikk

Együttműködés az illetékes_hatóságok között

(1) E rendelet alkalmazásában az illetékes_hatóságoknak együtt kell működniük egymással. Az illetékes_hatóságok segítséget nyújtanak más tagállamok illetékes_hatóságainak, az EBH-nak és az ESMA-nak. Indokolatlan késedelem nélkül információt cserélnek és együttműködnek a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenységeik során.

Amennyiben a tagállamok a 111. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a 111. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett büntetőjogi szankciókat írtak elő e rendelet megsértése miatt, megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy az illetékes_hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges valamennyi hatáskörrel, hogy kapcsolatba lépjenek a joghatóságukhoz tartozó igazságügyi, bűnüldözési, illetve egyéb bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságokkal annak érdekében, hogy az e rendelet megsértése miatt indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes_hatóságoknak, valamint az EBH-nak és az ESMA-nak, hogy teljesíthessék az együttműködésre vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségüket.

(2) Az illetékes_hatóság csak a következő esetekben tagadhatja meg az információnyújtás vagy egy vizsgálatban való együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a)	ha a releváns információk átadása hátrányos hatással lehet a megkeresett tagállam biztonságára, különösen a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelem tekintetében;

b)	ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve adott esetben egy bűnügyi nyomozás kimenetelét;

c)	ha ugyanazon cselekmények és ugyanazon természetes vagy jogi személyek tekintetében már kezdeményeztek eljárást a megkeresett tagállam bíróságai előtt;

d)	ha ugyanazon természetes vagy jogi személy tekintetében ugyanazon cselekmény miatt a megkeresett tagállamban már jogerős ítéletet hoztak.

(3) Az illetékes_hatóságok kérésre kötelesek haladéktalanul rendelkezésre bocsátani az e rendelet alkalmazása céljából szükséges információkat.

(4) Az illetékes_hatóságok segítséget kérhetnek egy másik tagállam illetékes_hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

A megkereső illetékes_hatóság tájékoztatja az EBH-t és az ESMA-t az első albekezdésen alapuló bármely megkeresésről. Ha valamely illetékes_hatóság egy másik tagállam illetékes_hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása iránti megkeresést kap, a következőket teheti:

a)	saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)	engedélyezi az őt megkereső illetékes_hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)	engedélyezi az őt megkereső illetékes_hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d)	a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő konkrét feladatokat megoszt más illetékes_hatóságokkal.

(5) A (4) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok esetében az ESMA valamely illetékes_hatóság kérésére koordinálja az ellenőrzést vagy vizsgálatot.

Amennyiben a (4) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat egy eszközalapú_token vagy egy elektronikus pénz-token kibocsátóját, illetve eszközalapú_tokenhez vagy elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatásokat érint, az ellenőrzést vagy vizsgálatot valamely illetékes_hatóság kérésére az EBH koordinálja.

(6) Az illetékes_hatóságok az ESMA-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresés elutasításra került vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Ilyen helyzetekben az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) E cikk (6) bekezdésétől eltérve az illetékes_hatóságok az EBH-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy eszközalapú_token vagy egy elektronikus pénz-token kibocsátójával, illetve eszközalapú_tokenhez vagy elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatásokkal összefüggő együttműködés – különösen információnyújtás – iránti megkeresés elutasításra került vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Ilyen helyzetekben az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(8) Az illetékes_hatóságok szorosan koordinálják felügyeleti tevékenységüket annak érdekében, hogy feltárják és orvosolják e rendelet megsértését, kidolgozzák és előmozdítsák a legjobb gyakorlatokat, megkönnyítsék az együttműködést, elősegítsék az egységes értelmezést, valamint vitás esetekben a joghatóságok közötti értékeléseket végezzenek.

E cikk első albekezdésének alkalmazásában az EBH és az ESMA koordinációs szerepet tölt be az illetékes_hatóságok között, valamint a 119. cikkben említett felügyeleti kollégiumok között annak érdekében, hogy egységes felügyeleti kultúrát, továbbá következetes felügyeleti gyakorlatot és egységes eljárásokat lehessen kialakítani.

(9) Amennyiben egy illetékes_hatóság azt állapítja meg vagy okkal feltételezi, hogy e rendelet valamely előírása nem teljesült, megállapításairól kellő részletességgel tájékoztatja az ilyen jogsértést feltételezhetően elkövető szervezet vagy szervezetek illetékes_hatóságát.

(10) Az ESMA – az EBH-val szoros együttműködésben – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes_hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megosztandó információk pontosabb meghatározása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(11) Az ESMA – az EBH-val szoros együttműködésben – végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes_hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

97. cikk

A kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos konvergencia előmozdítása

(1) Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 16. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban 2024. december 30-ig közösen iránymutatásokat bocsátanak ki, amelyekben meghatározzák a 8. cikk (4) bekezdésében említett kriptoeszköz-alapdokumentumot kísérő magyarázat, valamint a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában és a 18. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett eszközalapú_tokenek minősítéséről szóló jogi vélemények tartalmát és formáját. Ezen iránymutatásoknak magukban kell foglalniuk a magyarázat és a vélemény mintadokumentumát, valamint egy, a kriptoeszközök besorolására szolgáló szabványosított tesztet.

(2) Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 29. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 29. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkével összhangban előmozdítják az illetékes_hatóságok közötti, a kriptoeszközök besorolásáról folytatott megbeszéléseket, többek között azon kriptoeszközök besorolásáról is, amelyek a 2. cikk (3) bekezdése értelmében ki vannak zárva e rendelet hatálya alól. Az európai felügyeleti hatóságok továbbá azonosítják az illetékes_hatóságok által az említett kriptoeszközök besorolásánál alkalmazott megközelítések közötti potenciális eltérések forrásait, és a lehetséges mértékben közös megközelítést mozdítanak elő.

(3) A székhely szerinti vagy a fogadó_tagállam illetékes_hatóságai adott esetben felkérhetik az ESMA-t, az EIOPA-t vagy az EBH-t, hogy nyilvánítsanak véleményt a kriptoeszközök besorolásáról, beleértve azokat is, amelyek a 2. cikk (3) bekezdése értelmében nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Az ESMA, az EIOPA vagy az EBH adott esetben az 1093/2010/EU rendelet 29. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 29. cikkével, illetve az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkével összhangban az illetékes nemzeti hatóságok kérelmének kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül véleményt nyilvánít.

(4) Az európai felügyeleti hatóságok közösen éves jelentést készítenek a 109. cikkben említett nyilvántartásban szereplő információk, valamint a (2) és (3) bekezdésben említett munkájuk eredménye alapján, amelyben azonosítják a kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos nehézségeket, valamint az illetékes_hatóságok megközelítései közötti eltéréseket.

99. cikk

Értesítési kötelezettség

A tagállamok 2025. június 30-ig értesítik a Bizottságot, az EBH-t és az ESMA-t az e címet végrehajtó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok minden ezt követő módosításról indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot, az EBH-t és az ESMA-t.

100. cikk

Szakmai titoktartás

(1) Az e rendelet értelmében az illetékes_hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy működési feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmasnak tekintendő és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes_hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy az ilyen információ közzétehető, illetve ha az ilyen közzétételt jogi eljárás, illetve a nemzeti adó- vagy büntetőjog hatálya alá tartozó ügyben történő eljárás teszi szükségessé.

(2) A szakmai titoktartás kötelezettsége minden olyan természetes és jogi személyre vonatkozik, aki/amely az illetékes_hatóságoknál dolgozik vagy dolgozott. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk semmilyen más természetes vagy jogi személlyel vagy hatósággal nem közölhetők, kivéve, ha ezt uniós vagy nemzeti jogalkotási aktus írja elő.

103. cikk

Az ESMA ideiglenes beavatkozási hatásköre

(1) Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az ESMA az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja:

a)	az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő bizonyos kriptoeszközök, illetve az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő, bizonyos meghatározott jellemzőkkel rendelkező kriptoeszközök kereskedését, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)	valamely olyan típusú tevékenységet vagy gyakorlatot, amely eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökhöz kapcsolódik.

Előfordulhat, hogy az ESMA a tilalmat vagy korlátozást egyes körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2) Az ESMA csak akkor hoz intézkedést az (1) bekezdés szerint, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a javasolt tilalomra vagy korlátozásra jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b)	az érintett kriptoeszközökre és kriptoeszköz-szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem elégségesek az említett veszély kezelésére;

c)	az érintett illetékes_hatóság nem tett lépéseket az említett veszély kezelése érdekében, vagy a megtett lépések nem kezelik megfelelően az említett veszélyt.

(3) Amikor az ESMA az (1) bekezdés szerinti intézkedést hoz, biztosítania kell, hogy az intézkedés:

a)	az intézkedés előnyeihez képest nincs aránytalan káros hatással a kriptoeszközök piacainak hatékonyságára, a kriptoeszköz-birtokosokra vagy a kriptoeszköz-szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekre; továbbá

b)	nem jár a szabályozási arbitrázs kockázatával.

Ha az illetékes_hatóságok a 105. cikk szerinti intézkedést hoztak, az ESMA az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések bármelyikét anélkül is megteheti, hogy kiadná a 106. cikk (2) bekezdése szerinti véleményt.

(4) Mielőtt az ESMA az (1) bekezdés szerinti intézkedés mellett döntene, értesíti az érintett illetékes_hatóságokat az általa tervezett intézkedésről.

(5) Az ESMA a honlapján értesítést tesz közzé az (1) bekezdés szerinti intézkedés meghozatalára vonatkozó döntésről. Ez az értesítés részletesen ismerteti a bevezetett tilalmat vagy korlátozást, és meghatározza, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba. A tilalmat vagy a korlátozást csak az intézkedések hatálybalépét követő tevékenységekre lehet alkalmazni.

(6) Az ESMA kellő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint bevezetett tilalmat vagy korlátozást. Legalább két egymást követő meghosszabbítást követően és a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján az ESMA dönthet a tilalom vagy korlátozás évenkénti meghosszabbításáról.

(7) Az ESMA által e cikk alapján hozott intézkedések elsőbbséget élveznek az érintett illetékes_hatóságok által ugyanabban az ügyben hozott bármely korábbi intézkedéssel szemben.

(8) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az ESMA-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy fennáll-e jelentős befektetővédelmi aggály vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély az e cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában.

104. cikk

Az EBH ideiglenes beavatkozási hatásköre

(1) Az 1093/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az EBH az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja:

a)	bizonyos eszközalapú_tokenek vagy elektronikus pénz-tokenek, illetve bizonyos meghatározott jellemzőkkel rendelkező eszközalapú_tokenek vagy elektronikus pénz-tokenek kereskedését, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)	valamely olyan típusú tevékenységet vagy gyakorlatot, amely eszközalapú_tokenekhez vagy elektronikus pénz-tokenekhez kapcsolódik.

Előfordulhat, hogy az EBH a tilalmat vagy korlátozást egyes körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2) Az EBH csak akkor hoz intézkedést az (1) bekezdés szerint, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a javasolt tilalomra vagy korlátozásra jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b)	az adott eszközalapú_tokenekre, elektronikus pénz-tokenekre vagy azokhoz kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem elégségesek az említett veszély kezelésére;

c)	az érintett illetékes_hatóság nem tett lépéseket az említett veszély kezelése érdekében, vagy a megtett lépések nem kezelik megfelelően az említett veszélyt.

(3) Amikor az EBH az (1) bekezdés szerinti intézkedést hoz, biztosítania kell, hogy az intézkedés:

a)	az intézkedés előnyeihez képest nincs aránytalan káros hatással a kriptoeszközök piacainak hatékonyságára, vagy az eszközalapú_tokenek vagy elektronikus pénz-tokenek birtokosaira, vagy az eszközalapútoken-szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekre; továbbá

b)	nem jár a szabályozási arbitrázs kockázatával.

Ha az illetékes_hatóságok a 105. cikk szerinti intézkedést hoztak, az EBH az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések bármelyikét anélkül is megteheti, hogy kiadna egy, a 106. cikk (2) bekezdése szerinti véleményt.

(4) Mielőtt az EBH az (1) bekezdés szerinti intézkedés mellett döntene, értesíti az érintett illetékes_hatóságokat az általa tervezett intézkedésről.

(5) Az EBH a honlapján értesítést tesz közzé az (1) bekezdés szerinti intézkedés meghozatalára vonatkozó döntésről. Ez az értesítés részletesen ismerteti a bevezetett tilalmat vagy korlátozást, és meghatározza, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba. A tilalmat vagy a korlátozást csak az intézkedés hatálybalépét követő tevékenységekre lehet alkalmazni.

(6) Az EBH kellő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint bevezetett tilalmat vagy korlátozást. Legalább két egymást követő meghosszabbítást követően és a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján az EBH dönthet a tilalom vagy korlátozás évenkénti meghosszabbításáról.

(7) Az EBH által e cikk alapján hozott intézkedések elsőbbséget élveznek az érintett illetékes_hatóságok által ugyanabban az ügyben hozott bármely korábbi intézkedéssel szemben.

(8) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EBH-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy fennáll-e jelentős befektetővédelmi aggály vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély az e cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában.

105. cikk

Termékszintű beavatkozás az illetékes_hatóságok részéről

(1) Az illetékes_hatóságok megtilthatják vagy korlátozhatják a tagállamukban vagy tagállamukból végzett alábbiak bármelyikét:

a)	bizonyos kriptoeszközök vagy bizonyos meghatározott jellemzőkkel rendelkező kriptoeszközök kereskedése, forgalmazása vagy értékesítése; vagy

b)	olyan típusú tevékenység vagy gyakorlat, amely kriptoeszközökhöz kapcsolódik.

(2) Az illetékes_hatóság csak akkor hoz intézkedéseket az (1) bekezdés szerint, ha kellő bizonyossággal meggyőződött arról, hogy:

a)	egy kriptoeszköz jelentős befektetővédelmi aggályokat vet fel, vagy veszélyt jelent a kriptoeszközök piacainak szabályos működésére és integritására, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására legalább egy tagállamban;

az érintett kriptoeszközre vagy kriptoeszköz-szolgáltatásra vonatkozó uniós jog meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, és a problémát a felügyelet javításával vagy a meglévő követelmények hatékonyabb érvényesítésével sem lehetne jobban kezelni;

az intézkedés arányos, figyelembe véve az azonosított kockázatok jellegét, az érintett befektetők vagy piaci szereplők tapasztaltságának szintjét, valamint az intézkedés azon befektetőkre és piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatását, akik az érintett kriptoeszközt birtokolják vagy az érintett kriptoeszköz-szolgáltatást veszik igénybe, illetve azokból haszonra tesznek szert;

d)	az illetékes_hatóság megfelelő egyeztetést folytatott más, az intézkedés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes_hatóságaival; továbbá

e)	az intézkedésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból nyújtott szolgáltatásokra vagy tevékenységekre.

Az e bekezdés első albekezdésében szereplő feltételek teljesülése esetén az illetékes_hatóság óvintézkedés jelleggel, még a kriptoeszköz forgalmazását, kiosztását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően bevezetheti az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást.

Az illetékes_hatóság dönthet úgy, hogy csak bizonyos körülmények között alkalmazza az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást, vagy alóla kivételt engedélyez.

(3) Az illetékes_hatóság az e cikk szerinti tilalmat vagy korlátozást csak akkor vezetheti be, ha legalább egy hónappal az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontja előtt írásban vagy a hatóságok között elfogadott egyéb módon részletesen értesítette az összes egyéb illetékes_hatóságot és az ESMA-t, vagy eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek tekintetében az EBH-t a következőkről:

a)	az a kriptoeszköz, tevékenység vagy gyakorlat, amelyhez a javasolt intézkedés kapcsolódik;

b)	a javasolt tilalom vagy korlátozás pontos jellege és hatálybalépésének tervezett időpontja; továbbá

c)	azon bizonyíték, amelyre döntését alapozta és amely alapján meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdés első albekezdésében foglalt feltételek mindegyike teljesül.

(4) Azon kivételes esetekben, amikor az illetékes_hatóság az (1) bekezdésben említett kriptoeszköz, tevékenység vagy gyakorlat káros hatásainak megelőzése érdekében azt szükségesnek tartja, ideiglenes jelleggel sürgős intézkedést hozhat az összes többi illetékes_hatóságnak és az ESMA-nak az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontját megelőzően legalább 24 órával megküldött írásbeli értesítése mellett, feltéve, hogy az e cikkben felsorolt valamennyi kritérium teljesül, továbbá egyértelműen megállapítható, hogy az egy hónapos értesítési időszak mellett nem lehet megfelelően kezelni az adott aggályt vagy veszélyt. Az ideiglenes jelleggel hozott intézkedések időtartama nem haladhatja meg a három hónapot.

(5) Az illetékes_hatóság a honlapján értesítést tesz közzé az (1) bekezdésben említett tilalom vagy korlátozás bevezetésére vonatkozó döntésről. Ez az értesítés részletesen ismerteti a bevezetett tilalmat vagy korlátozást, és meghatározza, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba, és az illetékes_hatóság milyen bizonyítékra alapozta döntését és győződött meg a (2) bekezdés első albekezdésében szereplő feltételek mindegyikének teljesüléséről. A tilalmat vagy a korlátozást csak az intézkedések hatálybalépét követő tevékenységekre lehet alkalmazni.

(6) Az illetékes_hatóság a tilalmat vagy korlátozást visszavonja, ha a (2) bekezdésben szereplő feltételek többé nem állnak fenn.

(7) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EBH-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy fennáll-e jelentős befektetővédelmi aggály vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély az e cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának alkalmazásában.

109. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentumok, az eszközalapútoken- és elektronikus pénztoken- kibocsátók, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartása

(1) Az ESMA az alábbiakat tartalmazó nyilvántartást hoz létre:

a)	az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok;

b)	eszközalapútoken- kibocsátók;

c)	elektronikus pénztoken- kibocsátók; továbbá

d)	kriptoeszköz-szolgáltatók.

Az ESMA honlapján nyilvánosan elérhetővé teszi nyilvántartását és azt rendszeresen frissíti. A frissítések megkönnyítése érdekében az illetékes_hatóságok tájékoztatják az ESMA-t a (2)–(5) bekezdésben meghatározott információk tekintetében hozzájuk bejelentett változásokról.

Az illetékes_hatóságok megküldik az ESMA-nak a kriptoeszköz-alapdokumentumoknak a nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, a (8) bekezdésben meghatározottakkal összhangban.

(2) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok tekintetében a nyilvántartás tartalmazza a kriptoeszköz-alapdokumentumokat és az esetleges módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokat. A kriptoeszköz-alapdokumentumok minden elavult változatát külön archívumban tárolják, és azokat egyértelműen megjelölik mint elavult változatokat.

(3) Az eszközalapútoken- kibocsátók tekintetében a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	a kibocsátó neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

b)	a kibocsátó kereskedelmi neve, fizikai címe, telefonszáma, e-mail-címe és honlapja;

c)	a kriptoeszköz-alapdokumentumok és az esetleges módosított kriptoeszköz-alapdokumentumok, míg a kriptoeszköz-alapdokumentum elavult változatait külön archívumban tárolják és egyértelműen elavultként jelölik meg;

d)	azon fogadó_tagállamok jegyzéke, amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_tokent nyilvános_ajánlattétel keretében kínálni tervezi, illetve amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetését kérelmezni tervezi;

e)	a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapja, vagy ha az nem áll rendelkezésre az illetékes_hatóság általi értesítés idején, az ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés tervezett kezdőnapja;

f)	a kibocsátó által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

g)	az eszközalapú-token nyilvános_ajánlattétele vagy kereskedésbe történő bevezetése engedélyezésének, vagy a hitelintézetként való engedélyezésnek és adott esetben bármelyik engedély visszavonásának az időpontja.

(4) Az elektronikus pénztoken- kibocsátók tekintetében a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	a kibocsátó neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

b)	a kibocsátó kereskedelmi neve, fizikai címe, telefonszáma, e-mail-címe és honlapja;

c)	a kriptoeszköz-alapdokumentumok és az esetleges módosított kriptoeszkö- alapdokumentumok, a kriptoeszköz-alapdokumentum elavult változatait külön archívumban tárolják és egyértelműen elavultként jelölik meg;

d)	a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapja, vagy ha az nem áll rendelkezésre az illetékes_hatóság általi értesítés idején, az ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés tervezett kezdőnapja;

e)	a kibocsátó által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

f)	a hitelintézetként vag elektronikus pénz- kibocsátó intézményként történő engedélyezésnek és adott esetben az említett engedély visszavonásának az időpontja.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatók tekintetében a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltatónak és adott esetben a kriptoeszköz-szolgáltató fióktelepeinek neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

b)	a kriptoeszköz-szolgáltató, illetve adott esetben az általa működtetett kriptoeszköz-kereskedési platform kereskedelmi megnevezése, fizikai címe, telefonszáma, e-mail-címe és honlapja;

c)	az engedélyező illetékes_hatóság neve és címe, valamint kapcsolattartási adatai;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások felsorolása;

e)	azon fogadó_tagállamok listája, amelyekben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását tervezi;

f)	a kriptoeszköz-szolgáltatás kezdőnapja, vagy ha az nem áll rendelkezésre az illetékes_hatóság általi értesítés idején, a kriptoeszköz-szolgáltatás tervezett kezdőnapja;

g)	a kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

h)	az engedélyezésnek és adott esetben az engedély visszavonásának az időpontja.

(6) Az illetékes_hatóságok haladéktalanul értesítik az ESMA-t a 94. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b), c), f), l), m), n), o) vagy t) pontjában felsorolt intézkedésekről, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, illetve a kriptoeszközök kibocsátását, nyilvános_ajánlattétel keretében történő felkínálását vagy használatát érintő, a 102. cikk alapján hozott hatósági óvintézkedésekről. Az ESMA ezt az információt feltünteti a nyilvántartásban.

(7) Az eszközalapútoken- kibocsátóra, az elektronikus pénztoken- kibocsátóra és a kriptoeszköz-szolgáltatóra vonatkozó engedély visszavonásának, valamint a (6) bekezdésnek megfelelően bejelentett intézkedéseknek öt éven át szerepelniük kell a nyilvántartásban.

(8) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a kriptoeszköz-alapdokumentumoknak a nyilvántartásban való, kriptoeszköz-típusok szerinti besorolásához szükséges adatok - beleértve a kibocsátók jogalany-azonosítóját is -, valamint az annak biztosításához szükséges gyakorlati intézkedések további meghatározása céljából, hogy ezek az adatok géppel olvashatók legyenek.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

111. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1) A büntetőjogi szankciók és az illetékes_hatóságok 94. cikkben felsorolt felügyeleti és vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára a megfelelő közigazgatási szankciók kiszabásához és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához legalább az alábbi jogsértések esetére:

a)	a 4–14. cikk megsértése;

b)	a 16., 17., 19., 22., 23., 25., 27–41., 46. és a 47. cikk megsértése;

c)	a 48–51., 53., 54. és az 55. cikk megsértése;

d)	az 59., 60., 64., valamint a 65–83. cikk megsértése;

e)	a 88–92. cikk megsértése;

f)	a 94. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálattal, ellenőrzéssel vagy kérelemmel kapcsolatos együttműködés hiánya vagy az ezeknek való megfelelés elmulasztása.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat, amennyiben az első albekezdés a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti jogsértések 2024. június 30-ig már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak nemzeti jogukban. Amennyiben a tagállamok így határoznak, részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és az EBH-t büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról 2024. június 30-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az EBH-t és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól is haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az ESMA-t és az EBH-t.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)	nyilvános közlemény, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét;

b)	határozat, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók, még akkor is, ha az meghaladja az e bekezdés d) pontjában a természetes személyekre, illetve a (3) bekezdésben a jogi személyekre vonatkozóan meghatározott maximális összeget;

d)	természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 700 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg.

(3) A jogi személyek által elkövetett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára közigazgatási bírságok kiszabásához, amelyek felső határa legalább:

a)	az (1) bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett jogsértések esetében 5 000 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg;

b)	az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 3 %-a;

c)	az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 5 %-a;

d)	az (1) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 12,5 %-a.

Amennyiben az első albekezdés a)–d) pontjában említett jogi személy olyan anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a rendelkezésre álló legutolsó, a legfelső szintű anyavállalat vezető_testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett közigazgatási szankciókon, egyéb közigazgatási intézkedéseken és közigazgatási bírságokon túlmenően a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára arra, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jogsértések elkövetésének esetén ideiglenes tilalmat rendeljenek el annak megakadályozása céljából, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely tagja vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármely más természetes személy kriptoeszköz-szolgáltatónálvezetői feladatokat láthasson el.

(5) Az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve legalább a következő közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)	nyilvános közlemény, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét;

b)	végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

c)	a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha azok meghatározhatók;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése;

e)	ideiglenes tilalom, amely megakadályozza, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely, a jogsértésért felelősnek tartott tagja, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy vezetői feladatokat láthasson el a kriptoeszköz-szolgáltatónál;

a 89., 90., 91. vagy 92. cikkel kapcsolatos jogsértés ismételt elkövetése esetén a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely, a jogsértésért felelősnek tartott tagja, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy legalább 10 évre szóló eltiltása attól, hogy vezetői feladatokat lásson el kriptoeszköz-szolgáltatónál;

g)	a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testülete bármely, a jogsértésért felelős tagjának, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személynek a saját számlára való kereskedéstől történő ideiglenes eltiltása;

h)	közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosa, amennyiben azok meghatározhatók, még akkor is, ha az meghaladja az alkalmazandó i) vagy j) pontban meghatározott maximális összeget;

természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 1 000 000 EUR a 88. cikk megsértése esetében, illetve 5 000 000 EUR a 89–92. cikk megsértése esetében, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg;

jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 2 500 000 EUR a 88. cikk megsértése esetében, illetve 15 000 000 EUR a 89–92. cikk megsértése esetében, vagy a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 2 %-a a 88. cikk megsértése esetében, illetve 15 %-a a 89–92. cikk megsértése esetében, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg.

Az első albekezdés j) pontjának alkalmazásában, amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a rendelkezésre álló legutolsó, a legfelső szintű anyavállalat vezető_testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(6) A tagállamok az illetékes_hatóságokat a (2)–(5) bekezdésben említetteken felüli hatáskörrel is felruházhatják, és az említett bekezdésekben foglaltakat meghaladó mértékű szankciókat is előírhatnak a jogsértésért felelős természetes és jogi személyek tekintetében egyaránt.

112. cikk

A felügyeleti és szankcionálási hatáskörök gyakorlása

(1) Az illetékes_hatóságok a 111. cikk alapján kiszabandó, illetve előírandó közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és mértékének meghatározásakor figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között – adott esetben – a következőket:

a)	a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)	a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

c)	a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

d)	a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

e)	a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, amennyiben ez meghatározható;

f)	a jogsértéssel harmadik személyeknek okozott veszteség, amennyiben ez meghatározható;

g)	a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy illetékes_hatósággal való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

h)	e rendeletnek a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi megsértése;

i)	a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlésének elkerülése érdekében tett intézkedések;

j)	a jogsértés által a kriptoeszköz-birtokosoknak és a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek, különösen a lakossági_birtokosoknak az érdekeire gyakorolt hatás.

(2) A közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések kiszabására, illetve előírására vonatkozó hatáskörük 111. cikk szerinti gyakorlása során az illetékes_hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint a kiszabott közigazgatási szankciók és előírt egyéb közigazgatási intézkedések hatékonyak és arányosak legyenek. A párhuzamos és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében a határokon átnyúló esetekben összehangoltan lépnek fel a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók kiszabása és egyéb közigazgatási intézkedések előírása során.

113. cikk

A jogorvoslathoz való jog

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján az illetékes_hatóságok által hozott határozatokat kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni. A bíróság előtti jogorvoslati jognak azokra az engedélykérelmekre is vonatkoznia kell, amelyek tartalmazzák az összes előírt információt, de a benyújtástól számított hat hónapon belül azokról nem hoztak határozatot.

(2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a nemzeti jog által meghatározott következő szervezetek közül egy vagy több a fogyasztók érdekében és a nemzeti joggal összhangban eljárást indíthasson a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtt e rendelet alkalmazásának biztosítása érdekében:

a)	közjogi szervek vagy azok képviselői;

b)	fogyasztói szervezetek, amelyeknek jogos érdekük fűződik a kriptoeszköz-birtokosok védelméhez;

c)	szakmai szervezetek, amelyeknek jogos érdekük fűződik tagjaik védelméhez.

114. cikk

A határozatok közzététele

(1) Az e rendelet megsértéséért a 111. cikkel összhangban közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést kiszabó, illetve előíró határozatot az illetékes_hatóságok indokolatlan késedelem nélkül közzéteszik hivatalos honlapjukon azt követően, hogy a határozat tárgyát képező természetes vagy jogi személyt tájékoztatták róla. A közzététel tartalmazza legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős természetes vagy jogi személyek személyazonosságára, illetve kilétére vonatkozó információkat. A vizsgálati jellegű intézkedéseket elrendelő határozatokat nem szükséges közzétenni.

(2) Amennyiben az illetékes_hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes_adatainak közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetne egy folyamatban lévő vizsgálatot, az illetékes_hatóság a következő intézkedések valamelyikét teszi:

a)	elhalasztja a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b)	anonim módon, a nemzeti jognak megfelelően teszi közzé a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozatot, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes_adatok hatékony védelmét;

nem teszi közzé a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozatot abban az esetben, ha az a) és a b) pontban foglalt lehetőségek nem tekinthetők elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i.	a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii.	a határozat közzététele arányos legyen a kisebb jelentőségűeknek tekintett intézkedések tekintetében.

A közigazgatási szankció vagy egyéb közigazgatási intézkedés anonim közzétételéről szóló döntés esetén – az első albekezdés b) pontjában említettek szerint – az érintett adatok közzététele észszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időn belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek.

(3) Amennyiben a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozattal szemben az illetékes bíróságoknál vagy közigazgatási szerveknél jogorvoslattal éltek, az illetékes_hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik ezt az információt, valamint a jogorvoslat eredményére vonatkozó későbbi információkat is. A közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró korábbi határozatot megsemmisítő határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

(4) Az illetékes_hatóságok biztosítják, hogy az e cikkel összhangban közzétett információk a közzétételt követően legalább öt évig hozzáférhetőek legyenek a hivatalos honlapjukon. A közzétett személyes_adatok csak annyi ideig szerepelhetnek az illetékes_hatóság hivatalos honlapján, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban szükséges.

115. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések bejelentése az ESMA és az EBH részére

(1) Az illetékes_hatóság évente az ESMA és az EBH rendelkezésére bocsátja a 111. cikknek megfelelően kiszabott összes közigazgatási szankcióra és előírt egyéb közigazgatási intézkedésre vonatkozó összesített információkat. Az ESMA az említett információkat éves jelentésben teszi közzé.

Amennyiben a tagállamok a 111. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az abban említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítottak meg, illetékes_hatóságaik évente összesített és anonimizált adatokat küldenek az EBH-nak és az ESMA-nak az összes érintett, lefolytatott bűnügyi nyomozásra és kiszabott büntetőjogi szankcióra vonatkozóan. Az ESMA a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos adatokat éves jelentésben teszi közzé.

(2) Az illetékes_hatóság a közigazgatási szankciók, egyéb közigazgatási intézkedések vagy büntetőjogi szankciók nyilvános közzétételével egyidejűleg ezekről értesíti az ESMA-t.

(3) Az illetékes_hatóságok tájékoztatják az EBH-t és az ESMA-t minden elrendelt, de közzé nem tett közigazgatási szankcióról vagy egyéb közigazgatási intézkedésről, beleértve a kapcsolódó jogorvoslati eljárásokat és azok eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes_hatóságok megkapják a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat és jogerős ítéletet, és azokat benyújtják az EBH-nak és az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes_hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn a hozzá bejelentett szankciókról és közigazgatási intézkedésekről. Ezen adatbázishoz kizárólag az EBH, az ESMA és az illetékes_hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes_hatóságok által szolgáltatott információk alapján naprakészen kell tartani.

122. cikk

Információkérés

(1) A 117. cikk szerinti felügyeleti felelősségi köreinek ellátása érdekében az EBH egyszerű kérés vagy határozat útján kérheti a következő személyektől, hogy bocsássanak rendelkezésre az e rendelet szerinti feladatainak ellátását számára lehetővé tevő minden szükséges információt:

a)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős eszközalapú_token kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

b)	a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy, akivel a jelentős eszközalapú_token kibocsátója szerződéses megállapodást kötött;

c)	a tartalékeszközök 37. cikk szerinti letétkezelését biztosító kriptoeszköz-szolgáltató, hitelintézet vagy befektetési_vállalkozás;

d)	jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

e)	jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggésben pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi szolgáltató;

f)	a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátója nevében jelentős elektronikus pénz-tokenek forgalmazásáért felelős természetes vagy jogi személy;

g)	olyan kriptoeszköz-szolgáltató, amely jelentős eszközalapú_tokenekkel vagy jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggésben kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végzi;

h)	jelentős eszközalapú_tokent vagy jelentős elektronikus pénz-tokent bevezető kriptoeszköz-kereskedési platform üzemeltetője;

i)	az a)–h) pontban említett személyek vezető_testületei.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés:

a)	a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b)	meghatározza a kérés célját;

c)	részletesen meghatározza a kért információt;

d)	meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)	tájékoztatja azt a személyt, akitől, illetve amelytől az információt kéri, hogy nem köteles megadni az információt, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információnak meg kell felelnie a valóságnak és nem lehet félrevezető; továbbá

f)	felhívja a figyelmet a 131. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak vagy félrevezető;

(3) Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az EBH:

a)	a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b)	meghatározza a kérés célját;

c)	részletesen meghatározza a kért információt;

d)	meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)	felhívja a figyelmet a 132. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságra, ha az információ biztosítása előírás;

f)	felhívja a figyelmet a 131. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak vagy félrevezető;

g)	felhívja a figyelmet arra, hogy az 1093/2010/EU rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat ellen fellebbezni lehet az EBH fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozatot a Bíróság felülvizsgálhatja.

(4) A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig a törvény által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják.

(5) Az EBH haladéktalanul megküldi az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát azon tagállam illetékes_hatóságának, amelynek területén az információkérés által érintett személyek lakóhellyel rendelkeznek vagy letelepedettek.

123. cikk

Általános vizsgálati hatáskörök

(1) Az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti felelősségi köreinek ellátása érdekében vizsgálatokat folytathat a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinál és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinál. E célból az EBH tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek jogosultak az alábbiakra:

a)	a feladataik végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások vagy egyéb anyagok megvizsgálása, a tárolásukra használt adathordozótól függetlenül;

b)	az ilyen nyilvántartásokról, adatokról, eljárásokra vonatkozó információkról és egyéb anyagokról hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának, illetve azok vezető_testületének vagy személyzetének berendelése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése a vizsgálat tárgyával és céljával összefüggő tényekkel vagy dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d)	bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személy meghallgatása, aki hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák;

e)	a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

A 119. cikk (1) bekezdésében említett kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az EBH tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 132. cikk értelmében abban az esetben kivetendő kényszerítő bírságot is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokkal kapcsolatos információkat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói a feltett kérdésekre nem vagy hiányosan válaszolnak, valamint a 131. cikk értelmében abban az esetben kivetendő pénzbírságot, ha a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói a feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói kötelesek alávetni magukat az EBH határozata alapján indított vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, a 132. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1093/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint a határozatnak az Európai Unió Bíróságával való felülvizsgáltatására vonatkozó jogot.

(4) Az EBH az (1) bekezdésben említett vizsgálat előtt észszerű időn belül tájékoztatja a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam illetékes_hatóságát, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett illetékes_hatóság tisztviselői az EBH kérésére segítik e felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett illetékes_hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a vizsgálaton.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az alkalmazandó nemzeti jog szerint bíróság engedélyére van szükség, az EBH kérelmezi ezt az engedélyt. Ilyen engedély óvintézkedésként is kérhető.

(6) Ha valamely tagállam bíróságához az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérésének engedélyezése iránti kérelem érkezik, e bíróság ellenőrzi, hogy:

a)	az EBH (3) bekezdésben említett határozata hiteles-e;

b)	bármely megteendő intézkedés arányos-e, és nem önkényes vagy túlzott-e.

(7) A (6) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a bíróság részletes magyarázatot kérhet az EBH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EBH e rendelet megsértését feltételezi, továbbá a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozzák. A bíróság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EBH irataiban foglalt információkat. Az EBH határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

125. cikk

Információcsere

(1) Az EBH és az illetékes_hatóságok az EBA 117. cikk szerinti felügyeleti feladatainak ellátása érdekében és a 96. cikk sérelme nélkül indokolatlan késedelem nélkül átadják egymásnak az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat. E célból az illetékes_hatóságoknak és az EBH-nak meg kell osztaniuk egymással a következőkkel kapcsolatos információkat:

a)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója, vagy a felette közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős eszközalapú_token kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

b)	a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személyek, amelyekkel a jelentős eszközalapú_token kibocsátója szerződéses megállapodást kötött;

c)	a tartalékeszközök 37. cikk szerinti letétkezelését biztosító kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások;

d)	a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

e)	jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggő pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók;

f)	a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátója nevében jelentős elektronikus pénz-tokenek forgalmazásáért felelős természetes vagy jogi személyek;

g)	olyan kriptoeszköz-szolgáltató, amely jelentős eszközalapú_tokenekkel vagy jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggésben kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végzi;

h)	olyan kriptoeszköz-kereskedési platform, amelyen jelentős eszközalapú_tokent vagy jelentős elektronikus pénz-tokent vezettek be;

i)	az a)–h) pontban említett személyek vezető_testületei.

(2) Az illetékes_hatóság csak akkor tagadhatja meg az e cikk (1) bekezdésében előírt információcsere iránti megkeresés, illetve a 123., illetve 124. cikk szerinti vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés során való együttműködés iránti megkeresés teljesítését, ha:

a)	a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve adott esetben egy bűnügyi nyomozás kimenetelét;

b)	ugyanazon cselekmények és ugyanazon természetes vagy jogi személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam bíróságai előtt;

c)	az említett természetes vagy jogi személyek tekintetében ugyanazon cselekmények miatt a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak.

127. cikk

A harmadik országokból származó információk közlése

(1) Az EBH a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott információkat csak akkor közölheti, ha az EBH vagy az EBH-nak az információt szolgáltató illetékes_hatóság ehhez megszerezte az információkat átadó harmadik országbeli felügyeleti hatóság kifejezett hozzájárulását, és adott esetben, ha az információkat kizárólag abból a célból közli, amelyhez a felügyeleti hatóság hozzájárult, vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé.

(2) Az (1) bekezdésben említett kifejezett hozzájárulás követelménye nem alkalmazandó az Unió más felügyeleti hatóságaira, amennyiben az általuk kért információkra feladataik ellátásához van szükség, és nem alkalmazandó a bíróságokra, amennyiben az általuk kért információkra büntetőjogi szankciók hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatos nyomozáshoz vagy eljáráshoz van szükség.

130. cikk

Az EBH felügyeleti intézkedései

(1) Amennyiben az EBH megállapítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója elkövette az V. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, a következő egy vagy több intézkedést hozhatja:

a)	határozatot fogad el, amelyben kötelezi a jelentős eszközalapú_token kibocsátóját, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással;

b)	a 131. és 132. cikknek megfelelően pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogad el;

c)	határozatot fogad el, amelyben a jelentős eszközalapú_token kibocsátóját kiegészítő információk átadására kötelezi, amennyiben ez az eszközalapú_token birtokosainak, különösen a lakossági_birtokosoknak a védelme érdekében szükséges;

d)	határozatot fogad el, amelyben előírja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra függessze fel a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

e)	határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették, vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni;

határozatot fogad el, amelyben előírja a jelentős eszközalapú_tokent bevezető kriptoeszköz-kereskedési platformot üzemeltető kriptoeszköz-szolgáltató számára az ilyen kriptoeszköz kereskedésének felfüggesztését, esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

g)	határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős eszközalapú_tokennel való kereskedést valamely kriptoeszköz-kereskedési platformon, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették;

h)	határozatot fogad el, amelyben előírja a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának, hogy módosítsa marketingközleményeit, amennyiben megállapítja, hogy a marketingközlemények nem felelnek meg a 29. cikknek;

i)	határozatot fogad el, amelyben felfüggeszti vagy megtiltja a marketingközleményeket, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

határozatot fogad el, amelyben – a fogyasztók védelmének, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében – előírja a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy tegye közzé az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy kereskedésre bevezetett jelentős eszközalapú_token értékelésére;

k)	figyelmeztetést tesz közzé arra vonatkozóan, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeit;

l)	visszavonja a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának adott engedélyt;

m)	határozatot fogad el, amelyben előírja valamely természetes személy eltávolítását a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vezető_testületéből;

előírja a felügyelete alá tartozó jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy vezessen be minimum címletértéket az adott jelentős eszközalapú_token tekintetében, vagy korlátozza a kibocsátott jelentős eszközalapú_token mennyiségét a 23. cikk (4) bekezdésével és a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban.

(2) Amennyiben az EBH megállapítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója elkövette a VI. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, a következő egy vagy több intézkedést teheti:

a)	határozatot fogad el, amelyben kötelezi a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátóját, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással;

b)	a 131. és 132. cikknek megfelelően pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogad el;

c)	határozatot fogad el, amelyben a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátóját kiegészítő információk átadására kötelezi, amennyiben ez a jelentős elektronikus pénz-token birtokosainak, különösen a lakossági_birtokosoknak a védelme érdekében szükséges;

d)	határozatot fogad el, amelyben előírja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra függessze fel a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

e)	határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették, vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni;

határozatot fogad el, amelyben előírja a jelentős elektronikus pénz-tokeneket bevezető kriptoeszköz-kereskedési platformot üzemeltető érintett kriptoeszköz-szolgáltató számára az ilyen kriptoeszközök kereskedésének felfüggesztését, esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

g)	határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős elektronikus pénz-tokenekkel való kereskedést valamely kriptoeszköz-kereskedési platformon, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették;

határozatot fogad el, amelyben – a fogyasztók védelmének, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében – előírja a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója számára, hogy tegye közzé az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy kereskedésre bevezetett jelentős elektronikus pénz-token értékelésére;

i)	figyelmeztetést tesz közzé arra vonatkozóan, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeit;

előírja a felügyelete alá tartozó jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója számára, hogy vezessen be minimum címletértéket az adott jelentős elektronikus pénz-token tekintetében, vagy korlátozza a kibocsátott jelentős elektronikus pénz-token mennyiségét az 58. cikk (3) bekezdése alkalmazásának eredményeként.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor az EBH figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következőkre:

a)	a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b)	a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

c)	a jogsértés feltárt-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokat a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának eljárásaiban, szabályzataiban és kockázatkezelési intézkedéseiben;

d)	a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

e)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója felelősségének mértéke;

f)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

g)	a jogsértésnek a jelentős eszközalapú_tokenek vagy jelentős elektronikus pénz-tokenek birtokosainak érdekeire gyakorolt hatása;

h)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik személyeknek a jogsértés következtében okozott veszteség, amennyiben ezek meghatározhatók;

i)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója EBH-val való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

j)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által elkövetett korábbi jogsértések;

k)	a jogsértést követően a jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által az ilyen jogsértések megismétlődésének megakadályozása érdekében tett intézkedések.

(4) Az (1) bekezdés d)–g) és j) pontjában említett intézkedések bármelyikének meghozatala előtt az EBH tájékoztatja az ESMA-t és – amennyiben a jelentős eszközalapú_tokenek az eurót vagy valamely tagállamnak az eurótól eltérő hivatalos_ pénznemét használják referenciaként – az EKB-t, vagy az adott hivatalos_ pénznemet kibocsátó érintett tagállamnak a központi bankját.

(5) A (2) bekezdésben említett intézkedések bármelyikének meghozatalát megelőzően az EBH tájékoztatja a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának illetékes_hatóságát és a jelentős elektronikus pénz-tokenhez referenciaként használt hivatalos_ pénznemet kibocsátó tagállam központi bankját.

(6) Az EBH indokolatlan késedelem nélkül értesíti a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátóját vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátóját az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott intézkedésekről, és tájékoztatja ezekről az intézkedésekről az érintett illetékes_hatóságokat és a Bizottságot. Az EBH a határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi a határozatot a honlapján, kivéve, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást vagy aránytalan kárt okozna az érintett feleknek. Az ilyen közzététel nem tartalmazhat személyes_adatokat.

(7) A (6) bekezdésben említett közzététel tartalmazza a következőket:

a)	a jogsértésért felelős személy azon jogának megerősítése, hogy a Bíróság előtt jogorvoslattal élhet a határozat ellen;

b)	adott esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásának megerősítése és annak közlése, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya;

c)	annak közlése, hogy az EBH fellebbviteli tanácsa az 1093/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.

131. cikk

Pénzbírságok

(1) Az EBH az e cikk (3) vagy (4) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el, amennyiben a 134. cikk (8) bekezdésével összhangban megállapítja, hogy:

a)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy vezető_testületének valamely tagja szándékosan vagy gondatlanságból elkövette az V. mellékletben felsorolt valamely jogsértést;

b)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy vezető_testületének valamely tagja szándékosan vagy gondatlanságból elkövette a VI. mellékletben felsorolt valamely jogsértést;

A jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az EBH olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy az említett kibocsátó vagy vezető_testületének valamely tagja kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozat elfogadásakor az EBA figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következőkre:

a)	a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b)	a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

c)	a jogsértés feltárt-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokat a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának eljárásaiban, szabályzataiban és kockázatkezelési intézkedéseiben;

d)	a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

e)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója felelősségének mértéke;

f)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_tokenk vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

g)	a jogsértésnek a jelentős eszközalapú_tokenek vagy jelentős elektronikus pénz-tokenek birtokosainak érdekeire gyakorolt hatása;

h)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik személyeknek a jogsértés következtében okozott veszteség, amennyiben ezek meghatározhatók;

i)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója EBH-val való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

j)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által elkövetett korábbi jogsértések;

k)	a jogsértést követően a jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által az ilyen jogsértések megismétlődésének megakadályozása érdekében tett intézkedések.

(3) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátójára kivetett, az (1) bekezdés szerinti pénzbírság maximális összege az előző üzleti évi éves árbevételének legfeljebb 12,5 %-a, vagy a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók.

(4) A jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátójára kivetett, az (1) bekezdés szerinti pénzbírság maximális összege az előző üzleti évi éves árbevétel legfeljebb 10 %-a, vagy a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók.

133. cikk

A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és allokációja

(1) Az EBH közzétesz minden, a 131. és a 132. cikk alapján kiszabott pénzbírságot és kényszerítő bírságot, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. Az ilyen közzététel nem tartalmazhat személyes_adatokat.

(2) A 131. és a 132. cikkel összhangban kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3) A 131. és a 132. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok az abban az államban hatályos polgári eljárásjogi szabályokkal összhangban hajthatók be, amelynek területén a pénzbírságot, illetve a kényszerítő bírságot behajtják.

(4) A pénzbírságok és kényszerítő bírságok összege az Unió általános költségvetésébe kerül allokálásra.

(5) Amennyiben a 131. és 132. cikk ellenére az EBA úgy határoz, hogy nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett tagállam illetékes_hatóságait.

134. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kiszabásának eljárási szabályai

(1) Amennyiben az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti feladatainak ellátása során azt állapítja, meg, hogy egyértelmű és bizonyítható okkal feltételezhető az V. vagy VI. mellékletben felsorolt jogsértés elkövetése, vagy hogy jogsértést fognak elkövetni, az EBH-n belül független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy vizsgálatára. A vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak vagy jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak felügyeletében, és feladatait az EBH-tól függetlenül látja el.

(2) A vizsgálatvezető a vizsgálat alatt álló személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az EBH-nak.

(3) A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 122. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 123. és a 124. cikk szerinti vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkörének gyakorlása közben teljesítenie kell a 121. cikkben foglaltakat.

(4) A vizsgálatvezető a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EBH a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(5) A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EBH-nak, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatására. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

(6) Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján történő vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(7) Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EBH-nak, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat alatt álló személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik felet érintő bizalmas információkra vagy az EBH belső előkészítő dokumentumaira.

(8) A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint, amennyiben ezt a vizsgálat által érintett személyek kérik, e személyeknek a 135. cikk szerinti meghallgatását követően az EBH határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátói elkövették-e az V. vagy a VI. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, és amennyiben igen, a 130. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, vagy a 131. cikknek megfelelően pénzbírságot szab ki.

(9) A vizsgálatvezető nem vesz részt az EBH tanácskozásain, és más módon sem avatkozik bele az EBH döntéshozatalába.

(10) A Bizottság a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el 2024. június 30-ig e rendelet kiegészítése céljából a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlására vonatkozó további részletes eljárási szabályok meghatározása céljából, beleértve a védelemhez való jogra, a határidőkkel kapcsolatos rendelkezésekre, valamint a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére, továbbá a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és behajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(11) Az EBH az ügyet vizsgálat és adott esetben büntetőeljárás megindítása céljából a releváns nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az EBH nem szabhat ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

137. cikk

Felügyeleti díjak

(1) Az EBH díjakat számít fel a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak. Ezek a díjak fedezik az EBH azon kiadásait, amelyek egyrészt a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó, a 117. és a 119. cikk szerinti felügyeleti feladatainak ellátáshoz, másrészt ahhoz kapcsolódnak, hogy visszatérítse az illetékes_hatóságok részére az e rendelet alapján folytatott tevékenység során – különösen a feladatoknak a 138. cikkel összhangban történő átruházása következtében – esetlegesen felmerült költségeiket.

(2) A jelentős eszközalapú_token egyes kibocsátóinak felszámított díj összegének arányosnak kell lennie tartalékeszközeik nagyságával, és fedeznie kell az EBH-nál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatai ellátása során felmerült valamennyi költséget.

A jelentős elektronikus pénz-token egyes kibocsátóinak felszámított díj összegének arányosnak kell lennie a pénzért cserébe kibocsátott elektronikus pénz-tokenek mennyiségével, és fedeznie kell az EBH-nál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatai végrehajtása során felmerült valamennyi költséget, beleértve az említett feladatok végrehajtása eredményeképpen felmerült költségek visszatérítését is.

(3) A Bizottság a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el 2024. június 30-ig e rendelet kiegészítése céljából a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja, valamint az EBH által az e cikk (2) bekezdése értelmében szervezetenként felszámítható maximális összeg kiszámítására vonatkozó módszertan további meghatározása céljából.

138. cikk

A feladatok EBH általi átruházása az illetékes_hatóságokra

(1) Amennyiben a jelentős eszközalapú_tokenek vagy jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos valamely felügyeleti feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges, az EBH konkrét felügyeleti feladatokat valamely illetékes_hatóságra ruházhat át. E konkrét felügyeleti feladatok közé tartozhat a 122. cikk szerinti információkérések, valamint a 123. vagy 124. cikk szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatásának hatásköre.

(2) Az (1) bekezdésben említett feladatok átruházását megelőzően az EBH konzultál az érintett illetékes_hatósággal a következőkről:

a)	az átruházandó feladat meghatározása;

b)	a feladatok elvégzésének ütemezése; továbbá

c)	a szükséges információknak az EBH által, illetve az EBH részére történő átadása.

(3) A 137. cikk (3) bekezdése és a 139. cikk alapján a Bizottság által elfogadott, a díjakra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően az EBH megtéríti az illetékes_hatóságok részére az átruházott feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült költségeket.

(4) Az EBH megfelelő időközönként felülvizsgálja a feladatok átruházását. Az átruházás bármikor visszavonható.

VIII. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ jogi AKTUSOK

139. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 43. cikk (11) bekezdésében, a 103. cikk (8) bekezdésében, a 104. cikk (8) bekezdésében, a 105. cikk (7) bekezdésében, a 134. cikk (10) bekezdésében és a 137. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 36 hónapos időtartamra szól 2023. június 29-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a 36 hónapos időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 43. cikk (11) bekezdésében, a 103. cikk (8) bekezdésében, a 104. cikk (8) bekezdésében, a 105. cikk (7) bekezdésében, a 134. cikk (10) bekezdésében és a 137. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 43. cikk (11) bekezdése, a 103. cikk (8) bekezdése, a 104. cikk (8) bekezdése, a 105. cikk (7) bekezdése, a 134. cikk (10) bekezdése és a 137. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

IX. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

140. cikk

Jelentések e rendelet alkalmazásáról

(1) A Bizottság 2027. június 30-ig az EBH-val és az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. 2025. június 30-ig időközi jelentést kell benyújtani, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentések az alábbiakat tartalmazzák:

a)	a kriptoeszköz-kibocsátások száma az Unióban, az illetékes_hatóságokhoz benyújtott vagy nekik megküldött kriptoeszköz-alapdokumentumok száma, a kibocsátott kriptoeszközök típusa és piaci tőkeértéke, és a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök száma;

b)	a kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos tapasztalatok leírása, beleértve az illetékes_hatóságok megközelítéseinek esetleges eltéréseit;

c)	annak értékelése, hogy szükség van-e az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok jóváhagyási eljárásának bevezetésére;

d)	az Unióban kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok számára vonatkozó becslés;

e)	amennyiben lehetséges, az Unión kívül kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok becsült száma, valamint az ezzel kapcsolatos adatok rendelkezésre állásának magyarázata;

az Unióban bejelentett, kriptoeszközökkel kapcsolatos csalásoknak, megtévesztéseknek, feltöréseknek, kriptoeszközök zsarolóvírus-támadásokhoz kapcsolódó kifizetésekhez való felhasználásainak, kibertámadásoknak, lopásoknak, illetve veszteségeknek a száma és értéke, a csalárd magatartás típusai, a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz és eszközalapú_tokenek kibocsátóihoz beérkezett panaszok száma, az illetékes_hatóságokhoz beérkezett panaszok száma és a kapott panaszok tárgya;

g)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, a tartalékeszközök nagysága és az eszközalapú_tokenekben teljesített kifizetések volumene;

h)	a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, a tartalékeszközök nagysága és a jelentős eszközalapú_tokenekben teljesített kifizetések volumene;

i)	az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, valamint azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez az elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, az 54. cikkel összhangban elhelyezett és befektett pénz összetétele és nagysága és az elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, és azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez a jelentős elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, valamint a jelentős elektronikus pénz-tokeneket kibocsátó elektronikus pénz- kibocsátó intézmények esetében a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalék nagysága, továbbá a jelentős elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

k)	a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók száma;

l)	a kriptoeszközök uniós piacainak működésére, többek között a piaci fejleményekre és tendenciákra vonatkozó értékelés, figyelembe véve a felügyeleti hatóságok tapasztalatait, az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók számát és átlagos piaci részesedésüket;

m)	a kriptoeszközök birtokosai és a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfelei, különösen a lakossági_birtokosok védelmi szintjének értékelése;

n)	a kriptoeszközökkel kapcsolatos csalárd marketingkommunikáció és a közösségimédia-hálózatokon keresztül történő megtévesztések vizsgálata;

o)	a kriptoeszköz- kibocsátókra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra alkalmazandó követelményeknek, valamint ezeknek a működési rezilienciára, a piac integritására, a pénzügyi stabilitásra, valamint azoknak az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok védelmére gyakorolt hatásának értékelése;

p)	a 81. cikk alkalmazásának és a 78., a 79. és a 80. cikkben szereplő megfelelőségi vizsgálatok bevezetési lehetőségének értékelése a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek, különösen a lakossági_birtokosoknak a jobb védelme érdekében;

annak vizsgálata, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartozó köre megfelelő-e, és szükség van-e az ebben a rendeletben szereplő fogalommeghatározások technikai elemeinek kiigazítására, valamint hogy szükség van-e további innovatív kriptoeszköz-formák e rendelet hatálya alá vonására;

annak vizsgálata, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó prudenciális követelmények megfelelőek-e, és hogy azokat össze kell-e hangolni a befektetési_vállalkozásokra az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (46) és az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (47) alapján alkalmazandó, indulótőkére és szavatolótőkére vonatkozó követelményekkel;

s)	az 43. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott, jelentős eszközalapú_tokenek és jelentős elektronikus pénz-tokenek besorolására szolgáló küszöbértékek megfelelőségének vizsgálata, valamint annak értékelése, hogy a küszöbértékeket rendszeresen értékelni kell-e;

t)	a decentralizált pénzügy fejlődésének értékelése a kriptoeszközök piacain, valamint a decentralizált kriptoeszköz-rendszerek megfelelő szabályozási kezelésének értékelése;

u)	annak értékelése, hogy megfelelőek-e azok a küszöbértékek, amelyek alapján a kriptoeszköz-szolgáltatókat a 85. cikk értelmében jelentősnek kell tekinteni, valamint annak értékelése, hogy a küszöbértékeket rendszeresen értékelni kell-e;

v)	annak értékelése, hogy létre kell-e hozni a harmadik országbeli kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre, eszközalapú_tokenek kibocsátóira vagy elektronikus pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó egyenértékűségi rendszert e rendelet keretében;

w)	annak értékelése, hogy a 4. és a 16. cikk szerinti mentességek megfelelőek-e;

x)	annak értékelése, hogy e rendelet milyen hatást gyakorol a kriptoeszközök belső piacának megfelelő működésére, ideértve a kis- és középvállalkozások forráshoz jutására és az új fizetési módok, ezen belül fizetési eszközök kifejlesztésére gyakorolt hatásokat is;

a kriptoeszközök piacán jellemző üzleti modellek és technológiák alakulásának leírása, különös tekintettel az új technológiák környezeti és éghajlati hatásaira, valamint a szakpolitikai lehetőségek és szükség esetén a kriptoeszközök piacain alkalmazott technológiák éghajlatra gyakorolt és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásainak enyhítése érdekében indokolt további intézkedések és különösen a kriptoeszköz-ügyletek validálására alkalmazott konszenzusos_mechanizmusok értékelése;

z)	annak értékelése, hogy szükség van-e az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok védelme, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó, e rendeletben meghatározott intézkedések módosítására;

aa)	a közigazgatási szankciók és más közigazgatási intézkedések alkalmazása;

ab)

az illetékes_hatóságok, az EBH, az ESMA, a központi bankok és más érintett hatóságok közötti együttműködés értékelése, többek között a felelősségi körük vagy feladataik közötti kölcsönhatás tekintetében, valamint az abból fakadó előnyök és hátrányok értékelése, hogy a tagállamok illetékes_hatóságai, valamint az EBH felelősek az e rendeletben előírt felügyelet ellátásáért;

ac)

az illetékes_hatóságok és az ESMA közötti együttműködés értékelése a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók felügyelete tekintetében, valamint az abból fakadó előnyök és hátrányok értékelése, hogy a tagállamok illetékes_hatóságai, valamint az ESMA felelősek a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók e rendeletben előírt felügyeletének ellátásáért;

ad)	az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóinak a rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei a kriptoeszköz-kibocsátásokból származó összeg százalékos arányában;

ae)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

af)	a kriptoeszköz-szolgáltatók e rendeletnek való megfelelésével kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

ag)	az illetékes_hatóságok és az EBH által az e rendelet megsértéséért kiszabott közigazgatási bírságok és büntetőjogi szankciók száma és összege.

(3) Adott esetben az e cikk (1) bekezdésében említett jelentések nyomon követik a 141. és a 142. cikkben említett jelentésekben tárgyalt témákat is.

143. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) A 4–15. cikk nem alkalmazandó a 2024. december 30. előtt lezárult, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételekre.

(2) A II. címtől eltérve az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő, 2024. december 30. előtt bevezetett kriptoeszközök tekintetében csak a következő követelmények alkalmazandók:

a)	A 7. és 9. cikket a 2024. december 30. után közzétett marketingközleményekre kell alkalmazni;

b)	a kereskedési platformok üzemeltetői 2027. december 31-ig biztosítják, hogy az e rendeletben előírt esetekben a 6., 8. és 9. cikkel összhangban készítsenek, küldjenek be és tegyenek közzé kriptoeszköz-alapdokumentumot, valamint a 12. cikkel összhangban frissítsék azt.

(3) Azok a kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek az alkalmazandó joggal összhangban nyújtottak szolgáltatást 2024. december 30. előtt, továbbra is folytathatják tevékenységüket 2026. július 1-ig vagy addig, amíg meg nem kapják az 63. cikk szerinti engedélyt, illetve amíg az említett engedély iránti kérelmüket elutasítják, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az első albekezdésben a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó átmeneti rendszert, vagy lerövidítik annak időtartamát, amennyiben úgy tekintik, hogy a 2024. december 30. előtt alkalmazandó nemzeti szabályozási keretük kevésbé szigorú, mint e rendelet.

A tagállamok 2024. június 30-ig értesítik a Bizottságot és az ESMA-t arról, hogy éltek-e a második albekezdésben meghatározott lehetőséggel, valamint az átmeneti rendszer időtartamáról.

(4) Az eszközalapú_tokenek hitelintézeteken kívüli azon kibocsátói, amelyek az alkalmazandó joggal összhangban 2024. június 30. előtt eszközalapú_tokeneket bocsátottak ki, a 21. cikk szerinti engedélyük megadásáig továbbra is folytathatják e tevékenységüket, feltéve, hogy 2024. július 30. előtt engedélyért folyamodtak.

(5) Azok a hitelintézetek, amelyek 2024. június 30. előtt az alkalmazandó joggal összhangban eszközalapú_tokeneket bocsátottak ki, a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásáig, illetve addig, amíg a kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyása a 17. cikk szerint elutasításra kerül folytathatják e tevékenységüket, feltéve, hogy az említett cikk (1) bekezdése szerint 2024. július 30. előtt értesítik illetékes_hatóságukat.

(6) A 62. és 63. cikktől eltérve a tagállamok egyszerűsített eljárást alkalmazhatnak azon engedélykérelmekre, amelyeket 2024. december 30. és 2026. július 1. között olyan szervezetek nyújtottak be, amelyek 2024. december 30-án a nemzeti jog alapján kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkeztek. Az illetékes_hatóságok – mielőtt az ilyen egyszerűsített eljárások alapján megadnák az engedélyt – biztosítják az V. cím 2. és 3. fejezetében foglaltak teljesülését.

(7) Az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti feladatait a 43. cikk (11) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjától kezdve gyakorolja.

144. cikk

Az 1093/2010/EU rendelet módosítása

Az 1093/2010/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban és a 2002/87/EK irányelv, a 2008/48/EK irányelv (*1), a 2009/110/EK irányelv, az 575/2013/EU rendelet (*2), a 2013/36/EU irányelv (*3), a 2014/49/EU irányelv (*4), a 2014/92/EU irányelv (*5), az (EU) 2015/2366 irányelv (*6), valamint az (EU) 2023/1114 (*7) európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályán belül, valamint – amennyiben az említett jogi aktusok alkalmazandók a hitelintézetekre, a pénzügyi intézményekre és az azokat felügyelő illetékes_hatóságokra – a 2002/65/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, – ideértve az említett jogszabályokon alapuló valamennyi irányelvet, rendeletet és határozatot is –, továbbá a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további kötelező erejű uniós jogi aktus hatályán belül jár el. A Hatóság az 1024/2013/EU tanácsi rendeletnek (*8) is megfelelően jár el.

145. cikk

Az 1095/2010/EU rendelet módosítása

Az 1095/2010/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban és a 97/9/EK, 98/26/EK, 2001/34/EK, 2002/47/EK, 2004/109/EK, 2009/65/EK irányelv, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*9), az 1060/2009/EK rendelet, és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*10), az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*11), és az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*12) hatályán belül, valamint – amennyiben az említett jogi aktusok alkalmazandók a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra vagy a befektetési jegyeiket vagy részvényeiket forgalmazó kollektív befektetési_vállalkozásokra, a kriptoeszközök kibocsátóira vagy ajánlattevőire, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyekre vagy a kriptoeszköz-szolgáltatókra és az ezek felügyeletét ellátó hatóságokra –, a 2002/87/EK irányelv és a 2002/65/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, – ideértve az említett jogszabályokon alapuló valamennyi irányelvet, rendeletet és határozatot is –, továbbá a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további kötelező erejű uniós jogi aktus hatályán belül jár el.

149. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2024. december 30-tól kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a III. és a IV. címet 2024. június 30-tól kell alkalmazni.

(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve, a 2. cikk (5) bekezdését, a 3. cikk (2) bekezdését, a 6. cikk (11) és (12) bekezdését, a 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, a 17. cikk (8) bekezdését, a 18. cikk (6) és (7) bekezdését, a 19. cikk (10) és (11) bekezdését, a 21. cikk (3) bekezdését, a 22. cikk (6) és (7) bekezdését, a 31. cikk (5) bekezdését a 32. cikk (5) bekezdését, a 34. cikk (13) bekezdését, a 35. cikk (6) bekezdését, a 36. cikk (4) bekezdését, a 38. cikk (5) bekezdését, a 42. cikk (4) bekezdését, a 43. cikk (11) bekezdését, a 45. cikk (7) és (8) bekezdését, a 46. cikk (6) bekezdését, a 47. cikk (5) bekezdését, az 51. cikk (10) és (15) bekezdését, a 60. cikk (13) és (14) bekezdését, a 61. cikk (3) bekezdését, a 62. cikk (5) és (6) bekezdését, a 63. cikk (11) bekezdését, a 66. cikk (6) bekezdését, a 68. cikk (10) bekezdését, a 71. cikk (5) bekezdését, a 72. cikk (5) bekezdését, a 76. cikk (16) bekezdését, a 81. cikk (15) bekezdését, a 82. cikk (2) bekezdését, a 84. cikk (4) bekezdését, a 88. cikk (4) bekezdését, a 92. cikk (2) és (3) bekezdését, a 95. cikk (10) és (11) bekezdését, a 96. cikk (3) bekezdését, a 97. cikk (1) bekezdéseét a 103. cikk (8) bekezdését, a 104. cikk (8) bekezdését, a 105. cikkk (7) bekezdését, a 107. cikk (3) és (4) bekezdését, a 109. cikk (8) bekezdését, a 119. cikk (8) bekezdését, a 134. cikk (10) bekezdését, a 137. cikk (3) bekezdését és a 139. cikket 2023. június 29-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 31-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. KULLGREN

(1) HL C 152., 2021.4.29., 1. o.

(2) HL C 155., 2021.4.30., 31. o.

(3) Az Európai Parlament 2023. április 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. május 16-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikus pénz- kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(12) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(15) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról (HL L 271. 2002.10.9., 16. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési_vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési_vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(22) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes_adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(26) HL C 337., 2021.8.23., 4. o.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési_vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános_ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról és az 1060/2009/EK rendelet, a 648/2012/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet, a 909/2014/EU rendelet, valamint az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).

(40) A Bizottság 2006/73/EK irányelve (2006. augusztus 10.) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési_vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.).

(41) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (HL L 22., 2021.1.22., 1. o.).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési_vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési_vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ESZKÖZALAPÚ TOKENEKTŐL VAGY ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEKTŐL ELTÉRŐ KRIPTOESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUM KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Információk az ajánlattevőről vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyről

Név;

2.	jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy kapcsolattartási telefonszáma és e-mail címe, valamint az a napokban meghatározott időszak, amelyen belül az ajánlattevővel vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személlyel e telefonszámon vagy e-mail-címen keresztül kapcsolatba lépő befektető választ kap;

7.	Adott esetben az anyavállalat neve;

8.	Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.	Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

10.

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy pénzügyi helyzete az elmúlt 3 év vagy – ha az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy 3 évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

A pénzügyi helyzetet az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy üzletmenete alakulásának és teljesítményének, valamint helyzetének megbízható áttekintése alapján kell értékelni minden olyan évre és évközi időszakra vonatkozóan, amelyre múltbeli pénzügyi információk megadása kötelező, beleértve a lényeges változások okaira vonatkozó információkat is.

Az áttekintésnek az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, valamint helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

B. rész: Információk a kibocsátóról, ha az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől

Név;

2.	jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	Adott esetben az anyavállalat neve;

7.	A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

8.	A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége.

C. rész: Információk a kereskedési platform üzemeltetőjéről azokban az esetekben, amikor az készíti el a kriptoeszköz-alapdokumentumot

Név;

2.	jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	Adott esetben az anyavállalat neve;

7.	Annak oka, hogy miért az üzemeltető készítette el a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

8.	Az üzemeltető vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.	Az üzemeltető és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége.

D. rész: Információk a kriptoeszköz-projektről

1.	A kriptoeszköz-projekt és a kriptoeszköz megnevezése, amennyiben eltér az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy megnevezésétől és rövidítése vagy ticker kódja;

2.	A kriptoeszköz-projekt rövid ismertetése;

3.	A kriptoeszköz-projekt végrehajtásában részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket vagy a vállalatok székhelyét);

4.	Felhasználói tokenekkel kapcsolatos kriptoeszköz-projekt esetén a kifejlesztett vagy kifejlesztendő áruk vagy szolgáltatások fő jellemzői;

5.	Információk a kriptoeszköz-projektről, ideértve különösen a projekt múltbeli és jövőbeli mérföldköveit, valamint adott esetben a projekthez már hozzárendelt forrásokat;

6.	Adott esetben az összegyűjtött pénz vagy egyéb kriptoeszközök tervezett felhasználása.

E. rész: A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.	Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

2.	A nyilvános_ajánlattétel, illetve a kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének okai;

Adott esetben az az összeg, amelyet a nyilvános_ajánlattétel pénzben vagy bármely más kriptoeszközben kíván beszedni, beleértve adott esetben a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez meghatározott minimális és maximális jegyzési célokat, valamint azt, hogy a túljegyzéseket elfogadják-e és hogyan osztják fel;

4.	A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált kriptoeszköz kibocsátási ára ( hivatalos_ pénznemben vagy más kriptoeszközben), a vonatkozó jegyzési díj vagy az a módszer, amelynek alapján az ajánlati ár meghatározásra kerül;

5.	Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő kriptoeszközök teljes száma;

6.	A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetése által megcélzott leendő birtokosokra vonatkozó információk, beleértve az ilyen kriptoeszközök birtokosainak típusára vonatkozó korlátozásokat is;

Külön tájékoztatás arról, hogy a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételben részt vevő vásárlók visszatérítésben fognak-e részesülni, ha a nyilvános_ajánlattétel végén a minimális jegyzési cél nem teljesül, vagy ha gyakorolják a 13. cikkben előirányzott elállási jogot, vagy ha az ajánlattételt törlik, továbbá a visszatérítési mechanizmus részletes ismertetése, beleértve a visszatérítések várható ütemezését is;

A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel különböző szakaszaira vonatkozó információk, ideértve a kriptoeszközöket előrendelés (pre-public sales) keretében megvásárló vevőknek kínált kedvezményes vételárat is; amennyiben egyes vevők kedvezményes vételárat fizetnek, annak magyarázata, hogy a vételár miért térhet el, valamint a többi befektetőre gyakorolt hatás ismertetése;

9.	A határidőhöz kötött ajánlattételek esetében a nyilvános_ajánlattétel jegyzési időszaka;

10.	A pénz vagy egyéb kriptoeszközök védelmére vonatkozó, a 10. cikkben említett intézkedések a határidőhöz kötött nyilvános_ajánlattétel vagy az elállási időszak alatt;

11.	Az ajánlattétel keretében kínált kriptoeszközök megvásárlásához kapcsolódó fizetési módok és az érték vevők részére történő visszautalásának módjai, amennyiben visszatérítésre jogosultak;

12.	Nyilvános ajánlattétel esetén tájékoztatás a 13. cikkben említett elállási jogról;

13.	A megvásárolt kriptoeszközök birtokosok számára való átadásának módjára és ütemezésére vonatkozó információk;

14.	Információk azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek a kriptoeszközök birtoklásához teljesítenie kell;

15.	Adott esetben a kriptoeszközök elhelyezéséért felelős kriptoeszköz-szolgáltató neve és az ilyen elhelyezés típusa (határozott kötelezettségvállalással vagy anélkül);

16.	Adott esetben annak a kriptoeszköz-kereskedési platformnak a neve, ahova a kereskedésbe történő bevezetést kérelmezik, valamint tájékoztatás arról, hogy a befektetők hogyan férhetnek hozzá az ilyen kereskedési platformokhoz, és ez milyen költségekkel jár;

17.	A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel költségei;

18.	A nyilvános_ajánlattételben vagy a kereskedésbe történő bevezetésben részt vevő személyeknek az ajánlattételhez vagy a kereskedésbe történő bevezetéshez kapcsolódó esetleges összeférhetetlensége;

19.	A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

F. rész: Információk a kriptoeszközökről

1.	A nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy kereskedésbe bevezetni kívánt kriptoeszköz típusa;

Az ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő kriptoeszközök jellemzőinek – többek között a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatok, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban – és funkcióinak leírása, ideértve a funkciók tervezett alkalmazási időpontjára vonatkozó információkat is.

G. rész: Információk a kriptoeszközökhöz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről

1.	A vevő jogainak és esetleges kötelezettségeinek, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásoknak és feltételeknek az ismertetése;

2.	Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

3.	Adott esetben a kibocsátó által tervezett, kriptoeszközökre vonatkozó jövőbeli nyilvános_ajánlattételekre vonatkozó információk, valamint a kibocsátó által megtartott kriptoeszközök száma;

4.	Felhasználói tokenekkel kapcsolatos, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy kereskedésbe történő bevezetés esetén az azon termékek vagy szolgáltatások minőségére és mennyiségére vonatkozó információ, amelyekhez a felhasználói_tokenek hozzáférést biztosítanak;

5.	Felhasználói tokenekkel kapcsolatos, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy kereskedésbe történő bevezetés esetén a felhasználói_tokenek kapcsolódó árukra vagy szolgáltatásokra való beváltásának módjára vonatkozó információk;

6.	Kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének hiányában, a kriptoeszközök nyilvános_ajánlattételt követő megvásárlásának vagy értékesítésének módjára és helyére vonatkozó információ;

7.	A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök átruházhatóságára vonatkozó korlátozások;

8.	Ha a kriptoeszközök esetében a kínálatuknak a kereslet változására reagáló növekedésére vagy csökkenésére vonatkozóan protokollokat alkalmaznak, az ilyen protokollok működésének ismertetése;

9.	Adott esetben a kriptoeszközök értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

10.	A kriptoeszközökre vonatkozóan alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

H. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.	Az alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra vonatkozó információk;

2.	Adott esetben a konszenzusos_mechanizmus;

3.	Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

4.	Ha a kriptoeszköz kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a nevükben eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyv használatával történik, az ilyen megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes ismertetése;

5.	Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

I. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.	A kriptoeszközök nyilvános_ajánlattételéhez vagy kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó kockázatok leírása;

2.	A kibocsátóval kapcsolatos kockázatok leírása, amennyiben az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől;

3.	A kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatok ismertetése;

4.	A projektvégrehajtással kapcsolatos kockázatok ismertetése;

5.	Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

II. MELLÉKLET

AZ ESZKÖZALAPÚ TOKEN KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUMÁNAK KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Az eszközalapú_token kibocsátójára vonatkozó információk

Név;

2.	jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	Adott esetben az anyavállalat megnevezése;

7.	A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

8.	A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

A kibocsátó pénzügyi helyzete az elmúlt három év vagy – ha a kibocsátó három évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

A pénzügyi helyzetet a kibocsátó üzletmenete alakulásának és teljesítményének, valamint helyzetének megbízható áttekintése alapján kell értékelni minden olyan évre és évközi időszakra vonatkozóan, amelyre múltbeli pénzügyi információk megadása kötelező, beleértve a lényeges változások okaira vonatkozó információkat is.

Az áttekintésnek a kibocsátó üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, valamint a kibocsátó helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

10.	A kibocsátó irányítási rendszerének részletes leírása;

11.	Az eszközalapú_tokenek kibocsátójaként kapott engedély részletei és az engedélyező illetékes_hatóság neve, kivéve az eszközalapú_token azon kibocsátóinak esetében, amelyeket a 17. cikk mentesít az engedélyezés alól. Hitelintézetek esetében a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának neve.

12.

Amennyiben az eszközalapú_token kibocsátója más kriptoeszközöket is kibocsát, vagy más kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységeket is folytat, ezt egyértelműen jelezni kell; a kibocsátónak azt is jeleznie kell, hogy van-e kapcsolat a kibocsátó és a kriptoeszköz kibocsátásához használt megosztott_főkönyvi technológiát működtető szervezet között, beleértve azt is, ha a protokollokat a projekt résztvevőivel szoros_kapcsolatban álló személy irányítja vagy ellenőrzi.

B. rész: Az eszközalapú_tokenre vonatkozó információk

1.	Az eszközalapú_token neve és rövidítése vagy ticker kódja;

2.	Az eszközalapú_token jellemzőinek leírása, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban;

3.	Az eszközalapú_token működőképessé tételében részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket vagy a vállalatok székhelyét);

4.	A 34. cikk (5) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy jogalanyok szerepének, felelősségének és elszámoltathatóságának leírása;

5.	Az eszközalapú_tokenekre vonatkozó tervekkel kapcsolatos információk, beleértve a múltbeli és jövőbeli mérföldkövek, valamint adott esetben a már allokált források ismertetését is.

C. rész: Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.	Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

Adott esetben az az összeg, amelyet az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel pénzben vagy bármely más kriptoeszközben kíván beszedni, beleértve adott esetben az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez meghatározott minimális és maximális jegyzési célokat, valamint azt, hogy a túljegyzéseket elfogadják-e és hogyan osztják fel;

3.	Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő eszközalapú_token egységeinek teljes száma;

4.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetése által megcélzott leendő birtokosokra vonatkozó információk, beleértve az ilyen eszközalapú_token birtokosainak típusaira vonatkozó korlátozásokat is;

Külön tájékoztatás arról, hogy az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételben részt vevő vásárlók visszatérítésben fognak-e részesülni, ha a nyilvános_ajánlattétel végén a minimális jegyzési cél nem teljesül, beleértve a visszatérítések várható ütemezését is; a maximális jegyzési cél túllépésének következményeit egyértelművé kell tenni;

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel különböző szakaszaira vonatkozó információk, beleértve az eszközalapú_tokent előrendelés (pre-public sales) keretében megvásárló vevőknek kínált kedvezményes vételárat is, valamint amennyiben egyes vevők kedvezményes vételárat fizetnek, annak magyarázata, hogy a vételár miért térhet el, valamint a többi befektetőre gyakorolt hatás ismertetése;

7.	A határidőhöz kötött ajánlattételek esetében a nyilvános_ajánlattétel jegyzési időszaka;

8.	A kínált eszközalapú_token megvásárlásához, illetve visszaváltásához kapcsolódó fizetési módok;

9.	A megvásárolt eszközalapú_token birtokosok számára való átadásának módjára és ütemezésére vonatkozó információk;

10.	Információk azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek az eszközalapú_tokenek birtoklásához teljesítenie kell;

11.	Adott esetben az eszközalapú_tokenek elhelyezéséért felelős kriptoeszköz-szolgáltató neve és az ilyen elhelyezés típusa (határozott kötelezettségvállalással vagy anélkül);

12.	Adott esetben annak a kriptoeszköz-kereskedési platformnak a neve, ahova a kereskedésbe történő bevezetést kérelmezik, valamint tájékoztatás arról, hogy a befektetők hogyan férhetnek hozzá az ilyen kereskedési platformokhoz, és ez milyen költségekkel jár;

13.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel költségei;

14.	A nyilvános_ajánlattételben vagy a kereskedésbe történő bevezetésben részt vevő személyeknek az ajánlattételhez vagy a kereskedésbe történő bevezetéshez kapcsolódó esetleges összeférhetetlensége;

15.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

D. rész: Az eszközalapú_tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk

1.	Az ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő eszközalapú_token jellemzőinek és funkcióinak leírása, ideértve a funkciók tervezett alkalmazási időpontjára vonatkozó információkat is;

2.	A vevő jogainak és esetleges kötelezettségeinek, valamint az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárásoknak és feltételeknek az ismertetése;

3.	Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

4.	Adott esetben a kibocsátó által tervezett, eszközalapú_tokenre vonatkozó jövőbeli nyilvános_ajánlattételekkel kapcsolatos információk, valamint a kibocsátó által megtartott eszközalapú_tokenek egységei;

5.	Kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének hiányában, az eszközalapú_token nyilvános_ajánlattételt követő megvásárlásának vagy értékesítésének módjára és helyére vonatkozó információ;

6.	A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetett eszközalapú_token átruházhatóságára vonatkozó korlátozások;

7.	Ha az eszközalapú_token esetében a kereslet változásaira reagáló kínálatának növekedésére vagy csökkenésére vonatkozóan protokollokat alkalmaznak, az ilyen protokollok működésének ismertetése;

8.	Adott esetben az eszközalapú_tokenek értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

A jogok jellegére és érvényesíthetőségére vonatkozó információk, beleértve az állandó visszaváltási jogokat és a birtokosokat, valamint a 39. cikk (2) bekezdésében említett bármely jogi vagy természetes személyt a kibocsátóval szemben esetlegesen megillető követeléseket, ideértve az arra vonatkozó információkat is, hogy fizetésképtelenségi eljárás esetén hogyan kezelik ezeket a jogokat, valamint tájékoztatás arról, hogy különböző jogok illetik-e meg a különböző birtokosokat, továbbá az ilyen eltérő bánásmód megkülönböztetésmentes okairól;

10.

Annak a követelésnek a részletes leírása, amelyet az eszközalapú_token képvisel a birtokosok számára, beleértve a következőket:

a)	az egyes alapul szolgáló eszközök leírása és az egyes eszközök meghatározott arányai;

b)	az alapul szolgáló eszközök értéke, valamint a követelés és az eszköztartalék összege közötti kapcsolat; továbbá

c)	annak ismertetése, hogy miként került sor a követelés összetevőinek megbízható és átlátható értékelésére, adott esetben megnevezve a független feleket;

11.	Adott esetben a kibocsátó által az eszközalapú_token likviditásának biztosítása érdekében bevezetett intézkedésekre vonatkozó információk, beleértve a likviditás biztosításáért felelős szervezetek nevét;

12.	A panaszok benyújtásához szükséges elérhetőségek és az eszközalapú_token kibocsátója által bevezetett panaszkezelési eljárás és adott esetben vitarendezési mechanizmus vagy jogorvoslati eljárás leírása;

13.	A birtokosok jogainak leírása, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni kötelezettségeit, ideértve a fizetésképtelenséget is;

14.	A helyreállítási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

15.	A visszaváltási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

16.	Részletes tájékoztatás arról, hogy hogyan történik az eszközalapú_token visszaváltása, ideértve azt is, hogy a birtokos megválaszthatja-e a visszaváltás formáját, az átruházás formáját, illetve a visszaváltás hivatalos_ pénznemét;

17.	Az eszközalapú_tokenre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

E. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.	Az eszközalapú_tokenek birtoklása, tárolása és átruházása céljából alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra vonatkozó információk;

2.	Adott esetben a konszenzusos_mechanizmus;

3.	Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

4.	Ha az eszközalapú_tokenek kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó vagy a kibocsátó nevében eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia használatával történik, az ilyen megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes ismertetése;

5.	Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

F. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.	Az eszköztartalékhoz kapcsolódó kockázatok, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni a kötelezettségeit;

2.	Az eszközalapú_token kibocsátójával kapcsolatos kockázatok leírása;

3.	Az eszközalapú_token nyilvános_ajánlattételéhez vagy kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó kockázatok leírása;

4.	Az eszközalapú_tokenekhez kapcsolódó kockázatok ismertetése, különösen a referencia-eszközeik tekintetében;

5.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó projekt működőképessé tételével kapcsolatos kockázatok leírása;

6.	Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

G. rész: Az eszköztartalékra vonatkozó információk

1.	Az eszköztartalék értékének az eszközalapú_tokennel kapcsolatos követeléshez való igazítását célzó mechanizmus részletes leírása, ideértve a jogi és a technikai szempontokat is;

2.	Az eszköztartaléknak és összetételének részletes leírása;

3.	Az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmusok leírása;

4.	Annak közlése, hogy az tartalékeszközök egy részét befektették-e, és adott esetben az említett tartalékeszközökre vonatkozó befektetési politika leírása;

A tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelési megállapodások leírása, beleértve azok elkülönítését, valamint azon kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások neve, amelyeket tartalékeszközök letétkezelőjeként jelöltek ki.

III. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKEN KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUMÁNAK KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Az elektronikus pénz-token kibocsátójára vonatkozó információk

Név;

2.	jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító, az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	A kibocsátó kapcsolattartási telefonszáma és e-mail címe, valamint az a napokban meghatározott időszak, amelyen belül a kibocsátóval e telefonszámon vagy e-mail-címen keresztül kapcsolatba lépő befektető választ kap;

7.	Adott esetben az anyavállalat megnevezése;

8.	A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.	A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

10.	Potenciális összeférhetetlenségek;

11.

Amennyiben az elektronikus pénz-token kibocsátója más kriptoeszközöket is kibocsát, vagy a kriptoeszközökhöz kapcsolódó egyéb tevékenységet is végez, ezt egyértelműen jelezni kell; a kibocsátónak azt is jeleznie kell, hogy van-e kapcsolat a kibocsátó és a kriptoeszköz kibocsátásához használt megosztott_főkönyvi technológiát működtető szervezet között, beleértve azt is, ha a protokollokat a projekt résztvevőivel szoros_kapcsolatban álló személy irányítja vagy ellenőrzi;

12.

A kibocsátó pénzügyi helyzete az elmúlt három év vagy – ha a kibocsátó három évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

13.	Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátójaként kapott engedély részletei és az engedélyező illetékes_hatóság neve, kivéve az elektronikus pénz-token azon kibocsátóinak esetében, amelyeket a 48. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban e mentesítettek az engedélyezés alól.

B. rész: Információk az elektronikus pénz-tokenről

1.	Név és rövidítés;

2.	Az elektronikus pénz-token jellemzőinek leírása, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban;

3.	A tervezésben és fejlesztésben részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket és/vagy a vállalat székhelyét).

C. rész: Az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.	Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

2.	Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő elektronikus pénz-token egységeinek teljes száma;

3.	Adott esetben azoknak a kriptoeszköz-kereskedési platformoknak a neve, ahová az elektronikus pénz-token kereskedésbe történő bevezetését kérik;

4.	Az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

D. rész: Az elektronikus pénz-tokenekhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk

1.	Az elektronikus pénz-token birtokosának biztosított jogok, és az esetleges kötelezettségek, köztük a névértéken történő visszaváltás joga, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárások és feltételek részletes leírása;

2.	Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

3.	A birtokosok jogainak leírása, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni kötelezettségeit, ideértve a fizetésképtelenséget is;

4.	A helyreállítási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

5.	A visszaváltási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

6.	A panaszok benyújtásához szükséges elérhetőségek és az elektronikus pénz-token kibocsátója által bevezetett panaszkezelési eljárás és adott esetben vitarendezési mechanizmus vagy jogorvoslati eljárás leírása;

7.	Adott esetben a kriptoeszköz értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

8.	Az elektronikus pénz-tokenre és az illetékes bíróságra alkalmazandó jog.

E. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.	Az elektronikus pénz-tokenek birtoklása, tárolása és átruházása céljából alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra – vonatkozó információk;

2.	Tájékoztatás azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek az elektronikus pénz-token feletti ellenőrzés megszerzéséhez teljesítenie kell;

3.	Adott esetben a konszenzusos_mechanizmus;

4.	Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

5.	Ha az elektronikus pénz-token kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó vagy a nevében eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia használatával történik, a megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes leírása;

6.	Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

F. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.	Az elektronikus pénz-token kibocsátójával kapcsolatos kockázatok leírása;

2.	Az elektronikus pénz-tokennel kapcsolatos kockázatok leírása;

3.	Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

IV. MELLÉKLET

A KRIPTOESZKÖZ-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS TŐKEKÖVETELMÉNYEK

Kriptoeszköz-szolgáltatók

A kriptoeszköz-szolgáltatások típusa

A 67. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti minimális tőkekövetelmények

1. osztály

A következő kriptoeszköz-szolgáltatások tekintetében engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—	megbízások végrehajtása az ügyfél nevében;

—	kriptoeszközök elhelyezése;

—	kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;

—	kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;

—	kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás; és/vagy

—	kriptoeszközökkel kapcsolatos portfóliókezelés végzése.

50 000 EUR

2. osztály

Az 1. osztályba tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások mellett a következő szolgáltatás tekintetében is engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—	kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;

—	kriptoeszközök átváltása pénzre; és/vagy

—	kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre.

125 000 EUR

3. osztály

A 2. osztályba tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások mellett a következő szolgáltatások tekintetében is engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—	kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése.

150 000 EUR

V. MELLÉKLET

A III. ÉS A VI. CÍMBEN EMLÍTETT JOGSÉRTÉSEK JEGYZÉKE A JELENTŐS ESZKÖZALAPÚ TOKENEK KIBOCSÁTÓI ESETÉBEN

A kibocsátó megsérti a 22. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy minden egyes, 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékű jelentős eszközalapú_token esetében nem jelenti negyedévente az EBH-nak az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem állítja le a jelentős eszközalapú_token kibocsátását az említett bekezdésben meghatározott küszöbértékek elérésekor, vagy nem nyújt be tervet az EBH-nak az említett küszöbértékek elérését követő 40 munkanapon belül annak biztosítására, hogy az ügyletek becsült negyedéves napi átlagos száma és átlagos összesített értéke az említett küszöbértékek alatt maradjon.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az említett cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett terv EBH által előírt módosításainak.

A kibocsátó megsérti a 25. cikket azáltal, hogy nem értesíti az EBH-t üzleti modelljének bármely olyan tervezett változásáról, amely valószínűsíthetően jelentős befolyást gyakorol a jelentős eszközalapú_tokenek tényleges vagy leendő birtokosainak vásárlási döntésére, vagy nem írja le az ilyen változást a kriptoeszköz-alapdokumentumban.

A kibocsátó megsérti a 25. cikket azáltal, hogy nem tesz eleget az EBH által a 25. cikk (4) bekezdésével összhangban előírt intézkedésnek.

A kibocsátó megsérti a 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem becsületesen, tisztességesen és szakszerűen jár el.

A kibocsátó megsérti a 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosaival vagy leendő birtokosaival nem tisztességesen, nem egyértelműen vagy félrevezető módon kommunikál.

A kibocsátó megsérti a 27. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem a jelentős eszközalapú_token birtokosainak legfőbb érdekét szem előtt tartva jár el, vagy azáltal, hogy egyes birtokosok számára olyan kedvezményes elbánást biztosít, amely nem szerepel a kibocsátó kriptoeszköz-alapdokumentumában, vagy adott esetben marketingközleményeiben.

A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a 21. cikk (1) bekezdésében említett, jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumát és adott esetben a 25. cikkben említett módosított kriptoeszköz-alapdokumentumát.

10.

A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételnek vagy az ilyen token kereskedésbe történő bevezetésének kezdőnapjáig.

11.

A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum és adott esetben a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum mindaddig rendelkezésre álljon a honlapján, amíg a jelentős eszközalapú_token nyilvános birtokban van.

12.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen jelentős eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetése kapcsán olyan marketingközleményeket tesz közzé, amelyek nem felelnek meg az említett cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

13.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé honlapján a marketingközleményeket és azok módosításait.

14.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy kérésre nem értesíti az EBH-t a marketingközleményekről.

15.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételét megelőzően marketingközleményeket terjeszt.

16.

A kibocsátó megsérti a 30. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a honlapján egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen nem teszi közzé egyértelmű, pontos és átlátható módon a forgalomban lévő jelentős eszközalapú_token összegét, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalék értékét és összetételét, vagy hogy legalább havonta nem frissíti az előírt információkat.

17.

A kibocsátó megsérti a 30. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a lehető leghamarabb nyilvánosan és könnyen hozzáférhető helyen az ellenőrzési jelentés rövid, egyértelmű, pontos és átlátható összefoglalóját, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalékra vonatkozó teljes és szerkesztetlen ellenőrzési jelentést.

18.

A kibocsátó megsérti a 30. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a lehető leghamarabb nyilvánosan és könnyen hozzáférhető helyen, egyértelmű, pontos és átlátható módon azt az eseményt, amely jelentős hatással van vagy valószínűleg jelentős hatással lesz a jelentős eszközalapú_token vagy a 36. cikkben említett eszköztartalék értékére.

19.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn hatékony és átlátható eljárásokat a jelentős eszközalapú_token birtokosaitól és más érdekelt felektől, többek között a jelentős eszközalapú_token birtokosait képviselő fogyasztói szervezetektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából, vagy nem teszi közzé ezen eljárások leírását, vagy amennyiben a jelentős eszközalapú_tokent teljes mértékben vagy részben harmadik személy jogalanyok hozzák forgalomba, vagy nem hoz létre eljárásokat a birtokosok és a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy jogalanyok közötti panaszkezelés megkönnyítésére is.

20.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosai számára nem teszi lehetővé panaszaik díjmentes benyújtását.

21.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem dolgozza ki és nem bocsátja a jelentős eszközalapú_token birtokosai rendelkezésére a panaszbejelentő űrlapot és nem vezet nyilvántartást az összes kapott panaszról és az azokra válaszul hozott intézkedésekről.

22.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja ki időben és tisztességes módon az összes panaszt, vagy azáltal, hogy a vizsgálat eredményéről nem tájékoztatja észszerű időn belül a jelentős eszközalapú_token birtokosait.

23.

A kibocsátó megsérti a 32. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hajt végre és nem tart fenn hatékony politikákat és eljárásokat annak érdekében, hogy azonosítsa, megelőzze, kezelje és közzétegye a saját maga, mint kibocsátó és tulajdonosai vagy tagjai, a saját maga és bármely, a benne közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag, a saját maga és vezetői testületének tagjai, a saját maga és alkalmazottai, a saját maga és a jelentős eszközalapú_token birtokosai, vagy a saját maga és a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett funkciók valamelyikét ellátó bármely harmadik fél közötti összeférhetetlenséget.

24.

A kibocsátó megsérti a 32. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tesz meg minden megfelelő lépést a 36. cikkben említett eszköztartalék kezeléséből és befektetéséből eredő összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele céljából.

25.

A kibocsátó megsérti a 32. cikk (3) és (4) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé honlapján jól látható helyen a jelentős eszközalapú_token birtokosai számára az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében tett lépéseket, vagy azáltal, hogy a közzététel nem elég pontos annak lehetővé tételéhez, hogy a jelentős eszközalapú_token leendő birtokosai megalapozott döntést hozzanak e token megvásárlásáról.

26.

A kibocsátó megsérti a 33. cikket azáltal, hogy nem értesíti azonnal az EBH-t a vezető_testületében bekövetkezett változásokról, vagy nem bocsátja az EBH rendelkezésére a 34. cikk (2) bekezdésének való megfelelés értékeléséhez szükséges összes információt.

27.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (1) bekezdését, azáltal, hogy nem rendelkezik olyan megbízható irányítási rendszerrel, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek ki van vagy ki lehet téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belsőkontroll-mechanizmusok.

28.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy vezető_testületének olyan tagjai vannak, akik nem rendelkeznek kellően jó hírnévvel, vagy nem rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal, sem egyénileg, sem együttesen, vagy nem bizonyítják, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

29.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy vezető_testületével nem értékelteti vagy vizsgáltatja felül rendszeresen a III. cím 2., 3., 5. és 6. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szakpolitikai intézkedések és eljárások hatékonyságát, vagy nem hoz megfelelő intézkedéseket az e tekintetben fennálló hiányosságok kezelésére.

30.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy olyan közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosa vagy tagja van, aki, illetve amely nem rendelkezik kellően jó hírnévvel.

31.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el olyan politikákat és eljárásokat, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához, többek között azáltal, hogy nem alakítja ki, nem tartja fenn és nem hajtja végre az említett bekezdés első albekezdésének a)–k) pontjában említett politikákat és eljárásokat.

32.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem köt az említett bekezdés első albekezdésének h) pontjában említetteknek megfelelően harmadik személy jogalanyokkal olyan szerződéses megállapodásokat, amelyek meghatározzák mind a kibocsátó, mind az érintett harmadik fél jogalany szerepét, felelősségét, jogait és kötelezettségeit, vagy azáltal, hogy nem rendelkezik az alkalmazandó jog tekintetében egyértelmű jogválasztásról.

33.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem alkalmaz megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat vagy eljárásokat szolgáltatásai és tevékenységei folyamatos és rendszeres végzésének biztosítására, továbbá azáltal, hogy rendszereit és biztonsági hozzáférési protokolljait nem a megfelelő uniós szabványok szerint tartja fenn, kivéve, ha kezdeményezte a 47. cikkben említett tervet.

34.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem nyújtja be az EBH-nak jóváhagyásra a szolgáltatásnyújtás és a tevékenységek megszüntetésére vonatkozó tervet.

35.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem tárja fel a működési kockázat forrásait, valamint azáltal, hogy az említett kockázatokat nem minimalizálja a megfelelő rendszerek, kontrollok és eljárások kidolgozása révén.

36.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki olyan üzletmenet-folytonossági politikát és terveket, amelyek IKT-rendszerei és eljárásai működésének zavara esetén biztosítják az alapvető adatok és funkciók megőrzését és tevékenységei fenntartását, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását és tevékenységei gyors újraindítását.

37.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (10) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a kockázatkezelésre vonatkozó belsőkontroll-mechanizmusokkal és hatékony eljárásokkal, ideértve az (EU) 2022/2554 rendeletben előírt, az IKT-rendszerek irányítására vonatkozó hatékony ellenőrzési és biztonsági eljárásokat is.

38.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (11) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmére alkalmas, az (EU) 2022/2554 rendelet által előírt és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban álló rendszerekkel és eljárásokkal.

39.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (12) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a kibocsátót rendszeresen ellenőrizzék független ellenőrök.

40.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik mindenkor legalább az említett bekezdés a) vagy c) pontjában vagy a 45. cikk (5) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegű szavatolótőkével.

41.

A kibocsátó megsérti e rendelet 35. cikkének (2) bekezdését, ha szavatolótőkéje nem az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és -instrumentumokból áll, az említett rendelet 36. cikke szerinti teljes levonások után, az említett rendelet 46. cikkének (4) bekezdésében és 48. cikkében említett küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül.

42.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy az említett bekezdés a)–g) pontjával összhangban elvégzett értékelést követően nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

43.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen stressztesztelést, amelynek során figyelembe veszik az olyan súlyos, de valószerű pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a kamatlábsokkok, valamint a nem pénzügyi, például a működési kockázatokra vonatkozó stresszforgatókönyveket.

44.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy a stresszteszt eredménye alapján magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

45.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem képez és nem tart fenn folyamatosan eszköztartalékot.

46.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy állítsák össze és kezeljék, hogy fedezzék a jelentős eszközalapú_token referencia-eszközeihez kapcsolódó kockázatokat.

47.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék összetétele és kezelése oly módon történjen, hogy kezeljék a birtokosok állandó visszaváltási jogaival kapcsolatos likviditási kockázatokat.

48.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék működési szempontból elkülönüljön a kibocsátó vagyonától és az egyéb eszközalapú_tokenek eszköztartalékától.

49.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését, ha vezető_testülete nem biztosítja az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését.

50.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátása és visszaváltása mindig az eszköztartalék megfelelő növekedésével vagy csökkenésével járjon együtt.

51.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg az eszköztartalék összesített értékét piaci árak alkalmazásával, valamint azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék összesített értéke mindig legalább egyenlő legyen a forgalomban lévő jelentős eszközalapú_token birtokosainak a kibocsátóval szemben fennálló követelései összesített értékével.

52.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a jelentős eszközalapú_token stabilizációs mechanizmusára vonatkozó olyan egyértelmű és részletes politikákkal, amelyek megfelelnének az említett bekezdés a)–g) pontjában meghatározott feltételeknek.

53.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy az engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától kezdődően nem ad hathavonta megbízást az eszköztartalék független ellenőrzésére.

54.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (10) bekezdését azáltal, hogy nem értesíti az EBH-t az ellenőrzés eredményéről az említett bekezdéssel összhangban, vagy nem teszi közzé az ellenőrzés eredményét az EBH értesítésétől számított két héten belül.

55.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem alkalmaz olyan letétkezelési szabályzatokat, eljárásokat és szerződéses megállapodásokat, amelyek mindenkor biztosítják az említett bekezdés első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételek teljesülését.

56.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a két vagy több jelentős eszközalapú_token kibocsátásakor nem rendelkezik letétkezelési szabályzattal az egyes eszköztartalék-halmazokra vonatkozóan.

57.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy legkésőbb a jelentős eszközalapú_token kibocsátásának időpontját követő öt munkanapon belül nem gondoskodik a tartalékeszközök kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatónál, hitelintézetnél vagy befektetési_vállalkozásnál való letétkezeléséről.

58.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem jár el kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások kiválasztása, kijelölése és felülvizsgálata során, vagy azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a letétkezelő a kibocsátótól eltérő jogi személy legyen.

59.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások rendelkezzenek az ahhoz szükséges szakértelemmel és piaci hírnévvel, hogy az ilyen tartalékeszközök letétkezelőjeként járjanak el.

60.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja a letétkezelőkkel kötött szerződéses megállapodásban, hogy a letétkezelésben tartott tartalékeszközök védettek legyenek a letétkezelők hitelezőinek követeléseivel szemben.

61.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg a letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat, vagy azáltal, hogy nem határoz meg az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

62.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölését, és azáltal, hogy nem értékeli az ilyen letétkezelőkkel szembeni kitettségeit vagy nem követi nyomon folyamatosan az ilyen letétkezelők pénzügyi helyzetét.

63.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelést az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjával összhangban végezzék.

64.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem jelöl ki kriptoeszköz-szolgáltatót, hitelintézetet vagy befektetési_vállalkozást a szerződéses megállapodás által igazolt tartalékeszközök letétkezelőjeként, vagy ilyen szerződéses megállapodás révén nem szabályozza az ahhoz szükséges információáramlást, hogy a jelentős kriptoeszköz kibocsátója, a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézet és a befektetési_vállalkozás letétkezelőként elláthassa feladatait.

65.

A kibocsátó megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az eszköztartalékot olyan termékekbe fekteti, amelyek nem magas likviditású, minimális piaci, hitel- és koncentrációs kockázatú pénzügyi eszközök, vagy ha az említett befektetések nem tehetők gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé.

66.

A kibocsátó megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem gondoskodik azon pénzügyi eszközök 37. cikkel összhangban történő letétkezelésben tartásáról, amelyekbe az eszköztartalékot fektetik.

67.

A kibocsátó megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem viseli az eszköztartalék befektetéséből származó összes nyereséget és veszteséget, valamint partner- vagy működési kockázatot.

68.

A kibocsátó megsérti a 39. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn és nem hajt végre egyértelmű és részletes politikákat és eljárásokat a jelentős eszközalapú_token birtokosainak biztosított állandó visszaváltási jogok tekintetében.

69.

A kibocsátó megsérti a 39. cikk (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosai az említett bekezdéseknek megfelelően állandó visszaváltási jogokkal rendelkezzenek, és azáltal, hogy nem alakít ki olyan politikát az állandó visszaváltási jogokra vonatkozóan, amely megfelel a 39. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételeknek.

70.

A kibocsátó megsérti a 39. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy díjakat alkalmaz jelentős eszközalapú_token visszaváltása esetén.

71.

A kibocsátó megsérti a 40. cikket azáltal, hogy jelentős eszközalapú_tokennel kapcsolatban kamatot biztosít.

72.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

73.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon, hogy jelentős eszközalapú_tokenjének letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék.

74.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem értékeli vagy nem követi nyomon a jelentős eszközalapú_token birtokosai által benyújtott visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket.

75.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem hajt végre likviditáskezelési politikát és eljárásokat, vagy azáltal, hogy az említett politika és eljárások révén nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

76.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen likviditási stressztesztet, vagy azáltal, hogy nem erősíti meg a likviditási követelményeket, ha az EBH az ilyen tesztek eredménye alapján azt kéri.

77.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn helyreállítási tervet, amelyben meghatározza a jelentős eszközalapú_token kibocsátója által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket, beleértve a kibocsátott jelentős eszközalapú_tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kibocsátó kötelezettségei olyan esetekben történő teljesítését, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

78.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és tart fenn olyan helyreállítási tervet, amely tartalmazza a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét az említett bekezdés harmadik albekezdésében felsoroltak szerint.

79.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásától számított hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t és adott esetben a szanálási és prudenciális felügyeleti hatóságait a helyreállítási tervről.

80.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a helyreállítási tervet.

81.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és nem tart fenn az egyes jelentős eszközalapú_tokenjei rendezett visszaváltását támogató operatív tervet.

82.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely bizonyítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kintlevő kibocsátott jelentős eszközalapú_token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna azok birtokosainak vagy a tartalékeszközök piacának stabilitására nézve.

83.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely szerződéses megállapodásokat, eljárásokat vagy rendszereket tartalmaz – beleértve egy ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jelentős eszközalapú tokek valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

84.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely biztosítja a kibocsátó vagy bármely harmadik fél jogalany által végzett bármely kritikus fontosságú, a rendezett visszaváltáshoz szükséges tevékenység folytonosságát.

85.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásától számított hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t a visszaváltási tervről.

86.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a visszaváltási tervet.

87.

A kibocsátó megsérti a 88. cikk (1) bekezdését, kivéve, ha a 88. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, azáltal, hogy nem tájékoztatja haladéktalanul a nyilvánosságot a 87. cikkben említett, a kibocsátót közvetlenül érintő bennfentes információról oly módon, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság gyorsan hozzáférhessen az információhoz, és teljeskörűen, helyesen és időben értékelhesse azt.

VI. MELLÉKLET

A IV. CÍMBEN EMLÍTETT RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSÉNEK JEGYZÉKE A III. CÍMMEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A JELENTŐS ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEK KIBOCSÁTÓI ESETÉBEN

A kibocsátó megsérti a 22. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy minden egyes, 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékű, nem valamely tagállam hivatalos_ pénznemében denominált jelentős elektronikus pénz-token esetében nem jelenti negyedévente az EBH-nak az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem szünteti meg a nem valamely tagállam hivatalos_ pénznemében denominált jelentős elektronikus pénz-token kibocsátását az említett bekezdésben meghatározott küszöbértékek elérésekor, vagy nem nyújt be tervet az EBH-nak az említett küszöbértékek elérését követő 40 munkanapon belül annak biztosítására, hogy az ügyletek becsült negyedéves napi átlagos száma és átlagos összesített értéke az említett küszöbértékek alatt maradjon.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az említett cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett terv EBH által előírt módosításainak.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem képez és nem tart fenn folyamatosan eszköztartalékot.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy állítsák össze és kezeljék, hogy fedezzék a jelentős elektronikus pénz-tokennél referenciaként használt hivatalos_ pénznemhez kapcsolódó kockázatokat.

10.

11.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék működési szempontból elkülönüljön a kibocsátó vagyonától és az egyéb elektronikus pénz-tokenek eszköztartalékától.

12.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését, ha vezető_testülete nem biztosítja az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését.

13.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátása és visszaváltása mindig maga után vonja az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését.

14.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg az eszköztartalék összesített értékét piaci árak alkalmazásával, és azáltal, hogy ez az összesített érték nem mindig egyenlő legalább a forgalomban lévő eszközalapú_token birtokosai által a kibocsátóval szemben fennálló követelések összesített értékével.

15.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a jelentős elektronikus pénz-token stabilizációs mechanizmusára vonatkozó olyan egyértelmű és részletes politikákkal, amelyek megfelelnének az említett bekezdés a)–g) pontjában meghatározott feltételeknek.

16.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés időpontját követően nem ad hathavonta megbízást az eszköztartalék független ellenőrzésére.

17.

18.

19.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy két vagy több jelentős elektronikus pénz-token kibocsátásakor nem rendelkezik letétkezelési szabályzattal az egyes eszköztartalék-halmazokra vonatkozóan.

20.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy legkésőbb a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátását követő öt munkanapon belül nem gondoskodik a tartalékeszközök kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatónál, hitelintézetnél vagy befektetési_vállalkozásnál való letétkezeléséről.

21.

22.

23.

24.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg a letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat, vagy azáltal, hogy nem határozta meg az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

25.

26.

27.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem jelöl ki kriptoeszköz-szolgáltatót, hitelintézetet vagy befektetési_vállalkozást a szerződéses megállapodás által igazolt tartalékeszközök letétkezelőjeként, vagy ilyen szerződéses megállapodás révén nem szabályozza az ahhoz szükséges információáramlást, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója, a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézetek és a befektetési_vállalkozások elláthassák letétkezelői feladataikat.

28.

29.

30.

31.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

32.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon, hogy jelentős elektronikus pénz-tokenjének letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék.

33.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem értékeli vagy nem követi nyomon a jelentős elektronikus pénz-token birtokosai által benyújtott visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket.

34.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem hajt végre likviditáskezelési politikát és eljárásokat, vagy azáltal, hogy az említett politika és eljárások révén nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős elektronikus pénz-tokene kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

35.

36.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tesz mindenkor eleget a szavatolótőke-követelménynek.

37.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn helyreállítási tervet, amelyben meghatározza a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátója által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket, beleértve a jelentős elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kibocsátó kötelezettségei olyan esetekben történő teljesítését, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

38.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és tart fenn olyan helyreállítási tervet, amely tartalmazza a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét az említett bekezdés harmadik albekezdésének a), b) és c) pontjában felsoroltak szerint.

39.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattételt vagy a kereskedésbe történő bevezetést követő hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t és adott esetben szanálási és prudenciális felügyeleti hatóságait a helyreállítási tervről.

40.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a helyreállítási tervet.

41.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és nem tart fenn az egyes jelentős elektronikus pénz-tokenjei rendezett visszaváltását támogató operatív tervet.

42.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely bizonyítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kintlevő kibocsátott jelentős elektronikus pénz-token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna annak birtokosainak vagy a tartalékeszközök piacának stabilitására nézve.

43.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely szerződéses megállapodásokat, eljárásokat vagy rendszereket tartalmaz – beleértve egy ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jelentős elektronikus pénz-token valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy a jelentős elektronikus pénz-token birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

44.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely biztosítja a kibocsátó vagy harmadik személy jogalanyok által végzett bármely kritikus fontosságú, a rendezett visszaváltáshoz szükséges tevékenység folytonosságát.

45.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattételt vagy a kereskedésbe történő bevezetést követő hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t a visszaváltási tervről.

46.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a visszaváltási tervet.

whereas

Seguiamo le blockchain dal 2017. Disponibili per formazione e affiancamento agli avvocati. Sul podcast QUI disponibili le novità in materia