Regolamento art MICAR sulle crypto testo multilingue 2023/1114 HU

(1) Ez a rendelet azokra a természetes és jogi személyekre, valamint egyes egyéb vállalkozásokra alkalmazandó, akik vagy amelyek kriptoeszközök kibocsátásában, azokra vonatkozó nyilvános_ajánlattételben és kereskedésbe történő bevezetésükben vesznek részt, vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)	azon személyekre, akik kizárólag anyavállalataiknak, saját leányvállalataiknak vagy anyavállalatuk más leányvállalatainak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat;

b)	a fizetésképtelenségi eljárás során eljáró felszámolóra vagy vagyonfelügyelőre, kivéve a 47. cikk alkalmazásában;

c)	az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, amennyiben monetáris hatósági minőségben járnak el, illetve az egyéb tagállami hatóságokra;

d)	az Európai Beruházási Bankra és leányvállalataira;

e)	az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és az Európai Stabilitási Mechanizmusra;

f)	nemzetközi közjogi szervezetekre.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a kriptoeszközökre, amelyek egyediek és nem helyettesíthetők más kriptoeszközökkel.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következők közül egynek vagy többnek minősülő kriptoeszközökre:

a)	pénzügyi eszközök;

b)	betétek, beleértve a strukturált betéteket is;

c)	pénz, kivéve, ha elektronikus pénz-tokennek minősül;

d)	értékpapírosítási pozíciók az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítással összefüggésben;

e)	olyan nem-életbiztosítási vagy életbiztosítási termékek, amelyek a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi (27) irányelv I. és II. mellékletében felsorolt biztosítási ágazatokba tartoznak, vagy az említett irányelvben szereplő viszontbiztosítási és visszaengedményezési szerződések;

f)	olyan nyugdíjtermékek, amelyek a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos juttatásokra feljogosító termékként elismert termékek;

g)	az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) vagy a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó hivatalosan elismert foglalkoztatóinyugdíj-rendszerek;

h)	olyan egyéni nyugdíjtermékek, amelyeknél a nemzeti jog alapján a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíj termék vagy annak szolgáltatója tekintetében;

i)	az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott páneurópai egyéni nyugdíjtermék;

j)	a 883/2004/EK rendelet (30) és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) hatálya alá tartozó szociális biztonsági rendszerek.

(5) Az esma 2024. december 30-ig az e cikk (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki a kriptoeszközök pénzügyi eszköznek való minősítésének feltételeiről és kritériumairól.

(6) Ez a rendelet nem érinti az 1024/2013/EU rendeletet.

6. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentum tartalma és formája

(1) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az I. mellékletben részletesebben meghatározott, következő információk mindegyikét:

a)	információk az ajánlattevőről vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyről;

b)	információk a kibocsátóról, ha az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől;

c)	a kereskedési platform üzemeltetőjére vonatkozó információk, amennyiben az készíti el a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

d)	információk a kriptoeszköz-projektről;

e)	a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

f)	információk a kriptoeszközről;

g)	információk a kriptoeszközhöz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről;

h)	információk a mögöttes technológiáról;

i)	információk a kockázatokról;

j)	a kriptoeszköz kibocsátásához használt konszenzusos_mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

Azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett személyek készítette el, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az azt elkészítő személy személyazonosságát, valamint annak okát, hogy miért az adott személy készítette azt.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, továbbá tömör és közérthető formában kell elkészíteni.

(3) A kriptoeszköz-alapdokumentum az első oldalon a következő egyértelmű és jól látható nyilatkozatot tartalmazza:

„Ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot az Európai Unió egyetlen tagállamának illetékes_hatósága sem hagyta jóvá”. A kriptoeszköz ajánlattevője kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmáért”.

Amennyiben a kriptoeszköz-alapdokumentumot a kereskedésbe történő bevezetést kérő személy vagy egy kereskedési platform üzemeltetője készíti, az első albekezdésben említett nyilatkozatnak az „ ajánlattevő” helyett a „kereskedésbe történő bevezetést kérő személyre” vagy „a kereskedési platform üzemeltetőjére” való hivatkozást kell tartalmaznia.

(4) A kriptoeszköz-alapdokumentum az (5) bekezdésben említett nyilatkozaton kívül nem tartalmazhat a kriptoeszköz jövőbeli értékére vonatkozóan semmilyen állítást.

(5) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy:

a)	a kriptoeszköz részben vagy egészben elveszítheti értékét;

b)	előfordulhat, hogy a kriptoeszköz nem mindig átruházható;

c)	előfordulhat, hogy a kriptoeszköz nem likvid;

d)	ha a nyilvános_ajánlattétel felhasználói_tokent érint, előfordulhat, hogy a felhasználói_token nem váltható be a kriptoeszköz-alapdokumentumban ígért árura vagy szolgáltatásra, különösen a kriptoeszköz-projekt meghiúsulása vagy megszüntetése esetén;

e)	a kriptoeszköz nem tartozik a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (35) szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

f)	a kriptoeszköz nem tartozik a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek hatálya alá.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz ajánlattevője, a kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak, amelyet a (3) bekezdésben említett nyilatkozat után kell beilleszteni, meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy az vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(7) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, a (6) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésre vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett kriptoeszköz tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen a kriptoeszköz leendő birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)	azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)	a leendő birtokosnak a kriptoeszköz megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)	a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

(8) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell megküldésének időpontját és egy tartalomjegyzéket.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha a kriptoeszközt a székhely_szerinti_tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is összeállítják.

(10) A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(11) Az esma az EBH-val együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (10) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az esma az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

(12) Az esma az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés első albekezdésének j) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az esma figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos_mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az esma naprakésszé teszi a szabályozástechnikai standardokat a szabályozási és technológiai fejlemények fényében.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

8. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentum és a marketingközlemények megküldése

(2) A marketingközleményeket kérésre meg kell küldeni a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságához és a fogadó_tagállam illetékes_hatóságához, amikor az eszközalapú_tokenektől vagy az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök leendő birtokosaihoz fordulnak az említett tagállamokban.

(3) Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő sem a kriptoeszköz-alapdokumentum, sem a hozzá kapcsolódó marketingközlemények azok közzététele előtti előzetes jóváhagyását.

(4) Az (1) bekezdésben említett kriptoeszköz-alapdokumentumhoz annak megküldésekor magyarázatot kell csatolni arról, hogy a benne ismertetett kriptoeszköz miért nem tekintendő a következőknek:

a)	az e rendelet hatályából a 2. cikk (4) bekezdése értelmében kizárt kriptoeszköznek;

b)	elektronikus pénz-tokennek;vagy

c)	eszközalapú_tokennek.

(5) Az (1) és a (4) bekezdésben említett elemekről legalább 20 munkanappal a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételének időpontja előtt értesíteni kell a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságát.

(6) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek az (1) bekezdésben említett dokumentumok megküldésével együtt a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának rendelkezésére kell bocsátaniuk azon fogadó_tagállamok jegyzékét, ha vannak ilyenek, amelyekben kriptoeszközeikre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt terveznek, vagy amelyekben a kriptoeszközeik kereskedésbe történő bevezetést kérelmezni tervezik. Tájékoztatniuk kell továbbá a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságát a tervezett nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetés kezdőnapjáról, és annak bármely változásáról.

A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának a fogadó_tagállamok első albekezdésben említett jegyzékének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül értesítenie kell a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontját a tervezett nyilvános_ajánlattételről vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésről, és tájékoztatnia kell az említett egyedüli kapcsolattartó pontot a vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumról.

(7) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának közölnie kell az esma-val az (1), a (2) és a 4) bekezdésben meghatározott információkat, valamint a tervezett nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetés kezdőnapját és az azt érintő bármely változást. Az ilyen információkat az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől való beérkezésüket követő öt munkanapon belül kell közölnie.

Az esma a 109. cikk (2) bekezdése szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumot a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

12. cikk

A közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumok és marketingközlemények módosítása

(1) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek, az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek, vagy a kereskedési platformok üzemeltetőinek módosítaniuk kell közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumaikat és adott esetben közzétett marketingközleményeiket minden olyan esetben, amikor olyan jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság merül fel, amely befolyásolhatja a kriptoeszközök értékelését. Ez a követelmény a nyilvános_ajánlattétel időtartama alatt vagy azon időtartam alatt alkalmazandó, amíg a kriptoeszköz kereskedésbe van bevezetve.

(2) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevői, az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, vagy a kereskedési platformok üzemeltetői a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumukat, és adott esetben módosított marketingközleményeiket ezek közzétételének tervezett napjával és a módosítás indokolásával együtt a közzététel előtt legalább 7 munkanappal megküldik a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának.

(3) A közzététel napján – vagy korábban, ha az illetékes_hatóság előírja – az ajánlattevőnek, a kereskedésbe történő bevezetést kérő személynek, vagy a kereskedési platform üzemeltetőjének haladéktalanul tájékoztatniuk kell honlapjukon a nyilvánosságot arról, hogy a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot megküldték a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának, és össze kell foglalniuk a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum megküldésének okait.

(4) A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a módosított marketingközleményekben szereplő információk sorrendjének összhangban kell lennie a 9. cikknek megfelelően közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumban vagy marketingközleményekben szereplővel.

(5) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum, és adott esetben a módosított marketingközlemény hozzá való beérkezésétől számított öt munkanapon belül meg kell küldenie a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket a 8. cikk (6) bekezdésében említett fogadó_tagállamok illetékes_hatóságának, és tájékoztatnia kell az esma-t a megküldésről, valamint a közzététel dátumáról.

Az esma a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokat a 109. cikk (2) bekezdése szerint a közzétételkor hozzáférhetővé teszi a nyilvántartásban.

(6) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek, az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek, vagy a kereskedési platformok üzemeltetőinek a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot, és adott esetben a módosított marketingközleményeket a módosítás indoklásával együtt a 9. cikkel összhangban közzé kell tenniük honlapjukon.

(7) A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket időbélyegzővel kell ellátni. A legutóbbi módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket alkalmazandó változatként kell megjelölni. A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumoknak és adott esetben a módosított marketingközleményeknek mindaddig elérhetőnek kell maradniuk, amíg a kriptoeszközök a nyilvánosság birtokában vannak.

(8) Ha a nyilvános_ajánlattétel olyan árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító felhasználói_tokeneket érint, amelyek még nem léteznek vagy nem működnek, a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a módosított marketingközleményekben tett változtatások nem hosszabbítják meg a 4. cikk (6) bekezdésében említett 12 hónapos határidőt.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentum és a marketingközlemények korábbi változatait az ajánlattevők, a kereskedésbe történő bevezetést kérő személyek vagy a kereskedési platformok működtetői honlapján az említett korábbi változatok közzétételének időpontjától számított legalább 10 évig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, jól látható figyelmeztetéssel, amely jelzi, hogy azok már nem érvényesek, valamint egy hiperhivatkozással a weboldal azon kijelölt részére, ahol az említett dokumentumok legfrissebb változatát közzétették.

14. cikk

Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek a kötelezettségei

(1) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevői és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek:

a)	becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járnak el;

b)	a kriptoeszközök birtokosaival és leendő birtokosaival tisztességesen, egyértelműen és nem félrevezető módon kommunikálnak;

c)	az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeket azonosítják, megelőzik, kezelik és közzé teszik;

d)	a megfelelő uniós standardok szerint tartják fenn rendszereiket és biztonsági hozzáférési protokolljukat.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában az esma az EBH-val együttműködve 2024. december 30-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat bocsát ki az említett uniós standardok meghatározása céljából.

(2) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek a kriptoeszközök birtokosai érdekeinek leginkább megfelelő módon kell eljárniuk és egyenlő elbánásban kell részesíteniük őket, kivéve, ha a kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a marketingközleményekben közzétették, hogy bizonyos birtokosokra preferenciális elbánás vonatkozik, valamint az említett preferenciális elbánás okait.

(3) Ha az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt törlik, e kriptoeszköz ajánlattevőjének biztosítania kell, hogy a birtokosoktól vagy leendő birtokosoktól összegyűjtött pénzt legkésőbb 25 naptári nappal a törlés napját követően megfelelően visszajuttassák nekik.

17. cikk

A hitelintézetekre vonatkozó követelmények

(1) A hitelintézet által kibocsátott eszközalapú_token nyilvános_ajánlattétel tárgyát képezheti vagy bevezethető a piacra, ha a hitelintézet:

az eszközalapú_tokenre vonatkozóan elkészíti a 19. cikkben említett kriptoeszköz-alapdokumentumot, és ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot az e cikk (8) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározott eljárással összhangban benyújtja székhely_szerinti_tagállamának illetékes_hatósága számára jóváhagyás céljából, és a kriptoeszköz-alapdokumentumot az illetékes_hatóság jóváhagyja;

az eszközalapú_token első kibocsátása előtt legalább 90 munkanappal értesíti az érintett illetékes_hatóságot, a következő információk megküldésével:

i.	a hitelintézet által követni kívánt üzleti modellt meghatározó üzleti terv;

ii.

jogi vélemény arról, hogy az eszközalapú_tokenek nem minősülnek az alábbiak egyikének sem:

—	az e rendelet hatályából a 2. cikk (4) bekezdése értelmében kizárt kriptoeszköz,

—	elektronikus pénz-token;

iii.	a 34. cikk (1) bekezdésében említett irányítási rendszer részletes leírása;

iv.	a 34. cikk (5) bekezdésének első albekezdése szerinti szabályzatok és eljárások;

v.	a 34. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerinti, harmadik személy jogalanyokkal kötött szerződéses megállapodások leírása;

vi.	a 34. cikk (9) bekezdése szerinti üzletmenet-folytonossági politika leírása;

vii.	a 34. cikk (10) bekezdése szerinti belső ellenőrzési mechanizmusok és kockázatkezelési eljárások leírása;

viii.

az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmét szolgáló, 34. cikk (11) bekezdésében említett rendszerek és eljárások leírása.

(2) Attól a hitelintézettől, amely az (1) bekezdés b) pontjával összhangban az egyéb eszközalapú_token kibocsátásásakor már értesítette az illetékes_hatóságot, nem követelhető meg, hogy benyújtsa az illetékes_hatóságnak már korábban benyújtott információkat, amennyiben az ilyen információk egymással megegyezőek. Az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt információk benyújtásakor a hitelintézetnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy azok az információk, amelyeket nem nyújtott be ismételten, továbbra is naprakészek.

(3) Annak az illetékes_hatóságnak, amelyhez az (1) bekezdés b) pontjában említett értesítés beérkezik, az említett pontban felsorolt információk beérkezésétől számított 20 munkanapon belül értékelnie kell, hogy az említett pontban előírt információ benyújtásra került-e. Amennyiben az illetékes_hatóság arra a következtetésre jut, hogy az értesítés az információk hiánya miatt nem teljes, erről haladéktalanul tájékoztatja az azt benyújtó hitelintézetet, és határidőt állapít meg, ameddig a hitelintézetnek meg kell adnia a hiányzó információkat.

A hiányzó információk közlésének határideje nem haladhatja meg a kérelem időpontjától számított 20 munkanapot. E határidő lejártáig az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakot fel kell függeszteni. Az illetékes_hatóság bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről szabad mérlegelésük szerint dönt, azonban ez nem járhat az (1) bekezdés b) pontja szerinti időszak felfüggesztésével.

A hitelintézet mindaddig nem tehet nyilvános ajánlatot és nem vezetheti be kereskedésbe az eszközalapú_tokent, amíg az értesítés hiányos.

(4) Az eszközalapú_tokeneket – köztük jelentős eszközalapú_tokeneket – kibocsátó hitelintézetre nem alkalmazandó a 16., 18., 20., 21., 24., 35., 41. és 42. cikk.

(5) Az illetékes_hatóság haladéktalanul közli az EKB-val az (1) bekezdés alapján kapott összes információt, és amennyiben a hitelintézet olyan tagállamban van letelepedve, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy ha az eszközalapú_token egy tagállam olyan hivatalos_ pénzneméhez kötött, amely nem az euro, az említett tagállam központi bankjával is.

Az EKB és adott esetben az első albekezdésben említett tagállam központi bankja a teljes információ kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt ad ki az említett információról, és továbbítja azt az illetékes_hatóságnak.

Az illetékes_hatóság előírja a hitelintézet számára, hogy ne tegyen nyilvános ajánlatot az eszközalapú_tokenre, illetve ne kérje annak kereskedésbe történő bevezetését azokban az esetekben, amikor az EKB vagy adott esetben az első albekezdésben említettek szerint a tagállam központi bankja a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra jelentett kockázat miatt kedvezőtlen véleményt ad.

(6) Az illetékes_hatóságnak azt követően, hogy ellenőrizte az e cikk (1) bekezdésének megfelelően beérkezett információk hiánytalanságát, közölnie kell az esma-val a 109. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat.

Az esma a 109. cikk (3) bekezdése szerint ezeket az információkat a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig elérhetővé teszi az említett nyilvántartásban.

(7) A megfelelő illetékes_hatóságnak az engedély visszavonásától számított két munkanapon belül tájékoztatnia kell az esma-t arról, ha visszavonja egy eszközalapú_tokeneket kibocsátó hitelintézet engedélyét. Az esma a 109. cikk (3) bekezdése szerint a visszavonásra vonatkozó információkat haladéktalanul elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(8) Az EBH az esma-val és az EKB-vel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés a) pontjában említett kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyási eljárásának további meghatározása céljából.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

18. cikk

Engedély iránti kérelem

(1) Az eszközalapú_tokeneket nyilvánosan ajánlani vagy kereskedésbe bevezetni szándékozó jogi személyek vagy más vállalkozások a 16. cikkben említett engedély iránti kérelmüket a székhelyük szerinti tagállam illetékes_hatóságához nyújtják be.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbi információk mindegyikét tartalmaznia kell:

a)	a kérelmező kibocsátó címe;

b)	a kérelmező kibocsátó jogalany-azonosítója;

c)	adott esetben a kérelmező kibocsátó létesítő okirata;

d)	a kérelmező kibocsátó által követni kívánt üzleti modellt meghatározó üzleti terv;

jogi vélemény arról, hogy az eszközalapú_tokenek nem minősülnek az alábbiak egyikének sem:

i.	az e rendelet hatályából a 2. cikk (4) bekezdése értelmében kizárt kriptoeszköz; vagy

ii.	elektronikus pénz-token;

f)	a kérelmező kibocsátó 34. cikk (1) bekezdése szerinti irányítási rendszerének részletes leírása;

g)	konkrét kriptoeszköz-szolgáltatókkal való együttműködési megállapodások megléte esetén belső ellenőrzési mechanizmusaik és eljárásaik leírása, amelyek biztosítják a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos, az (EU) 2015/849 irányelv által előírt kötelezettségek teljesítését;

h)	a kérelmező kibocsátó vezető_testülete tagjainak személyazonossága;

i)	arra vonatkozó bizonyíték, hogy a h) pontban említett személyek kellően jó hírnévvel és a kérelmező kibocsátó vezetéséhez megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek;

j)	annak igazolása, hogy a kérelmező kibocsátóban közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok kellően jó hírnévvel rendelkeznek;

k)	a 19. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentum;

l)	a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdése szerinti szabályzatok és eljárások;

m)	a 34. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett harmadik személy jogalanyokkal kötött szerződéses megállapodások leírása;

n)	a kérelmező kibocsátó 34. cikk (9) bekezdése szerinti üzletmenet-folytonossági politikájának leírása;

o)	a 34. cikk (10) bekezdése szerinti belső ellenőrzési mechanizmusok és kockázatkezelési eljárások leírása;

p)	az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmét szolgáló, a 34. cikk (11) bekezdésében említett rendszerek és eljárások leírása;

q)	a kérelmező kibocsátó 31. cikk szerinti panaszkezelési eljárásainak leírása;

r)	adott esetben azon fogadó_tagállamok jegyzéke, amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_tokent nyilvános_ajánlattétel keretében kínálni tervezi, illetve amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetését kérelmezni tervezi.

(3) Azokól a kibocsátóktól, amelyek egy eszközalapú_tokenre vonatkozóan korábban már engedélyt kaptak, egy másik eszközalapú_tokenre vonatkozó engedélyezés céljából nem követelhető meg, hogy benyújtsák az illetékes_hatóságnak általuk korábban már benyújtott információkat, amennyiben az ilyen információk egymással megegyezőek. A (2) bekezdésben felsorolt információk benyújtásakor a kibocsátónak kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy azok az információk, amelyeket nem nyújtott be ismételten, továbbra is naprakészek.

(4) Az illetékes_hatóság azonnal, és minden esetben az (1) bekezdés szerinti kérelem átvételét követő két munkanapon belül írásban visszaigazolja annak átvételét a kérelmező kibocsátó felé.

(5) A (2) bekezdés i) és j) pontjának alkalmazásában az eszközalapú_token kérelmező kibocsátója bizonyítékot szolgáltat a következők mindegyikéről:

a vezető_testület minden tagja büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a csalás elleni küzdelemhez vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat;

b)	az eszközalapú_tokenek kérelmező kibocsátója vezető_testületének tagjai együttesen megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek az eszközalapú_tokenek kibocsátójának vezetéséhez, és kötelesek elegendő időt fordítani feladataik ellátására;

minden, a kérelmező kibocsátóban közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez, a csaláshoz vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat.

(6) Az EBH az esma-val és az EKB-vel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) bekezdésben említett információk további meghatározása érdekében.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(7) Az EBH az esma-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a kérelembe foglalandó információkkal kapcsolatos egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az Unió területén való egységesség biztosítása érdekében.

Az EBH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

19. cikk

Az eszközalapú_tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1) Az eszközalapú_token kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalmaznia kell a következő, a II. mellékletben részletesebben meghatározott információk mindegyikét:

a)	az eszközalapú_token kibocsátójára vonatkozó információk;

b)	az eszközalapú_tokenre vonatkozó információk;

c)	az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

d)	az eszközalapú_tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk;

e)	információk a mögöttes technológiáról;

f)	a kockázatokra vonatkozó információk;

g)	az eszköztartalékra vonatkozó információk;

h)	az eszközalapú_token kibocsátásához használt konszenzusos_mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a kibocsátótól eltérő azon személy személyazonosságát, aki vagy amely a 16. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján nyilvános_ajánlattételre kínál vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmez, valamint annak okát, hogy miért az adott személy kínálja ezt az eszközalapú_tokent vagy kéri annak kereskedésbe történő bevezetését. Azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem a kibocsátó készítette el, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz-alapdokumentumot elkészítő személy személyazonosságát, valamint annak okát, hogy miért az adott személy készítette azt.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, formátumát tekintve pedig tömörnek és érthetőnek kell lennie.

(3) A kriptoeszköz-alapdokumentum a (4) bekezdésben említett nyilatkozaton kívül nem tartalmazhat a kriptoeszközök jövőbeli értékére vonatkozóan semmilyen állítást.

(4) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy:

a)	az eszközalapú_token részben vagy egészben elveszítheti értékét;

b)	előfordulhat, hogy az eszközalapú_token nem mindig átruházható;

c)	előfordulhat, hogy az eszközalapú_token nem likvid;

d)	a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek nem terjednek ki az eszközalapú_tokenre;

e)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki az eszközalapú_tokenre.

(5) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az eszközalapú_token kibocsátója vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy a vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, az (5) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy az eszközalapú_token kereskedésbe történő tervezett bevezetésére vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett eszközalapú_token tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen az említett eszközalapú_token leendő birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)	azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)	a leendő birtokosnak az eszközalapú_token megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)	a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy az eszközalapú_tokenek birtokosai bármikor visszaváltási joggal rendelkeznek, valamint részletezni kell a visszaváltás feltételeit.

(7) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az értesítése időpontját és tartalomjegyzéket.

(8) A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha az eszközalapú_tokent a kibocsátó székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is össze kell állítani.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(10) Az esma az EBH-val együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (9) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az esma az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

(11) Az esma az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

20. cikk

Az engedély iránti kérelem értékelése

(1) A 18. cikk szerinti engedély iránti kérelmet fogadó illetékes_hatóságoknak a kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül értékelniük kell, hogy a kérelem – ideértve a 19. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumot is – minden szükséges információt tartalmaz-e. A kérelmező kibocsátót haladéktalanul értesíteniük kell arról, ha a kérelemből – ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumot is – valamilyen szükséges információ hiányzik. Ha a kérelem, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumot is, nem hiánytalan, az illetékes_hatóságok határidőt tűznek ki a kérelmező kibocsátó számára a hiányzó információk benyújtására.

(2) Az illetékes_hatóságoknak a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 60 munkanapon belül értékelniük kell, hogy a kérelmező kibocsátó megfelel-e e cím követelményeinek, és teljeskörű indokolással ellátott határozattervezetet kell hozniuk az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. E 60 munkanapon belül az illetékes_hatóságok tájékoztatást kérhetnek a kérelmező kibocsátótól a kérelemről, ideértve a 19. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumot is.

Az értékelési eljárás során az illetékes_hatóságok együttműködhetnek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó illetékes_hatóságokkal, pénzügyi információs egységekkel vagy más közjogi szervekkel.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti értékelési időszakot fel kell függeszteni a hiányzó információ illetékes_hatóságok általi kérésének időpontja és az arra válaszként a kérelmező kibocsátótól kapott ilyen információ általuk történő kézhezvétele közötti időtartamra. A felfüggesztés nem haladhatja meg a 20 munkanapot. Az illetékes_hatóságok általi bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről az illetékes_hatóságok szabad mérlegelésük szerint döntenek, azonban ez nem járhat az (1) és (2) bekezdés szerinti értékelési időszak felfüggesztésével.

(4) Az illetékes_hatóságoknak a (2) bekezdésben említett 60 munkanap elteltével továbbítaniuk kell határozattervezetüket és a kérelmüket az EBH-nak, az esma-nak és az EKB-nak. Ha a kérelmező kibocsátó olyan tagállamban van letelepedve, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben az eszközalapú_token egy tagállam olyan hivatalos_ pénzneméhez kötött, amely nem az euro, az illetékes_hatóságoknak az adott tagállam központi bankjához is továbbítaniuk kell a határozattervezetüket és a kérelmet.

(5) Az EBH és az esma az illetékes_hatóság kérésére és a határozattervezet és a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt ad ki a 18. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett jogi vélemény értékeléséről, és továbbítják véleményeiket az érintett illetékes_hatóságnak.

Az EKB vagy adott esetben a (4) bekezdésben említett központi bank a határozattervezet és a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt ad ki azon kockázatok értékeléséről, amelyeket az adott eszközalapú_token kibocsátása jelenthet a pénzügyi stabilitásra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra és a monetáris szuverenitásra nézve, és továbbítja véleményét az érintett illetékes_hatóságnak.

A 21. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az e bekezdés első és második albekezdésében említett vélemények nem kötelező erejűek.

Az illetékes_hatóságnak azonban kellően figyelembe kell vennie az e bekezdés első és második albekezdésében említett véleményeket.

21. cikk

Az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

(1) Az illetékes_hatóságok a 20. cikk (5) bekezdése szerinti vélemények kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül teljeskörű indokolással ellátott határozatot hoznak a kérelmező kibocsátó számára az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, és erről a határozatról a döntés meghozatalától számított 5 munkanapon belül értesítik a kérelmező kibocsátót. Ha a kérelmező kibocsátó megkapja az engedélyt, kriptoeszköz-alapdokumentumát jóváhagyottnak kell tekinteni.

(2) Az illetékes_hatóságok elutasítják a kérelmet, ha objektív és bizonyítható indok mutat arra, hogy:

a)	a kérelmező kibocsátó vezető_testülete veszélyeztetheti a kérelmező kibocsátó hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét;

b)	a vezető_testület tagjai nem felelnek meg a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)	a közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok nem felelnek meg a kellően jó hírnév 34. cikk (4) bekezdésében meghatározott kritériumainak;

d)	a kérelmező kibocsátó nem teljesíti vagy valószínűleg nem teljesíti az e címben előírt követelmények valamelyikét;

e)	a kérelmező kibocsátó üzleti modellje komoly fenyegetést jelenthet a piacok integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére nézve, vagy a kibocsátót vagy az ágazatot a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás súlyos kockázatának teheti ki.

(3) Az EBH és az esma 2024. június 30-ig az az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban közösen iránymutatásokat bocsát ki az eszközalapú_tokenek kibocsátói vezető_testületének tagjai és az eszközalapú_tokenek kibocsátóiban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok alkalmasságának értékelésére vonatkozóan.

(4) Az illetékes_hatóságok akkor is megtagadják az engedélyezést, ha az EKB vagy adott esetben a központi bank a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra jelentett kockázat miatt a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban kedvezőtlen véleményt ad.

(5) Az illetékes_hatóságok az engedély megadását követő két munkanapon belül közlik a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjával, az EBH-val, az EKB-vel és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankkal a 109. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat.

Az esma ezeket az információkat a 109. cikk (3) bekezdése szerint a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(6) Az illetékes_hatóságoknak tájékoztatniuk kell az EBH-t, az esma-t és az EKB-t, valamint adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankot minden olyan engedélyezésére irányuló kérelemről, amelyet elutasítottak, és ismertetniük kell a döntés alapjául szolgáló indokokat, továbbá adott esetben a 20. cikk (5) bekezdésében említett véleményektől való eltérés indokolását.

24. cikk

Az engedély visszavonása

(1) Az illetékes_hatóságok az alábbi helyzetek bármelyikében visszavonják az eszközalapú_token kibocsátójának engedélyét, ha a kibocsátó:

a)	hat egymást követő hónapra beszüntette üzleti tevékenységét, vagy 12 egymást követő hónapban nem használta fel engedélyét;

b)	szabálytalan módon szerezte meg az engedélyt, például valótlan állításokat tett a 18. cikk szerinti engedélykérelemben vagy bármely, a 25. cikknek megfelelően módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban;

c)	már nem felel meg az engedélyezés alapját képező feltételeknek;

d)	súlyosan megsértette e cím rendelkezéseit;

e)	visszaváltási terv hatálya alá tartozott;

f)	kifejezetten lemondott az engedélyéről, vagy úgy döntött, hogy beszünteti működését;

g)	tevékenysége komoly fenyegetést jelent a piacok integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére nézve, vagy a kibocsátót vagy az ágazatot a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás súlyos kockázatának teszi ki.

Az eszközalapú_token kibocsátója értesíti illetékes_hatóságát az első albekezdés e) és az f) pontjában említett bármely helyzetről.

(2) Az illetékes_hatóságok akkor is visszavonják az eszközalapú_token kibocsátójának engedélyét, ha az EKB vagy adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank olyan véleményt ad ki, amely szerint az eszközalapú_token komoly veszélyt jelent a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra.

(3) Az illetékes_hatóságok korlátozzák a kibocsátandó eszközalapú_token összegét, illetve minimum címletértéket írnak elő az eszközalapú_tokenre, ha az EKB vagy adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank olyan véleményt ad ki, amely szerint az eszközalapú_token veszélyt jelent a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra, és meghatározzák az alkalmazandó limitet vagy a minimum címletértéket.

(4) A megfelelő illetékes_hatóságok az alábbi helyzetek bármelyikéről haladéktalanul értesítik az eszközalapú_token kibocsátójának illetékes_hatóságát:

az e rendelet 34. cikkének (5) bekezdése első albekezdésének h) pontja szerinti harmadik fél személy jogalany elveszítette a 2013/36/EU irányelv 8. cikke szerinti hitelintézetként, az e rendelet 59. cikke szerinti kriptoeszköz-szolgáltatóként, pénzforgalmi intézményként vagy elektronikus pénz- kibocsátó intézményként kapott engedélyét;

b)	a kibocsátó vezető_testületének tagjai, illetve a kibocsátóban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok megsértették az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseit.

(5) Az illetékes_hatóságok visszavonják az eszközalapú_token kibocsátójának engedélyét, ha véleményük szerint az e cikk (4) bekezdése szerinti helyzetek befolyásolják a kibocsátó vezető_testülete tagjainak jó hírnevét, vagy bármely, a kibocsátóban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag jó hírnevét, vagy vannak olyan jelek, amelyek a 34. cikk szerinti irányítási rendszerek vagy belső ellenőrzési mechanizmusok elégtelenségére utalnak.

Az engedély visszavonása esetén az eszközalapú_token kibocsátója végrehajtja a 47. cikk szerinti eljárást.

(6) Az illetékes_hatóságoknak az engedély visszavonásától számított két munkanapon belül tájékoztatniuk kell az esma-t arról, ha visszavonják az eszközalapú_token kibocsátójának engedélyét. Az esma a 109. cikkben említett visszavonásra vonatkozó információkat haladéktalanul elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

25. cikk

Az eszközalapú_tokenek közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumának módosítása

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságát üzleti modelljük minden olyan tervezett változásáról kötelesek értesíteni, amely valószínűleg jelentős befolyást gyakorol az eszközalapú_tokenek tényleges vagy leendő birtokosainak vásárlási döntésére, és amelyre a 21. cikk szerinti engedélyezés vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyása után, valamint a 23. cikk összefüggésében kerül sor. Ilyen változás többek között a következők bármely lényeges módosítása:

a)	az irányítási szabályok, beleértve a szervezeti hierarchiát, amelynek csúcsán a vezető_testület áll, és a kockázatkezelési keretet;

b)	a tartalékeszközök és a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés;

c)	az eszközalapú_tokenek birtokosainak biztosított jogok;

d)	az eszközalapú_token kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmus;

e)	az eszközalapú_tokenek ügyleteinek validálására szolgáló protokollok;

f)	a kibocsátók jogvédett megosztott_főkönyvi technológiájának működése, ha az eszközalapú_tokeneket ilyen megosztott_főkönyvi_technológia használatával bocsátják ki, utalják át és tárolják;

g)	az eszközalapú_tokenek likviditását biztosító mechanizmusok, beleértve a 45. cikkben említett jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira vonatkozó likviditáskezelési politikát és eljárásokat;

h)	a harmadik személy jogalanyokkalkötött megállapodások, többek között a tartalékeszközök kezelése és a tartalék befektetése, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés és adott esetben az eszközalapú_tokenek nyilvános forgalmazása tekintetében;

i)	a panaszkezelési eljárások;

j)	a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatértékelés és az ahhoz kapcsolódó általános politikák és eljárások.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a tervezett változások hatálybalépése előtt legalább 30 munkanappal értesítik a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságát.

(2) Az eszközalapú_token kibocsátója, miután az (1) bekezdésben említett tervezett változásról értesítette az illetékes_hatóságot, elkészíti a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét, és biztosítja, hogy az abban szereplő információk sorrendje megfeleljen az eredeti kriptoeszköz-alapdokumentumnak.

Az eszközalapú_token kibocsátója a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét megküldi a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

Az illetékes_hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kézhezvételt követő öt munkanapon belül elektronikus úton visszaigazolja a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetének átvételét.

Az illetékes_hatóság a kérelem átvételének visszaigazolását követő 30 munkanapon belül jóváhagyja vagy elutasítja a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét. Az illetékes_hatóság a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetének vizsgálatakor azzal kapcsolatban kiegészítő információkat, magyarázatot vagy indokolást kérhet. Ha az illetékes_hatóság kiegészítő információkat kér, a 30 munkanapos határidő csak akkor kezdődik, amikor az illetékes_hatóság megkapta a kért kiegészítő információkat.

(3) Ha az illetékes_hatóság úgy véli, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum módosításai relevánsak lehetnek a fizetési rendszerek zavartalan működése, a monetáris transzmissziós mechanizmus és a monetáris szuverenitás szempontjából, konzultál az EKB-val és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankkal. Az illetékes_hatóság ilyen esetekben az EBH-val és az esma-val is konzultálhat.

Az EKB vagy az érintett központi bank, valamint adott esetben az EBH és az esma az első albekezdésben említett, konzultáció iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt nyilvánít.

(4) A módosított kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyásakor az illetékes_hatóság felkérheti az eszközalapú_token kibocsátóját, hogy:

a)	vezessen be olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják az eszközalapú_token birtokosainak védelmét, ha a kibocsátó működésének esetleges módosítása lényeges hatással lehet az eszközalapú_token vagy a tartalékeszközök értékére, stabilitására vagy kockázataira;

b)	tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a piacok integritásával, a pénzügyi stabilitással, vagy a fizetési rendszerek zavartalan működésével kapcsolatos aggályok kezelése érdekében.

Az illetékes_hatóság kötelezi az eszközalapú_token kibocsátóját, hogy tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a fizetési rendszerek zavartalan működésével, a monetáris transzmissziós mechanizmussal vagy a monetáris szuverenitással kapcsolatos aggályok kezelése céljából, amennyiben az EKB vagy adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank az e cikk (3) bekezdése szerinti konzultációk során ilyen korrekciós intézkedéseket javasol.

Amennyiben az EKB vagy a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank az illetékes_hatóság által előírt intézkedésektől eltérő intézkedéseket javasolt, az ajánlott intézkedéseket egymással össze kell vonni, vagy ha ez nem lehetséges, a szigorúbb intézkedést kell megkövetelni.

(5) Az illetékes_hatóság a jóváhagyás megadását követő két munkanapon belül megküldi a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot az esma-nak, a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjainak, az EBH-nak, az EKB-nak, és adott esetben az érintett tagállam központi bankjának.

Az esma a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokat indokolatlan késedelem nélkül hozzáférhetővé teszi a 109. cikkben említett nyilvántartásban.

31. cikk

Panaszkezelési eljárás

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói hatékony és átlátható eljárásokat hoznak létre és tartanak fenn az eszközalapú_tokenek birtokosaitól és más érdekelt felektől, többek között az eszközalapú_tokenek birtokosait képviselő fogyasztói szervezetektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából, és közzéteszik ezen eljárások leírásait. Ha az eszközalapú_tokeneket részben vagy egészben a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontja szerinti harmadik személy jogalanyok értékesítik, az eszközalapú_tokenek kibocsátói eljárásokat dolgoznak ki az eszközalapú_tokenek birtokosai és az ilyen harmadik személy jogalanyok közötti panaszkezelés megkönnyítésére is.

(2) Az eszközalapú_tokenek birtokosai díjmentesen panaszt nyújthatnak be az eszközalapú_tokenek kibocsátóinál vagy adott esetben az (1) bekezdésben említett harmadik személy jogalanyoknál.

(3) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy adott esetben az (1) bekezdésben említett harmadik személy jogalanyok kidolgozzák és az eszközalapú_tokenek birtokosainak rendelkezésére bocsátják a panaszbejelentő űrlapot, és nyilvántartást vezetnek az összes kapott panaszról és az azokra válaszul hozott intézkedésekről.

(4) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói időben és tisztességes módon kivizsgálják az összes panaszt, és a vizsgálat eredményéről észszerű időn belül tájékoztatják az eszközalapú_tokeneik birtokosait.

(5) Az EBH az esma-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a panaszkezelésre vonatkozó követelmények, mintadokumentumok és eljárások további kialakítása céljából.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendeletnek az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén történő kiegészítésére.

34. cikk

Irányítási rendszer

(1) Az eszközalapútoken- kibocsátók megbízható irányítási rendszerrel rendelkeznek, beleértve az egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítést, hatékony eljárásokat azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére, amelyeknek ki vannak vagy ki lehetnek téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belső ellenőrzésimechanizmusokat.

(2) Az eszközalapútoken- kibocsátók vezető_testületi tagjai rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges kellően jó hírnévvel és megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal, mind egyénileg, mind együttesen. Nem ítélhették el őket különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy bármely más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért. Igazolniuk kell továbbá, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

(3) Az eszközalapútoken- kibocsátók vezető_testülete értékeli és rendszeres időközönként felülvizsgálja az e cím 2., 3., 5. és 6. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szabályzatok és eljárások hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket hoz az esetleges hiányosságok kezelésére mindezekkel összefüggésben.

(4) Az eszközalapútoken- kibocsátókban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak vagy tagoknak kellően jó hírnévvel kell rendelkezniük, és velük szemben nem hoztak elmarasztaló ítéletet különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért.

(5) Az eszközalapútoken- kibocsátók olyan szabályzatokat és eljárásokat fogadnak el, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához. Az eszközalapútoken- kibocsátók szabályzatokat és eljárásokat alakítanak ki, tartanak fenn és hajtanak végre különösen a következők tekintetében:

a)	a 36. cikk szerinti eszköztartalék;

b)	a 37. cikk szerinti tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés, beleértve az eszközök elkülönítését;

c)	az eszközalapú_tokenek birtokosainak a 39. cikk szerinti jogai;

d)	az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmus;

e)	az eszközalapú_tokenek ügyleteinek validálására szolgáló protokollok;

f)	a kibocsátó jogvédett megosztott_főkönyvi technológiájának működése, ha az eszközalapú_tokeneket a kibocsátók vagy a nevükben eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia vagy hasonló technológia használatával bocsátják ki, ruházzák át és tárolják;

g)	az eszközalapú_tokenek likviditását biztosító mechanizmusok, beleértve a 45. cikkben említett jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira vonatkozó likviditáskezelési politikát és eljárásokat;

h)	a harmadik személy jogalanyokkal kötött megállapodások, az eszköztartalék működtetése, a tartalékeszközök befektetése, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés és adott esetben az eszközalapú_tokenek nyilvános forgalmazása tekintetében;

i)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak írásos hozzájárulása olyan más személyek számára, amelyek eszközalapú_tokeneket ajánlattétel keretében kínálhatnak, illetve kérhetik azok kereskedésbe történő bevezetését;

j)	a 31. cikk szerinti panaszkezelés;

k)	a 32. cikk szerinti összeférhetetlenségek.

Ha az eszközalapú_tokenek kibocsátói az első albekezdés h) pontjában említett megállapodásokat kötnek, ezeket a megállapodásokat a harmadik személy jogalanyokkal kötött szerződésben kell rögzíteni. E szerződéses megállapodások meghatározzák az eszközalapú_tokenek kibocsátói és a harmadik személy jogalanyok szerepét, felelősségét, jogait és kötelezettségeit. A több joghatóságot érintő szerződéses megállapodásoknak egyértelmű rendelkezniük kell az alkalmazandó jog megválasztásáról.

(6) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaznak szolgáltatásaik és tevékenységeik folyamatosságának és rendszerességének biztosítására, kivéve, ha kezdeményezték a 47. cikkben említett visszaváltási tervet. E célból az eszközalapú_tokenek kibocsátói a megfelelő uniós szabványok szerint tartják fenn rendszereiket és biztonsági hozzáférési protokolljukat.

(7) Ha egy eszközalapú_token kibocsátója úgy dönt, hogy – többek között az eszközalapú_tokenek kibocsátásának megszüntetésével – megszünteti a kapcsolódó szolgáltatásait és tevékenységeit, tervet nyújt be az illetékes_hatóságnak az ilyen megszüntetés jóváhagyására.

(8) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói azonosítják a működési kockázat forrásait, és az említett kockázatokat a megfelelő rendszerek, kontrollok és eljárások kidolgozása révén minimalizálják.

(9) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan üzletmenet-folytonossági politikát és terveket kötelesek kialakítani, amelyek IKT-rendszereik és eljárásaik működésének zavara esetén biztosítják az alapvető adatok és funkciók megőrzését és tevékenységeik fenntartását, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását és tevékenységeik gyors újraindítását.

(10) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak belső ellenőrzési mechanizmusokkal, valamint hatékony kockázatkezelési eljárásokkal kell rendelkezniük, ideértve az IKT-rendszerek irányítása tekintetében az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (37) előírt hatékony ellenőrzési és biztonsági szabályozást is. Az eljárások előírják a harmadik személy jogalanyok e cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontja szerinti igénybevételének átfogó értékelését. Az eszközalapú_tokenek kibocsátói rendszeresen nyomon követik és értékelik a belső ellenőrzésimechanizmusok és a kockázatértékelési eljárások megfelelőségét és eredményességét, és megfelelő intézkedéseket hoznak az ezzel összefüggő esetleges hiányosságok kezelésére.

(11) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan rendszerekkel és eljárásokkal rendelkeznek, amelyek alkalmasak az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmére az (EU) 2022/2554 rendeletben előírtak szerint, és összhangban az (EU) 2016/679 rendelettel. Az említett rendszerek rögzítik és megőrzik a kibocsátók tevékenysége során gyűjtött és előállított releváns adatokat és információkat.

(12) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói biztosítják azok független ellenőrök általi rendszeres ellenőrzését. Ezen ellenőrzések eredményét közlik az érintett kibocsátó vezető_testületével, és az illetékes_hatóság rendelkezésére bocsátják.

(13) Az EBH 2024. június 30-ig az esma-val és az EKB-val szoros együttműködésben az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki, amelyekben meghatározza a következőkre vonatkozó irányítási rendszer minimális tartalmát:

a)	a (8) bekezdésben említett kockázatok nyomon követésére szolgáló eszközök;

b)	a (9) bekezdésben említett üzletmenet-folytonossági terv;

c)	a (10) bekezdésben említett belső ellenőrzési mechanizmus;

d)	a (12) bekezdésben említett ellenőrzések, beleértve az ellenőrzés során alkalmazandó minimális dokumentációt is.

Az első albekezdésben említett iránymutatások kibocsátása során az EBH figyelembe veszi a pénzügyi szolgáltatásokról szóló egyéb uniós jogalkotási aktusokban, többek között a 2014/65/EU irányelvben foglalt, az irányítási követelményekre vonatkozó rendelkezéseket.

35. cikk

Szavatolótőke-követelmények

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak mindenkor rendelkezniük kell az alábbiak közül legalább a legmagasabb összegű szavatolótőkével:

a)	350 000 EUR;

b)	a 36. cikkben említett eszköztartalék átlagos összegének 2 %-a;

c)	az előző évre vonatkozó állandó általános költségek egynegyede.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az eszköztartalék átlagos összege a tartalékeszközöknek az előző 6 hónap alatt az egyes naptári napok végén számított átlagos összege.

Ha a kibocsátó több mint egy eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesz közzé ajánlattételt, az első albekezdés b) pontjában említett összeg az egyes eszközalapú_tokeneket fedező tartalékeszközök átlagos összegének összege.

Az első albekezdés c) pontjában említett összeget évente felül kell vizsgálni és a 67. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell kiszámítani.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szavatolótőke az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és -instrumentumokból áll, az említett rendelet 36. cikke szerinti levonások teljes mértékű alkalmazása után, az említett rendelet 46. cikkének (4) bekezdésében és 48. cikkében említett küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül.

(3) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága előírhatja egy eszközalapútoken- kibocsátó számára, hogy az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazásából eredő összegnél legfeljebb 20 %-kal magasabb összegű szavatolótőkét tartson, ha a következők valamelyikének értékelése magasabb kockázati szintre utal:

a)	az eszközalapú_token kibocsátója által alkalmazott kockázatkezelési eljárásoknak és belső ellenőrzési mechanizmusoknak a 34. cikk (1), (8) és (10) bekezdése szerinti értékelése;

b)	a 36. cikkben említett eszköztartalék minősége és volatilitása;

c)	az eszközalapú_token kibocsátója által az eszközalapú_token birtokosainak a 39. cikk szerint biztosított jogok típusai;

d)	amennyiben az eszköztartalék befektetést foglal magában, az eszköztartalék befektetési politikával összefüggő kockázatai;

e)	az eszközalapú_tokenben kiegyenlített ügyletek összesített értéke és száma;

f)	az eszközalapú_token ajánlattételi és forgalmazási piacainak jelentősége;

g)	adott esetben az eszközalapú_token piaci kapitalizációja.

(4) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága előírhatja egy nem jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy szükség szerint a 45. cikkben előírt bármely követelményt teljesítsék az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított magasabb kockázatok, és bármely olyan kockázat kezelése érdekében, amelyre a 45. cikk vonatkozik, mint például likviditási kockázatok.

(5) A (3) bekezdés sérelme nélkül az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak rendszeresen stressztesztelést kell végezniük, amelynek során figyelembe veszik az olyan súlyos, de valószerű pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a kamatlábsokk, és a nem pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a működési kockázatok. Az ilyen stressztesztelés eredményei alapján a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának elő kell írnia az eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazásából eredő összegnél 20–40 %-kal magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzenek, bizonyos körülmények között, tekintettel a kockázati kilátásokra és a stressztesztelés eredményeire.

(6) Az EBH az esma-val és az EKB-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletesebb meghatározása céljából:

a)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára a (3) bekezdésben meghatározott magasabb szavatolótőke-követelményekhez való alkalmazkodáshoz előírt eljárás és határidők;

b)	a (3) bekezdésben meghatározott magasabb szavatolótőkeelőírására vonatkozó kritériumok;

a stressztesztelési programok kialakítására vonatkozó minimumkövetelmények, figyelembe véve az eszközalapú_token méretét, összetettségét és jellegét, beleértve többek között a következőket:

i.	a stressztesztek típusai, valamint azok fő célkitűzései és alkalmazásai;

ii.	a különböző stressztesztek gyakorisága;

iii.	a belső irányítási rendszerek;

iv.	a vonatkozó adatinfrastruktúra;

v.	a feltevések módszertana és valószínűsége;

vi.	az arányosság elvének alkalmazása mindezekre a – mennyiségi és minőségi – minimumkövetelményekre; továbbá

vii.	a stressztesztek minimális gyakorisága és a stresszteszt-forgatókönyvek közös referenciaparaméterei.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

3. FEJEZET

Eszköztartalék

36. cikk

Eszköztartalék tartására vonatkozó kötelezettség, valamint az eszköztartalék összetétele és kezelése

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak eszköztartalékot kell képezniük és folyamatosan fenntartaniuk.

Az eszköztartalékot oly módon kell összeállítani és kezelni, hogy:

a)	az eszközalapú_tokenek referencia-eszközeihez kapcsolódó kockázatok fedezve legyenek; továbbá

b)	a birtokosok állandó visszaváltási jogával kapcsolatos likviditási kockázatokat kezelik.

(2) Az eszköztartalékot jogilag el kell különíteni a kibocsátó vagyonától és más eszközalapú_tokenek eszköztartalékától az alkalmazandó jognak megfelelően az eszközalapú_tokenek birtokosai érdekében, mégpedig oly módon, hogy a kibocsátók hitelezői – különösen fizetésképtelenség esetén – ne vehessék igénybe az eszköztartalékot.

(3) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói biztosítják, hogy az eszköztartalékot működési szempontból elkülönítik a vagyonuktól, valamint más tokenek eszköztartalékától.

(4) Az EBH az esma-val és az EKB-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a likviditási követelményeket, figyelembe véve az eszköztartaléknak és magának az eszközalapú_tokennek a mennyiségét, összetettségét és jellegét.

A szabályozástechnikai standardok különösen a következőket határozzák meg:

a)	az eszköztartalék napi lejáratok alapján megállapított releváns százaléka, beleértve az egy munkanapos felmondási idővel felmondható fordított visszavásárlási megállapodások százalékos arányát, vagy az egy munkanapos felmondási idővel lehívható kész pénz százalékos arányát;

b)	az eszköztartalék heti lejáratok alapján megállapított releváns százaléka, beleértve az öt munkanapos felmondási idővel felmondható fordított visszavásárlási megállapodások százalékos arányát, vagy az öt munkanapos felmondási idővel lehívható kész pénz százalékos arányát;

c)	más releváns lejáratok és általános likviditáskezelési technikák;

d)	a hitelintézeteknél az egyes hivatalos referencia- pénznemekben tartandó letétek minimális összege, amely nem lehet kevesebb, mint az egyes hivatalos referencia- pénznemekben tartott összeg 30 %-a.

A második albekezdés a), b) és c) pontjának alkalmazásában az EBH figyelembe veszi többek között a 2009/65/EK irányelv 52. cikkében meghatározott vonatkozó küszöbértékeket.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(5) Ha a kibocsátók kettő vagy több eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesznek közzé nyilvános_ajánlattételt, az egyes eszközalapú_tokenek tekintetében elkülönített eszköztartalék-halmazt kell működtetniük és fenntartaniuk. Ezen eszköztartalék-halmazok mindegyikét külön kell kezelni.

Ha az eszközalapú_tokenek több kibocsátója ugyanarra az eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesz közzé nyilvános_ajánlattételt, az említett kibocsátóknak az eszközalapú_token tekintetében csak egyetlen eszköztartalékot kell működtetniük és fenntartaniuk.

(6) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói vezető_testületeinek kell biztosítaniuk az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését. A kibocsátók kötelesek biztosítani, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátása és visszaváltása mindig maga után vonja az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését.

(7) Az eszközalapú_token kibocsátójának a piaci árak alkalmazásával meg kell határoznia az eszköztartalék összesített értékét. Ezen összesített értéknek legalább a forgalomban lévő eszközalapú_token birtokosai által a kibocsátóval szemben fennálló követelések összesített értékével egyenlőnek kell lennie.

(8) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan egyértelmű és részletes szabályzattal rendelkeznek, amely leírja az ilyen tokenek stabilizációs mechanizmusát. Ez a szabályzat különösen:

a)	felsorolja az eszközalapú_tokenek referencia-eszközeit és az említett eszközök összetételét;

b)	leírja az eszközök típusát és az eszköztartalékban szereplő eszközök pontos allokációját;

c)	tartalmazza a kockázatok – beleértve az eszköztartalékból eredő hitelkockázat, piaci kockázat, koncentrációs kockázat és likviditási kockázat – részletes értékelését;

d)	ismerteti az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló eljárást, valamint azt az eljárást, amely a tokenek említett kibocsátása és visszaváltása okán az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését eredményezi;

e)	megemlíti, hogy az eszköztartalék egy részét a 38. cikkben előírtaknak megfelelően befektették-e;

f)	ha az eszközalapú_tokenek kibocsátói az eszköztartalék egy részét a 38. cikknek megfelelően befektetik, részletesen ismerteti a befektetési politikát, és értékeli, hogy ez a befektetési politika hogyan befolyásolhatja az eszköztartalék értékét;

g)	ismerteti az eszközalapú_tokenek vásárlására és az ilyen tokenek eszköztartalékkal szembeni visszaváltására vonatkozó eljárást, továbbá felsorolja az erre jogosult személyeket vagy e személyek kategóriáit.

(9) A 34. cikk (12) bekezdésének sérelme nélkül az eszközalapú_tokenek kibocsátói a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától kezdődően, vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától kezdődően hathavonta megbízást adnak az eszköztartalék független ellenőrzésére, értékelve az e fejezetben foglalt szabályoknak való megfelelést.

(10) A kibocsátó a (9) bekezdésben említett ellenőrzés eredményeiről haladéktalanul, de legkésőbb az értékelés referencia-időpontjától számított hat héten belül értesíti az illetékes_hatóságot. A kibocsátó az illetékes_hatóság értesítésének időpontjától számított két héten belül közzéteszi az ellenőrzés eredményét. Az illetékes_hatóság utasíthatja a kibocsátót, hogy késleltesse az ellenőrzés eredményeinek közzétételét abban az esetben, ha:

a)	a kibocsátót a 46. cikk (3) bekezdésével összhangban helyreállítási szabály vagy intézkedések végrehajtására kötelezték;

b)	a kibocsátót a 47. cikkel összhangban visszaváltási terv végrehajtására kötelezték;

c)	ezt szükségesnek ítélik az eszközalapú_tokenek birtokosai gazdasági érdekeinek a védelméhez;

d)	a székhely_szerinti_tagállam vagy egy másik tagállam pénzügyi rendszerére gyakorolt jelentős káros hatás elkerülése érdekében szükségesnek ítélik.

(11) Az e cikk (7) bekezdésében említett piaci áron történő értékelést lehetőség szerint az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott piaci árazás alkalmazásával kell elvégezni.

A piaci értékmegállapítás alkalmazásakor az eszköztartalékot az eladási és vételi ár közül a prudensebb értékelést biztosító áron kell értékelni, kivéve, ha az eszközt piaci középárfolyamon lehet zárni. Csak jó minőségű piaci adatok használhatók fel, és ezeket az adatokat az összes következő tényező alapján kell értékelni:

a)	a szerződő felek száma és minősége;

b)	az eszköztartalék mennyisége és forgalma a piacon;

c)	az eszköztartalék mérete.

(12) Ha az e cikk (11) bekezdésében említett piaci árazás alkalmazására nincs mód, vagy a piaci adatok minősége nem megfelelő, az eszköztartalékot az (EU) 2017/1131 rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott modellalapú árazás alkalmazásával, konzervatív megközelítésben kell értékelni.

A modellnek pontos becslést kell nyújtania az eszköztartalék belső értékéről, az alábbi valamennyi naprakész kulcstényező alapján:

a)	az eszköztartalék mennyisége és forgalma a piacon;

b)	az eszköztartalék mérete;

c)	az eszköztartalékhoz kapcsolódó piaci kockázat, kamatlábkockázat és hitelkockázat.

Modellalapú árazás alkalmazása esetén az (EU) 2017/1131 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott, amortizált bekerülési értéken alapuló módszer nem alkalmazható.

38. cikk

Az eszköztartalék befektetése

(1) Az eszközalapú_tokenek azon kibocsátóinak, amelyek az eszköztartalék egy részét befektetik, csak magas likviditású, minimális piaci, hitel- és koncentrációs kockázatú pénzügyi eszközökbe fektethetnek be. A befektetéseknek gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé tehetőnek kell lenniük.

(2) Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési_vállalkozás (ÁÉKBV) befektetési jegyeit az (1) bekezdés alkalmazásában minimális piaci, hitel- és koncentrációs kockázattal rendelkező eszköznek kell tekinteni, ha az említett ÁÉKBV kizárólag az EBH által az (5) bekezdéssel összhangban részletesebben meghatározott eszközökbe fektet be, és ha az eszközalapú_token kibocsátója biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy fektessék be, hogy a koncentrációs kockázat a lehető legkisebb legyen.

(3) Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyekbe az eszköztartalékot fektették, a 37. cikkel összhangban letétkezelésben kell tartani.

(4) Az eszköztartalék befektetéséből származó nyereségeket vagy veszteségeket – ideértve az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközök értékének ingadozását is –, illetve partner- vagy működési kockázatokat az eszközalapú_token kibocsátója viseli.

(5) Az EBH az esma-val és az EKB-val együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza, hogy az (1) bekezdéssel összefüggésben mely pénzügyi eszközök tekinthetők magas likviditásúnak és minimális piaci-, hitel- és koncentrációs kockázatúnak. Az említett pénzügyi eszközök meghatározásakor az EBH a következőket veszi figyelembe:

a)	eszközök különböző olyan típusai, amelyeket eszközalapú_tokenek testesíthetnek meg;

b)	az eszközalapú_token által megtestesített eszközök és a kibocsátó által befektetésre választható magas likviditású pénzügyi eszközök közötti korreláció;

c)	az 575/2013/EU rendelet 412. cikkében említett, és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (41) részletesebben meghatározott likviditásfedezeti követelmény;

a koncentráció korlátai, amelyek megakadályozzák a kibocsátót abban, hogy:

i.	a tartalékeszközök több mint egy bizonyos százalékát fektesse be magas likviditású, minimális piaci kockázattal, hitelkockázattal és koncentrációs kockázattal rendelkező, egyetlen szervezet által kibocsátott likvid eszközökbe;

ii.	kriptoeszközök vagy kriptoeszköz-szolgáltatók, vagy a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (42) 2. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerint ugyanahhoz a csoporthoz tartozó hitelintézetek, vagy befektetési_vállalkozások eszközeinek bizonyos százalékánál többet tartson letétben.

Az első albekezdés d) pontja i. alpontjának alkalmazásában az EBH megfelelő határértékeket állapít meg a koncentrációra vonatkozó követelmények meghatározására. Ezek a határértékek többek között figyelembe veszik a 2009/65/EK irányelv 52. cikkében meghatározott vonatkozó küszöbértékeket.

Az EBH-nak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

42. cikk

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóiban való szándékolt részesedésszerzés értékelésének tartalma

(1) A 41. cikk (4) bekezdésében említett értékelés során az illetékes_hatóságok a következő kritériumok alapján kell értékeli a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a 41. cikk (1) bekezdésében említett, szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát:

a)	a részesedést szerezni kívánó személy jó hírneve;

b)	a szándékolt részesedésszerzés eredményeképpen az eszközalapú_token kibocsátója üzleti tevékenységének irányítójává váló személy jó hírneve, tudása, készségei és tapasztalata;

c)	a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatósága, különösen az eszközalapú_token a részesedésszerzés tárgyát képező kibocsátója tekintetében tervezett és folytatott üzleti tevékenység típusával kapcsolatban;

d)	az eszközalapú_token kibocsátója képes lesz-e továbbra is megfelelni e cím rendelkezéseinek;

a szándékolt részesedésszerzéssel összefüggésben észszerű okkal feltételezhető-e, hogy pénzmosásra vagy terrorizmusfinanszírozásra, illetőleg ezek kísérletére kerül vagy került sor az (EU) 2015/849 irányelv 1. cikkének (3) és (5) bekezdésének értelmében, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát.

(2) Az illetékes_hatóság csak akkor ellenezheti a szándékolt részesedésszerzést, ha erre az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján észszerű oka van, vagy ha a 41. cikk (4) bekezdésének megfelelően nyújtott információ hiányos vagy téves.

(3) A tagállamok nem szabhatnak előzetes feltételeket az e rendelet értelmében megszerzendő befolyásoló_részesedés nagysága tekintetében, és nem engedélyezhetik illetékes_hatóságaik számára a szándékolt részesedésszerzésnek a piac gazdasági igényei alapján való vizsgálatát.

(4) Az EBH az esma-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a 41. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett értékelés elvégzéséhez szükséges információk részletes tartalmát. Az előírt információknak a prudenciális értékelés szempontjából relevánsaknak, továbbá arányosnak kell lenniük, és igazodniuk kell a 41. cikk (1) bekezdésében említett, részesedést szerezni kívánó személy és a szándékolt részesedésszerzés jellegéhez.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

5. FEJEZET

Jelentős eszközalapú_tokenek

45. cikk

A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira vonatkozó specifikus további kötelezettségek

(1) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói elfogadnak, végrehajtanak és fenntartanak egy olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti e kibocsátók hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

(2) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon biztosítják, hogy jelentős eszközalapú_tokenjeik letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék, beleértve a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott, nem ugyanahhoz a csoporthoz tartozó kriptoeszköz-szolgáltatókat is.

(3) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói értékelik és nyomon követik az eszközalapú_tokenek birtokosai általi visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket. A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói e célból likviditáskezelési politikát és eljárásokat alakítanak ki, tartanak fenn és hajtanak végre. Az említett politikák és eljárások biztosítják, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

(4) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak rendszeresen likviditási stressztesztet kell végezniük. A tesztek eredményétől függően az EBH az e cikk (7) bekezdés első albekezdésének b) pontjában és a 36. cikk (6) bekezdésében említett likviditási követelmények szigorításáról határozhat.

Ha a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói két vagy több eszközalapú_tokent kínálnak, vagy kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtanak, a stressztesztelésnek átfogó és holisztikus módon az említett tevékenységek mindegyikére ki kell terjedniük.

(5) A 35. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett százalékos arány a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói esetében a tartalékeszközök átlagos összegének 3 %-a.

(6) Ha ugyanazon, jelentősnek minősített eszközalapú_tokenre vonatkozóan több kibocsátó tesz közzé ajánlattételt, az (1)–(5) bekezdés mindegyik kibocsátóra alkalmazandó.

Ha egy kibocsátó két vagy több eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesz közzé ajánlattételt az Unióban és ezen eszközalapú_tokenek legalább egyike jelentősnek minősül, az adott kibocsátóra az (1)–(5) bekezdés alkalmazandó.

(7) Az EBH az esma-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:

a)	az (1) bekezdésben említett javadalmazási politikára vonatkozó irányítási rendszer minimumtartalma;

a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti likviditáskezelési politika és eljárások minimumtartalma, és likviditási követelmények, beleértve annak a minimális letétösszegnek a meghatározását, amelyet az eszközök alapjául szolgáló hivatalos_ pénznemek szerint úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kisebb, mint az eszközök alapjául szolgáló hivatalos_ pénznemek szerint meghatározott összeg 60 %-a;

c)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára szavatolótőkéje összegének az (5) bekezdésben meghatározottakhoz való igazítására előírt eljárás és határidők.

Hitelintézetek esetében az EBH a technikai standardokat az e rendeletben megállapított szabályozási követelmények és az egyéb uniós jogalkotási aktusokban megállapított szabályozási követelmények közötti lehetséges kölcsönhatások figyelembevételével kalibrálja.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(8) Az EBH az esma-val és az EHB-val szorosan együttműködve az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást bocsát ki az e cikk (4) bekezdésében említett stressztesztekben alkalmazandó stressztesztelési forgatókönyvek közös referenciaparamétereinek megállapítása céljából. Az iránymutatásokat a legutóbbi piaci fejlemények figyelembevételével rendszeresen naprakésszé kell tenni.

6. FEJEZET

Helyreállítási és visszaváltási tervek

46. cikk

Helyreállítási terv

(1) Az eszközalapú_token kibocsátójának helyreállítási tervet kell készítenie és fenntartania, amelyben meghatározza a kibocsátó által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket.

A helyreállítási tervben szerepelnie kell a kibocsátónak a kibocsátott eszközalapú_tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartásának, a műveletek időben történő helyreállításának és a kibocsátó kötelezettségeinek olyan esetekben történő teljesítésének is, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

A helyreállítási tervnek tartalmaznia kell továbbá a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét, beleértve a következőket:

a)	likviditási díjak visszaváltások esetén;

b)	az egy munkanapon visszaváltható eszközalapú_token összegére vonatkozó korlátozások;

c)	a visszaváltások felfüggesztése.

(2) Az eszközalapú_token kibocsátója a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától számított hat hónapon belül vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától számított hat hónapon belül benyújtja az illetékes_hatóságnak a helyreállítási tervet. Az illetékes_hatóság szükség esetén előírja a helyreállítási terv módosítását a terv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében, és a tervről szóló értesítés időpontjától számított 40 munkanapon belül értesíti a kibocsátót az e módosításokat kérő határozatáról. Ezt a határozatot a kibocsátónak a határozatról szóló értesítéstől számított 40 munkanapon belül kell végrehajtania. A kibocsátó rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja a helyreállítási tervet.

A kibocsátónak adott esetben a tervet az illetékes_hatóságnak történő megküldéssel egy időben meg kell küldenie szanálási hatóságának és prudenciális felügyeleti hatóságának is.

(3) Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti az eszköztartalékra alkalmazandó, e cím 3. fejezetében említett követelményeket, vagy amennyiben pénzügyi helyzetének gyors romlása miatt valószínű, hogy a közeljövőben nem fogja teljesíteni az említett követelményeket, az illetékes_hatóságnak az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy kötelezze a kibocsátót a helyreállítási tervben foglalt egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására vagy – ha a körülmények eltérnek az eredeti helyreállítási tervben szereplő feltételezésektől – a helyreállítási terv aktualizálására és az aktualizált helyreállítási tervben foglalt egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására egy meghatározott időtartamon belül.

(4) A (3) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén az illetékes_hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy ideiglenesen felfüggessze az eszközalapú_tokenek visszaváltását, feltéve, hogy a felfüggesztés az eszközalapú_tokenek birtokosainak érdekeit és a pénzügyi stabilitást tekintve indokolt.

(5) Az illetékes_hatóságnak adott esetben értesítenie kell a kibocsátó szanálási hatóságát és prudenciális felügyeleti hatóságát a (3) és (4) bekezdésnek megfelelően hozott minden intézkedésről.

(6) Az EBH az esma-val folytatott konzultációt követően az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást bocsát ki, amelyben meghatározza a helyreállítási terv formátumát és az abban feltüntetendő információkat.

51. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1) Az elektronikus pénz-token kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalmaznia kell a következő, a III. mellékletben részletesebben meghatározott információk mindegyikét:

a)	az elektronikus pénz-token kibocsátójára vonatkozó információk;

b)	az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó információk;

c)	az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

d)	az elektronikus pénz-tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk;

e)	a mögöttes technológiára vonatkozó információk;

f)	a kockázatokra vonatkozó információk;

g)	az elektronikus pénz-token kibocsátásához használt konszenzusos_mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a kibocsátótól eltérő azon személy személyazonosságát, aki vagy amely a 48. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján nyilvános ajánlettétel keretében elektronikus pénz-tokent kínál vagy annak kereskedésbe történő bevezetését kéri, valamint annak okát, hogy miért az adott személy kínálja ezt az elektronikus pénz-tokent vagy kéri annak kereskedésbe történő bevezetését.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, formátumát tekintve pedig tömörnek és érthetőnek kell lennie.

(3) A kriptoeszköz-alapdokumentum az első oldalon a következő egyértelmű és jól látható nyilatkozatot tartalmazza:

„Ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot európai uniós tagállam illetékes_hatósága nem hagyta jóvá. A kriptoeszköz kibocsátója kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmáért.”.

(4) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy:

a)	az elektronikus pénz-token nem tartozik a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

b)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki az elektronikus pénz-tokenre.

(5) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az elektronikus pénz-token kibocsátója vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak, amelyet a (3) bekezdésben említett nyilatkozat után kell beilleszteni, meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy a vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk hiánytalanok, valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, az (5) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésére vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett kriptoeszközök tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen a kriptoeszközök jövőbeli lehetséges birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)	azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)	a leendő birtokosnak az elektronikus pénz-token megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)	a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy az elektronikus pénz-token birtokosai bármikor és névértéken visszaváltási joggal rendelkeznek, valamint részletezni kell a visszaváltás feltételeit.

(7) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az értesítése időpontját és tartalomjegyzéket.

(8) A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha az elektronikus pénz-tokent a székhely_szerinti_tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is össze kell állítani.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

Az esma az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(11) Az elektronikus pénz-token kibocsátói a kriptoeszköz-alapdokumentumot legalább 20 munkanappal a közzététel időpontja előtt megküldik illetékes_hatóságuknak.

Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a kriptoeszköz-alapdokumentumok azok közzététele előtti előzetes jóváhagyását.

(12) Az elektronikus pénz-token értékelésére hatást gyakorolni képes minden jelentős új tényezőt, lényeges hibát vagy lényeges pontatlanságot ismertetni kell a kibocsátók által elkészített, az illetékes_hatóságnak megküldött és a kibocsátók honlapján közzétett módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban.

(13) Az elektronikus pénz-token kibocsátója az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó unióbeli nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen elektronikus pénz-token kereskedésbe történő bevezetésének kérelmezése előtt honlapján kriptoeszköz-alapdokumentumot tesz közzé.

(14) Az elektronikus pénz-token kibocsátója a 11. cikk szerint megküldött kriptoeszköz-alapdokumentummal együtt megküldi az illetékes_hatóságnak a 109. cikk (4) bekezdésében említett információkat is. Az illetékes_hatóság a kibocsátótól kapott információk kézhezvételétől számított öt munkanapon belül közli az esma-val a 109. cikk (4) bekezdésében meghatározott információkat.

Az illetékes_hatóság tájékoztatja az esma-t a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokról és arról, ha visszavonja egy elektronikus pénz-token kibocsátójának engedélyét.

Az esma ezeket az információkat a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig, illetve módosított kriptoeszköz-alapdokumentum vagy engedély viszavonása esetében késedelem nélkül a 109. cikk (4) bekezdése szerint elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(15) Az esma az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés g) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az esma figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos_mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az esma-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

60. cikk

Kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtása bizonyos pénzügyi szervezetek által

(1) Egy hitelintézet akkor nyújthat kriptoeszköz-szolgáltatásokat, ha a (7) bekezdésben említett információkat az említett szolgáltatások első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságának.

(2) A 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (45) alapján engedélyezett központi értéktár csak akkor végezheti a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását, ha az első szolgáltatásnyújtás előtt legalább 40 munkanappal értesíti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságát az e cikk (7) bekezdésében említett információkról.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását egyenértékűnek kell tekinteni a 909/2014/EU rendelet melléklete B. szakaszának 3. pontjában említett kiegyenlítési szolgáltatással kapcsolatos értékpapírszámlák nyitásával, fenntartásával és vezetésével.

(3) Egy befektetési_vállalkozás akkor nyújthat a 2014/65/EU irányelv alapján számára konkrétan engedélyezett befektetési szolgáltatásokkal és tevékenységekkel egyenértékű kriptoeszköz-szolgáltatásokat az Unióban, ha az e cikk (7) bekezdésében említett információkat az említett szolgáltatások első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

E bekezdés alkalmazásában:

a)	a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának (1) pontjában említett kiegészítő szolgáltatással;

b)	a kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (8), illetve (9) pontjában említett multilaterális kereskedési rendszerek és szervezett kereskedési rendszerek működtetésével;

c)	a kriptoeszközök pénzre és egyéb kriptoeszközökre történő átváltása egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (3) pontjában említett sajátszámlás kereskedéssel;

d)	a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (2) pontjában említett, ügyfél nevében történő megbízás-végrehajtással;

a kriptoeszközök elhelyezése egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (6), illetve (7) pontjában említett pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalásával vagy elhelyezésével az eszköz vételére irányuló kötelezettségválalással, és a pénzügyi eszközök elhelyezésével az eszköz vételére irányuló kötelezettségvállalás nélkül;

f)	a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (1) pontjában említett, egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás fogadásával és továbbításával;

g)	a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (5) pontjában említett befektetési tanácsadással;

h)	a kriptoeszközök portfóliókezelése egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (4) pontjában említett portfóliókezeléssel.

(4) Egy, a 2009/110/EK irányelv alapján engedélyezett elektronikus pénz- kibocsátó intézmény csak akkor végezheti a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását, illetve végezheti kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtását az általa kibocsátott elektronikus pénz-tokenek tekintetében, ha az e cikk (7) bekezdésében említett információkat az említett szolgáltatások első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

(5) Egy ÁÉKBV_alapkezelő_társasága vagy egy alternatívbefektetésialap-kezelő akkor nyújthat a 2009/65/EK irányelv vagy a 2011/61/EU irányelv alapján számára engedélyezett befektetésiportfólió-kezeléssel és nem alaptevékenységhez tartozó szolgáltatásokkal egyenértékű kriptoeszköz-szolgáltatásokat, ha az e cikk (7) bekezdésében említett információkat az említett szolgáltatások első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

E bekezdés alkalmazásában:

a)	a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása egyenértékűnek tekintendő a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett, pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízás fogadásával és továbbításával;

b)	a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás egyenértékűnek tekintendő a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és a 2009/65/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett befektetési tanácsadással;

c)	a kriptoeszközök portfóliókezelése egyenértékűnek tekintendő a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének a) pontjában és a 2009/65/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett szolgáltatásokkal.

(6) A 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett piacműködtető akkor működtethet kriptoeszköz-kereskedési platformot, ha az e cikk (7) bekezdésében említett információkat az említett szolgáltatás első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

(7) Az (1)–(6) bekezdés alkalmazásában az alábbi információkat kell bejelenteni:

a)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani szándékozott kriptoeszköz-szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv, beleértve az említett szolgáltatások forgalmazásának helyére és módjára vonatkozó információt is;

az alábbiak leírása:

i.	az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseinek való megfelelést biztosító belső ellenőrzési mechanizmusok, szabályzatok és eljárások;

ii.	a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelésére vonatkozó kockázatértékelési keret; és

iii.	az üzletmenet-folytonossági terv;

c)	az IKT-rendszerek és biztonsági intézkedések műszaki dokumentációja, valamint azok leírása nem műszaki nyelven;

d)	az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének elkülönítésére szolgáló eljárás leírása;

e)	a letétkezelési és nyilvántartási szabályzat leírása, amennyiben kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását szándékoznak végezni;

f)	a kereskedési platform működési szabályainak, valamint a piaci visszaélések felderítésére szolgáló eljárásoknak és rendszereknek a leírása, amennyiben kriptoeszköz-kereskedési platformot kívánnak működtetni,;

az ügyfelekkel való kapcsolatot szabályozó megkülönböztetésmentes üzletpolitika bemutatása, valamint a pénzre vagy más kriptoeszközökre átváltani kívánt kriptoeszközök árának meghatározására szolgáló módszer ismertetése, amennyiben kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre kívánnak átváltani;

h)	a végrehajtási szabályzat leírása, amennyiben ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat szándékoznak végrehajtani;

annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében tanácsadást nyújtó vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében portfóliókat kezelő természetes személyek rendelkeznek a feladataik teljesítéséhez szükséges tudással és szakértelemmel, amennyiben kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy kriptoeszközökre vonatkozó portfóliókezelést szándékoznak nyújtani;

j)	a kriptoeszköz-szolgáltatás eszközalapú_tokenekhez, elektronikus pénz-tokenekhez vagy más kriptoeszközökhöz kapcsolódik-e;

k)	információ az ilyen átküldési szolgáltatások nyújtásának módjáról, amennyiben ügyfelek nevében kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani.

(8) Azon illetékes_hatóságnak, amelyhez az (1)–(6) bekezdésben említett bejelentés beérkezik, az információk beérkezésétől számított 20 munkanapon belül értékelnie kell, hogy minden előírt információ benyújtásra került-e. Amennyiben az illetékes_hatóság arra a következtetésre jut, hogy a bejelentés nem teljes, erről haladéktalanul tájékoztatja a bejelentő szervezetet, és határidőt állapítk meg, ameddig az említett szervezetnek meg kell adnia a hiányzó információkat.

A hiányzó információk közlésének határideje nem haladhatja meg a kérelem időpontjától számított 20 munkanapot. E határidő lejártáig az (1)–(6) bekezdésben meghatározott időszakot fel kell függeszteni. Az illetékes_hatóság bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről szabad mérlegelése szerint dönt, azonban ez nem járhat az (1)–(6) bekezdés szerinti értékelési időszak felfüggesztésével.

A kriptoeszköz-szolgáltató mindaddig nem kezdheti meg a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, amíg a bejelentés hiányos.

(9) Az (1)–(6) bekezdésben említett szervezetektől nem követelhető meg, hogy benyújtsák az illetékes_hatóságnak a korábban már benyújtott, a (7) bekezdésben említett információkat, amennyiben ugyanazokról az információkról van szó. A (7) bekezdésben említett információk benyújtásakor az (1)–(6) bekezdésben említett szervezeteknek kifejezetten nyilatkozniuk kell arról, hogy a korábban benyújtott információk továbbra is naprakészek.

(10) Amennyiben az e cikk (1)–(6) bekezdésében említett szervezetek kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtanak, nem tartoznak a 62., 63., 64., 67., 83. és 84. cikk hatálya alá.

(11) Az e cikk (1)–(6) bekezdésében említett kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogot vissza kell vonni azon engedély visszavonása esetén, amely lehetővé tette az adott szervezet számára, hogy anélkül nyújtson kriptoeszköz-szolgáltatásokat, hogy az 59. cikk szerinti engedélyt be kellett volna szereznie.

(12) Az illetékes_hatóságnak azt követően, hogy ellenőrizte a (7) bekezdésben említett információk hiánytalanságát, közölnie kell az esma-val a 109. cikk (5) bekezdésében meghatározott információkat.

Az esma ezeket az információkat a kriptoeszköz-szolgáltatások tervezett nyújtásának kezdőnapjáig elérhetővé teszi a 109. cikkben említett nyilvántartásban.

(13) Az esma az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (7) bekezdésben említett információk további meghatározása érdekében.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(14) Az esma az EBH-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (7) bekezdésben említett bejelentésre vonatkozó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az esma az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

61. cikk

Kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtása az ügyfél kizárólagos kezdeményezésére

(1) Amennyiben egy, az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére kéri, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtson vagy tevékenységet végezzen számára, az 59. cikk szerinti engedélyezési követelmény nem alkalmazandó a harmadik országbeli vállalkozás ezen ügyfélnek nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatására vagy neki végzett tevékenységére, ideértve a kifejezetten a szolgáltatásnyújtáshoz vagy tevékenységhez fűződő kapcsolatot is.

A csoporton belüli kapcsolatok sérelme nélkül, amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás – akár a javára eljáró, vagy vele szoros_kapcsolatban lévő szervezeten vagy ilyen szervezetet képviselő bármely egyéb személyen keresztül – ügyfeleket vagy leendő ügyfeleket keres az Unióban, az Unióban történő felhíváshoz, népszerűsítéshez vagy hirdetéshez használt kommunikációs eszköztől függetlenül, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére nyújtott szolgáltatásnak.

A második albekezdés az eltérően rendelkező szerződéses rendelkezésekre, záradékokra vagy felelősségkizáró nyilatkozatokra (disclaimer) tekintet nélkül alkalmazandó, ideértve az olyan szerződéses rendelkezéseket, záradékokat vagy kizáró nyilatkozatokat is, amelyek szerint úgy kell tekinteni, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére nyújtja a szolgáltatást.

(2) Egy ügyfélnek az (1) bekezdésben említett saját kizárólagos kezdeményezése nem jogosítja fel a harmadik országbeli vállalkozást arra, hogy az említett ügyfélnek a kriptoeszközök vagy kriptoeszköz-szolgáltatások új típusait értékesítse, illeve nyújtsa.

(3) Az esma 2024. december 30-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki azon esetkörök meghatározása céljából, amelyekben úgy tekinthető, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó ügyfeleket keres meg.

A konvergencia előmozdítása és az e cikkel való visszaélés kockázatával kapcsolatos következetes felügyelet előmozdítása érdekében az esma e rendelet kijátszásának felderítése és megelőzése érdekében az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki a felügyeleti gyakorlatokról is.

62. cikk

Engedély kérelmezése kriptoeszköz-szolgáltatóként

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtani szándékozó jogi személyek vagy más vállalkozások a kriptoeszköz-szolgáltatóként történő engedélyezés iránti kérelmüket a székhelyük szerinti tagállam illetékes_hatóságához nyújtják be.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbi információk mindegyikét tartalmaznia kell:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató neve, beleértve a hivatalos nevet és minden egyéb kereskedelmi megnevezést, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató jogalany-azonosítója, az említett szolgáltató által működtetett honlap, kapcsolattartási e-mail-cím, telefonszám, valamint a szolgáltató fizikai címe;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató jogi formája;

c)	adott esetben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató létesító okirata;

d)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani szándékozott kriptoeszköz-szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv, beleértve az említett szolgáltatások forgalmazásának helyére és módjára vonatkozó információt is;

e)	annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel a 67. cikkben meghatározott prudenciális biztosítékoknak;

f)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató irányítási rendszerének leírása;

g)	annak bizonyítéka, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai kellően jó hírnévvel, megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a szolgáltató vezetéséhez;

h)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok személyazonossága és e részesedések összege, valamint annak igazolása, hogy az említett személyek kellően jó hírnévvel rendelkeznek;

i)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató a kockázatok – többek között a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok – azonosítására, értékelésére és kezelésére szolgáló belső ellenőrzési mechanizmusainak, szabályzatainak és eljárásainak leírása, valamint üzletmenet-folytonossági terve;

j)	az IKT-rendszerek és biztonsági intézkedések műszaki dokumentációja, valamint azok leírása nem műszaki nyelven;

k)	az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének elkülönítésére szolgáló eljárás leírása;

l)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató panaszkezelési eljárásának leírása;

m)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását szándékozik végezni, a letétkezelési és nyilvántartási szabályzat leírása;

n)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-kereskedési platformot kíván működtetni, a kereskedési platform működési szabályainak, valamint a piaci visszaélések felderítésére szolgáló eljárásoknak és rendszereknek a leírása;

amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre kíván átváltani, az ügyfelekkel való kapcsolatot szabályozó megkülönböztetésmentes üzletpolitika bemutatása, valamint a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által pénzre vagy más kriptoeszközökre átváltani kívánt kriptoeszközök árának meghatározására szolgáló módszer ismertetése;

p)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ügyfelek nevében kriptoeszközre vonatkozó megbízásokat szándékozik végrehajtani, a végrehajtási szabályzat leírása;

amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy kriptoeszközökre vonatkozó portfóliókezelést szándékozik nyújtani, annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében tanácsadást nyújtó vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében portfóliókat kezelő természetes személyek rendelkeznek a feladataik teljesítéséhez szükséges tudással és szakértelemmel;

r)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ügyfelek nevében kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokat szándékozik nyújtani, annak leírása, hogy az átküldési szolgáltatásokat milyen módon fogják nyújtani;

s)	a kriptoeszköz-szolgáltatás által érintett kriptoeszközök típusa.

(3) A (2) bekezdés g) és h) pontjának alkalmazásában a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatónak a következők mindegyikéről bizonyítékot kell szolgáltatnia:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületében részt vevő összes tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez, a csaláshoz vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai együttesen megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a kriptoeszköz-szolgáltató ügyvezetéséhez, és kötelesek elegendő időt fordítani feladataik ellátására;

minden, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóbanközvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a csalás elleni küzdelemhez vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat.

(4) Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy olyan, az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett információkat bocsásson rendelkezésre, amelyeket a 2009/110/EK irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2015/2366 irányelv vagy a kriptoeszköz-szolgáltatásokra alkalmazandó nemzeti jog szerinti engedélyezési eljárás alapján 2023. június 29. előtt már megkaptak, feltéve, hogy ezek az információk vagy dokumentumok még mindig naprakészek.

(5) Az esma az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) és (3) bekezdésben említett információk további meghatározása érdekében.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(6) Az esma az EBH-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a kriptoeszköz-szolgáltatói engedély kérelmezésekor benyújtandó információkat tartalmazó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az esma az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

63. cikk

Az engedély iránti kérelem értékelése és az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

(1) Az illetékes_hatóságok haladéktalanul, és minden esetben a 62. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem átvételét követő öt munkanapon belül írásban visszaigazolják annak átvételét a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató felé.

(2) Az illetékes_hatóságok a 62. cikk (1) bekezdésében említett kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül értékelik a kérelem hiánytalanságát annak ellenőrzésével, hogy a 62. cikk (2) bekezdésében felsorolt információkat benyújtották-e.

Ha a kérelem hiányos, az illetékes_hatóságok határidőt tűznek ki a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára a hiányzó információk benyújtására.

(3) Az illetékes_hatóságok elutasíthatják a kérelmek elbírálását, amennyiben azok a (2) bekezdés második albekezdése értelmében általuk meghatározott határidőt követően is hiányosak.

(4) Amint a kérelem hiánytalan, az illetékes_hatóságok erről haladéktalanul értesítik a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély megadását vagy a kérelem elutasítását megelőzően az illetékes_hatóságok konzultálnak egy másik tagállam illetékes_hatóságaival, ha a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató az alábbi kapcsolatok egyikében áll az említett másik tagállamban engedélyezett hitelintézettel, központi értéktárral, befektetési_vállalkozással, piacműködtetővel, ÁÉKBV_alapkezelő_társasággal, alternatívbefektetésialap-kezelővel, pénzforgalmi intézménnyel, biztosítóval, elektronikus pénz- kibocsátó intézménnyel vagy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménnyel:

a)	leányvállalata;

b)	az említett jogalany anyavállalatának leányvállalata; vagy

c)	ugyanazon természetes vagy jogi személyek ellenőrzése alatt áll, mint akik az említett jogalanyt ellenőrzik.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély megadása vagy elutasítása előtt az illetékes_hatóságok:

konzultálhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős illetékes_hatóságokkal és a pénzügyi információs egységekkel annak ellenőrzése érdekében, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóval szemben nem folytattak-e vizsgálatot pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos magatartás miatt;

megbizonyosodnak arról, hogy az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke szerint azonosított, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban létesített tartós üzleti egységet üzemeltető vagy ott letelepedett harmadik felekre támaszkodó kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfeleljen az említett irányelv 26. cikkének (2) bekezdését, 45. cikkének (3) bekezdését és 45. cikkének (5) bekezdését átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek;

c)	adott esetben biztosítják, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelelő eljárásokat vezessen be az (EU) 2015/849 irányelv 18a. cikkének (1) és (3) bekezdését átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében.

(7) Amennyiben szoros_kapcsolatok állnak fenn a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes_hatóságok csak akkor adnak engedélyt, ha ezek a kapcsolatok nem gátolják a felügyeleti feladataik hatékony ellátását.

(8) Az illetékes_hatóságok megtagadják az engedélyezést, amennyiben valamely harmadik ország a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóval szoros_kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó jogszabályai, egyéb szabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy ezek érvényesítésének nehézségei gátolják az illetékes_hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

(9) Az illetékes_hatóságoknak a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 40 munkanapon belül meg kell vizsgálniuk, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel-e e címnek, és teljeskörű indokolással ellátott határozatot kell elfogadniuk a kriptoeszköz-szolgáltatóként történő engedélyezés megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az illetékes_hatóságok a határozatuk elfogadását követő öt munkanapon belül értesítik a kérelmezőt a döntésről. Az értékelés során figyelembe kell venni a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani tervezett kriptoeszköz-szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

(10) Az illetékes_hatóságok elutasítják a kriptoeszköz-szolgáltatásra irányuló kérelmet, ha objektív és bizonyítható indok áll fenn, hogy:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testülete veszélyezteti a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató hatékony, megbízható és prudens működését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét, vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás súlyos kockázatának teszi ki;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai nem felelnek meg a 68. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok nem felelnek meg a kellően jó hírnév a 68. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumainak;

d)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti vagy valószínűleg nem teljesíti az e címben előírt követelmények valamelyikét.

(11) Az esma, illetve az EBH közösen iránymutatásokat bocsát ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével, illetve az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai, valamint a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok alkalmasságának értékelésére vonatkozóan.

Az esma és az EBH 2024. június 30-ig kibocsátja az első albekezdésben említett iránymutatásokat.

(12) Az illetékes_hatóságok a (9) bekezdés szerinti értékelési időszak során – de az értékelési időszak huszadik munkanapjánál nem később – szükség esetén bármilyen olyan további információt bekérhetnek, amely szükséges az értékelés befejezéséhez. A kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóhoz intézett információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

A (9) bekezdés szerinti értékelési időszakot az illetékes_hatóságoknak a hiányzó információra vonatkozó kérése és a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató erre adott válaszának kézhezvétele közötti időtartamra fel kell függeszteni. A felfüggesztés nem tarthat tovább 20 munkanapnál. Az illetékes_hatóságok általi bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről az illetékes_hatóságok szabad mérlegelésük szerint döntenek, azonban ez nem járhat a (9) bekezdés szerinti értékelési időszak felfüggesztésével.

(13) Az illetékes_hatóságoknak az engedély megadásától számított két munkanapon belül a 109. cikk (5) bekezdésében meghatározott információkról– tájékoztatniuk kell az esma-t. Az illetékes_hatóságoknak az elutasított engedélyekről is tájékoztatniuk kell az esma-t. Az esma a 109. cikk (5) bekezdésében említett információkat a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának kezdőnapjáig elérhetővé teszi az említett cikkben említett nyilvántartásban.

64. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély visszavonása

(1) Az illetékes_hatóságok visszavonják a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyét, ha a kriptoeszköz-szolgáltató:

a)	az engedély megadásától számított 12 hónapon belül nem élt az engedéllyel;

b)	kifejezetten lemondott az engedélyéről;

c)	kilenc egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatást;

d)	jogellenes módon szerezte meg az engedélyét, ideértve az engedély iránti kérelmében tett valótlan állításokat is;

e)	már nem felel meg az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételeknek, és meghatározott időn belül nem hozta meg az illetékes_hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

f)	nem rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és felderítésére szolgáló hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal, az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban;

g)	súlyosan megsértette ezt a rendeletet, beleértve a kriptoeszközök birtokosainak vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek védelmére vagy a piac integritására vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az illetékes_hatóságok az alábbi helyzetek bármelyikében visszavonhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyét:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltató megsértette az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseit;

b)	a kriptoeszköz-szolgáltató elveszítette pénzforgalmi intézményként, vagy elektronikus pénz- kibocsátó intézményként kapott engedélyét, és 40 naptári napon belül nem orvosolta a helyzetet.

(3) Amennyiben az illetékes_hatóság visszavonja a kriptoeszköz-szolgáltatói engedélyt, indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az esma-t és a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjait. Az esma ezt az információt hozzáférhetővé teszi a 109. cikkben említett nyilvántartásban.

(4) Az illetékes_hatóságok az engedély visszavonását egy adott kriptoeszköz-szolgáltatásra is korlátozhatják.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély visszavonását megelőzően az illetékes_hatóságok konzultálnak a másik tagállam illetékes_hatóságával, amennyiben az érintett kriptoeszköz-szolgáltató:

a)	az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató leányvállalata;

b)	az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató anyavállalatának a leányvállalata;

c)	ugyanazon természetes vagy jogi személyek irányítása alatt áll, akik/amelyek az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatót irányítják.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély visszavonása előtt az illetékes_hatóságok konzultálhatnak a kriptoeszköz-szolgáltató pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályoknak való megfelelésének felügyeletéért felelős hatósággal.

(7) Az EBH, az esma és a fogadó_tagállamok bármely illetékes_hatósága bármikor kérheti, hogy a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága vizsgálja meg, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyét megadták, amennyiben okkal feltételezhető, hogy már nem ez az eset áll fenn.

(8) A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan megfelelő eljárásokat hoznak létre, hajtanak végre és tartanak fenn, amelyek az engedély visszavonása esetén biztosítják az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének időben és szabályosan történő átküldését, illetve átutalását egy másik kriptoeszköz-szolgáltató részére.

65. cikk

Kriptoeszköz-szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása

(1) Az a kriptoeszköz-szolgáltató, amely egynél több tagállamban szándékozik kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtani, továbbítják a következő információkat a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának:

a)	azon tagállamok listája, amelyekben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását tervezi;

b)	a kriptoeszköz-szolgáltató által határokon átnyúlóan nyújtani kívánt kriptoeszköz-szolgáltatások;

c)	a tervezett kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának kezdő időpontja;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató által végzett, e rendelet hatálya alá nem tartozó összes egyéb tevékenység felsorolása.

(2) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának az (1) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül közölnie kell ezeket az információkat a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjaival, az esma-val és az EBH-val.

(3) Az engedélyt megadó tagállam illetékes_hatóságának haladéktalanul tájékoztatnia kell a kriptoeszköz-szolgáltatót a (2) bekezdés szerinti információközlésről.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltató a (3) bekezdésben említett információközlésről szóló értesítés kézhezvételekor vagy legkésőbb a 15. naptári naptól az (1) bekezdésben említett információk benyújtását követően kezdheti meg a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban.

2. FEJEZET

Valamennyi kriptoeszköz-szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek

66. cikk

Az ügyfelek legfőbb érdekét szem előtt tartó becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásra vonatkozó kötelezettség

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az ügyfeleik és leendő ügyfeleik legfőbb érdekét szem előtt tartva, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást nyújtani az ügyfeleiknek, ideértve a marketingközleményeket is, amelyeknek ekként felismerhetőnek kell lenniük. A kriptoeszköz-szolgáltatók nem téveszthetik meg szándékosan vagy gondatlanságból az ügyfelet a kriptoeszközök valós vagy vélt előnyeivel kapcsolatban.

(3) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak figyelmeztetniük kell az ügyfeleket a kriptoeszközökkel végzett ügyletek kockázataira.

A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése, a kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközökre történő átváltása, a kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadás vagy kriptoeszköz-portfóliókezelés nyújtása során a kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell adniuk ügyfeleik számára az azon kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumokra mutató hiperlinkeket, amelyekkel kapcsolatban az említett szolgáltatásokat nyújtják.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak a honlapjukon jól látható helyen nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az árképzési, költség- és díjpolitikájukat.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatók a honlapjukon jól látható helyen nyilvánosan hozzáférhetővé tesznek minden egyes olyan kriptoeszköz kibocsátására használt konszenzusos_mechanizmus éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaival és egyéb, környezettel kapcsolatos káros hatásaival kapcsolatos információkat, amellyel kapcsolatban szolgáltatásokat kínálnak. Ez az információ a kriptoeszköz-alapdokumentumokból is megszerezhető.

(6) Az esma az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (5) bekezdésben említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az esma figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos_mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az esma-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

68. cikk

Irányítási rendszer

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető_testületi tagjai rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges kellően jó hírnévvel és megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal, mind egyénileg, mind együttesen. A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető_testületének tagjaival szemben nem hoztak elmarasztaló ítéletet különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért. Igazolniuk kell továbbá, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatókban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak vagy tagoknak kellően jó hírnévvel kell rendelkezniük, és velük szemben nem hoztak elmarasztaló ítéletet különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért.

(3) Amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok által gyakorolt befolyás valószínűsíthetően hátrányosan befolyásolja az adott kriptoeszköz-szolgáltató megbízható és prudens irányítását, az illetékes_hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok kezelése érdekében.

Ilyen intézkedés lehet bírósági végzés kérelmezése vagy az igazgatókkal és az irányításért felelős személyekkel szemben szankciók alkalmazása, vagy a közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok birtokában lévő részesedésekhez fűződő szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan szabályzatokat és eljárásokat fogadnak el, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatók a rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges tudással, készségekkel és szakértelemmel rendelkező személyzetet alkalmaznak, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető_testülete értékeli és rendszeres időközönként felülvizsgálja az e cím 2. és 3. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szabályzatok, mechanizmusok és eljárások hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket hoz az esetleges hiányosságok kezelésére.

(7) A kriptoeszköz-szolgáltatók minden észszerű lépést megtesznek kriptoeszköz-szolgáltatásaik folyamatosságának és szabályosságának biztosítása érdekében. E célból a kriptoeszköz-szolgáltatók megfelelő és arányos erőforrásokat és eljárásokat használnak, ideértve az (EU) 2022/2554 rendeletben előírt reziliens és biztonságos IKT-rendszereket is.

A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan üzletmenet-folytonossági politikát és ezen belül az (EU) 2022/2554 rendelet 11. és 12. cikke szerinti IKT-üzletmenet-folytonossági tervet, valamint IKT-reagálási és -helyreállítási tervet dolgoznak ki, amelyek IKT-rendszereik és eljárásaik zavara esetén az alapvető adatok és funkciók megőrzésének és a kriptoeszköz-szolgáltatások fenntartásának biztosítását célozzák, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását, és a kriptoeszköz-szolgáltatások gyors újraindítását.

(8) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az (EU) 2022/2554 rendelet által előírt mechanizmusokkal, rendszerekkel és eljárásokkal, valamint hatékony kockázatértékelési eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseinek való megfelelés érdekében. A szolgáltatóknak nyomon kell követniük és rendszeresen értékelniük kell e mechanizmusok, rendszerek és eljárások megfelelőségét és hatékonyságát, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a hiányosságok kezelésére.

A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az (EU) 2022/2554 rendeletnek megfelelően az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmét szolgáló rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük.

(9) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak gondoskodniuk kell az általuk nyújtott összes szolgáltatás, tevékenység, valamint az általuk végrehajtott összes megbízás és ügylet nyilvántartásáról. A nyilvántartásnak megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy az illetékes_hatóságok elláthassák felügyeleti feladataikat, és megtehessék a jogérvényesítési intézkedéseket és különösen hogy meggyőződhessenek arról, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató eleget tett-e minden kötelezettségének, beleértve az ügyfelekkel vagy leendő ügyfelekkel szemben, és a piac integritásának megőrzése tekintetében fennálló kötelezettségeket.

Az első albekezdéssel összhangban megőrzött adatokat az ügyfélek kérésre át kell adni, és azokat öt évig – illetve amennyiben azt az illetékes_hatóság az öt év letelte előtt kéri, legfeljebb hét évig – meg kell őrizni.

(10) Az esma szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának a (7) bekezdésben említett folytonosságát és szabályosságát biztosító intézkedések;

b)	az összes kriptoeszköz-szolgáltatásról, tevékenységről, valamint az összes végrehajtott megbízásról és ügyletről vezetendő, a (9) bekezdésben említett nyilvántartás.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

71. cikk

Panaszkezelési eljárás

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak hatékony és átlátható eljárásokat kell létrehozniuk és fenntartaniuk az ügyfelektől beérkezett panaszok azonnali, tisztességes és következetes kezelése céljából, és közzé kell tenniük ezen eljárások leírását.

(2) Az ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy díjmentesen panaszt nyújthassanak be a kriptoeszköz-szolgáltatóknál.

(3) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a panasztételi lehetőségekről. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az ügyfelek rendelkezésére kell bocsátaniuk egy panaszbejelentő űrlapot, és nyilvántartást kell vezetniük az összes kapott panaszról és az azokra válaszul hozott intézkedésekről.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatók időben és tisztességes módon kivizsgálják az összes panaszt, és a vizsgálat eredményéről észszerű időn belül tájékoztatják ügyfeleiket.

(5) Az esma az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a panaszkezelésre vonatkozó követelmények, mintadokumentumok és eljárások további kialakítása céljából.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

72. cikk

Az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak – figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét – hatékony szabályzatokat és eljárásokat kell bevezetniük és fenntartaniuk az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele érdekében

közöttük és az alábbiak között:

i	tulajdonosaik vagy tagjaik;

ii.	a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz vagy azok tulajdonosaihoz vagy tagjaihoz ellenőrzés útján közetlenül vagy közvetve kapcsolódó bármely személy;

iii.	vezető_testületük tagjai;

iv.	alkalmazottaik; vagy

v.	ügyfeleik; vagy

b)	két vagy több olyan ügyfél között, akiknek kölcsönös érdekei összeférhetetlenek.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak ügyfeleik és leendő ügyfeleik számára a honlapjukon jól látható helyen közzé kell tenniük az (1) bekezdésben említett összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a mérséklésükre tett lépéseket.

(3) A (2) bekezdésben említett közzétételt – figyelembe véve az egyes ügyfelek jellegét – elektronikus formátumban kell megtenni és annak elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy minden ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon kriptoeszköz-szolgáltatásról, amelyet illetően az összeférhetetlenség fennáll.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatók értékelik és legalább évente felülvizsgálják az összeférhetetlenségre vonatkozó politikájukat, és e tekintetben minden megfelelő intézkedést megtesznek az esetleges hiányosságok kezelésére.

(5) Az esma az EBH-val szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletesebb meghatározására:

a)	az (1) bekezdésben említett szabályzatokra és eljárásokra vonatkozó követelmények, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét;

b)	a (2) bekezdésben említett közzététel tartalmára vonatkozó részletek és módszertan.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

76. cikk

Kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése

(1) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók egyértelmű és átlátható működési szabályokat határoznak meg, tartanak fenn és hajtanak végre a kereskedési platformra vonatkozóan. Ezeknek a működési szabályoknak magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

a)	a kriptoeszközök kereskedési platformra történő bevezetése előtt alkalmazott jóváhagyási eljárások meghatározása, beleértve a kérelmező által az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban jelentett pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázattal arányos ügyfél-átvilágítási követelményeket;

b)	adott esetben azon kizárt kriptoeszköz-típus kategóriák meghatározása, amelyek nem vezethetők be;

c)	a kereskedésbe történő bevezetésre vonatkozó szabályok, eljárások és adott esetben díjak meghatározása;

d)	a kereskedési tevékenységekben való részvétel objektív, megkülönböztetésmentes szabályainak és arányos kritériumainak meghatározása, amelyek elősegítik a kereskedni kívánó ügyfelek kereskedési platformhoz való tisztességes és nyílt hozzáférését;

e)	a tisztességes és rendezett kereskedést biztosító, megkülönböztetésmentes szabályok és eljárások, valamint a megbízások hatékony végrehajtására vonatkozó objektív kritériumok meghatározása;

f)	azon feltételek meghatározása, amelyek teljesítése ahhoz szükséges, hogy a kriptoeszközök a kereskedési platformon kereskedésre elérhetőek legyenek, ideértve a likviditási küszöbértékeket és az időszakos közzétételi követelményeket;

g)	azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a kriptoeszközökkel folytatott kereskedés felfüggeszthető;

h)	mind a kriptoeszközök, mind a pénz hatékony kiegyenlítésének biztosítását szolgáló eljárások meghatározása.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a működési szabályoknak egyértelműen meg kell határozniuk, hogy kriptoeszköz nem vezethető be, amennyiben az e rendeletben előírt esetekben nem tettek közzék közzé a megfelelő kriptoeszköz-alapdokumentumot.

(2) A kriptoeszköz bevezetését megelőzően a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a kriptoeszköz megfeleljen a kereskedési platform szabályainak, és értékelniük kell az érintett kriptoeszköz megfelelőségét. A kriptoeszköz megfelelőségének értékelésekor a kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók felmérik különösen az alkalmazott technikai megoldások megbízhatóságát, és azt, hogy a kriptoeszközök esetében fennáll-e annak a lehetősége, hogy tiltott vagy csalárd tevékenységekkel hozhatók kapcsolatba, figyelembe véve az említett kriptoeszközök kibocsátójának és fejlesztő csapatának tapasztalatát, korábbi eredményeit és hírnevét. A kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak értékelniük kell a 4. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában említett eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök megfelelőségét is.

(3) A kriptoeszköz-kereskedési platform működési szabályainak meg kell akadályozniuk a beépített anonimizálási funkcióval rendelkező kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését, kivéve, ha az említett kriptoeszközök birtokosait és azok korábbi ügyleteit a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók azonosítani tudják.

(4) Az (1) bekezdésben említett működési szabályokat a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha a kriptoeszköz-kereskedési platform működését egy másik tagállamban biztosítják, az (1) bekezdésben említett működési szabályokat a fogadó_tagállam egyik hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

(5) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók nem kereskedhetnek saját számlára az általuk működtetett kriptoeszköz-kereskedési platformon, még akkor sem, ha kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre váltanak át.

(6) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók csak akkor végezhetnek saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítást, ha az ügyfél az említett folyamathoz hozzájárult. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az illetékes_hatóságot a saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás indokairól. Az illetékes_hatóságnak nyomon kell követnie a kriptoeszköz-szolgáltatók saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosításban való részvételét, és biztosítania kell, hogy a saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosításban való részvételük továbbra is megfeleljen az ilyen kereskedés fogalommeghatározásának, és ne eredményezzen összeférhetetlenséget a kriptoeszköz-szolgáltató és ügyfelei között.

(7) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy kereskedési rendszereik:

a)	reziliensek legyenek;

b)	rendelkezzenek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően;

c)	jelentős piaci stresszhelyzetben biztosítani tudják a rendezett kereskedést;

d)	vissza tudják utasítani az olyan megbízásokat, amelyek meghaladják az előre meghatározott mennyiségi vagy árküszöböt, vagy egyértelműen tévesek;

e)	teljeskörű tesztelésen essenek át az a)–d) pontban foglalt feltételek teljesülésének biztosítása érdekében;

f)	hatékony üzletmenet-folytonossági szabályokkal rendelkezzenek, amelyek a kereskedési rendszer meghibásodása esetén is biztosítják szolgáltatásaik folyamatosságát;

g)	képesek legyenek megelőzni vagy felderíteni a piaci visszaéléseket;

h)	kellően megbízhatóak legyenek ahhoz, hogy képesek legyenek megakadályozni ha azokkal visszaélve azokat pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása céljából használják.

(8) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az illetékes_hatóságot, amennyiben kereskedési rendszereiken belül vagy azokon keresztül elkövetett piaci visszaélés vagy piaci visszaélés kísérletének eseteit észlelik.

(9) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak kereskedési platformjaikon keresztül nyilvánosságra kell hozniuk a kriptoeszközökre meghirdetett vételi és eladási árakat, valamint az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok volumenét. Az érintett kriptoeszköz-szolgáltatók ezeket az információkat a kereskedési idő alatt folyamatosan elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(10) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk a kereskedési platformjukon forgalmazott kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját. Az ilyen ügyletek részleteit a valós időhöz technikailag lehetséges legközelebbi időpontban kell nyilvánosságra hozniuk.

(11) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak a (9) és (10) bekezdésnek megfelelően nyilvánosságra hozott információkat észszerű üzleti alapon a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenniük, és biztosítaniuk kell az azokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést. Ezeket az információkat a közzététel után 15 perccel, díjmentesen, számítógéppel olvasható formátumban kell elérhetővé tenni, legalább 2 évig biztosítva hozzáférhetőségüket.

(12) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók az ügylet kereskedési platformon történő lebonyolítását követő 24 órán belül kezdeményezik a kriptoeszköz-ügylet végleges kiegyenlítését a megosztott_főkönyvben, illetve a megosztott_főkönyvön kívül kiegyenlített ügyletek esetében legkésőbb a nap lezártáig.

(13) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell díjstruktúráik átláthatóságát, tisztességességét és megkülönböztetésmentességét, valamint az említett szolgáltatók nem ösztönözhetik megbízások oly módon történő elhelyezését, módosítását vagy törlését, illetőleg ügyletek oly módon történő lebonyolítását, amelyek rendellenes kereskedési feltételek vagy a VI. cím szerinti piaci visszaélések kialakulásához járulnak hozzá.

(14) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak rendelkezniük kell olyan erőforrásokkal és tartalékrendszerekkel, amelyek biztosítják, hogy bármikor adatot tudjanak szolgáltatni illetékes_hatóságuknak.

(15) A kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak az illetékes_hatóság számára legalább öt évig meg kell őrizniük a rendszereiken keresztül meghirdetett valamennyi kriptoeszköz-megbízásra vonatkozó releváns adatokat, vagy hozzáférést kell biztosítaniuk az illetékes_hatóság számára az ajánlati könyvhöz annak érdekében, hogy az illetékes_hatóság nyomon követhesse a kereskedési tevékenységet. Az említett releváns adatoknak tartalmazniuk kell a megbízás jellemzőit, beleértve azokat is, amelyek összekapcsolják a megbízást a megbízásból eredő végrehajtott ügyletekkel.

(16) Az esma szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	az átláthatósági adatok rendelkezésre bocsátásának módja, beleértve az (1), (9) és (10) bekezdésben említett, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teendő adatok bontásának szintjét is;

b)	a (15) bekezdésben meghatározottak szerint vezetendő ajánlatikönyv-nyilvántartások tartalma és formátuma.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

81. cikk

Kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás és kriptoeszközök portfóliókezelése

(1) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók felmérik, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások vagy a kriptoeszközök megfelelnek-e az ügyfeleik vagy leendő ügyfeleik igényeinek, figyelembe véve a kriptoeszközökbe történő befektetéssel kapcsolatos ismereteiket és tapasztalatukat, befektetési céljaikat – többek között kockázattűrésüket – és pénzügyi helyzetüket, beleértve a veszteségviselési képességüket is.

(2) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást megelőzően kellő időben tájékoztatják leendő ügyfeleiket arról, hogy a tanácsadás:

a)	független alapon történik-e;

a különböző kriptoeszközök szélesebb vagy szűkebb körű elemzésén alapul-e, beleértve azt, hogy a tanácsadás olyan szervezetek által kibocsátott vagy kínált kriptoeszközökre korlátozódik-e, amelyeket olyan szoros_kapcsolat vagy bármely egyéb jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz a kriptoeszköz-szolgáltatóhoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a nyújtott tanácsadás függetlenségét.

(3) Amennyiben a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató arról tájékoztatja a leendő ügyfelet, hogy a tanácsadás független alapon történik, akkor:

a piacon rendelkezésre álló kriptoeszközök olyan körét értékeli, amely elegendő és kellően változatos ahhoz, hogy biztosítsa az ügyfél befektetési céljainak megfelelő elérését, és amely nem korlátozódhat az alábbiak által kibocsátott vagy nyújtott kriptoeszközökre:

i.	maga az említett kriptoeszköz-szolgáltató;

ii.	magával az említett kriptoeszköz-szolgáltatóval szoros_kapcsolatban álló szervezetek; vagy

iii.	olyan egyéb szervezetek, amelyeket olyan szoros jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz magához az említett kriptoeszköz-szolgáltatóhoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a nyújtott tanácsadás függetlenségét;

b)	nem fogad el és nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy nyújt az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

Az első albekezdés b) pontjától eltérve, az ügyfélnek nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások minőségének javítására alkalmas olyan kisebb nem pénzbeli előnyök, amelyek nagyságrendjüknél és jellegüknél fogva nem akadályozzák a kriptoeszköz-szolgáltató azon kötelezettségének való megfelelését, hogy ügyfele legfőbb érdekét szem előtt tartva járjon el, engedélyezhetők abban az esetben, ha azokat egyértelműen közlik az ügyféllel.

(4) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók ezenkívül tájékoztatják a leendő ügyfeleket valamennyi költségről és kapcsolódó díjról, beleértve adott esetben a tanácsadás költségét, az ügyfélnek ajánlott vagy értékesíteni kívánt kriptoeszközök költségét, valamint azt, hogy a kriptoeszközöket hogyan fizetheti ki az ügyfél, beleértve a harmadik felek általi kifizetéseket is.

(5) A kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók nem fogadnak el és nem tartanak meg semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely kibocsátó, ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy, harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy nyújt a kriptoeszközök ügyfeleiknek végzett portfóliókezelésével összefüggésben.

(6) Amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltató arról tájékoztatja a leendő ügyfelet, hogy tanácsadása nem független alapon történik, a szolgáltató elfogadhat ösztönzőket, feltéve, hogy a kifizetés vagy juttatás:

a)	célja, hogy javítsa az ügyfélnek nyújtott érintett szolgáltatás minőségét; továbbá

b)	nem gátolja a kriptoeszköz-szolgáltatót abban, hogy megfeleljen azon kötelezettségének, amely szerint becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfelei legfőbb érdekét szem előtt tartva kell eljárnia.

A (4) bekezdésben említett kifizetés vagy juttatás létéről, jellegéről és összegéről vagy – amennyiben az összeg nem adható meg biztosan – összegének számítási módjáról az ügyfelet átfogóan, pontosan és érthetően tájékoztatják az érintett kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása előtt.

(7) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy a kriptoeszközökkel vagy kriptoeszköz-szolgáltatással kapcsolatban a nevükben tanácsadást vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában vannak a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek. A tagállamok közzéteszik az ilyen ismeretek és szakértelem értékeléséhez használt kritériumokat.

(8) Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelés céljából a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók beszerzik a szükséges információkat ügyfeleik vagy leendő ügyfeleik – többek között kriptoeszközökbe történő – befektetéssel kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, befektetési céljaikról – többek között kockázattűrésükről – és pénzügyi helyzetükről, beleértve a veszteségviselési képességüket is, valamint a kriptoeszköz-vásárlásban rejlő kockázatokkal kapcsolatos alapvető ismereteikről annak érdekében, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók tanácsot adhassanak az ügyfeleknek vagy leendő ügyfeleknek azzal kapcsolatban, hogy a kriptoeszközök alkalmasak-e számukra és különösen hogy azok megfelelnek-e kockázattűrésüknek és veszteségviselési képességüknek.

(9) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók figyelmeztetik az ügyfeleket vagy leendő ügyfeleket a következőkkel kapcsolatban:

a)	a kriptoeszközök értéke ingadozhat;

b)	a kriptoeszközök esetében előfordulhat teljes vagy részleges veszteség;

c)	előfordulhat, hogy a kriptoeszközök nem likvidek;

d)	adott esetben a kriptoeszközök nem tartoznak a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

e)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki a kriptoeszközökre.

(10) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók olyan szabályzatokat és eljárásokat dolgoznak ki, tartanak fenn és hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik számukra minden ahhoz szükséges információ beszerzését és vizsgálatát, hogy minden ügyfelük számára el tudják végezni az (1) bekezdésben említett értékelést. Minden észszerű lépést meg kell tenniük az ügyfeleiktől vagy leendő ügyfeleiktől begyűjtött információk megbízhatóságának biztosítására.

(11) Ha az ügyfelek nem adják át a (8) bekezdés alapján kért információkat, vagy ha a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók úgy vélik, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások vagy a kriptoeszközök nem megfelelőek az ügyfeleik számára, nem ajánlanak ilyen kriptoeszköz-szolgáltatásokat vagy kriptoeszközöket, illetve nem kezdik meg az ilyen kriptoeszközök portfóliókezelését.

(12) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelést követően legalább kétévente minden egyes ügyfél esetében rendszeresen felülvizsgálják az említett bekezdés szerinti kezdeti értékelést.

(13) Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelést vagy annak a (12) bekezdés szerinti felülvizsgálatát követően a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók olyan megfelelőségi jelentést bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére, amely tartalmazza a nyújtott tanácsot, valamint azt, hogy az milyen módon felel meg az ügyfél preferenciáinak, céljainak és egyéb jellemzőinek. A jelentést elektronikus formátumban kell elkészíteni és továbbítani az ügyfelek számára. A jelentésnek ki kell terjednie legalább a következőkre:

a)	az (1) bekezdésben említett értékelésre vonatkozó naprakész információk; és

b)	a tanácsadás főbb elemei.

Az első albekezdésben említett megfelelőségi jelentésnek egyértelművé kell tennie, hogy a tanácsadás az ügyfél kriptoeszközökbe történő befektetéssel kapcsolatos ismeretein és tapasztalatán, az ügyfél befektetési céljain, kockázattűrésén, pénzügyi helyzetén és veszteségviselési képességén alapul.

(14) A kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók rendszeres kimutatásokat bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére elektronikus formátumban az ügyfelek megbízásából végzett portfóliókezelési tevékenységekkel kapcsolatban. Ezek a rendszeres kimutatások megbízható és kiegyensúlyozott áttekintést nyújtanak az elvégzett tevékenységekről, valamint a portfóliónak a jelentéstételi időszakban nyújtott teljesítményéről, naprakész kimutatást tartalmaznak arról, hogy az elvégzett tevékenységek milyen módon felelnek meg az ügyfél preferenciáinak, céljainak és egyéb jellemzőinek, továbbá naprakész információt tartalmaznak az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelésről, illetve annak a (12) bekezdés szerinti felülvizsgálatáról.

Az e bekezdés első albekezdésében említett rendszeres kimutatást háromhavonta kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az ügyfél hozzáféréssel rendelkezik egy olyan online rendszerhez, amelyben megtekinthető az ügyfél portfóliójának naprakész értékelése és az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelésre vonatkozó naprakész információk, és a kriptoeszköz-szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az ügyfél az adott negyedév során legalább egyszer megtekintette az értékelést. Az ilyen online rendszert elektronikus formátumnak kell tekinteni.

(15) Az esma 2024. december 30-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)	az ügyfél ismereteinek és szakértelmének a (2) bekezdéssel összhangban történő értékelésére vonatkozó kritériumok;

b)	a (8) bekezdésben említett információk; továbbá

c)	a (14) bekezdésben említett rendszeres kimutatás formátuma.

82. cikk

Kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása

(1) Az ügyfelek nevében kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokat nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók a feladataikat és felelősségi köreiket meghatározó megállapodást kötnek ügyfeleikkel. A megállapodásba legalább a következőket bele kell foglalni:

a)	a megállapodás részes feleinek személyazonossága;

b)	a nyújtott átküldési szolgáltatás módozatainak leírása;

c)	a kriptoeszköz-szolgáltató által használt biztonsági rendszerek leírása;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató által felszámított díjak;

e)	az alkalmazandó jog.

(2) Az esma az EBH-val szorosan együttműködve, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki az ügyfelek nevében kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokat nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók számára az eljárások és szabályzatok tekintetében, beleértve az ügyfelek jogait is, a kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokkal összefüggésben.

4. FEJEZET

Részesedésszerzés kriptoeszköz-szolgáltatóban

84. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatóban való szándékolt részesedésszerzés értékelésének tartalma

(1) A 83. cikk (4) bekezdésében említett értékelés elvégzése során az illetékes_hatóság a következő kritériumok mindegyike alapján értékeli a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a 83. cikk (1) bekezdésében említett szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát:

a)	a részesedést szerezni kívánó személy hírneve;

b)	a szándékolt részesedésszerzés eredményeképpen a kriptoeszköz-szolgáltató üzleti tevékenységét irányító bármely személy hírneve, tudása, készségei és tapasztalata;

c)	a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatósága, különösen a részesedésszerzés tárgyát képező kriptoeszköz-szolgáltató tekintetében tervezett és folytatott üzleti tevékenység típusával kapcsolatban;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató képes lesz-e teljesíteni és képes-e folyamatosan teljesíteni e cím rendelkezéseit;

(2) Az illetékes_hatóság csak akkor ellenezheti a szándékolt részesedésszerzést, ha erre az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján észszerű oka van, vagy ha a 83. cikk (4) bekezdésének megfelelően nyújtott információ hiányos vagy téves.

(4) Az esma az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a 83. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett értékelés elvégzéséhez szükséges információk részletes tartalmát. Az előírt információknak a prudenciális értékelés szempontjából relevánsaknak, továbbá arányosaknak kell lenniük, és igazodniuk kell a 83. cikk (1) bekezdésében említett, részesedést szerezni kívánó személy és a szándékolt részesedésszerzés jellegéhez.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

5. FEJEZET

Jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók

85. cikk

A jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók azonosítása

(1) Egy kriptoeszköz-szolgáltató akkor minősül jelentősnek, ha egy naptári évben átlagosan legalább 15 millió aktív felhasználóval rendelkezik az Unióban, amihez az átlagot az előző naptári évben aktív felhasználók napi számának átlagaként számítják ki.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatók az aktív felhasználók (1) bekezdésben meghatározott számának elérését követő két hónapon belül értesítik illetékes_hatóságaikat. Amennyiben az illetékes_hatóság egyetért azzal, hogy az (1) bekezdésben meghatározott küszöbérték teljesül, értesíti erről az esma-t.

(3) Az illetékes_hatóságok e rendelet szerinti feladatainak sérelme nélkül a székhely_szerinti_tagállamok illetékes_hatóságai évente tájékoztatják az esma felügyeleti tanácsát a jelentősnek tekintett kriptoeszköz-szolgáltatókkal kapcsolatos következő felügyeleti fejleményekről:

a)	az 59. cikkben említett, folyamatban lévő vagy lezárult engedélyezési eljárások;

b)	az engedélyek visszavonására irányuló, a 64. cikkben említett folyamatban lévő vagy lezárult eljárások;

c)	a 94. cikk (1) bekezdése első albekezésének b), c), e), f), g), y) és aa) pontjában meghatározott felügyeleti hatáskörök gyakorlása.

A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága gyakrabban is tájékoztathatja az esma felügyeleti tanácsát, illetve értesítheti, mielőtt az első albekezdés a), b) vagy c) pontja tekintetében bármilyen határozatot hozna.

(4) A (3) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatást az esma felügyeleti tanácsában folytatott eszmecsere követheti.

(5) Az esma adott esetben élhet az 1095/2010/EU rendelet 29., 30., 31. és 31b. cikke szerinti hatásköreivel.

VI. CÍM

A KRIPTOESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS PIACI VISSZAÉLÉS MEGAKADÁLYOZÁSA ÉS TILALMA

88. cikk

Bennfentes információk nyilvánosságra hozatala

(1) A kibocsátók, az ajánlattevők és a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek haladéktalanul tájékoztatják a nyilvánosságot a 87. cikkben említett, őket közvetlenül érintő bennfentes információról oly módon, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság gyorsan hozzáférhessen az információhoz, és teljeskörűen, helyesen és időben értékelhesse azt. A kibocsátók, az ajánlattevők és a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát nem kapcsolhatják össze szolgáltatásaik forgalmazásával. A kibocsátók, az ajánlattevők és a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek honlapjukon legalább öt éven át közzétesznek és megőriznek minden olyan bennfentes információt, amelyet kötelesek nyilvánosságra hozni.

(2) A kibocsátók, az ajánlattevők és a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek saját felelősségükre késleltethetik a 87. cikkben említett bennfentes információk közzétételét, feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:

a)	az azonnali közzététel valószínűleg sértené a kibocsátók, az ajánlattevők vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek jogos érdekeit;

b)	a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető;

c)	a kibocsátók, az ajánlattevők vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek biztosítani tudják ezen információk bizalmas kezelését.

(3) Amennyiben egy kibocsátó, ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy a (2) bekezdéssel összhangban késleltette valamely bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát, az információ nyilvánosságra hozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az illetékes_hatóságot az információ nyilvánosságra hozatalának késleltetéséről, és írásban kifejti, hogy a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hogyan teljesültek. Másik lehetőségként a tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy ilyen magyarázatot csak az illetékes_hatóság kérésére kell benyújtani.

(4) E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az esma végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiak technikai eszközeinek meghatározása céljából:

a)	a bennfentes információk (1) bekezdés szerinti megfelelő nyilvánosságra hozatala; továbbá

b)	a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalának a (2) és (3) bekezdés szerinti késleltetése.

Az esma az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

92. cikk

A piaci visszaélés megelőzése és felderítése

(1) Minden olyan személynek, aki hivatásszerűen kriptoeszköz-ügyleteket szervez vagy hajt végre, hatékony szabályokkal, rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkeznie a piaci visszaélések megelőzésére és felderítésére. Az érintett személy a bejegyzése vagy központi irodája szerinti tagállam illetékes_hatósága, illetve fióktelep esetében a fióktelep helye szerinti tagállam illetékes_hatósága bejelentési szabályainak hatálya alá tartozik, és haladéktalanul jelentenie kell bármiféle megalapozott gyanút a megbízásokkal vagy ügyletekkel – beleértve azok visszavonását vagy módosítását is –, valamint a megosztott_főkönyvi_technológia működésének egyéb vonatkozásaival – például a konszenzusos_mechanizmussal – kapcsolatban, amennyiben arra utaló körülmények állhatnak fenn, hogy piaci visszaélést követtek vagy követnek el, vagy valószínűleg piaci visszaélést fognak elkövetni.

A gyanús megbízásokról vagy ügyletekről bejelentést kapó illetékes_hatóságok ezeket az információkat haladéktalanul továbbítják az érintett kereskedési platformok illetékes_hatóságainak.

(2) Az esma szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	a személyek (1) bekezdésnek való megfelelését szolgáló megfelelő mechanizmusok, rendszerek és eljárások;

b)	a személyek által az (1) bekezdésnek való megfelelés céljából használandó mintadokumentum;

c)	határokon átnyúló piaci visszaélések esetén az érintett illetékes_hatóságok közötti koordinációs eljárások a piaci visszaélések felderítése és szankcionálása érdekében.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(3) Az e cikk szerinti felügyeleti gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében az esmaaz 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban 2025. június 30-ig iránymutatásokat bocsát ki az illetékes_hatóságok felügyeleti gyakorlatairól a piaci visszaélések megelőzése és felderítése érdekében, amennyiben azokra a (2) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok még nem terjednek ki.

VII. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK, AZ EBH ÉS AZ esma

1. FEJEZET

Az illetékes_hatóságok hatásköre és együttműködés az illetékes_hatóságok, az EBH és az esma között

93. cikk

Az illetékes_hatóságok

(1) A tagállamok kijelölik az e rendeletben előírt feladatok és kötelezettségek végrehajtásáért felelős illetékes_hatóságokat. A tagállamok értesítik az EBH-t és az esma-t ezekről az illetékes_hatóságokról.

(2) Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés alapján egynél több illetékes_hatóságot jelölnek ki, meg kell határozniuk az egyes hatóságok feladatait, és közülük egy illetékes_hatóságot ki kell jelölniük az illetékes_hatóságok közötti, valamint az EBH-val és az esma-val folytatandó, határokon átnyúló közigazgatási együttműködés egyedüli kapcsolattartó pontjaként. A tagállamok az említett közigazgatási együttműködés egyes típusaira különböző egyedüli kapcsolattartó pontokat jelölhetnek ki.

(3) Az esma a honlapján közzéteszi az (1) és (2) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes_hatóságok listáját.

95. cikk

Együttműködés az illetékes_hatóságok között

(1) E rendelet alkalmazásában az illetékes_hatóságoknak együtt kell működniük egymással. Az illetékes_hatóságok segítséget nyújtanak más tagállamok illetékes_hatóságainak, az EBH-nak és az esma-nak. Indokolatlan késedelem nélkül információt cserélnek és együttműködnek a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenységeik során.

Amennyiben a tagállamok a 111. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a 111. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett büntetőjogi szankciókat írtak elő e rendelet megsértése miatt, megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy az illetékes_hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges valamennyi hatáskörrel, hogy kapcsolatba lépjenek a joghatóságukhoz tartozó igazságügyi, bűnüldözési, illetve egyéb bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságokkal annak érdekében, hogy az e rendelet megsértése miatt indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes_hatóságoknak, valamint az EBH-nak és az esma-nak, hogy teljesíthessék az együttműködésre vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségüket.

(2) Az illetékes_hatóság csak a következő esetekben tagadhatja meg az információnyújtás vagy egy vizsgálatban való együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a)	ha a releváns információk átadása hátrányos hatással lehet a megkeresett tagállam biztonságára, különösen a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelem tekintetében;

b)	ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve adott esetben egy bűnügyi nyomozás kimenetelét;

c)	ha ugyanazon cselekmények és ugyanazon természetes vagy jogi személyek tekintetében már kezdeményeztek eljárást a megkeresett tagállam bíróságai előtt;

d)	ha ugyanazon természetes vagy jogi személy tekintetében ugyanazon cselekmény miatt a megkeresett tagállamban már jogerős ítéletet hoztak.

(3) Az illetékes_hatóságok kérésre kötelesek haladéktalanul rendelkezésre bocsátani az e rendelet alkalmazása céljából szükséges információkat.

(4) Az illetékes_hatóságok segítséget kérhetnek egy másik tagállam illetékes_hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

A megkereső illetékes_hatóság tájékoztatja az EBH-t és az esma-t az első albekezdésen alapuló bármely megkeresésről. Ha valamely illetékes_hatóság egy másik tagállam illetékes_hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása iránti megkeresést kap, a következőket teheti:

a)	saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)	engedélyezi az őt megkereső illetékes_hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)	engedélyezi az őt megkereső illetékes_hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d)	a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő konkrét feladatokat megoszt más illetékes_hatóságokkal.

(5) A (4) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok esetében az esma valamely illetékes_hatóság kérésére koordinálja az ellenőrzést vagy vizsgálatot.

Amennyiben a (4) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat egy eszközalapú_token vagy egy elektronikus pénz-token kibocsátóját, illetve eszközalapú_tokenhez vagy elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatásokat érint, az ellenőrzést vagy vizsgálatot valamely illetékes_hatóság kérésére az EBH koordinálja.

(6) Az illetékes_hatóságok az esma-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresés elutasításra került vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Ilyen helyzetekben az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) E cikk (6) bekezdésétől eltérve az illetékes_hatóságok az EBH-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy eszközalapú_token vagy egy elektronikus pénz-token kibocsátójával, illetve eszközalapú_tokenhez vagy elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatásokkal összefüggő együttműködés – különösen információnyújtás – iránti megkeresés elutasításra került vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Ilyen helyzetekben az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(8) Az illetékes_hatóságok szorosan koordinálják felügyeleti tevékenységüket annak érdekében, hogy feltárják és orvosolják e rendelet megsértését, kidolgozzák és előmozdítsák a legjobb gyakorlatokat, megkönnyítsék az együttműködést, elősegítsék az egységes értelmezést, valamint vitás esetekben a joghatóságok közötti értékeléseket végezzenek.

E cikk első albekezdésének alkalmazásában az EBH és az esma koordinációs szerepet tölt be az illetékes_hatóságok között, valamint a 119. cikkben említett felügyeleti kollégiumok között annak érdekében, hogy egységes felügyeleti kultúrát, továbbá következetes felügyeleti gyakorlatot és egységes eljárásokat lehessen kialakítani.

(9) Amennyiben egy illetékes_hatóság azt állapítja meg vagy okkal feltételezi, hogy e rendelet valamely előírása nem teljesült, megállapításairól kellő részletességgel tájékoztatja az ilyen jogsértést feltételezhetően elkövető szervezet vagy szervezetek illetékes_hatóságát.

(10) Az esma – az EBH-val szoros együttműködésben – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes_hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megosztandó információk pontosabb meghatározása céljából.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(11) Az esma – az EBH-val szoros együttműködésben – végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes_hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az esma az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

96. cikk

Együttműködés az EBH-val és az esma-val

(1) E rendelet alkalmazásában az illetékes_hatóságoknak az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően szorosan együtt kell működniük az esma-val, valamint az 1093/2010/EU rendeletnek megfelelően az EBH-val. Információt kell cserélniük az e fejezetben és e cím 2. és 3. fejezetében előírt feladataik elvégzése érdekében.

(2) Az illetékes_hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 35. cikkével, illetve az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az EBH és az esma rendelkezésére bocsátják a feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

(3) Az esma – az EBH-val szoros együttműködésben – végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes_hatóságok, valamint az EBH és az esma közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az esma az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

97. cikk

A kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos konvergencia előmozdítása

(1) Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 16. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban 2024. december 30-ig közösen iránymutatásokat bocsátanak ki, amelyekben meghatározzák a 8. cikk (4) bekezdésében említett kriptoeszköz-alapdokumentumot kísérő magyarázat, valamint a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában és a 18. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett eszközalapú_tokenek minősítéséről szóló jogi vélemények tartalmát és formáját. Ezen iránymutatásoknak magukban kell foglalniuk a magyarázat és a vélemény mintadokumentumát, valamint egy, a kriptoeszközök besorolására szolgáló szabványosított tesztet.

(2) Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 29. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 29. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkével összhangban előmozdítják az illetékes_hatóságok közötti, a kriptoeszközök besorolásáról folytatott megbeszéléseket, többek között azon kriptoeszközök besorolásáról is, amelyek a 2. cikk (3) bekezdése értelmében ki vannak zárva e rendelet hatálya alól. Az európai felügyeleti hatóságok továbbá azonosítják az illetékes_hatóságok által az említett kriptoeszközök besorolásánál alkalmazott megközelítések közötti potenciális eltérések forrásait, és a lehetséges mértékben közös megközelítést mozdítanak elő.

(3) A székhely szerinti vagy a fogadó_tagállam illetékes_hatóságai adott esetben felkérhetik az esma-t, az EIOPA-t vagy az EBH-t, hogy nyilvánítsanak véleményt a kriptoeszközök besorolásáról, beleértve azokat is, amelyek a 2. cikk (3) bekezdése értelmében nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Az esma, az EIOPA vagy az EBH adott esetben az 1093/2010/EU rendelet 29. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 29. cikkével, illetve az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkével összhangban az illetékes nemzeti hatóságok kérelmének kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül véleményt nyilvánít.

(4) Az európai felügyeleti hatóságok közösen éves jelentést készítenek a 109. cikkben említett nyilvántartásban szereplő információk, valamint a (2) és (3) bekezdésben említett munkájuk eredménye alapján, amelyben azonosítják a kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos nehézségeket, valamint az illetékes_hatóságok megközelítései közötti eltéréseket.

99. cikk

Értesítési kötelezettség

A tagállamok 2025. június 30-ig értesítik a Bizottságot, az EBH-t és az esma-t az e címet végrehajtó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok minden ezt követő módosításról indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot, az EBH-t és az esma-t.

101. cikk

Adatvédelem

A személyes_adatok e rendelet keretében végzett kezelése tekintetében az illetékes_hatóságok az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban végzik a rendelet alkalmazásához kapcsolódó feladataikat.

Az EBH és az esma az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban jár el.

102. cikk

Óvintézkedések

(1) Amennyiben a fogadó_tagállam illetékes_hatóságának egyértelmű és bizonyítható oka van azt feltételezni, hogy a kriptoeszközt kínáló vagy kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token kibocsátója, illetve kriptoeszköz-szolgáltató szabálytalanságot követett el tevékenysége során, erről értesíti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságát és az esma-t.

Amennyiben az első albekezdésben említett szabálytalanságok egy eszközalapú_token vagy egy elektronikus pénz-token kibocsátóját, illetve egy eszközalapú_tokenekhez vagy elektronikus pénz-tokenekhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatást érintenek, a fogadó_tagállam illetékes_hatósága az EBH-tis értesíti.

(2) Ha a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága által meghozott intézkedések ellenére az (1) bekezdésben említett szabálytalanságok továbbra is fennállnak, és e rendelet megsértésének minősülnek, a fogadó_tagállam illetékes_hatósága – a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága, az esma és adott esetben az EBH tájékoztatását követően – minden megfelelő intézkedést megtesz a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfelei és a kriptoeszköz-birtokosok, különösen a lakossági_birtokosok védelme érdekében. Az ilyen intézkedések közé tartozik annak megakadályozása, hogy az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy, az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token kibocsátója, illetve a kriptoeszköz-szolgáltató további tevékenységeket folytasson a fogadó_tagállamban. Az illetékes_hatóság erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az esma-t és adott esetben az EBH-t. Az esma, illetve – amennyiben érintett – az EBH ennek megfelelően, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot.

(3) Amennyiben a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága nem ért egyet a fogadó_tagállam illetékes_hatóságának az e cikk (2) bekezdése értelmében hozott bármely intézkedésével, az ügyet az esma elé utalhatja. Ilyen helyzetekben az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedések egy eszközalapú_token vagy egy elektronikus pénz-token kibocsátóját, illetve egy eszközalapú_tokenhez vagy elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatást érintenek, a fogadó_tagállam illetékes_hatósága az ügyet az EBH elé utalhatja. Ilyen helyzetekben az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

103. cikk

Az esma ideiglenes beavatkozási hatásköre

(1) Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az esma az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja:

a)	az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő bizonyos kriptoeszközök, illetve az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő, bizonyos meghatározott jellemzőkkel rendelkező kriptoeszközök kereskedését, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)	valamely olyan típusú tevékenységet vagy gyakorlatot, amely eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökhöz kapcsolódik.

Előfordulhat, hogy az esma a tilalmat vagy korlátozást egyes körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2) Az esma csak akkor hoz intézkedést az (1) bekezdés szerint, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a javasolt tilalomra vagy korlátozásra jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b)	az érintett kriptoeszközökre és kriptoeszköz-szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem elégségesek az említett veszély kezelésére;

c)	az érintett illetékes_hatóság nem tett lépéseket az említett veszély kezelése érdekében, vagy a megtett lépések nem kezelik megfelelően az említett veszélyt.

(3) Amikor az esma az (1) bekezdés szerinti intézkedést hoz, biztosítania kell, hogy az intézkedés:

a)	az intézkedés előnyeihez képest nincs aránytalan káros hatással a kriptoeszközök piacainak hatékonyságára, a kriptoeszköz-birtokosokra vagy a kriptoeszköz-szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekre; továbbá

b)	nem jár a szabályozási arbitrázs kockázatával.

Ha az illetékes_hatóságok a 105. cikk szerinti intézkedést hoztak, az esma az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések bármelyikét anélkül is megteheti, hogy kiadná a 106. cikk (2) bekezdése szerinti véleményt.

(4) Mielőtt az esma az (1) bekezdés szerinti intézkedés mellett döntene, értesíti az érintett illetékes_hatóságokat az általa tervezett intézkedésről.

(5) Az esma a honlapján értesítést tesz közzé az (1) bekezdés szerinti intézkedés meghozatalára vonatkozó döntésről. Ez az értesítés részletesen ismerteti a bevezetett tilalmat vagy korlátozást, és meghatározza, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba. A tilalmat vagy a korlátozást csak az intézkedések hatálybalépét követő tevékenységekre lehet alkalmazni.

(6) Az esma kellő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint bevezetett tilalmat vagy korlátozást. Legalább két egymást követő meghosszabbítást követően és a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján az esma dönthet a tilalom vagy korlátozás évenkénti meghosszabbításáról.

(7) Az esma által e cikk alapján hozott intézkedések elsőbbséget élveznek az érintett illetékes_hatóságok által ugyanabban az ügyben hozott bármely korábbi intézkedéssel szemben.

(8) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az esma-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy fennáll-e jelentős befektetővédelmi aggály vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély az e cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában.

105. cikk

Termékszintű beavatkozás az illetékes_hatóságok részéről

(1) Az illetékes_hatóságok megtilthatják vagy korlátozhatják a tagállamukban vagy tagállamukból végzett alábbiak bármelyikét:

a)	bizonyos kriptoeszközök vagy bizonyos meghatározott jellemzőkkel rendelkező kriptoeszközök kereskedése, forgalmazása vagy értékesítése; vagy

b)	olyan típusú tevékenység vagy gyakorlat, amely kriptoeszközökhöz kapcsolódik.

(2) Az illetékes_hatóság csak akkor hoz intézkedéseket az (1) bekezdés szerint, ha kellő bizonyossággal meggyőződött arról, hogy:

a)	egy kriptoeszköz jelentős befektetővédelmi aggályokat vet fel, vagy veszélyt jelent a kriptoeszközök piacainak szabályos működésére és integritására, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására legalább egy tagállamban;

az érintett kriptoeszközre vagy kriptoeszköz-szolgáltatásra vonatkozó uniós jog meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, és a problémát a felügyelet javításával vagy a meglévő követelmények hatékonyabb érvényesítésével sem lehetne jobban kezelni;

az intézkedés arányos, figyelembe véve az azonosított kockázatok jellegét, az érintett befektetők vagy piaci szereplők tapasztaltságának szintjét, valamint az intézkedés azon befektetőkre és piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatását, akik az érintett kriptoeszközt birtokolják vagy az érintett kriptoeszköz-szolgáltatást veszik igénybe, illetve azokból haszonra tesznek szert;

d)	az illetékes_hatóság megfelelő egyeztetést folytatott más, az intézkedés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes_hatóságaival; továbbá

e)	az intézkedésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból nyújtott szolgáltatásokra vagy tevékenységekre.

Az e bekezdés első albekezdésében szereplő feltételek teljesülése esetén az illetékes_hatóság óvintézkedés jelleggel, még a kriptoeszköz forgalmazását, kiosztását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően bevezetheti az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást.

Az illetékes_hatóság dönthet úgy, hogy csak bizonyos körülmények között alkalmazza az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást, vagy alóla kivételt engedélyez.

(3) Az illetékes_hatóság az e cikk szerinti tilalmat vagy korlátozást csak akkor vezetheti be, ha legalább egy hónappal az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontja előtt írásban vagy a hatóságok között elfogadott egyéb módon részletesen értesítette az összes egyéb illetékes_hatóságot és az esma-t, vagy eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek tekintetében az EBH-t a következőkről:

a)	az a kriptoeszköz, tevékenység vagy gyakorlat, amelyhez a javasolt intézkedés kapcsolódik;

b)	a javasolt tilalom vagy korlátozás pontos jellege és hatálybalépésének tervezett időpontja; továbbá

c)	azon bizonyíték, amelyre döntését alapozta és amely alapján meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdés első albekezdésében foglalt feltételek mindegyike teljesül.

(4) Azon kivételes esetekben, amikor az illetékes_hatóság az (1) bekezdésben említett kriptoeszköz, tevékenység vagy gyakorlat káros hatásainak megelőzése érdekében azt szükségesnek tartja, ideiglenes jelleggel sürgős intézkedést hozhat az összes többi illetékes_hatóságnak és az esma-nak az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontját megelőzően legalább 24 órával megküldött írásbeli értesítése mellett, feltéve, hogy az e cikkben felsorolt valamennyi kritérium teljesül, továbbá egyértelműen megállapítható, hogy az egy hónapos értesítési időszak mellett nem lehet megfelelően kezelni az adott aggályt vagy veszélyt. Az ideiglenes jelleggel hozott intézkedések időtartama nem haladhatja meg a három hónapot.

(5) Az illetékes_hatóság a honlapján értesítést tesz közzé az (1) bekezdésben említett tilalom vagy korlátozás bevezetésére vonatkozó döntésről. Ez az értesítés részletesen ismerteti a bevezetett tilalmat vagy korlátozást, és meghatározza, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba, és az illetékes_hatóság milyen bizonyítékra alapozta döntését és győződött meg a (2) bekezdés első albekezdésében szereplő feltételek mindegyikének teljesüléséről. A tilalmat vagy a korlátozást csak az intézkedések hatálybalépét követő tevékenységekre lehet alkalmazni.

(6) Az illetékes_hatóság a tilalmat vagy korlátozást visszavonja, ha a (2) bekezdésben szereplő feltételek többé nem állnak fenn.

(7) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EBH-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy fennáll-e jelentős befektetővédelmi aggály vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély az e cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának alkalmazásában.

106. cikk

Koordináció az esma-val és az EBH-val

(1) Az esma – illetve az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – támogató és koordináló szerepet tölt be az illetékes_hatóságok által a 105. cikk alapján hozott intézkedésekkel kapcsolatban. Az esma – vagy az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – adott esetben biztosítja, hogy az illetékes_hatóságok által hozott intézkedések indokoltak és arányosak legyenek, és hogy az illetékes_hatóságok következetes megközelítést alkalmazzanak.

(2) Miután az esma – vagy az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – a 105. cikk (3) bekezdésével összhangban értesítést kapott az említett cikk alapján meghozandó intézkedésekről, véleményt ad ki arról, hogy a tilalom vagy korlátozás indokolt és arányos-e. Ha az esma – vagy az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – úgy véli, hogy más illetékes_hatóságoknak is intézkedést kell hozniuk a kockázat kezelése érdekében, ezt jelzi véleményében. A véleményt közzé kell tenni az esma – vagy az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – honlapján.

(3) Ha egy illetékes_hatóság olyan intézkedést javasol vagy tesz, amely ellentétes az esma vagy az EBH (2) bekezdés szerinti véleményével, vagy ha e vélemény ellenére elutasítja valamely intézkedés meghozatalát, honlapján azonnal értesítést tesz közzé, amelyben teljeskörűen kifejti döntése okait.

107. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1) A tagállamok illetékes_hatóságai szükség szerint együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok felügyeleti hatóságaival az említett, harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal való információcserére, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségeknek az említett harmadik országokban történő érvényesítésére vonatkozóan. Ezen együttműködési megállapodásoknak biztosítaniuk kell legalább a hatékony információcserét, amely lehetővé teszi az illetékes_hatóságok számára az e rendeletből eredő kötelezettségeik teljesítését.

Az illetékes_hatóság tájékoztatja az EBH-t, az esma-t és a többi illetékes_hatóságot ilyen jellegű megállapodás megkötésére irányuló szándékáról.

(2) Az esma – az EBH-val szorosan együttműködve –, lehetőség szerint megkönnyíti és összehangolja az illetékes_hatóságok és a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását.

(3) Az esma – az EBH-val szorosan együttműködve – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, meghatározva egy mintadokumentumot, amelyet a tagállamok illetékes_hatóságainak lehetőség szerint használniuk kell az (1) bekezdésben említett együttműködési megállapodások megkötésekor.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(4) Az esma – az EBH-val szorosan együttműködve – lehetőség szerint megkönnyíti és összehangolja továbbá a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott és az e cím 3. fejezete szerinti intézkedések meghozatala szempontjából esetlegesen lényeges információknak az illetékes_hatóságok közötti cseréjét.

(5) Az illetékes_hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival, ha az átadott információkra legalább a 100. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Az ilyen információcserének az említett illetékes_hatóságok e rendelet szerinti feladatainak elvégzését kell szolgálnia.

108. cikk

Az illetékes_hatóságok panaszkezelése

(1) Az illetékes_hatóságok olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek és más érdekelt felek – ezen belül a fogyasztói szervezetek – számára, hogy panaszt nyújtsanak be hozzájuk e rendeletnek az ajánlattevők, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek, az eszközalapú_tokenek és elektronikus pénz-tokenek kibocsátói, illetve a kriptoeszköz-szolgáltatók általi feltételezett megsértésével kapcsolatban. A panaszokat írásos – többek között elektronikus – formátumban fogadják a panasz benyújtásának helye szerinti tagállam valamely hivatalos nyelvén, vagy az említett tagállam illetékes_hatóságai által elfogadott nyelven.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett panaszkezelési eljárásokra vonatkozó információkat valamennyi illetékes_hatóság honlapján elérhetővé kell tenni, és azokat közölni kell az EBH-val és az esma-val, Az esma a 109. cikkben említett kriptoeszköz-nyilvántartásában közzéteszi az illetékes_hatóságok honlapjainak a panaszkezelési eljárásokkal kapcsolatos szakaszaira mutató hivatkozásokat.

2. FEJEZET

Az esma nyilvántartása

109. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentumok, az eszközalapútoken- és elektronikus pénztoken- kibocsátók, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartása

(1) Az esma az alábbiakat tartalmazó nyilvántartást hoz létre:

a)	az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok;

b)	eszközalapútoken- kibocsátók;

c)	elektronikus pénztoken- kibocsátók; továbbá

d)	kriptoeszköz-szolgáltatók.

Az esma honlapján nyilvánosan elérhetővé teszi nyilvántartását és azt rendszeresen frissíti. A frissítések megkönnyítése érdekében az illetékes_hatóságok tájékoztatják az esma-t a (2)–(5) bekezdésben meghatározott információk tekintetében hozzájuk bejelentett változásokról.

Az illetékes_hatóságok megküldik az esma-nak a kriptoeszköz-alapdokumentumoknak a nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, a (8) bekezdésben meghatározottakkal összhangban.

(2) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok tekintetében a nyilvántartás tartalmazza a kriptoeszköz-alapdokumentumokat és az esetleges módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokat. A kriptoeszköz-alapdokumentumok minden elavult változatát külön archívumban tárolják, és azokat egyértelműen megjelölik mint elavult változatokat.

(3) Az eszközalapútoken- kibocsátók tekintetében a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	a kibocsátó neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

b)	a kibocsátó kereskedelmi neve, fizikai címe, telefonszáma, e-mail-címe és honlapja;

c)	a kriptoeszköz-alapdokumentumok és az esetleges módosított kriptoeszköz-alapdokumentumok, míg a kriptoeszköz-alapdokumentum elavult változatait külön archívumban tárolják és egyértelműen elavultként jelölik meg;

d)	azon fogadó_tagállamok jegyzéke, amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_tokent nyilvános_ajánlattétel keretében kínálni tervezi, illetve amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetését kérelmezni tervezi;

e)	a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapja, vagy ha az nem áll rendelkezésre az illetékes_hatóság általi értesítés idején, az ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés tervezett kezdőnapja;

f)	a kibocsátó által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

g)	az eszközalapú-token nyilvános_ajánlattétele vagy kereskedésbe történő bevezetése engedélyezésének, vagy a hitelintézetként való engedélyezésnek és adott esetben bármelyik engedély visszavonásának az időpontja.

(4) Az elektronikus pénztoken- kibocsátók tekintetében a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	a kibocsátó neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

b)	a kibocsátó kereskedelmi neve, fizikai címe, telefonszáma, e-mail-címe és honlapja;

c)	a kriptoeszköz-alapdokumentumok és az esetleges módosított kriptoeszkö- alapdokumentumok, a kriptoeszköz-alapdokumentum elavult változatait külön archívumban tárolják és egyértelműen elavultként jelölik meg;

d)	a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapja, vagy ha az nem áll rendelkezésre az illetékes_hatóság általi értesítés idején, az ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés tervezett kezdőnapja;

e)	a kibocsátó által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

f)	a hitelintézetként vag elektronikus pénz- kibocsátó intézményként történő engedélyezésnek és adott esetben az említett engedély visszavonásának az időpontja.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatók tekintetében a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltatónak és adott esetben a kriptoeszköz-szolgáltató fióktelepeinek neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

b)	a kriptoeszköz-szolgáltató, illetve adott esetben az általa működtetett kriptoeszköz-kereskedési platform kereskedelmi megnevezése, fizikai címe, telefonszáma, e-mail-címe és honlapja;

c)	az engedélyező illetékes_hatóság neve és címe, valamint kapcsolattartási adatai;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások felsorolása;

e)	azon fogadó_tagállamok listája, amelyekben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását tervezi;

f)	a kriptoeszköz-szolgáltatás kezdőnapja, vagy ha az nem áll rendelkezésre az illetékes_hatóság általi értesítés idején, a kriptoeszköz-szolgáltatás tervezett kezdőnapja;

g)	a kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

h)	az engedélyezésnek és adott esetben az engedély visszavonásának az időpontja.

(6) Az illetékes_hatóságok haladéktalanul értesítik az esma-t a 94. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b), c), f), l), m), n), o) vagy t) pontjában felsorolt intézkedésekről, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, illetve a kriptoeszközök kibocsátását, nyilvános_ajánlattétel keretében történő felkínálását vagy használatát érintő, a 102. cikk alapján hozott hatósági óvintézkedésekről. Az esma ezt az információt feltünteti a nyilvántartásban.

(7) Az eszközalapútoken- kibocsátóra, az elektronikus pénztoken- kibocsátóra és a kriptoeszköz-szolgáltatóra vonatkozó engedély visszavonásának, valamint a (6) bekezdésnek megfelelően bejelentett intézkedéseknek öt éven át szerepelniük kell a nyilvántartásban.

(8) Az esma szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a kriptoeszköz-alapdokumentumoknak a nyilvántartásban való, kriptoeszköz-típusok szerinti besorolásához szükséges adatok - beleértve a kibocsátók jogalany-azonosítóját is -, valamint az annak biztosításához szükséges gyakorlati intézkedések további meghatározása céljából, hogy ezek az adatok géppel olvashatók legyenek.

Az esma az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

110. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, nem megfelelő szervezetek nyilvántartása

(1) Az esma létrehozza azon szervezetek nem kimerítő nyilvántartását, amelyek az 59. vagy 61. cikket megsértve nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat.

(2) A nyilvántartás tartalmazza legalább a nem megfelelő szervezet kereskedelmi nevét vagy honlapját, valamint az információt benyújtó illetékes_hatóság nevét.

(3) A nyilvántartást az esma honlapján géppel olvasható formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik és rendszeresen frissítik, hogy az tartalmazza a körülményekben bekövetkezett esetleges változásokat és az esma tudomására hozott, a nyilvántartásban szereplő nem megfelelő szervezetekkel kapcsolatos információkat. A nyilvántartás központosított hozzáférést tesz lehetővé a tagállamok vagy harmadik országok illetékes_hatóságai, valamint az EBH által benyújtott információkhoz.

(4) Az esma a nyilvántartást naprakészen tartja az olyan ügyekkel kapcsolatos információkkal, amelyekben az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban saját kezdeményezésére megállapította e rendelet megsértését és amelyekben egy kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, nem megfelelő szervezetnek címzett, az említett cikk (6) bekezdése szerinti határozatot fogadott el, továbbá a harmadik országok illetékes felügyeleti hatóságai által benyújtott, olyan szervezetekre vonatkozó információkkal, amelyek a szükséges engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében említett esetekben az esma élhet a 94. cikk (1) bekezdésében említett, az illetékes_hatóságokra ruházott vonatkozó felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel a kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, nem megfelelő szervezetekkel szemben.

3. FEJEZET

Az illetékes_hatóságok közigazgatási szankciói és egyéb közigazgatási intézkedései

111. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1) A büntetőjogi szankciók és az illetékes_hatóságok 94. cikkben felsorolt felügyeleti és vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára a megfelelő közigazgatási szankciók kiszabásához és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához legalább az alábbi jogsértések esetére:

a)	a 4–14. cikk megsértése;

b)	a 16., 17., 19., 22., 23., 25., 27–41., 46. és a 47. cikk megsértése;

c)	a 48–51., 53., 54. és az 55. cikk megsértése;

d)	az 59., 60., 64., valamint a 65–83. cikk megsértése;

e)	a 88–92. cikk megsértése;

f)	a 94. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálattal, ellenőrzéssel vagy kérelemmel kapcsolatos együttműködés hiánya vagy az ezeknek való megfelelés elmulasztása.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat, amennyiben az első albekezdés a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti jogsértések 2024. június 30-ig már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak nemzeti jogukban. Amennyiben a tagállamok így határoznak, részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az esma-t és az EBH-t büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról 2024. június 30-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az EBH-t és az esma-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól is haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az esma-t és az EBH-t.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)	nyilvános közlemény, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét;

b)	határozat, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók, még akkor is, ha az meghaladja az e bekezdés d) pontjában a természetes személyekre, illetve a (3) bekezdésben a jogi személyekre vonatkozóan meghatározott maximális összeget;

d)	természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 700 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg.

(3) A jogi személyek által elkövetett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára közigazgatási bírságok kiszabásához, amelyek felső határa legalább:

a)	az (1) bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett jogsértések esetében 5 000 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg;

b)	az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 3 %-a;

c)	az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 5 %-a;

d)	az (1) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 12,5 %-a.

Amennyiben az első albekezdés a)–d) pontjában említett jogi személy olyan anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a rendelkezésre álló legutolsó, a legfelső szintű anyavállalat vezető_testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett közigazgatási szankciókon, egyéb közigazgatási intézkedéseken és közigazgatási bírságokon túlmenően a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára arra, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jogsértések elkövetésének esetén ideiglenes tilalmat rendeljenek el annak megakadályozása céljából, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely tagja vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármely más természetes személy kriptoeszköz-szolgáltatónálvezetői feladatokat láthasson el.

(5) Az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve legalább a következő közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)	nyilvános közlemény, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét;

b)	végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

c)	a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha azok meghatározhatók;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése;

e)	ideiglenes tilalom, amely megakadályozza, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely, a jogsértésért felelősnek tartott tagja, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy vezetői feladatokat láthasson el a kriptoeszköz-szolgáltatónál;

a 89., 90., 91. vagy 92. cikkel kapcsolatos jogsértés ismételt elkövetése esetén a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely, a jogsértésért felelősnek tartott tagja, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy legalább 10 évre szóló eltiltása attól, hogy vezetői feladatokat lásson el kriptoeszköz-szolgáltatónál;

g)	a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testülete bármely, a jogsértésért felelős tagjának, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személynek a saját számlára való kereskedéstől történő ideiglenes eltiltása;

h)	közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosa, amennyiben azok meghatározhatók, még akkor is, ha az meghaladja az alkalmazandó i) vagy j) pontban meghatározott maximális összeget;

természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 1 000 000 EUR a 88. cikk megsértése esetében, illetve 5 000 000 EUR a 89–92. cikk megsértése esetében, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg;

jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 2 500 000 EUR a 88. cikk megsértése esetében, illetve 15 000 000 EUR a 89–92. cikk megsértése esetében, vagy a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 2 %-a a 88. cikk megsértése esetében, illetve 15 %-a a 89–92. cikk megsértése esetében, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg.

Az első albekezdés j) pontjának alkalmazásában, amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a rendelkezésre álló legutolsó, a legfelső szintű anyavállalat vezető_testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(6) A tagállamok az illetékes_hatóságokat a (2)–(5) bekezdésben említetteken felüli hatáskörrel is felruházhatják, és az említett bekezdésekben foglaltakat meghaladó mértékű szankciókat is előírhatnak a jogsértésért felelős természetes és jogi személyek tekintetében egyaránt.

115. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések bejelentése az esma és az EBH részére

(1) Az illetékes_hatóság évente az esma és az EBH rendelkezésére bocsátja a 111. cikknek megfelelően kiszabott összes közigazgatási szankcióra és előírt egyéb közigazgatási intézkedésre vonatkozó összesített információkat. Az esma az említett információkat éves jelentésben teszi közzé.

Amennyiben a tagállamok a 111. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az abban említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítottak meg, illetékes_hatóságaik évente összesített és anonimizált adatokat küldenek az EBH-nak és az esma-nak az összes érintett, lefolytatott bűnügyi nyomozásra és kiszabott büntetőjogi szankcióra vonatkozóan. Az esma a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos adatokat éves jelentésben teszi közzé.

(2) Az illetékes_hatóság a közigazgatási szankciók, egyéb közigazgatási intézkedések vagy büntetőjogi szankciók nyilvános közzétételével egyidejűleg ezekről értesíti az esma-t.

(3) Az illetékes_hatóságok tájékoztatják az EBH-t és az esma-t minden elrendelt, de közzé nem tett közigazgatási szankcióról vagy egyéb közigazgatási intézkedésről, beleértve a kapcsolódó jogorvoslati eljárásokat és azok eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes_hatóságok megkapják a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat és jogerős ítéletet, és azokat benyújtják az EBH-nak és az esma-nak. Az esma kizárólag az illetékes_hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn a hozzá bejelentett szankciókról és közigazgatási intézkedésekről. Ezen adatbázishoz kizárólag az EBH, az esma és az illetékes_hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes_hatóságok által szolgáltatott információk alapján naprakészen kell tartani.

119. cikk

A jelentős eszközalapú_tokenek és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó kollégiumok

(1) Az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token 43., 44., 56. vagy 57. cikk alapján történő jelentőssé minősítéséről szóló határozatot követő 30 naptári napon belül az EBH a jelentős eszközalapú_token és a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója számára tanácsadó felügyeleti kollégiumot hoz létre – biztosítva annak igazgatását és elnökletét is –, amelynek célja, hogy elősegítse a felügyeleti feladatok végrehajtását, és az e rendelet szerinti felügyeleti tevékenységeket koordináló fórumként járjon el.

(2) Az (1) bekezdésben említett kollégium a következő tagokból áll:

az EBH;

az esma;

c)	annak a székhely_szerinti_tagállamnak az illetékes_hatóságai, amelyben a jelentős eszközalapú_token vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója letelepedett;

d)	a 37. cikk szerinti tartalékeszközök vagy a jelentős elektronikus pénz-tokenekért kapott pénz letétkezelését biztosító legfontosabb kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások illetékes_hatóságai;

e)	adott esetben azon legfontosabb kriptoeszköz-kereskedési platformok illetékes_hatóságai, amelyeken a jelentős eszközalapú_tokeneket vagy a jelentős elektronikus pénz-tokeneket bevezették;

f)	a jelentős elektronikus pénz-tokenekkel kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó legfontosabb pénzforgalmi szolgáltatók illetékes_hatóságai;

g)	adott esetben a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett feladatokat ellátó szervezetek illetékes_hatóságai;

h)	adott esetben a jelentős eszközalapú_tokenekkel, illetve jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggésben a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző legfontosabb kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes_hatóságai;

az EKB;

j)	amennyiben a jelentős eszközalapú_token kibocsátója olyan tagállamban telepedett le, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben a jelentős eszközalapú_token egy eurótól eltérő hivatalos_ pénznemhez van kötve, az említett tagállam központi bankja;

k)	amennyiben a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója olyan tagállamban telepedett le, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben a jelentős elektronikus pénz-token egy eurótól eltérő hivatalos_ pénznemhez van kötve, az említett tagállam központi bankja;

l)	azon tagállamok illetékes_hatóságai – kérésükre –, ahol az eszközalapú_tokent vagy az elektronikus pénz-tokent széles körben használják;

m)	azon harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai, amelyekkel az EBH a 126. cikknek megfelelően igazgatási megállapodásokat kötött.

(3) Az EBH felkérhet más hatóságokat is, hogy legyenek tagjai az (1) bekezdésben említett kollégiumnak, amennyiben az általuk felügyelt szervezetek relevánsak a kollégium munkája szempontjából.

(4) Valamely tagállam olyan illetékes_hatósága, amely nem tagja a kollégiumnak, az e rendelet szerinti felügyeleti feladatainak ellátása szempontjából releváns bármilyen információt kérhet a kollégiumtól.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében említett kollégium az illetékes_hatóságok e rendeletben meghatározott felelősségi köreinek sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:

a)	a 120. cikkben említett nem kötelező erejű vélemény elkészítése;

b)	az e rendelet szerinti információcsere;

c)	megállapodás a kollégium tagjai közötti önkéntes feladatmegosztásról.

Az e bekezdés első albekezdése alapján a kollégiumokra ruházott feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a kollégiumok (2) bekezdésben említett tagjai számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzájáruljanak a kollégiumi ülések napirendjének meghatározásához, különösen azáltal, hogy napirendi pontokat javasolnak az adott üléshez.

(6) Az (1) bekezdésben említett kollégium létrehozásának és működésének alapja az annak valamennyi tagja között létrejött írásbeli megállapodás.

Az első albekezdésben említett megállapodás meghatározza a kollégium működésének gyakorlati szabályait, így többek között a következőkre vonatkozó részletes szabályokat:

a)	a 120. cikk (3) bekezdésében említett szavazási eljárások;

b)	a kollégiumi ülések napirendjének meghatározására vonatkozó eljárások;

c)	a kollégium üléseinek gyakorisága;

d)	az a megfelelő minimális időtartam, amely a kollégium tagjainak rendelkezésére áll, hogy megvizsgálják a kapcsolódó dokumentációt;

e)	a kollégium tagjai közötti kommunikáció módja;

f)	több kollégium létrehozása minden egyes kriptoeszközre vagy kriptoeszköz-csoportra vonatkozóan.

A megállapodás meghatározhat bizonyos, az EBH-ra vagy a kollégium más tagjára ruházandó feladatokat is.

(7) Az EBH az egyes kollégiumok elnökeként:

a)	a kollégium többi tagjával folytatott konzultációt követően írásbeli szabályokat és eljárásokat állapít meg a kollégium működésére vonatkozóan;

b)	koordinálja a kollégium valamennyi tevékenységét;

c)	összehívja a kollégium üléseit és ellátja azok elnökletét, valamint teljeskörűen, előre tájékoztatja a kollégium tagjait a kollégium üléseinek szervezéséről, a megvitatásra váró főbb kérdésekről és a megtárgyalandó napirendi pontokról;

d)	tájékoztatja a kollégium tagjait a tervezett ülésekről annak érdekében, hogy a tagok kérelmezhessék az azokon való részvételt;

e)	a kollégium tagjait folyamatosan és kellő időben tájékoztatja az említett üléseken hozott döntésekről és az ülések eredményeiről.

(8) Annak érdekében, hogy a kollégiumok következetes és koherens módon működjenek, az EBH az esma-val és az EKB-vel együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)	azokat a feltételeket, amelyek alapján a (2) bekezdés d), e), f) és h) pontjában említett szervezetek a „legfontosabbnak” tekinthetők;

b)	azokat a feltételeket, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy az eszközalapú_tokeneket vagy elektronikus pénz-tokeneket széles körben használják a (2) bekezdés l) pontjában említettek szerint; továbbá

c)	a (6) bekezdésben említett gyakorlati szabályokra vonatkozó részleteket.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

130. cikk

Az EBH felügyeleti intézkedései

(1) Amennyiben az EBH megállapítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója elkövette az V. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, a következő egy vagy több intézkedést hozhatja:

a)	határozatot fogad el, amelyben kötelezi a jelentős eszközalapú_token kibocsátóját, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással;

b)	a 131. és 132. cikknek megfelelően pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogad el;

c)	határozatot fogad el, amelyben a jelentős eszközalapú_token kibocsátóját kiegészítő információk átadására kötelezi, amennyiben ez az eszközalapú_token birtokosainak, különösen a lakossági_birtokosoknak a védelme érdekében szükséges;

d)	határozatot fogad el, amelyben előírja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra függessze fel a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

e)	határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették, vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni;

határozatot fogad el, amelyben előírja a jelentős eszközalapú_tokent bevezető kriptoeszköz-kereskedési platformot üzemeltető kriptoeszköz-szolgáltató számára az ilyen kriptoeszköz kereskedésének felfüggesztését, esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

g)	határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős eszközalapú_tokennel való kereskedést valamely kriptoeszköz-kereskedési platformon, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették;

h)	határozatot fogad el, amelyben előírja a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának, hogy módosítsa marketingközleményeit, amennyiben megállapítja, hogy a marketingközlemények nem felelnek meg a 29. cikknek;

i)	határozatot fogad el, amelyben felfüggeszti vagy megtiltja a marketingközleményeket, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

határozatot fogad el, amelyben – a fogyasztók védelmének, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében – előírja a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy tegye közzé az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy kereskedésre bevezetett jelentős eszközalapú_token értékelésére;

k)	figyelmeztetést tesz közzé arra vonatkozóan, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeit;

l)	visszavonja a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának adott engedélyt;

m)	határozatot fogad el, amelyben előírja valamely természetes személy eltávolítását a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vezető_testületéből;

előírja a felügyelete alá tartozó jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy vezessen be minimum címletértéket az adott jelentős eszközalapú_token tekintetében, vagy korlátozza a kibocsátott jelentős eszközalapú_token mennyiségét a 23. cikk (4) bekezdésével és a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban.

(2) Amennyiben az EBH megállapítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója elkövette a VI. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, a következő egy vagy több intézkedést teheti:

a)	határozatot fogad el, amelyben kötelezi a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátóját, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással;

b)	a 131. és 132. cikknek megfelelően pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogad el;

c)	határozatot fogad el, amelyben a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátóját kiegészítő információk átadására kötelezi, amennyiben ez a jelentős elektronikus pénz-token birtokosainak, különösen a lakossági_birtokosoknak a védelme érdekében szükséges;

d)	határozatot fogad el, amelyben előírja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra függessze fel a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

e)	határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették, vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni;

határozatot fogad el, amelyben előírja a jelentős elektronikus pénz-tokeneket bevezető kriptoeszköz-kereskedési platformot üzemeltető érintett kriptoeszköz-szolgáltató számára az ilyen kriptoeszközök kereskedésének felfüggesztését, esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

g)	határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős elektronikus pénz-tokenekkel való kereskedést valamely kriptoeszköz-kereskedési platformon, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették;

határozatot fogad el, amelyben – a fogyasztók védelmének, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében – előírja a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója számára, hogy tegye közzé az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy kereskedésre bevezetett jelentős elektronikus pénz-token értékelésére;

i)	figyelmeztetést tesz közzé arra vonatkozóan, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeit;

előírja a felügyelete alá tartozó jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója számára, hogy vezessen be minimum címletértéket az adott jelentős elektronikus pénz-token tekintetében, vagy korlátozza a kibocsátott jelentős elektronikus pénz-token mennyiségét az 58. cikk (3) bekezdése alkalmazásának eredményeként.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor az EBH figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következőkre:

a)	a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b)	a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

c)	a jogsértés feltárt-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokat a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának eljárásaiban, szabályzataiban és kockázatkezelési intézkedéseiben;

d)	a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

e)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója felelősségének mértéke;

f)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

g)	a jogsértésnek a jelentős eszközalapú_tokenek vagy jelentős elektronikus pénz-tokenek birtokosainak érdekeire gyakorolt hatása;

h)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik személyeknek a jogsértés következtében okozott veszteség, amennyiben ezek meghatározhatók;

i)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója EBH-val való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

j)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által elkövetett korábbi jogsértések;

k)	a jogsértést követően a jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által az ilyen jogsértések megismétlődésének megakadályozása érdekében tett intézkedések.

(4) Az (1) bekezdés d)–g) és j) pontjában említett intézkedések bármelyikének meghozatala előtt az EBH tájékoztatja az esma-t és – amennyiben a jelentős eszközalapú_tokenek az eurót vagy valamely tagállamnak az eurótól eltérő hivatalos_ pénznemét használják referenciaként – az EKB-t, vagy az adott hivatalos_ pénznemet kibocsátó érintett tagállamnak a központi bankját.

(5) A (2) bekezdésben említett intézkedések bármelyikének meghozatalát megelőzően az EBH tájékoztatja a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának illetékes_hatóságát és a jelentős elektronikus pénz-tokenhez referenciaként használt hivatalos_ pénznemet kibocsátó tagállam központi bankját.

(6) Az EBH indokolatlan késedelem nélkül értesíti a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátóját vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátóját az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott intézkedésekről, és tájékoztatja ezekről az intézkedésekről az érintett illetékes_hatóságokat és a Bizottságot. Az EBH a határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi a határozatot a honlapján, kivéve, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást vagy aránytalan kárt okozna az érintett feleknek. Az ilyen közzététel nem tartalmazhat személyes_adatokat.

(7) A (6) bekezdésben említett közzététel tartalmazza a következőket:

a)	a jogsértésért felelős személy azon jogának megerősítése, hogy a Bíróság előtt jogorvoslattal élhet a határozat ellen;

b)	adott esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásának megerősítése és annak közlése, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya;

c)	annak közlése, hogy az EBH fellebbviteli tanácsa az 1093/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.

140. cikk

Jelentések e rendelet alkalmazásáról

(1) A Bizottság 2027. június 30-ig az EBH-val és az esma-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. 2025. június 30-ig időközi jelentést kell benyújtani, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentések az alábbiakat tartalmazzák:

a)	a kriptoeszköz-kibocsátások száma az Unióban, az illetékes_hatóságokhoz benyújtott vagy nekik megküldött kriptoeszköz-alapdokumentumok száma, a kibocsátott kriptoeszközök típusa és piaci tőkeértéke, és a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök száma;

b)	a kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos tapasztalatok leírása, beleértve az illetékes_hatóságok megközelítéseinek esetleges eltéréseit;

c)	annak értékelése, hogy szükség van-e az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok jóváhagyási eljárásának bevezetésére;

d)	az Unióban kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok számára vonatkozó becslés;

e)	amennyiben lehetséges, az Unión kívül kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok becsült száma, valamint az ezzel kapcsolatos adatok rendelkezésre állásának magyarázata;

az Unióban bejelentett, kriptoeszközökkel kapcsolatos csalásoknak, megtévesztéseknek, feltöréseknek, kriptoeszközök zsarolóvírus-támadásokhoz kapcsolódó kifizetésekhez való felhasználásainak, kibertámadásoknak, lopásoknak, illetve veszteségeknek a száma és értéke, a csalárd magatartás típusai, a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz és eszközalapú_tokenek kibocsátóihoz beérkezett panaszok száma, az illetékes_hatóságokhoz beérkezett panaszok száma és a kapott panaszok tárgya;

g)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, a tartalékeszközök nagysága és az eszközalapú_tokenekben teljesített kifizetések volumene;

h)	a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, a tartalékeszközök nagysága és a jelentős eszközalapú_tokenekben teljesített kifizetések volumene;

i)	az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, valamint azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez az elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, az 54. cikkel összhangban elhelyezett és befektett pénz összetétele és nagysága és az elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, és azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez a jelentős elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, valamint a jelentős elektronikus pénz-tokeneket kibocsátó elektronikus pénz- kibocsátó intézmények esetében a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalék nagysága, továbbá a jelentős elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

k)	a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók száma;

l)	a kriptoeszközök uniós piacainak működésére, többek között a piaci fejleményekre és tendenciákra vonatkozó értékelés, figyelembe véve a felügyeleti hatóságok tapasztalatait, az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók számát és átlagos piaci részesedésüket;

m)	a kriptoeszközök birtokosai és a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfelei, különösen a lakossági_birtokosok védelmi szintjének értékelése;

n)	a kriptoeszközökkel kapcsolatos csalárd marketingkommunikáció és a közösségimédia-hálózatokon keresztül történő megtévesztések vizsgálata;

o)	a kriptoeszköz- kibocsátókra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra alkalmazandó követelményeknek, valamint ezeknek a működési rezilienciára, a piac integritására, a pénzügyi stabilitásra, valamint azoknak az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok védelmére gyakorolt hatásának értékelése;

p)	a 81. cikk alkalmazásának és a 78., a 79. és a 80. cikkben szereplő megfelelőségi vizsgálatok bevezetési lehetőségének értékelése a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek, különösen a lakossági_birtokosoknak a jobb védelme érdekében;

annak vizsgálata, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartozó köre megfelelő-e, és szükség van-e az ebben a rendeletben szereplő fogalommeghatározások technikai elemeinek kiigazítására, valamint hogy szükség van-e további innovatív kriptoeszköz-formák e rendelet hatálya alá vonására;

annak vizsgálata, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó prudenciális követelmények megfelelőek-e, és hogy azokat össze kell-e hangolni a befektetési_vállalkozásokra az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (46) és az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (47) alapján alkalmazandó, indulótőkére és szavatolótőkére vonatkozó követelményekkel;

s)	az 43. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott, jelentős eszközalapú_tokenek és jelentős elektronikus pénz-tokenek besorolására szolgáló küszöbértékek megfelelőségének vizsgálata, valamint annak értékelése, hogy a küszöbértékeket rendszeresen értékelni kell-e;

t)	a decentralizált pénzügy fejlődésének értékelése a kriptoeszközök piacain, valamint a decentralizált kriptoeszköz-rendszerek megfelelő szabályozási kezelésének értékelése;

u)	annak értékelése, hogy megfelelőek-e azok a küszöbértékek, amelyek alapján a kriptoeszköz-szolgáltatókat a 85. cikk értelmében jelentősnek kell tekinteni, valamint annak értékelése, hogy a küszöbértékeket rendszeresen értékelni kell-e;

v)	annak értékelése, hogy létre kell-e hozni a harmadik országbeli kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre, eszközalapú_tokenek kibocsátóira vagy elektronikus pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó egyenértékűségi rendszert e rendelet keretében;

w)	annak értékelése, hogy a 4. és a 16. cikk szerinti mentességek megfelelőek-e;

x)	annak értékelése, hogy e rendelet milyen hatást gyakorol a kriptoeszközök belső piacának megfelelő működésére, ideértve a kis- és középvállalkozások forráshoz jutására és az új fizetési módok, ezen belül fizetési eszközök kifejlesztésére gyakorolt hatásokat is;

a kriptoeszközök piacán jellemző üzleti modellek és technológiák alakulásának leírása, különös tekintettel az új technológiák környezeti és éghajlati hatásaira, valamint a szakpolitikai lehetőségek és szükség esetén a kriptoeszközök piacain alkalmazott technológiák éghajlatra gyakorolt és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásainak enyhítése érdekében indokolt további intézkedések és különösen a kriptoeszköz-ügyletek validálására alkalmazott konszenzusos_mechanizmusok értékelése;

z)	annak értékelése, hogy szükség van-e az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok védelme, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó, e rendeletben meghatározott intézkedések módosítására;

aa)	a közigazgatási szankciók és más közigazgatási intézkedések alkalmazása;

ab)

az illetékes_hatóságok, az EBH, az esma, a központi bankok és más érintett hatóságok közötti együttműködés értékelése, többek között a felelősségi körük vagy feladataik közötti kölcsönhatás tekintetében, valamint az abból fakadó előnyök és hátrányok értékelése, hogy a tagállamok illetékes_hatóságai, valamint az EBH felelősek az e rendeletben előírt felügyelet ellátásáért;

ac)

az illetékes_hatóságok és az esma közötti együttműködés értékelése a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók felügyelete tekintetében, valamint az abból fakadó előnyök és hátrányok értékelése, hogy a tagállamok illetékes_hatóságai, valamint az esma felelősek a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók e rendeletben előírt felügyeletének ellátásáért;

ad)	az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóinak a rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei a kriptoeszköz-kibocsátásokból származó összeg százalékos arányában;

ae)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

af)	a kriptoeszköz-szolgáltatók e rendeletnek való megfelelésével kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

ag)	az illetékes_hatóságok és az EBH által az e rendelet megsértéséért kiszabott közigazgatási bírságok és büntetőjogi szankciók száma és összege.

(3) Adott esetben az e cikk (1) bekezdésében említett jelentések nyomon követik a 141. és a 142. cikkben említett jelentésekben tárgyalt témákat is.

141. cikk

Az esma éves jelentése a piaci fejleményekről

Az esma 2025. december 31-ig és azt követően minden évben az EBH-val szoros együttműködésben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és a kriptoeszközök piacainak alakulásáról. A jelentést nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

A jelentés a következőket tartalmazza:

a)	a kriptoeszköz-kibocsátások száma az Unióban, az illetékes_hatóságokhoz benyújtott vagy nekik megküldöttt kriptoeszköz-alapdokumentumok száma, a kibocsátott kriptoeszközök típusa és piaci tőkeértéke, és a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök száma;

b)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalékok nagysága és az eszközalapú_tokenekben teljesített ügyletek volumene;

c)	a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalékok nagysága és a jelentős eszközalapú_tokenekben teljesített ügyletek volumene;

d)	az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, valamint azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez az elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, az 54. cikkel összhangban elhelyezett és befektett pénz összetétele és nagysága, és az elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, és azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez a jelentős elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, valamint a jelentős elektronikus pénz-tokeneket kibocsátó elektronikus pénz- kibocsátó intézmények esetében a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalékok nagysága, továbbá a jelentős elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

f)	a kriptoeszköz-szolgáltatók és a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók száma;

g)	az Unióban kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok számára vonatkozó becslés;

h)	amennyiben lehetséges, az Unión kívül kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok becsült száma, valamint az ezzel kapcsolatos adatok rendelkezésre állásának magyarázata;

az uniós lakosoknak kriptoeszközökben szolgáltatásokat nyújtó nem engedélyezett tőzsdék földrajzi elhelyezkedésének, valamint ügyfélismereti szintjének és ügyfél-átvilágítási eljárásainak a feltérképezése, ideértve az egyértelmű székhely nélküli tőzsdék számát, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok alkalmazásában a magas kockázatú harmadik országok listáján szereplő, vagy az adózási szempontból nem együttműködő joghatóságok listáján szereplő joghatóságokban található tőzsdék számát, a megfelelő ügyfélismereti eljárásoknak való megfelelés szintje szerint osztályozva őket;

j)	azon kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek aránya, amelyek kriptoeszköz-szolgáltatón vagy nem engedélyezett szolgáltatón vagy peer-to-peer kapcsolaton keresztül történnek, valamint az ügyletek volumene;

l)	a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz, a kibocsátókhoz és az illetékes_hatóságokhoz a kriptoeszköz-alapdokumentumokban vagy a marketingkommunikációban szereplő hamis és félrevezető információkkal kapcsolatban – többek között a közösségimédia-platformokon keresztül – beérkezett panaszok száma;

a bevált gyakorlatokon és az érintett nemzetközi szervezetek jelentésein alapuló lehetséges megközelítések és lehetőségek e rendelet megkerülése kockázatának csökkentésére, többek között a harmadik országbeli szereplők által az Unióban engedély nélkül nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások tekintetében.

Az illetékes_hatóságok az esma rendelkezésére bocsátják a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat. A jelentés elkészítéséhez az esma információkat kérhet a bűnüldöző szervektől.

142. cikk

Jelentés a kriptoeszközökkel kapcsolatos legújabb fejleményekről

(1) A Bizottság 2024. december 30-ig az EBH-val és az esma-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kriptoeszközökkel kapcsolatos legújabb fejleményekről, különösen az e rendeletben nem szabályozott területekre vonatkozóan, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a decentralizált pénzügy fejlődésének értékelése a kriptoeszközök piacain, valamint a kibocsátó vagy kriptoeszköz-szolgáltató nélküli decentralizált kriptoeszköz-rendszerek megfelelő szabályozási kezelésének értékelése, beleértve a decentralizált pénzügy szabályozása szükségességének és megvalósíthatóságának értékelését is;

b)	annak értékelése, hogy szükséges-e és megvalósítható-e a kriptoeszközökben történő hitelezés és kölcsönnyújtás szabályozása;

c)	az elektronikus pénz-tokenek átruházásához kapcsolódó szolgáltatások kezelésének értékelése, amennyiben az (EU) 2015/2366 irányelv felülvizsgálata nem foglalkozik ezzel a kérdéssel;

az egyedi és nem helyettesíthető kriptoeszközök piacai fejlődésének és az ilyen kriptoeszközök megfelelő szabályozási kezelésének értékelése, beleértve az egyedi és nem helyettesíthető kriptoeszközök ajánlattevői, valamint az ilyen kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatók szabályozása szükségességének és megvalósíthatóságának értékelését.

143. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) A 4–15. cikk nem alkalmazandó a 2024. december 30. előtt lezárult, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételekre.

(2) A II. címtől eltérve az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő, 2024. december 30. előtt bevezetett kriptoeszközök tekintetében csak a következő követelmények alkalmazandók:

a)	A 7. és 9. cikket a 2024. december 30. után közzétett marketingközleményekre kell alkalmazni;

b)	a kereskedési platformok üzemeltetői 2027. december 31-ig biztosítják, hogy az e rendeletben előírt esetekben a 6., 8. és 9. cikkel összhangban készítsenek, küldjenek be és tegyenek közzé kriptoeszköz-alapdokumentumot, valamint a 12. cikkel összhangban frissítsék azt.

(3) Azok a kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek az alkalmazandó joggal összhangban nyújtottak szolgáltatást 2024. december 30. előtt, továbbra is folytathatják tevékenységüket 2026. július 1-ig vagy addig, amíg meg nem kapják az 63. cikk szerinti engedélyt, illetve amíg az említett engedély iránti kérelmüket elutasítják, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az első albekezdésben a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó átmeneti rendszert, vagy lerövidítik annak időtartamát, amennyiben úgy tekintik, hogy a 2024. december 30. előtt alkalmazandó nemzeti szabályozási keretük kevésbé szigorú, mint e rendelet.

A tagállamok 2024. június 30-ig értesítik a Bizottságot és az esma-t arról, hogy éltek-e a második albekezdésben meghatározott lehetőséggel, valamint az átmeneti rendszer időtartamáról.

(4) Az eszközalapú_tokenek hitelintézeteken kívüli azon kibocsátói, amelyek az alkalmazandó joggal összhangban 2024. június 30. előtt eszközalapú_tokeneket bocsátottak ki, a 21. cikk szerinti engedélyük megadásáig továbbra is folytathatják e tevékenységüket, feltéve, hogy 2024. július 30. előtt engedélyért folyamodtak.

(5) Azok a hitelintézetek, amelyek 2024. június 30. előtt az alkalmazandó joggal összhangban eszközalapú_tokeneket bocsátottak ki, a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásáig, illetve addig, amíg a kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyása a 17. cikk szerint elutasításra kerül folytathatják e tevékenységüket, feltéve, hogy az említett cikk (1) bekezdése szerint 2024. július 30. előtt értesítik illetékes_hatóságukat.

(6) A 62. és 63. cikktől eltérve a tagállamok egyszerűsített eljárást alkalmazhatnak azon engedélykérelmekre, amelyeket 2024. december 30. és 2026. július 1. között olyan szervezetek nyújtottak be, amelyek 2024. december 30-án a nemzeti jog alapján kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkeztek. Az illetékes_hatóságok – mielőtt az ilyen egyszerűsített eljárások alapján megadnák az engedélyt – biztosítják az V. cím 2. és 3. fejezetében foglaltak teljesülését.

(7) Az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti feladatait a 43. cikk (11) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjától kezdve gyakorolja.

148. cikk

A 2013/36/EU irányelv és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításainak átültetése

(1) A tagállamok 2024. december 30-ig elfogadják és kihirdetik azoknak a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogya 146. és a 147. cikknek megfeleljenek.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal, az EBH-val és az esma-val nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket a 116. cikk által szabályozott területen fogadnak el.

whereas

Seguiamo le blockchain dal 2017. Disponibili per formazione e affiancamento agli avvocati. Sul podcast QUI disponibili le novità in materia