Regolamento art MICAR sulle crypto testo multilingue 2023/1114 HU

(1) Ez a rendelet azokra a természetes és jogi személyekre, valamint egyes egyéb vállalkozásokra alkalmazandó, akik vagy amelyek kriptoeszközök kibocsátásában, azokra vonatkozó nyilvános_ajánlattételben és kereskedésbe történő bevezetésükben vesznek részt, vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)	azon személyekre, akik kizárólag anyavállalataiknak, saját leányvállalataiknak vagy anyavállalatuk más leányvállalatainak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat;

b)	a fizetésképtelenségi eljárás során eljáró felszámolóra vagy vagyonfelügyelőre, kivéve a 47. cikk alkalmazásában;

c)	az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, amennyiben monetáris hatósági minőségben járnak el, illetve az egyéb tagállami hatóságokra;

d)	az Európai Beruházási Bankra és leányvállalataira;

e)	az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és az Európai Stabilitási Mechanizmusra;

f)	nemzetközi közjogi szervezetekre.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a kriptoeszközökre, amelyek egyediek és nem helyettesíthetők más kriptoeszközökkel.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következők közül egynek vagy többnek minősülő kriptoeszközökre:

a)	pénzügyi eszközök;

b)	betétek, beleértve a strukturált betéteket is;

c)	pénz, kivéve, ha elektronikus pénz-tokennek minősül;

d)	értékpapírosítási pozíciók az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítással összefüggésben;

e)	olyan nem-életbiztosítási vagy életbiztosítási termékek, amelyek a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi (27) irányelv I. és II. mellékletében felsorolt biztosítási ágazatokba tartoznak, vagy az említett irányelvben szereplő viszontbiztosítási és visszaengedményezési szerződések;

f)	olyan nyugdíjtermékek, amelyek a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos juttatásokra feljogosító termékként elismert termékek;

g)	az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) vagy a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó hivatalosan elismert foglalkoztatóinyugdíj-rendszerek;

h)	olyan egyéni nyugdíjtermékek, amelyeknél a nemzeti jog alapján a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíj termék vagy annak szolgáltatója tekintetében;

i)	az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott páneurópai egyéni nyugdíjtermék;

j)	a 883/2004/EK rendelet (30) és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) hatálya alá tartozó szociális biztonsági rendszerek.

(5) Az ESMA 2024. december 30-ig az e cikk (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki a kriptoeszközök pénzügyi eszköznek való minősítésének feltételeiről és kritériumairól.

(6) Ez a rendelet nem érinti az 1024/2013/EU rendeletet.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

1.	„ megosztott_főkönyvi_technológia” vagy „DLT”: a megosztott_főkönyvek működését és használatát lehetővé tevő technológia;

2.	„ megosztott_főkönyv”: az ügyletek nyilvántartását tartalmazó, a DLT-hálózati_csomópontok adott körében konszenzusos_mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált adattár;

3.	„ konszenzusos_mechanizmus”: olyan szabályok és eljárások, amelyek révén a DLT-hálózati_csomópontok között megállapodás születik arról, hogy valamely ügyletet validálnak;

4.	„ DLT-hálózati_csomópont”: egy hálózat részét képező eszköz vagy folyamat, amely valamely megosztott_főkönyvön belül található valamennyi ügylet nyilvántartásának teljes vagy részleges másolatát tartalmazza;

5.	„ kriptoeszköz”: érték vagy jog digitális megtestesítője, amely megosztott_főkönyvi_technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható;

6.	„ eszközalapú_token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amely nem elektronikus pénz-token, és amely stabil érték fenntartására törekszik azáltal, hogy másik értékhez vagy joghoz, vagy ezek kombinációjához van kötve, beleértve egy vagy több hivatalos_ pénznemet is;

7.	„ elektronikus pénz-token” vagy „e- pénz-token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amely stabil érték fenntartására hivatott azáltal, hogy egy hivatalos_ pénznem értékéhez van kötve;

8.	„ hivatalos_ pénznem”: egy ország központi bank vagy más monetáris hatóság által kibocsátott hivatalos_ pénzneme;

9.	„ felhasználói_token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amelynek rendeltetése kizárólag a kibocsátója által nyújtott áruhoz vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása;

10.	„ kibocsátó”: természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely kriptoeszközöket bocsát ki;

11.	„kérelmező kibocsátó”: olyan eszközalapú_token- vagy elektronikus pénz-token kibocsátó, aki, illetve amely az említett tokenek nyilvános_ajánlattételének vagy kereskedésbe történő bevezetésének engedélyezésését kérelmezi;

12.

„ nyilvános_ajánlattétel”: személyeknek szóló, bármilyen formában és bármilyen eszközzel tett közlés, amely elegendő információt ad az ajánlattétel feltételeiről és a felajánlott kriptoeszközökről ahhoz, hogy lehetővé tegye a leendő birtokosok számára az adott kriptoeszközök megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát;

13.	„ ajánlattevő”: természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, vagy a kibocsátó, aki vagy amely nyilvános_ajánlattétel keretében kriptoeszközöket kínál;

14.	„ pénz”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában meghatározott pénz;

15.	„ kriptoeszköz-szolgáltató”: olyan jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében szakmai alapon egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt ügyfelek részére, és aki vagy amely az 59. cikkel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújthat;

16.

„ kriptoeszköz-szolgáltatás”: a következő szolgáltatások és tevékenységek bármely kriptoeszközhöz kapcsolódóan:

a)	kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;

b)	kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;

c)	kriptoeszközök átváltása pénzre;

d)	kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;

e)	kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása;

f)	kriptoeszközök elhelyezése;

g)	kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;

h)	kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás;

i)	kriptoeszközök portfóliókezelése;

j)	kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;

17.	„ kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása”: kriptoeszközök vagy az ilyen kriptoeszközökhöz való hozzáférés – adott esetben privát kriptográfiai kulcs formáját öltő – eszközének ügyfelek nevében történő letéti őrzése vagy ellenőrzése;

18.

„ kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése”: egy vagy több olyan multilaterális rendszer irányítása, amely – a rendszeren belül és annak szabályaival összhangban – összehozza több harmadik fél kriptoeszköz-vételi és -eladási szándékát vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez, kriptoeszközök pénzre vagy kriptoeszközök más kriptoeszközre történő átváltásával;

19.	„ kriptoeszközök átváltása pénzre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel pénz ellenében, saját tőke felhasználásával;

20.	„ kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel más kriptoeszközök ellenében, saját tőke felhasználásával;

21.

„ kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása”: egy vagy több kriptoeszköz ügyfelek nevében történő vételére vagy eladására, illetve egy vagy több kriptoeszköz ügyfelek nevében történő jegyzésére vonatkozó megállapodások megkötése, beleértve a kriptoeszközöknek a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés pillanatában történő értékesítésére vonatkozó szerződések megkötését;

22.	„ kriptoeszközök elhelyezése”: kriptoeszközök vevők részére történő forgalmazása az ajánlattevő vagy az ajánlattevővel kapcsolatban álló személy nevében vagy javára;

23.

„ kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása”: egy vagy több kriptoeszköz vételére vagy eladására, vagy egy vagy több kriptoeszköz jegyzésére vonatkozó megbízás fogadása valamely személytől, továbbá e megbízás végrehajtás céljából harmadik félnek történő továbbítása;

24.

„ kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás”: kriptoeszközökkel kapcsolatos egy vagy több ügyletre, vagy a kriptoeszköz-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó, személyre szabott ajánlások adásának felkínálása, ajánlások adása vagy beleegyezés ajánlások adásába ügyfél részére, az ügyfél kérésére vagy a tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató kezdeményezésére;

25.	„ kriptoeszközök portfóliókezelése”: ügyfelek által adott megbízásoknak megfelelően portfólió kezelése ügyfelenkénti mérlegelés alapján, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak egy vagy több kriptoeszközt;

26.	„ kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása”: kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásoknak az egyik megosztott_főkönyvi címről vagy számláról a másikra, természetes vagy jogi személy nevében történő nyújtása;

27.

„ vezető_testület”: valamely kibocsátó, ajánlattevő vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy kriptoeszköz-szolgáltató testülete vagy testületei, amely, illetve amelyek a nemzeti joggal összhangban van(nak) kinevezve, amely, illetve amelyek jogosult(ak) a szervezet stratégiájának, céljainak és általános irányításának a meghatározására, továbbá amely, illetve amelyek felügyeli(k) és ellenőrzi(k) a vezetői döntéshozatalt a szervezetnél, és amely magában foglalja, illetve amelyek magukban foglalják azokat a személyeket, akik a szervezet üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják;

28.	„ hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott és a 2013/36/EU irányelv alapján engedélyzett hitelintézet;

29.	„ befektetési_vállalkozás”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott és a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési_vállalkozás;

30.	„ minősített_befektetők”: a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának 1–4. pontjában felsorolt személyek vagy szervezetek;

31.	„ szoros_kapcsolat”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott szoros_kapcsolat;

32.	„ eszköztartalék”: azon tartalékeszközök kosara, amelyek biztosítják a kibocsátóval szembeni követelést;

33.

„ székhely_szerinti_tagállam”:

a)	ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőjének vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személynek a bejegyzett székhelye az Unióban van, az a tagállam, amelyben az említett ajánlattevő vagy személy bejegyzett székhelye található;

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőjének vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személynek nincs az Unióban bejegyzett székhelye, de egy vagy több fióktelepe az Unióban van, az ajánlattevő vagy a személy által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben az ajánlattevő vagy a személy fióktelepekkel rendelkezik;

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevője vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személy harmadik országban letelepedett és nincs fióktelepe az Unióban, az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy választása szerint vagy az a tagállam, amelyben a kriptoeszközökre vonatkozó első nyilvános_ajánlattételt tervezik, vagy az a tagállam, amelyben az említett kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetése iránti első kérelmet benyújtják;

d)	eszközalapútoken- kibocsátó esetében az a tagállam, amelyben az eszközalapútoken- kibocsátó bejegyzett székhelye található;

e)	elektronikus pénz-tokenek kibocsátói esetében azok a tagállamok, amelyekben az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóját a 2013/36/EU irányelv szerinti hitelintézetként, vagy a 2009/110/EK irányelv szerinti elektronikus pénz- kibocsátó intézményként engedélyezték;

f)	kriptoeszköz-szolgáltatók esetében az a tagállam, amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató bejegyzett székhelye található;

34.

„ fogadó_tagállam”: az a tagállam, amelyben az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt tesz közzé vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmez, vagy amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt, amennyiben az eltér a székhely_szerinti_tagállamtól;

35.

„ illetékes_hatóság”:

az egyes tagállamok által az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevői vagy az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, az eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók tekintetében a 93. cikkel összhangban kijelölt egy vagy több hatóság;

b)	az egyes tagállamok által a 2009/110/EK irányelv alkalmazásában az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói tekintetében kijelölt egy vagy több hatóság;

36.

„ befolyásoló_részesedés”: eszközalapútoken- kibocsátóban vagy kriptoeszköz-szolgáltatóban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely vagy a tőke, vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon eszközalapútoken- kibocsátó vagy kriptoeszköz-szolgáltató irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

37.	„ lakossági_birtokos”: olyan természetes személy, aki olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, üzleti tevékenysége, szakmája vagy foglalkozása körén;

38.

„ online_interfész”: valamely ajánlattevő vagy kriptoeszköz-szolgáltató által vagy nevében működtetett szoftver, beleértve a honlapot, a honlap egy részét vagy egy alkalmazást, amely arra szolgál, hogy a kriptoeszköz-birtokosoknak hozzáférést biztosítson a kriptoeszközeikhez és az ügyfeleknek hozzáférést biztosítson a kriptoeszköz-szolgáltatásokhoz;

39.	„ ügyfél”: bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt;

40.	„ saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontjában meghatározott, saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás;

41.	„ pénzforgalmi szolgáltatások”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások;

42.	„ pénzforgalmi szolgáltató”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató;

43.	„elektronikus pénz- kibocsátó intézmény”: a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikus pénz- kibocsátó intézmény;

44.	„elektronikus pénz”: a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz;

45.	„ személyes_adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes_adat;

46.	„ pénzforgalmi intézmény”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 4. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmény;

47.	„ ÁÉKBV_alapkezelő_társaság”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság;

48.	„ alternatívbefektetésialap-kezelő”: a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) 4. cikke (1) bekezdésének b) alpontjában meghatározott ABAK;

49.	„ pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

50.	„ betét”: a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott betét;

51.	„strukturált betét”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott strukturált betét.

(2) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendeletnek az e cikk (1) bekezdésében megállapított fogalommeghatározások technikai elemeinek további meghatározása, és e fogalommeghatározásoknak a piaci folyamatokhoz és a technológiai fejlődéshez való hozzáigazítása révén történő kiegészítésére vonatkozóan.

II. CÍM

ESZKÖZALAPÚ TOKENEKTŐL VAGY ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEKTŐL ELTÉRŐ KRIPTOESZKÖZÖK

4. cikk

Az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel

(1) Az Unión belül senki nem kínálhat eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközt nyilvános_ajánlattétel keretében, kivéve, ha az adott személy:

a)	jogi személy;

b)	a 6. cikknek megfelelően az említett kriptoeszköz tekintetében kriptoeszköz-alapdokumentumot állított össze;

c)	a 8. cikknek megfelelően megküldte a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

d)	a 9. cikknek megfelelően közzétette a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

e)	a 7. cikknek megfelelően - amennyiben készült ilyen - az említett kriptoeszköz tekintetében marketingközleményeket állított össze;

f)	a 9. cikknek megfelelően - amennyiben készült ilyen - az említett kriptoeszköz tekintetében marketingközleményeket tett közzé;

g)	megfelel a 14. cikkben az ajánlattevőkre megállapított követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés b), c), d) és f) pontja nem alkalmazandó az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó alábbi nyilvános_ajánlattételekre:

a)	az ajánlattétel tagállamonként 150-nél kevesebb természetes vagy jogi személyre irányul, mely személyek saját számlára járnak el;

b)	egy, az ajánlattétel kezdetétől számított 12 hónapos időszak során az Unióban nyilvános_ajánlattétel keretében kínált kriptoeszköz teljes ellenértéke nem haladja meg az 1 000 000 EUR-t, vagy a más hivatalos_ pénznemben vagy kriptoeszközben számított, ezzel egyenértékű összeget;

c)	a kriptoeszközre vonatkozó ajánlattétel kizárólag minősített_befektetőknek szól és a kriptoeszközt csak ilyen minősített_befektetők birtokolhatják.

(3) Ez a cím nem alkalmazandó az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételekre, amennyiben a következők bármelyike teljesül:

a)	a kriptoeszközt ingyenesen ajánlják fel;

b)	a kriptoeszköz automatikusan jön létre a megosztott_főkönyv fenntartásáért vagy az ügyletek validálásáért járó jutalomként;

c)	az ajánlattétel egy már létező vagy működő áruhoz vagy szolgáltatáshoz hozzáférést biztosító felhasználói_tokenre vonatkozik;

d)	a kriptoeszköz birtokosa kizárólag arra jogosult, hogy a kriptoeszközök árukra és szolgáltatásokra váltsa be egy olyan kereskedőkből álló, korlátozott hálózaton belül, amelyek szerződéses megállapodásokat kötöttek az ajánlattevővel.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a kriptoeszköz nem tekinthető ingyenesen felajánlottnak, ha a vevőknek az említett kriptoeszközért cserébe meg kell adniuk személyes_adataikat, vagy vállalniuk kell azok megadását az ajánlattevő részére, vagy ha a kriptoeszköz ajánlattevője e kriptoeszköz leendő birtokosaitól díjakat, jutalékokat, vagy pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatásokat vesz át.

Amennyiben az első albekezdés d) pontjában említett körülmények fennállása esetén a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel teljes ellenértéke az Unióban az eredeti nyilvános_ajánlattétel kezdetétől számított minden egyes 12 hónapos időszakban meghaladja az 1 000 000 EUR-t, az ajánlattevő értesítést küld az illetékes_hatóságnak, amely tartalmazza az ajánlat leírását és kifejti, hogy az ajánlat az első albekezdés d) pontja értelmében miért mentesül e cím alól.

A harmadik albekezdésben említett értesítés alapján az illetékes_hatóság kellően indokolt határozatot hoz, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tevékenység nem felel meg az első albekezdés d) pontja szerinti, a korlátozott hálózatokra vonatkozó mentességnek, és erről tájékoztatja az ajánlattevőt.

(4) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt mentességek nem alkalmazandók, ha az ajánlattevő vagy az ajánlattevő nevében eljáró más személy bármilyen formában jelzi azon szándékát, hogy egy eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kívánja kérni.

(5) Az 59. cikk szerinti kriptoeszköz-szolgáltatói engedély nem szükséges kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása esetén, és az olyan kriptoeszközökhöz kapcsolódó kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások nyújtásához, amelyek nyilvános_ajánlattétele e cikk (3) bekezdése értelmében kivételt képez, kivéve, ha:

a)	ugyanarra a kriptoeszközre vonatkozóan létezik egy másik nyilvános_ajánlattétel, és az az ajánlat nem részesül mentességben; vagy

b)	ha az ajánlott kriptoeszközt kereskedési platformra van bevezetve.

(6) Ha az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel olyan, árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító felhasználói_tokent érint, amely még nem létezik vagy nem működik, a kriptoeszköz-alapdokumentumban leírt nyilvános_ajánlattétel időtartama nem haladhatja meg a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételétől számított 12 hónapot.

(7) Az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó későbbi nyilvános_ajánlattételt az (1) bekezdésben foglalt követelmények hatálya alá tartozó, külön nyilvános_ajánlattételnek kell tekinteni, a (2) vagy (3) bekezdés későbbi nyilvános_ajánlattételre való esetleges alkalmazásának sérelme nélkül.

Az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó későbbi nyilvános_ajánlattételhez nem szükséges további kriptoeszköz-alapdokumentum, amennyiben kriptoeszköz-alapdokumentumot tettek közzé a 9. és 12. cikkel összhangban, és az alapdokumentum elkészítéséért felelős személy írásban hozzájárul annak használatához.

(8) Amennyiben az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel mentesül a kriptoeszköz-alapdokumentum (2) vagy (3) bekezdés szerinti közzétételére vonatkozó kötelezettség alól, azonban önkéntes alapon készül alapdokumentum, ez a cím alkalmazandó.

5. cikk

Az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetése

(1) Az Unión belül senki nem kérelmezheti eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését, kivéve, ha az adott személy:

a)	jogi személy;

b)	a 6. cikknek megfelelően az említett kriptoeszköz tekintetében kriptoeszköz-alapdokumentumot állított össze;

c)	a 8. cikknek megfelelően megküldte a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

d)	a 9. cikknek megfelelően közzétette a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

e)	a 7. cikknek megfelelően - amennyiben készült ilyen - az említett kriptoeszköz tekintetében marketingközleményeket állított össze;

f)	a 9. cikknek megfelelően - amennyiben készült ilyen - az említett kriptoeszköz tekintetében marketingközleményeket tett közzé;

g)	megfelel a 14. cikkben meghatározott, a kereskedésbe történő bevezetést kérő személyekre vonatkozó követelményeknek.

(2) Ha a kriptoeszközt a kereskedési platform üzemeltetőjének kezdeményezésére vezetik be kereskedésbe, és az e rendeletben előírt esetekben nem tettek közzé a 9. cikknek megfelelően kriptoeszköz-alapdokumentumot, az adott kriptoeszköz-kereskedési platform üzemeltetőjének kell megfelelnie az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy és a kereskedési platform üzemeltetője írásban megállapodhat abban, hogy a kereskedési platform üzemeltetőjének kell teljesítenie az (1) bekezdés b)–g) pontjában említett követelmények összességét vagy egy részét.

Az e bekezdés első albekezdésében említett írásos megállapodásban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a kereskedésbe történő bevezetést kérő személy köteles a kereskedési platform üzemeltetője számára minden olyan információt megadni, amely lehetővé teszi az említett üzemeltető számára, hogy adott esetben megfeleljen az (1) bekezdés b)–g) pontjában említett követelményeknek.

(4) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja nem alkalmazandó, ha:

a)	a kriptoeszközt az Unióban már bevezették egy másik kriptoeszköz-kereskedési platformra; és

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentumot a 6. cikknek megfelelően állítják össze és a 12. cikknek megfelelően aktualizálják, és az alapdokumentum elkészítéséért felelős személy írásban hozzájárul annak használatához.

6. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentum tartalma és formája

(1) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az I. mellékletben részletesebben meghatározott, következő információk mindegyikét:

a)	információk az ajánlattevőről vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyről;

b)	információk a kibocsátóról, ha az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől;

c)	a kereskedési platform üzemeltetőjére vonatkozó információk, amennyiben az készíti el a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

d)	információk a kriptoeszköz-projektről;

e)	a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

f)	információk a kriptoeszközről;

g)	információk a kriptoeszközhöz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről;

h)	információk a mögöttes technológiáról;

i)	információk a kockázatokról;

j)	a kriptoeszköz kibocsátásához használt konszenzusos_mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

Azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett személyek készítette el, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az azt elkészítő személy személyazonosságát, valamint annak okát, hogy miért az adott személy készítette azt.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, továbbá tömör és közérthető formában kell elkészíteni.

(3) A kriptoeszköz-alapdokumentum az első oldalon a következő egyértelmű és jól látható nyilatkozatot tartalmazza:

„Ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot az Európai Unió egyetlen tagállamának illetékes_hatósága sem hagyta jóvá”. A kriptoeszköz ajánlattevője kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmáért”.

Amennyiben a kriptoeszköz-alapdokumentumot a kereskedésbe történő bevezetést kérő személy vagy egy kereskedési platform üzemeltetője készíti, az első albekezdésben említett nyilatkozatnak az „ ajánlattevő” helyett a „kereskedésbe történő bevezetést kérő személyre” vagy „a kereskedési platform üzemeltetőjére” való hivatkozást kell tartalmaznia.

(4) A kriptoeszköz-alapdokumentum az (5) bekezdésben említett nyilatkozaton kívül nem tartalmazhat a kriptoeszköz jövőbeli értékére vonatkozóan semmilyen állítást.

(5) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy:

a)	a kriptoeszköz részben vagy egészben elveszítheti értékét;

b)	előfordulhat, hogy a kriptoeszköz nem mindig átruházható;

c)	előfordulhat, hogy a kriptoeszköz nem likvid;

d)	ha a nyilvános_ajánlattétel felhasználói_tokent érint, előfordulhat, hogy a felhasználói_token nem váltható be a kriptoeszköz-alapdokumentumban ígért árura vagy szolgáltatásra, különösen a kriptoeszköz-projekt meghiúsulása vagy megszüntetése esetén;

e)	a kriptoeszköz nem tartozik a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (35) szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

f)	a kriptoeszköz nem tartozik a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek hatálya alá.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz ajánlattevője, a kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak, amelyet a (3) bekezdésben említett nyilatkozat után kell beilleszteni, meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy az vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(7) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, a (6) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésre vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett kriptoeszköz tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen a kriptoeszköz leendő birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)	azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)	a leendő birtokosnak a kriptoeszköz megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)	a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

(8) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell megküldésének időpontját és egy tartalomjegyzéket.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha a kriptoeszközt a székhely_szerinti_tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is összeállítják.

(10) A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(11) Az ESMA az EBH-val együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (10) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

(12) Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés első albekezdésének j) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos_mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA naprakésszé teszi a szabályozástechnikai standardokat a szabályozási és technológiai fejlemények fényében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

11. cikk

Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek a jogai

(1) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 9. cikkel összhangban történő közzétételét követően, és adott esetben a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum 12. cikkel összhangban történő közzétételét követően az ajánlattevők az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközöket kínálhatnak az Unió egészében, és az ilyen kriptoeszközöket az Unióban bevezethetik kriptoeszköz-kereskedési platformra.

(2) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök olyan ajánlattevőire és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező olyan személyekre, akik a 9. cikkel összhangban kriptoeszköz-alapdokumentumot, és adott esetben a 12. cikkel összhangban módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot tettek közzé, nem alkalmazandó további tájékoztatási követelmény az említett kriptoeszközre vonatkozó, nyilvános_ajánlattétellel, illetve e kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetésével kapcsolatban.

12. cikk

A közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumok és marketingközlemények módosítása

(1) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek, az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek, vagy a kereskedési platformok üzemeltetőinek módosítaniuk kell közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumaikat és adott esetben közzétett marketingközleményeiket minden olyan esetben, amikor olyan jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság merül fel, amely befolyásolhatja a kriptoeszközök értékelését. Ez a követelmény a nyilvános_ajánlattétel időtartama alatt vagy azon időtartam alatt alkalmazandó, amíg a kriptoeszköz kereskedésbe van bevezetve.

(2) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevői, az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, vagy a kereskedési platformok üzemeltetői a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumukat, és adott esetben módosított marketingközleményeiket ezek közzétételének tervezett napjával és a módosítás indokolásával együtt a közzététel előtt legalább 7 munkanappal megküldik a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának.

(3) A közzététel napján – vagy korábban, ha az illetékes_hatóság előírja – az ajánlattevőnek, a kereskedésbe történő bevezetést kérő személynek, vagy a kereskedési platform üzemeltetőjének haladéktalanul tájékoztatniuk kell honlapjukon a nyilvánosságot arról, hogy a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot megküldték a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának, és össze kell foglalniuk a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum megküldésének okait.

(4) A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a módosított marketingközleményekben szereplő információk sorrendjének összhangban kell lennie a 9. cikknek megfelelően közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumban vagy marketingközleményekben szereplővel.

(5) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum, és adott esetben a módosított marketingközlemény hozzá való beérkezésétől számított öt munkanapon belül meg kell küldenie a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket a 8. cikk (6) bekezdésében említett fogadó_tagállamok illetékes_hatóságának, és tájékoztatnia kell az ESMA-t a megküldésről, valamint a közzététel dátumáról.

Az ESMA a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokat a 109. cikk (2) bekezdése szerint a közzétételkor hozzáférhetővé teszi a nyilvántartásban.

(6) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek, az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek, vagy a kereskedési platformok üzemeltetőinek a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot, és adott esetben a módosított marketingközleményeket a módosítás indoklásával együtt a 9. cikkel összhangban közzé kell tenniük honlapjukon.

(7) A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket időbélyegzővel kell ellátni. A legutóbbi módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket alkalmazandó változatként kell megjelölni. A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumoknak és adott esetben a módosított marketingközleményeknek mindaddig elérhetőnek kell maradniuk, amíg a kriptoeszközök a nyilvánosság birtokában vannak.

(8) Ha a nyilvános_ajánlattétel olyan árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító felhasználói_tokeneket érint, amelyek még nem léteznek vagy nem működnek, a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a módosított marketingközleményekben tett változtatások nem hosszabbítják meg a 4. cikk (6) bekezdésében említett 12 hónapos határidőt.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentum és a marketingközlemények korábbi változatait az ajánlattevők, a kereskedésbe történő bevezetést kérő személyek vagy a kereskedési platformok működtetői honlapján az említett korábbi változatok közzétételének időpontjától számított legalább 10 évig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, jól látható figyelmeztetéssel, amely jelzi, hogy azok már nem érvényesek, valamint egy hiperhivatkozással a weboldal azon kijelölt részére, ahol az említett dokumentumok legfrissebb változatát közzétették.

13. cikk

Elállási jog

(1) Azok a lakossági_birtokosok, akik közvetlenül egy ajánlattevőtől vagy az ajánlattevő nevében kriptoeszközöket elhelyező kriptoeszköz-szolgáltatótól vásárolnak eszközalapú_tokentől és elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközöket, elállási joggal rendelkeznek.

A lakossági_birtokosoknak 14 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök megvásárlására vonatkozó megállapodásuktól díj- költség- és egyéb fizetési kötelezettség, valamint indokolási kötelezettség nélkül elálljanak. Az elállási időszak a lakossági_birtokos említett kriptoeszközök megvásárlásába való beleegyezésének napjától kezdődik.

(2) A lakossági_birtokostól kapott minden befizetést, adott esetben a díjakat, költségeket és egy fizetési kötelezettségeket is beleértve, késedelem nélkül, de legkésőbb attól a naptól számított 14 napon belül vissza kell téríteni, amikor az ajánlattevőt vagy az ezen ajánlattevő nevében kriptoeszközöket elhelyező kriptoeszköz-szolgáltatót tájékoztatják a lakossági_birtokos azon döntéséről, hogy eláll a kriptoeszközök megvásárlásától.

A visszatérítést ugyanolyan fizetési mód használatával kell teljesíteni, mint amelyet a lakossági_birtokos használt az eredeti ügylethez, kivéve, ha a lakossági_birtokos kifejezetten beleegyezett az ettől eltérő mód használatába, és feltéve, hogy a lakossági_birtokos számára nem keletkezik semmilyen díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség az ilyen visszatérítés eredményeként.

(3) A kriptoeszköz- ajánlattevőknek az (1) bekezdésben említett elállási jogról tájékoztatást kell adniuk a kriptoeszköz-alapdokumentumban.

(4) Az (1) bekezdésben említett elállási jog nem alkalmazandó, ha a kriptoeszközöket a lakossági_birtokos általi megvásárlásukat megelőzően vezették be a piacra.

(5) Ha az ajánlattevők a 10. cikkel összhangban határidőt szabtak a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre, az elállási jog a jegyzési időszak végét követően nem gyakorolható.

15. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információkkal kapcsolatos felelősség

(1) Amennyiben az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője megsértette a 6. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt szolgáltatott vagy tett közzé, vagy olyan információt szolgáltatott vagy tett közzé, amely félrevezető, az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform működtetője, valamint annak ügyviteli, vezető, illetve felügyelő testületének tagjai felelősséggel tartoznak a kriptoeszköz-birtokossal szemben az említett jogsértés miatt elszenvedett károkért.

(2) A polgári jogi felelősség (1) bekezdésben említett szerződéses kizárása vagy korlátozása nem bír joghatással.

(3) Amennyiben a kriptoeszköz-alapdokumentumot és a marketingközleményeket a kereskedési platform üzemeltetője készíti el az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személynek is felelősséget kell vállalnia azért, ha nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt, vagy olyan információt, amely félrevezető bocsát a kereskedési platform üzemeltetőjének rendelkezésére.

(4) A kriptoeszköz birtokosának a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy, vagy a kereskedési platform üzemeltetője megsértette az 6. cikket azzal, hogy nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt nyújtott, vagy olyan információt nyújtott, amely félrevezető, és hogy az erre az információra való támaszkodás hatással volt a birtokos említett kriptoeszköz megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(5) Az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője és annak ügyviteli, vezető vagy felügyelő testületének tagjai nem tartoznak felelősségel a kriptoeszköz birtokos felé a 6. cikk (7) bekezdésében említett összefoglalóban – beleértve annak fordítását is – megadott információra való támaszkodás következtében felmerült károkért, kivéve, ha az összefoglaló:

a)	félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel; vagy

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a kriptoeszköz leendő birtokosait a kriptoeszköz vásárlásának mérlegelésekor.

(6) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jog szerinti bármely egyéb polgári jogi felelősséget.

III. CÍM

ESZKÖZALAPÚ TOKENEK

1. FEJEZET

Az eszközalapú_tokenekre vonatkozó nyilvános_ajánlattételnek és ezen tokenek kereskedésbe történő bevezetésének engedélyezése

17. cikk

A hitelintézetekre vonatkozó követelmények

(1) A hitelintézet által kibocsátott eszközalapú_token nyilvános_ajánlattétel tárgyát képezheti vagy bevezethető a piacra, ha a hitelintézet:

az eszközalapú_tokenre vonatkozóan elkészíti a 19. cikkben említett kriptoeszköz-alapdokumentumot, és ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot az e cikk (8) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározott eljárással összhangban benyújtja székhely_szerinti_tagállamának illetékes_hatósága számára jóváhagyás céljából, és a kriptoeszköz-alapdokumentumot az illetékes_hatóság jóváhagyja;

az eszközalapú_token első kibocsátása előtt legalább 90 munkanappal értesíti az érintett illetékes_hatóságot, a következő információk megküldésével:

i.	a hitelintézet által követni kívánt üzleti modellt meghatározó üzleti terv;

ii.

jogi vélemény arról, hogy az eszközalapú_tokenek nem minősülnek az alábbiak egyikének sem:

—	az e rendelet hatályából a 2. cikk (4) bekezdése értelmében kizárt kriptoeszköz,

—	elektronikus pénz-token;

iii.	a 34. cikk (1) bekezdésében említett irányítási rendszer részletes leírása;

iv.	a 34. cikk (5) bekezdésének első albekezdése szerinti szabályzatok és eljárások;

v.	a 34. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerinti, harmadik személy jogalanyokkal kötött szerződéses megállapodások leírása;

vi.	a 34. cikk (9) bekezdése szerinti üzletmenet-folytonossági politika leírása;

vii.	a 34. cikk (10) bekezdése szerinti belső ellenőrzési mechanizmusok és kockázatkezelési eljárások leírása;

viii.

az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmét szolgáló, 34. cikk (11) bekezdésében említett rendszerek és eljárások leírása.

(2) Attól a hitelintézettől, amely az (1) bekezdés b) pontjával összhangban az egyéb eszközalapú_token kibocsátásásakor már értesítette az illetékes_hatóságot, nem követelhető meg, hogy benyújtsa az illetékes_hatóságnak már korábban benyújtott információkat, amennyiben az ilyen információk egymással megegyezőek. Az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt információk benyújtásakor a hitelintézetnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy azok az információk, amelyeket nem nyújtott be ismételten, továbbra is naprakészek.

(3) Annak az illetékes_hatóságnak, amelyhez az (1) bekezdés b) pontjában említett értesítés beérkezik, az említett pontban felsorolt információk beérkezésétől számított 20 munkanapon belül értékelnie kell, hogy az említett pontban előírt információ benyújtásra került-e. Amennyiben az illetékes_hatóság arra a következtetésre jut, hogy az értesítés az információk hiánya miatt nem teljes, erről haladéktalanul tájékoztatja az azt benyújtó hitelintézetet, és határidőt állapít meg, ameddig a hitelintézetnek meg kell adnia a hiányzó információkat.

A hiányzó információk közlésének határideje nem haladhatja meg a kérelem időpontjától számított 20 munkanapot. E határidő lejártáig az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakot fel kell függeszteni. Az illetékes_hatóság bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről szabad mérlegelésük szerint dönt, azonban ez nem járhat az (1) bekezdés b) pontja szerinti időszak felfüggesztésével.

A hitelintézet mindaddig nem tehet nyilvános ajánlatot és nem vezetheti be kereskedésbe az eszközalapú_tokent, amíg az értesítés hiányos.

(4) Az eszközalapú_tokeneket – köztük jelentős eszközalapú_tokeneket – kibocsátó hitelintézetre nem alkalmazandó a 16., 18., 20., 21., 24., 35., 41. és 42. cikk.

(5) Az illetékes_hatóság haladéktalanul közli az EKB-val az (1) bekezdés alapján kapott összes információt, és amennyiben a hitelintézet olyan tagállamban van letelepedve, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy ha az eszközalapú_token egy tagállam olyan hivatalos_ pénzneméhez kötött, amely nem az euro, az említett tagállam központi bankjával is.

Az EKB és adott esetben az első albekezdésben említett tagállam központi bankja a teljes információ kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt ad ki az említett információról, és továbbítja azt az illetékes_hatóságnak.

Az illetékes_hatóság előírja a hitelintézet számára, hogy ne tegyen nyilvános ajánlatot az eszközalapú_tokenre, illetve ne kérje annak kereskedésbe történő bevezetését azokban az esetekben, amikor az EKB vagy adott esetben az első albekezdésben említettek szerint a tagállam központi bankja a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra jelentett kockázat miatt kedvezőtlen véleményt ad.

(6) Az illetékes_hatóságnak azt követően, hogy ellenőrizte az e cikk (1) bekezdésének megfelelően beérkezett információk hiánytalanságát, közölnie kell az ESMA-val a 109. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat.

Az ESMA a 109. cikk (3) bekezdése szerint ezeket az információkat a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig elérhetővé teszi az említett nyilvántartásban.

(7) A megfelelő illetékes_hatóságnak az engedély visszavonásától számított két munkanapon belül tájékoztatnia kell az ESMA-t arról, ha visszavonja egy eszközalapú_tokeneket kibocsátó hitelintézet engedélyét. Az ESMA a 109. cikk (3) bekezdése szerint a visszavonásra vonatkozó információkat haladéktalanul elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(8) Az EBH az ESMA-val és az EKB-vel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés a) pontjában említett kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyási eljárásának további meghatározása céljából.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

19. cikk

Az eszközalapú_tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1) Az eszközalapú_token kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalmaznia kell a következő, a II. mellékletben részletesebben meghatározott információk mindegyikét:

a)	az eszközalapú_token kibocsátójára vonatkozó információk;

b)	az eszközalapú_tokenre vonatkozó információk;

c)	az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

d)	az eszközalapú_tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk;

e)	információk a mögöttes technológiáról;

f)	a kockázatokra vonatkozó információk;

g)	az eszköztartalékra vonatkozó információk;

h)	az eszközalapú_token kibocsátásához használt konszenzusos_mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a kibocsátótól eltérő azon személy személyazonosságát, aki vagy amely a 16. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján nyilvános_ajánlattételre kínál vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmez, valamint annak okát, hogy miért az adott személy kínálja ezt az eszközalapú_tokent vagy kéri annak kereskedésbe történő bevezetését. Azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem a kibocsátó készítette el, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz-alapdokumentumot elkészítő személy személyazonosságát, valamint annak okát, hogy miért az adott személy készítette azt.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, formátumát tekintve pedig tömörnek és érthetőnek kell lennie.

(3) A kriptoeszköz-alapdokumentum a (4) bekezdésben említett nyilatkozaton kívül nem tartalmazhat a kriptoeszközök jövőbeli értékére vonatkozóan semmilyen állítást.

(4) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy:

a)	az eszközalapú_token részben vagy egészben elveszítheti értékét;

b)	előfordulhat, hogy az eszközalapú_token nem mindig átruházható;

c)	előfordulhat, hogy az eszközalapú_token nem likvid;

d)	a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek nem terjednek ki az eszközalapú_tokenre;

e)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki az eszközalapú_tokenre.

(5) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az eszközalapú_token kibocsátója vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy a vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, az (5) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy az eszközalapú_token kereskedésbe történő tervezett bevezetésére vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett eszközalapú_token tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen az említett eszközalapú_token leendő birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)	azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)	a leendő birtokosnak az eszközalapú_token megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)	a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy az eszközalapú_tokenek birtokosai bármikor visszaváltási joggal rendelkeznek, valamint részletezni kell a visszaváltás feltételeit.

(7) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az értesítése időpontját és tartalomjegyzéket.

(8) A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha az eszközalapú_tokent a kibocsátó székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is össze kell állítani.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(10) Az ESMA az EBH-val együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (9) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

(11) Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

20. cikk

Az engedély iránti kérelem értékelése

(1) A 18. cikk szerinti engedély iránti kérelmet fogadó illetékes_hatóságoknak a kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül értékelniük kell, hogy a kérelem – ideértve a 19. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumot is – minden szükséges információt tartalmaz-e. A kérelmező kibocsátót haladéktalanul értesíteniük kell arról, ha a kérelemből – ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumot is – valamilyen szükséges információ hiányzik. Ha a kérelem, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumot is, nem hiánytalan, az illetékes_hatóságok határidőt tűznek ki a kérelmező kibocsátó számára a hiányzó információk benyújtására.

(2) Az illetékes_hatóságoknak a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 60 munkanapon belül értékelniük kell, hogy a kérelmező kibocsátó megfelel-e e cím követelményeinek, és teljeskörű indokolással ellátott határozattervezetet kell hozniuk az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. E 60 munkanapon belül az illetékes_hatóságok tájékoztatást kérhetnek a kérelmező kibocsátótól a kérelemről, ideértve a 19. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumot is.

Az értékelési eljárás során az illetékes_hatóságok együttműködhetnek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó illetékes_hatóságokkal, pénzügyi információs egységekkel vagy más közjogi szervekkel.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti értékelési időszakot fel kell függeszteni a hiányzó információ illetékes_hatóságok általi kérésének időpontja és az arra válaszként a kérelmező kibocsátótól kapott ilyen információ általuk történő kézhezvétele közötti időtartamra. A felfüggesztés nem haladhatja meg a 20 munkanapot. Az illetékes_hatóságok általi bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről az illetékes_hatóságok szabad mérlegelésük szerint döntenek, azonban ez nem járhat az (1) és (2) bekezdés szerinti értékelési időszak felfüggesztésével.

(4) Az illetékes_hatóságoknak a (2) bekezdésben említett 60 munkanap elteltével továbbítaniuk kell határozattervezetüket és a kérelmüket az EBH-nak, az ESMA-nak és az EKB-nak. Ha a kérelmező kibocsátó olyan tagállamban van letelepedve, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben az eszközalapú_token egy tagállam olyan hivatalos_ pénzneméhez kötött, amely nem az euro, az illetékes_hatóságoknak az adott tagállam központi bankjához is továbbítaniuk kell a határozattervezetüket és a kérelmet.

(5) Az EBH és az ESMA az illetékes_hatóság kérésére és a határozattervezet és a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt ad ki a 18. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett jogi vélemény értékeléséről, és továbbítják véleményeiket az érintett illetékes_hatóságnak.

Az EKB vagy adott esetben a (4) bekezdésben említett központi bank a határozattervezet és a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt ad ki azon kockázatok értékeléséről, amelyeket az adott eszközalapú_token kibocsátása jelenthet a pénzügyi stabilitásra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra és a monetáris szuverenitásra nézve, és továbbítja véleményét az érintett illetékes_hatóságnak.

A 21. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az e bekezdés első és második albekezdésében említett vélemények nem kötelező erejűek.

Az illetékes_hatóságnak azonban kellően figyelembe kell vennie az e bekezdés első és második albekezdésében említett véleményeket.

21. cikk

Az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

(1) Az illetékes_hatóságok a 20. cikk (5) bekezdése szerinti vélemények kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül teljeskörű indokolással ellátott határozatot hoznak a kérelmező kibocsátó számára az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, és erről a határozatról a döntés meghozatalától számított 5 munkanapon belül értesítik a kérelmező kibocsátót. Ha a kérelmező kibocsátó megkapja az engedélyt, kriptoeszköz-alapdokumentumát jóváhagyottnak kell tekinteni.

(2) Az illetékes_hatóságok elutasítják a kérelmet, ha objektív és bizonyítható indok mutat arra, hogy:

a)	a kérelmező kibocsátó vezető_testülete veszélyeztetheti a kérelmező kibocsátó hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét;

b)	a vezető_testület tagjai nem felelnek meg a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)	a közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok nem felelnek meg a kellően jó hírnév 34. cikk (4) bekezdésében meghatározott kritériumainak;

d)	a kérelmező kibocsátó nem teljesíti vagy valószínűleg nem teljesíti az e címben előírt követelmények valamelyikét;

e)	a kérelmező kibocsátó üzleti modellje komoly fenyegetést jelenthet a piacok integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére nézve, vagy a kibocsátót vagy az ágazatot a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás súlyos kockázatának teheti ki.

(3) Az EBH és az ESMA 2024. június 30-ig az az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban közösen iránymutatásokat bocsát ki az eszközalapú_tokenek kibocsátói vezető_testületének tagjai és az eszközalapú_tokenek kibocsátóiban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok alkalmasságának értékelésére vonatkozóan.

(4) Az illetékes_hatóságok akkor is megtagadják az engedélyezést, ha az EKB vagy adott esetben a központi bank a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra jelentett kockázat miatt a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban kedvezőtlen véleményt ad.

(5) Az illetékes_hatóságok az engedély megadását követő két munkanapon belül közlik a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjával, az EBH-val, az EKB-vel és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankkal a 109. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat.

Az ESMA ezeket az információkat a 109. cikk (3) bekezdése szerint a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(6) Az illetékes_hatóságoknak tájékoztatniuk kell az EBH-t, az ESMA-t és az EKB-t, valamint adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankot minden olyan engedélyezésére irányuló kérelemről, amelyet elutasítottak, és ismertetniük kell a döntés alapjául szolgáló indokokat, továbbá adott esetben a 20. cikk (5) bekezdésében említett véleményektől való eltérés indokolását.

22. cikk

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó jelentéstétel

(1) A 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékkel rendelkező valamennyi eszközalapú_token esetében a kibocsátó negyedévente jelentést tesz az illetékes_hatóságnak a következő információkról:

a)	a birtokosok száma;

b)	a kibocsátott eszközalapú_token értéke és az eszköztartalék nagysága;

c)	az ügyletek napi átlagos száma és átlagos összesített értéke a releváns negyedév során;

d)	annak becslése, hogy a releváns negyedév során mekkora az egy közös valutaövezeten belül a csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek napi átlagos száma és átlagos összesített értéke.

Az első albekezdés c) és d) pontjának alkalmazásában az „ügylet” az eszközalapú_tokenre jogosult természetes vagy jogi személy bármely olyan változása, amely az eszközalapú_token egyik megosztott_főkönyvi címről vagy számláról egy másikra történő átküldéséből ered.

Azok az ügyletek, amelyek a kibocsátóval vagy egy kriptoeszköz-szolgáltatóval történő, más pénzre vagy kriptoeszközökre való átváltáshoz kapcsolódnak, nem tekintendők az eszközalapú_token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletnek, kivéve, ha bizonyítható, hogy az eszközalapú_token más kriptoeszközökkel lebonyolított ügyletek kiegyenlítésére szolgál.

(2) Az illetékes_hatóság előírhatja az eszközalapú_tokenek kibocsátói számára, hogy teljesítsék az (1) bekezdésben említett jelentéstételi kötelezettséget a 100 000 000 EUR-nál kisebb értékű eszközalapú_tokenek tekintetében.

(3) Az eszközalapú_tokenekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek az eszközalapú_token kibocsátójának rendelkezésére bocsátani az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat, többek között a megosztott_főkönyvön kívül kiegyenlített ügyletek bejelentésével.

(4) Az illetékes_hatóságnak a kapott információkat meg kell osztania az EKB-val és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankkal, valamint a fogadó_tagállamok illetékes_hatóságaival.

(5) Az EKB és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank benyújthatja az illetékes_hatóságoknak egy közös valutaövezeten belül az eszközalapú_token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek negyedéves napi átlagos számára és átlagos összesített értékére vonatkozó saját becsléseit.

(6) Az EBH az EKB-val szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza az egy közös valutaövezeteken belül az eszközalapú_token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek negyedéves napi átlagos számának és átlagos összesített értékének becslésére szolgáló módszertant.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(7) Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából a (1) bekezdésében említett jelentéstételhez és a (3) bekezésben említett információ rendelkezésre bocsátásához.

Az EBH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

24. cikk

Az engedély visszavonása

(1) Az illetékes_hatóságok az alábbi helyzetek bármelyikében visszavonják az eszközalapú_token kibocsátójának engedélyét, ha a kibocsátó:

a)	hat egymást követő hónapra beszüntette üzleti tevékenységét, vagy 12 egymást követő hónapban nem használta fel engedélyét;

b)	szabálytalan módon szerezte meg az engedélyt, például valótlan állításokat tett a 18. cikk szerinti engedélykérelemben vagy bármely, a 25. cikknek megfelelően módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban;

c)	már nem felel meg az engedélyezés alapját képező feltételeknek;

d)	súlyosan megsértette e cím rendelkezéseit;

e)	visszaváltási terv hatálya alá tartozott;

f)	kifejezetten lemondott az engedélyéről, vagy úgy döntött, hogy beszünteti működését;

g)	tevékenysége komoly fenyegetést jelent a piacok integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére nézve, vagy a kibocsátót vagy az ágazatot a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás súlyos kockázatának teszi ki.

Az eszközalapú_token kibocsátója értesíti illetékes_hatóságát az első albekezdés e) és az f) pontjában említett bármely helyzetről.

(2) Az illetékes_hatóságok akkor is visszavonják az eszközalapú_token kibocsátójának engedélyét, ha az EKB vagy adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank olyan véleményt ad ki, amely szerint az eszközalapú_token komoly veszélyt jelent a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra.

(3) Az illetékes_hatóságok korlátozzák a kibocsátandó eszközalapú_token összegét, illetve minimum címletértéket írnak elő az eszközalapú_tokenre, ha az EKB vagy adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank olyan véleményt ad ki, amely szerint az eszközalapú_token veszélyt jelent a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra, és meghatározzák az alkalmazandó limitet vagy a minimum címletértéket.

(4) A megfelelő illetékes_hatóságok az alábbi helyzetek bármelyikéről haladéktalanul értesítik az eszközalapú_token kibocsátójának illetékes_hatóságát:

az e rendelet 34. cikkének (5) bekezdése első albekezdésének h) pontja szerinti harmadik fél személy jogalany elveszítette a 2013/36/EU irányelv 8. cikke szerinti hitelintézetként, az e rendelet 59. cikke szerinti kriptoeszköz-szolgáltatóként, pénzforgalmi intézményként vagy elektronikus pénz- kibocsátó intézményként kapott engedélyét;

b)	a kibocsátó vezető_testületének tagjai, illetve a kibocsátóban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok megsértették az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseit.

(5) Az illetékes_hatóságok visszavonják az eszközalapú_token kibocsátójának engedélyét, ha véleményük szerint az e cikk (4) bekezdése szerinti helyzetek befolyásolják a kibocsátó vezető_testülete tagjainak jó hírnevét, vagy bármely, a kibocsátóban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag jó hírnevét, vagy vannak olyan jelek, amelyek a 34. cikk szerinti irányítási rendszerek vagy belső ellenőrzési mechanizmusok elégtelenségére utalnak.

Az engedély visszavonása esetén az eszközalapú_token kibocsátója végrehajtja a 47. cikk szerinti eljárást.

(6) Az illetékes_hatóságoknak az engedély visszavonásától számított két munkanapon belül tájékoztatniuk kell az ESMA-t arról, ha visszavonják az eszközalapú_token kibocsátójának engedélyét. Az ESMA a 109. cikkben említett visszavonásra vonatkozó információkat haladéktalanul elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

25. cikk

Az eszközalapú_tokenek közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumának módosítása

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságát üzleti modelljük minden olyan tervezett változásáról kötelesek értesíteni, amely valószínűleg jelentős befolyást gyakorol az eszközalapú_tokenek tényleges vagy leendő birtokosainak vásárlási döntésére, és amelyre a 21. cikk szerinti engedélyezés vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyása után, valamint a 23. cikk összefüggésében kerül sor. Ilyen változás többek között a következők bármely lényeges módosítása:

a)	az irányítási szabályok, beleértve a szervezeti hierarchiát, amelynek csúcsán a vezető_testület áll, és a kockázatkezelési keretet;

b)	a tartalékeszközök és a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés;

c)	az eszközalapú_tokenek birtokosainak biztosított jogok;

d)	az eszközalapú_token kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmus;

e)	az eszközalapú_tokenek ügyleteinek validálására szolgáló protokollok;

f)	a kibocsátók jogvédett megosztott_főkönyvi technológiájának működése, ha az eszközalapú_tokeneket ilyen megosztott_főkönyvi_technológia használatával bocsátják ki, utalják át és tárolják;

g)	az eszközalapú_tokenek likviditását biztosító mechanizmusok, beleértve a 45. cikkben említett jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira vonatkozó likviditáskezelési politikát és eljárásokat;

h)	a harmadik személy jogalanyokkalkötött megállapodások, többek között a tartalékeszközök kezelése és a tartalék befektetése, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés és adott esetben az eszközalapú_tokenek nyilvános forgalmazása tekintetében;

i)	a panaszkezelési eljárások;

j)	a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatértékelés és az ahhoz kapcsolódó általános politikák és eljárások.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a tervezett változások hatálybalépése előtt legalább 30 munkanappal értesítik a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságát.

(2) Az eszközalapú_token kibocsátója, miután az (1) bekezdésben említett tervezett változásról értesítette az illetékes_hatóságot, elkészíti a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét, és biztosítja, hogy az abban szereplő információk sorrendje megfeleljen az eredeti kriptoeszköz-alapdokumentumnak.

Az eszközalapú_token kibocsátója a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét megküldi a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

Az illetékes_hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kézhezvételt követő öt munkanapon belül elektronikus úton visszaigazolja a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetének átvételét.

Az illetékes_hatóság a kérelem átvételének visszaigazolását követő 30 munkanapon belül jóváhagyja vagy elutasítja a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét. Az illetékes_hatóság a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetének vizsgálatakor azzal kapcsolatban kiegészítő információkat, magyarázatot vagy indokolást kérhet. Ha az illetékes_hatóság kiegészítő információkat kér, a 30 munkanapos határidő csak akkor kezdődik, amikor az illetékes_hatóság megkapta a kért kiegészítő információkat.

(3) Ha az illetékes_hatóság úgy véli, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum módosításai relevánsak lehetnek a fizetési rendszerek zavartalan működése, a monetáris transzmissziós mechanizmus és a monetáris szuverenitás szempontjából, konzultál az EKB-val és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankkal. Az illetékes_hatóság ilyen esetekben az EBH-val és az ESMA-val is konzultálhat.

Az EKB vagy az érintett központi bank, valamint adott esetben az EBH és az ESMA az első albekezdésben említett, konzultáció iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt nyilvánít.

(4) A módosított kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyásakor az illetékes_hatóság felkérheti az eszközalapú_token kibocsátóját, hogy:

a)	vezessen be olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják az eszközalapú_token birtokosainak védelmét, ha a kibocsátó működésének esetleges módosítása lényeges hatással lehet az eszközalapú_token vagy a tartalékeszközök értékére, stabilitására vagy kockázataira;

b)	tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a piacok integritásával, a pénzügyi stabilitással, vagy a fizetési rendszerek zavartalan működésével kapcsolatos aggályok kezelése érdekében.

Az illetékes_hatóság kötelezi az eszközalapú_token kibocsátóját, hogy tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a fizetési rendszerek zavartalan működésével, a monetáris transzmissziós mechanizmussal vagy a monetáris szuverenitással kapcsolatos aggályok kezelése céljából, amennyiben az EKB vagy adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank az e cikk (3) bekezdése szerinti konzultációk során ilyen korrekciós intézkedéseket javasol.

Amennyiben az EKB vagy a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank az illetékes_hatóság által előírt intézkedésektől eltérő intézkedéseket javasolt, az ajánlott intézkedéseket egymással össze kell vonni, vagy ha ez nem lehetséges, a szigorúbb intézkedést kell megkövetelni.

(5) Az illetékes_hatóság a jóváhagyás megadását követő két munkanapon belül megküldi a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot az ESMA-nak, a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjainak, az EBH-nak, az EKB-nak, és adott esetben az érintett tagállam központi bankjának.

Az ESMA a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokat indokolatlan késedelem nélkül hozzáférhetővé teszi a 109. cikkben említett nyilvántartásban.

26. cikk

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak felelőssége a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk tekintetében

(1) Amennyiben a kibocsátó megsértette a 19. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt szolgáltatott, vagy olyan információt szolgáltatott, amely félrevezető, az említett kibocsátó, valamint ügyviteli, vezető, illetve felügyelő testületének tagjai felelősséggel tartoznak az eszközalapú_tokenek birtokosa felé az említett jogsértés miatt elszenvedett veszteségekért.

(2) A polgári jogi felelősség (1) bekezdésben említett szerződéses kizárása vagy korlátozása nem bír joghatással.

(3) Az eszközalapú_token birtokosának a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az említett eszközalapú_token kibocsátója megsértette az 19. cikket azzal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt szolgáltatott vagy olyan információt szolgáltatott, amely félrevezető, és hogy az ezekre az információkra való támaszkodás hatással volt a birtokosnak az említett eszközalapú_token megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(4) A kibocsátó és annak ügyviteli, vezető vagy felügyelő testületének tagjai nem felelősek a 19. cikkben említett összefoglalóban – beleértve annak fordítását is – megadott információkra való támaszkodás következtében elszenvedett veszteségekért, kivéve, ha az összefoglaló:

a)	félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel; vagy

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a leendő birtokosokat az eszközalapú_token vásárlásának mérlegelésekor.

(5) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jog szerinti bármely egyéb polgári jogi felelősséget.

2. FEJEZET

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak kötelezettségei

30. cikk

Az eszközalapú_tokenek birtokosainak folyamatos tájékoztatása

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a honlapjukon egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen egyértelmű, pontos és átlátható módon kötelesek közzétenni a forgalomban lévő eszközalapú_tokenek összegét, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalék értékét és összetételét. Ezeket az információkat legalább havonta frissítik.

(2) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a honlapjukon egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen a lehető leghamarabb, egyértelmű, pontos és átlátható módon kötelesek közzétenni a 36. cikk szerinti eszköztartalékra vonatkozóan egy összefoglalót az ellenőrzési beszámolóról, valamint a teljes és szerkesztetlen ellenőrzési beszámolót.

(3) A 88. cikk sérelme nélkül, az eszközalapú_tokenek kibocsátói a lehető leghamarabb, egyértelmű, pontos és átlátható módon közzétesznek a honlapjukon egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen minden olyan eseményt, amely jelentős hatással van vagy valószínűleg jelentős hatással lesz az eszközalapú_tokenek értékére vagy a 36. cikkben említett eszköztartalékra.

33. cikk

Értesítés a vezető_testületet érintő változásokról

Az eszközalapútoken- kibocsátók haladéktalanul értesítik illetékes_hatóságukat a vezető_testületükben bekövetkező változásokról, és az illetékes_hatóságuk rendelkezésére bocsátanak minden olyan szükséges információt, amely a 34. cikk (2) bekezdésének való megfelelés megítéléséhez szükséges.

34. cikk

Irányítási rendszer

(1) Az eszközalapútoken- kibocsátók megbízható irányítási rendszerrel rendelkeznek, beleértve az egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítést, hatékony eljárásokat azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére, amelyeknek ki vannak vagy ki lehetnek téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belső ellenőrzésimechanizmusokat.

(2) Az eszközalapútoken- kibocsátók vezető_testületi tagjai rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges kellően jó hírnévvel és megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal, mind egyénileg, mind együttesen. Nem ítélhették el őket különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy bármely más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért. Igazolniuk kell továbbá, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

(3) Az eszközalapútoken- kibocsátók vezető_testülete értékeli és rendszeres időközönként felülvizsgálja az e cím 2., 3., 5. és 6. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szabályzatok és eljárások hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket hoz az esetleges hiányosságok kezelésére mindezekkel összefüggésben.

(4) Az eszközalapútoken- kibocsátókban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak vagy tagoknak kellően jó hírnévvel kell rendelkezniük, és velük szemben nem hoztak elmarasztaló ítéletet különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért.

(5) Az eszközalapútoken- kibocsátók olyan szabályzatokat és eljárásokat fogadnak el, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához. Az eszközalapútoken- kibocsátók szabályzatokat és eljárásokat alakítanak ki, tartanak fenn és hajtanak végre különösen a következők tekintetében:

a)	a 36. cikk szerinti eszköztartalék;

b)	a 37. cikk szerinti tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés, beleértve az eszközök elkülönítését;

c)	az eszközalapú_tokenek birtokosainak a 39. cikk szerinti jogai;

d)	az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmus;

e)	az eszközalapú_tokenek ügyleteinek validálására szolgáló protokollok;

f)	a kibocsátó jogvédett megosztott_főkönyvi technológiájának működése, ha az eszközalapú_tokeneket a kibocsátók vagy a nevükben eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia vagy hasonló technológia használatával bocsátják ki, ruházzák át és tárolják;

g)	az eszközalapú_tokenek likviditását biztosító mechanizmusok, beleértve a 45. cikkben említett jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira vonatkozó likviditáskezelési politikát és eljárásokat;

h)	a harmadik személy jogalanyokkal kötött megállapodások, az eszköztartalék működtetése, a tartalékeszközök befektetése, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés és adott esetben az eszközalapú_tokenek nyilvános forgalmazása tekintetében;

i)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak írásos hozzájárulása olyan más személyek számára, amelyek eszközalapú_tokeneket ajánlattétel keretében kínálhatnak, illetve kérhetik azok kereskedésbe történő bevezetését;

j)	a 31. cikk szerinti panaszkezelés;

k)	a 32. cikk szerinti összeférhetetlenségek.

Ha az eszközalapú_tokenek kibocsátói az első albekezdés h) pontjában említett megállapodásokat kötnek, ezeket a megállapodásokat a harmadik személy jogalanyokkal kötött szerződésben kell rögzíteni. E szerződéses megállapodások meghatározzák az eszközalapú_tokenek kibocsátói és a harmadik személy jogalanyok szerepét, felelősségét, jogait és kötelezettségeit. A több joghatóságot érintő szerződéses megállapodásoknak egyértelmű rendelkezniük kell az alkalmazandó jog megválasztásáról.

(6) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaznak szolgáltatásaik és tevékenységeik folyamatosságának és rendszerességének biztosítására, kivéve, ha kezdeményezték a 47. cikkben említett visszaváltási tervet. E célból az eszközalapú_tokenek kibocsátói a megfelelő uniós szabványok szerint tartják fenn rendszereiket és biztonsági hozzáférési protokolljukat.

(7) Ha egy eszközalapú_token kibocsátója úgy dönt, hogy – többek között az eszközalapú_tokenek kibocsátásának megszüntetésével – megszünteti a kapcsolódó szolgáltatásait és tevékenységeit, tervet nyújt be az illetékes_hatóságnak az ilyen megszüntetés jóváhagyására.

(8) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói azonosítják a működési kockázat forrásait, és az említett kockázatokat a megfelelő rendszerek, kontrollok és eljárások kidolgozása révén minimalizálják.

(9) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan üzletmenet-folytonossági politikát és terveket kötelesek kialakítani, amelyek IKT-rendszereik és eljárásaik működésének zavara esetén biztosítják az alapvető adatok és funkciók megőrzését és tevékenységeik fenntartását, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását és tevékenységeik gyors újraindítását.

(10) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak belső ellenőrzési mechanizmusokkal, valamint hatékony kockázatkezelési eljárásokkal kell rendelkezniük, ideértve az IKT-rendszerek irányítása tekintetében az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (37) előírt hatékony ellenőrzési és biztonsági szabályozást is. Az eljárások előírják a harmadik személy jogalanyok e cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontja szerinti igénybevételének átfogó értékelését. Az eszközalapú_tokenek kibocsátói rendszeresen nyomon követik és értékelik a belső ellenőrzésimechanizmusok és a kockázatértékelési eljárások megfelelőségét és eredményességét, és megfelelő intézkedéseket hoznak az ezzel összefüggő esetleges hiányosságok kezelésére.

(11) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan rendszerekkel és eljárásokkal rendelkeznek, amelyek alkalmasak az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmére az (EU) 2022/2554 rendeletben előírtak szerint, és összhangban az (EU) 2016/679 rendelettel. Az említett rendszerek rögzítik és megőrzik a kibocsátók tevékenysége során gyűjtött és előállított releváns adatokat és információkat.

(12) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói biztosítják azok független ellenőrök általi rendszeres ellenőrzését. Ezen ellenőrzések eredményét közlik az érintett kibocsátó vezető_testületével, és az illetékes_hatóság rendelkezésére bocsátják.

(13) Az EBH 2024. június 30-ig az ESMA-val és az EKB-val szoros együttműködésben az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki, amelyekben meghatározza a következőkre vonatkozó irányítási rendszer minimális tartalmát:

a)	a (8) bekezdésben említett kockázatok nyomon követésére szolgáló eszközök;

b)	a (9) bekezdésben említett üzletmenet-folytonossági terv;

c)	a (10) bekezdésben említett belső ellenőrzési mechanizmus;

d)	a (12) bekezdésben említett ellenőrzések, beleértve az ellenőrzés során alkalmazandó minimális dokumentációt is.

Az első albekezdésben említett iránymutatások kibocsátása során az EBH figyelembe veszi a pénzügyi szolgáltatásokról szóló egyéb uniós jogalkotási aktusokban, többek között a 2014/65/EU irányelvben foglalt, az irányítási követelményekre vonatkozó rendelkezéseket.

35. cikk

Szavatolótőke-követelmények

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak mindenkor rendelkezniük kell az alábbiak közül legalább a legmagasabb összegű szavatolótőkével:

a)	350 000 EUR;

b)	a 36. cikkben említett eszköztartalék átlagos összegének 2 %-a;

c)	az előző évre vonatkozó állandó általános költségek egynegyede.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az eszköztartalék átlagos összege a tartalékeszközöknek az előző 6 hónap alatt az egyes naptári napok végén számított átlagos összege.

Ha a kibocsátó több mint egy eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesz közzé ajánlattételt, az első albekezdés b) pontjában említett összeg az egyes eszközalapú_tokeneket fedező tartalékeszközök átlagos összegének összege.

Az első albekezdés c) pontjában említett összeget évente felül kell vizsgálni és a 67. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell kiszámítani.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szavatolótőke az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és -instrumentumokból áll, az említett rendelet 36. cikke szerinti levonások teljes mértékű alkalmazása után, az említett rendelet 46. cikkének (4) bekezdésében és 48. cikkében említett küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül.

(3) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága előírhatja egy eszközalapútoken- kibocsátó számára, hogy az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazásából eredő összegnél legfeljebb 20 %-kal magasabb összegű szavatolótőkét tartson, ha a következők valamelyikének értékelése magasabb kockázati szintre utal:

a)	az eszközalapú_token kibocsátója által alkalmazott kockázatkezelési eljárásoknak és belső ellenőrzési mechanizmusoknak a 34. cikk (1), (8) és (10) bekezdése szerinti értékelése;

b)	a 36. cikkben említett eszköztartalék minősége és volatilitása;

c)	az eszközalapú_token kibocsátója által az eszközalapú_token birtokosainak a 39. cikk szerint biztosított jogok típusai;

d)	amennyiben az eszköztartalék befektetést foglal magában, az eszköztartalék befektetési politikával összefüggő kockázatai;

e)	az eszközalapú_tokenben kiegyenlített ügyletek összesített értéke és száma;

f)	az eszközalapú_token ajánlattételi és forgalmazási piacainak jelentősége;

g)	adott esetben az eszközalapú_token piaci kapitalizációja.

(4) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága előírhatja egy nem jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy szükség szerint a 45. cikkben előírt bármely követelményt teljesítsék az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított magasabb kockázatok, és bármely olyan kockázat kezelése érdekében, amelyre a 45. cikk vonatkozik, mint például likviditási kockázatok.

(5) A (3) bekezdés sérelme nélkül az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak rendszeresen stressztesztelést kell végezniük, amelynek során figyelembe veszik az olyan súlyos, de valószerű pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a kamatlábsokk, és a nem pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a működési kockázatok. Az ilyen stressztesztelés eredményei alapján a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának elő kell írnia az eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazásából eredő összegnél 20–40 %-kal magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzenek, bizonyos körülmények között, tekintettel a kockázati kilátásokra és a stressztesztelés eredményeire.

(6) Az EBH az ESMA-val és az EKB-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletesebb meghatározása céljából:

a)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára a (3) bekezdésben meghatározott magasabb szavatolótőke-követelményekhez való alkalmazkodáshoz előírt eljárás és határidők;

b)	a (3) bekezdésben meghatározott magasabb szavatolótőkeelőírására vonatkozó kritériumok;

a stressztesztelési programok kialakítására vonatkozó minimumkövetelmények, figyelembe véve az eszközalapú_token méretét, összetettségét és jellegét, beleértve többek között a következőket:

i.	a stressztesztek típusai, valamint azok fő célkitűzései és alkalmazásai;

ii.	a különböző stressztesztek gyakorisága;

iii.	a belső irányítási rendszerek;

iv.	a vonatkozó adatinfrastruktúra;

v.	a feltevések módszertana és valószínűsége;

vi.	az arányosság elvének alkalmazása mindezekre a – mennyiségi és minőségi – minimumkövetelményekre; továbbá

vii.	a stressztesztek minimális gyakorisága és a stresszteszt-forgatókönyvek közös referenciaparaméterei.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

3. FEJEZET

Eszköztartalék

36. cikk

Eszköztartalék tartására vonatkozó kötelezettség, valamint az eszköztartalék összetétele és kezelése

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak eszköztartalékot kell képezniük és folyamatosan fenntartaniuk.

Az eszköztartalékot oly módon kell összeállítani és kezelni, hogy:

a)	az eszközalapú_tokenek referencia-eszközeihez kapcsolódó kockázatok fedezve legyenek; továbbá

b)	a birtokosok állandó visszaváltási jogával kapcsolatos likviditási kockázatokat kezelik.

(2) Az eszköztartalékot jogilag el kell különíteni a kibocsátó vagyonától és más eszközalapú_tokenek eszköztartalékától az alkalmazandó jognak megfelelően az eszközalapú_tokenek birtokosai érdekében, mégpedig oly módon, hogy a kibocsátók hitelezői – különösen fizetésképtelenség esetén – ne vehessék igénybe az eszköztartalékot.

(3) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói biztosítják, hogy az eszköztartalékot működési szempontból elkülönítik a vagyonuktól, valamint más tokenek eszköztartalékától.

(4) Az EBH az ESMA-val és az EKB-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a likviditási követelményeket, figyelembe véve az eszköztartaléknak és magának az eszközalapú_tokennek a mennyiségét, összetettségét és jellegét.

A szabályozástechnikai standardok különösen a következőket határozzák meg:

a)	az eszköztartalék napi lejáratok alapján megállapított releváns százaléka, beleértve az egy munkanapos felmondási idővel felmondható fordított visszavásárlási megállapodások százalékos arányát, vagy az egy munkanapos felmondási idővel lehívható kész pénz százalékos arányát;

b)	az eszköztartalék heti lejáratok alapján megállapított releváns százaléka, beleértve az öt munkanapos felmondási idővel felmondható fordított visszavásárlási megállapodások százalékos arányát, vagy az öt munkanapos felmondási idővel lehívható kész pénz százalékos arányát;

c)	más releváns lejáratok és általános likviditáskezelési technikák;

d)	a hitelintézeteknél az egyes hivatalos referencia- pénznemekben tartandó letétek minimális összege, amely nem lehet kevesebb, mint az egyes hivatalos referencia- pénznemekben tartott összeg 30 %-a.

A második albekezdés a), b) és c) pontjának alkalmazásában az EBH figyelembe veszi többek között a 2009/65/EK irányelv 52. cikkében meghatározott vonatkozó küszöbértékeket.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(5) Ha a kibocsátók kettő vagy több eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesznek közzé nyilvános_ajánlattételt, az egyes eszközalapú_tokenek tekintetében elkülönített eszköztartalék-halmazt kell működtetniük és fenntartaniuk. Ezen eszköztartalék-halmazok mindegyikét külön kell kezelni.

Ha az eszközalapú_tokenek több kibocsátója ugyanarra az eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesz közzé nyilvános_ajánlattételt, az említett kibocsátóknak az eszközalapú_token tekintetében csak egyetlen eszköztartalékot kell működtetniük és fenntartaniuk.

(6) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói vezető_testületeinek kell biztosítaniuk az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését. A kibocsátók kötelesek biztosítani, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátása és visszaváltása mindig maga után vonja az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését.

(7) Az eszközalapú_token kibocsátójának a piaci árak alkalmazásával meg kell határoznia az eszköztartalék összesített értékét. Ezen összesített értéknek legalább a forgalomban lévő eszközalapú_token birtokosai által a kibocsátóval szemben fennálló követelések összesített értékével egyenlőnek kell lennie.

(8) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan egyértelmű és részletes szabályzattal rendelkeznek, amely leírja az ilyen tokenek stabilizációs mechanizmusát. Ez a szabályzat különösen:

a)	felsorolja az eszközalapú_tokenek referencia-eszközeit és az említett eszközök összetételét;

b)	leírja az eszközök típusát és az eszköztartalékban szereplő eszközök pontos allokációját;

c)	tartalmazza a kockázatok – beleértve az eszköztartalékból eredő hitelkockázat, piaci kockázat, koncentrációs kockázat és likviditási kockázat – részletes értékelését;

d)	ismerteti az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló eljárást, valamint azt az eljárást, amely a tokenek említett kibocsátása és visszaváltása okán az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését eredményezi;

e)	megemlíti, hogy az eszköztartalék egy részét a 38. cikkben előírtaknak megfelelően befektették-e;

f)	ha az eszközalapú_tokenek kibocsátói az eszköztartalék egy részét a 38. cikknek megfelelően befektetik, részletesen ismerteti a befektetési politikát, és értékeli, hogy ez a befektetési politika hogyan befolyásolhatja az eszköztartalék értékét;

g)	ismerteti az eszközalapú_tokenek vásárlására és az ilyen tokenek eszköztartalékkal szembeni visszaváltására vonatkozó eljárást, továbbá felsorolja az erre jogosult személyeket vagy e személyek kategóriáit.

(9) A 34. cikk (12) bekezdésének sérelme nélkül az eszközalapú_tokenek kibocsátói a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától kezdődően, vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától kezdődően hathavonta megbízást adnak az eszköztartalék független ellenőrzésére, értékelve az e fejezetben foglalt szabályoknak való megfelelést.

(10) A kibocsátó a (9) bekezdésben említett ellenőrzés eredményeiről haladéktalanul, de legkésőbb az értékelés referencia-időpontjától számított hat héten belül értesíti az illetékes_hatóságot. A kibocsátó az illetékes_hatóság értesítésének időpontjától számított két héten belül közzéteszi az ellenőrzés eredményét. Az illetékes_hatóság utasíthatja a kibocsátót, hogy késleltesse az ellenőrzés eredményeinek közzétételét abban az esetben, ha:

a)	a kibocsátót a 46. cikk (3) bekezdésével összhangban helyreállítási szabály vagy intézkedések végrehajtására kötelezték;

b)	a kibocsátót a 47. cikkel összhangban visszaváltási terv végrehajtására kötelezték;

c)	ezt szükségesnek ítélik az eszközalapú_tokenek birtokosai gazdasági érdekeinek a védelméhez;

d)	a székhely_szerinti_tagállam vagy egy másik tagállam pénzügyi rendszerére gyakorolt jelentős káros hatás elkerülése érdekében szükségesnek ítélik.

(11) Az e cikk (7) bekezdésében említett piaci áron történő értékelést lehetőség szerint az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott piaci árazás alkalmazásával kell elvégezni.

A piaci értékmegállapítás alkalmazásakor az eszköztartalékot az eladási és vételi ár közül a prudensebb értékelést biztosító áron kell értékelni, kivéve, ha az eszközt piaci középárfolyamon lehet zárni. Csak jó minőségű piaci adatok használhatók fel, és ezeket az adatokat az összes következő tényező alapján kell értékelni:

a)	a szerződő felek száma és minősége;

b)	az eszköztartalék mennyisége és forgalma a piacon;

c)	az eszköztartalék mérete.

(12) Ha az e cikk (11) bekezdésében említett piaci árazás alkalmazására nincs mód, vagy a piaci adatok minősége nem megfelelő, az eszköztartalékot az (EU) 2017/1131 rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott modellalapú árazás alkalmazásával, konzervatív megközelítésben kell értékelni.

A modellnek pontos becslést kell nyújtania az eszköztartalék belső értékéről, az alábbi valamennyi naprakész kulcstényező alapján:

a)	az eszköztartalék mennyisége és forgalma a piacon;

b)	az eszköztartalék mérete;

c)	az eszköztartalékhoz kapcsolódó piaci kockázat, kamatlábkockázat és hitelkockázat.

Modellalapú árazás alkalmazása esetén az (EU) 2017/1131 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott, amortizált bekerülési értéken alapuló módszer nem alkalmazható.

37. cikk

A tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan letétkezelési szabályzatokat, eljárásokat és szerződéses megállapodásokat hoznak létre, alkalmaznak és hajtanak végre, amelyek mindenkor biztosítják, hogy:

a)	a tartalékeszközök ne legyenek megterhelve vagy elzálogosítva a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (39) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás keretében;

b)	a tartalékeszközök e cikk (6) bekezdésével összhangban letétkezelésben legyenek tartva;

c)	az eszközalapú_tokenek birtokosaitól érkező visszaváltási kérelmek teljesítése céljából azonnal hozzáférhetők legyenek az eszközalapú_tokenek kibocsátói számára;

d)	a tartalékeszközök letétkezelőinek koncentrációját elkerülték;

e)	a tartalékeszközök koncentrációjának kockázatát elkerülték.

(2) Az olyan eszközalapútoken- kibocsátóknak, akik, illetve amelyek kettő vagy több eszközalapú_tokent bocsátanak ki az Unióban, minden egyes eszköztartalék-halmazra vonatkozóan letétkezelési szabályzattal kell rendelkezniük. Az eszközalapú_tokenek olyan különböző kibocsátóinak, akik, illetve amelyek ugyanazt az eszközalapú_tokent bocsátották ki, egyetlen letétkezelési szabályzatot kell működtetniük és fenntartaniuk.

(3) A tartalékeszközöket az eszközalapú_token kibocsátását követően legfeljebb öt munkanapig az alábbiak közül egy vagy több letétkezelésben tartja:

a)	kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltató, ha a tartalékeszközök kriptoeszközök formáját öltik;

b)	a tartalékeszközök minden típusa esetében egy hitelintézet.

c)	olyan befektetési_vállalkozás, amely a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjában említettek szerint pénzügyi eszközök megőrzésére és nyilvántartására irányuló kiegészítő szolgáltatást nyújt az ügyfelek számlájára, amennyiben a tartalékeszközök pénzügyi eszközök formáját öltik.

(4) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a (3) bekezdésben említettek szerint a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások kiválasztása, kijelölése és felülvizsgálata során kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal járnak el. A letétkezelőnek a kibocsátótól eltérő jogi személynek kell lennie.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak biztosítaniuk kell, hogy a (3) bekezdésben említettek szerint a tartalékeszközök letétkezelőiként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások rendelkezzenek az ahhoz szükséges szakértelemmel és piaci hírnévvel, hogy az ilyen tartalékeszközök letétkezelőjeként eljárjanak, figyelembe véve e kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások számviteli gyakorlatait, letéti őrzésre vonatkozó eljárásait és belső ellenőrzési mechanizmusait. Az eszközalapú_tokenek kibocsátói és a letétkezelők közötti szerződéses megállapodás biztosítja, hogy a letétkezelésben tartott tartalékeszközök védettek legyenek a letétkezelők hitelezőinek követeléseivel szemben.

(5) Az (1) bekezdésben említett letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban meg kell határozni a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat és az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölését. E felülvizsgálat alkalmazásában az eszközalapú_tokenek kibocsátói értékelik az ilyen letétkezelőkkel szembeni kitettségüket – a velük fennálló kapcsolatok összességének figyelembevételével –, és folyamatosan figyelemmel kísérik az ilyen letétkezelők pénzügyi helyzetét.

(6) A tartalékeszközök (4) bekezdésben említett letétkezelői biztosítják, hogy az említett tartalékeszközök letéti őrzése a következő módon történjen:

a)	pénz esetében azt a hitelintézeteknek kell letétkezelésben tartaniuk a könyveikben nyitott számlán;

a letétkezelésben tartható pénzügyi eszközök esetében a hitelintézetek vagy a befektetési_vállalkozások könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható pénzügyi eszközök, illetve a fizikailag szállítható pénzügyi eszközök letétkezelésben tartását hitelintézeteknek vagy befektetési_vállalkozásoknak kell végezniük;

c)	a letétkezelésben tartható kriptoeszközök esetében a tartalékeszközként szolgáló kriptoeszközöket vagy adott esetben az azokhoz való hozzáférést szolgáló eszközöket magán kriptográfiai kulcs formájában kriptoeszköz-szolgáltatóknak kell letétben tartaniuk;

d)	az egyéb eszközök esetében a hitelintézeteknek ellenőrizniük kell az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak tulajdonjogát, és nyilvántartást kell vezetniük azokról a tartalékeszközökről, amelyekkel kapcsolatban meggyőződtek arról, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátói e tartalékeszközök tulajdonosai.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazása céljából a hitelintézeteknek biztosítaniuk kell, hogy a pénzek a könyveikben a 2006/73/EK bizottsági irányelv (40) 16. cikkét átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően elkülönített számlán legyenek nyilvántartva. Az említett számlát az eszközalapú_tokenek kibocsátójának nevében kell megnyitni az egyes eszközalapú_tokenek tartalékeszközeinek kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott pénzt egyértelműen az egyes eszköztartalékhoz tartozóként lehessen azonosítani.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazása céljából a hitelintézeteknek és a befektetési_vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a hitelintézetek könyveiben és a befektetési_vállalkozások könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható valamennyi pénzügyi eszköz a könyveikben a 2006/73/EK irányelv 16. cikkét átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően elkülönített számlán legyenek nyilvántartva. A pénzügyieszköz-számlát az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak nevében kell nyitni az egyes eszközalapú_tokenek tartalékeszközeinek kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott pénzügyi eszközöket egyértelműen az adott eszköztartalékhoz tartozóként lehessen azonosítani.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatók az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak nevében pozíció-nyilvántartást nyitnak az egyes eszközalapú_tokenek tartalékeszközeinek kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott kriptoeszközöket egyértelműen az egyes eszköztartalékokhoz tartozóként lehessen azonosítani.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazása céljából azon értékelésnek, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátói a tartalékeszközök tulajdonosai-e, az eszközalapú_tokenek kibocsátói által szolgáltatott információkon vagy dokumentumokon, valamint az esetleg rendelkezésre álló külső bizonyítékokon kell alapulnia.

(7) A kriptoeszköz-szolgáltatók, a hitelintézetek vagy a befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való, e cikk (4) bekezdése szerinti kijelölését a 34. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett szerződéses megállapodással kell tanúsítani. Ebben a szerződéses megállapodásban kell szabályozni többek között az eszközalapú_tokenek kibocsátói, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatók, a hitelintézetek és a befektetési_vállalkozások letétkezelői feladatainak ellátásához szükségesnek ítélt információáramlást.

(8) A (4) bekezdés szerint letétkezelőként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatóknak, hitelintézeteknek és befektetési_vállalkozásoknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, függetlenül és az eszközalapú_tokenek kibocsátójának, illetve birtokosainak érdekét szem előtt tartva kell eljárniuk.

(9) A (4) bekezdés szerint letétkezelőként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások nem végezhetnek olyan tevékenységeket az eszközalapú_tokenek kibocsátóival kapcsolatban, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek az említett kibocsátók, az eszközalapú_tokenek birtokosai és önmaguk között, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltatók, a hitelintézetek vagy a befektetési_vállalkozások a letétkezelési feladataik ellátását funkcionálisan és hierarchikusan elválasztották a potenciálisan összeférhetetlen feladataiktól;

b)	az eszközalapú_tokenek kibocsátója a potenciális összeférhetetlenségeket a 32. cikkel összhangban megfelelően azonosítja, nyomon követi és kezeli, és közzéteszi az eszközalapú_tokenek birtokosai számára.

(10) A (6) bekezdés szerint letétkezelésben tartott pénzügyi eszköz vagy kriptoeszköz elvesztése esetén az a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézet vagy a befektetési_vállalkozás, amely elvesztette az adott pénzügyi eszközt vagy kriptoeszközt, indokolatlan késedelem nélkül köteles kártérítést fizetni vagy visszatéríteni egy azonos típusú pénzügyi eszközt vagy kriptoeszközt vagy a megfelelő értéket az eszközalapú_token kibocsátójának. Az érintett kriptoeszköz-szolgáltató, hitelintézet vagy befektetési_vállalkozás nem tartozik felelősséggel a kártérítésért vagy a visszatérítésért, ha bizonyítani tudja, hogy a veszteség olyan külső esemény miatt következett be, amelyre nem volt érdemleges befolyása, és amelynek következményei minden észszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlenek voltak.

38. cikk

Az eszköztartalék befektetése

(1) Az eszközalapú_tokenek azon kibocsátóinak, amelyek az eszköztartalék egy részét befektetik, csak magas likviditású, minimális piaci, hitel- és koncentrációs kockázatú pénzügyi eszközökbe fektethetnek be. A befektetéseknek gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé tehetőnek kell lenniük.

(2) Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési_vállalkozás (ÁÉKBV) befektetési jegyeit az (1) bekezdés alkalmazásában minimális piaci, hitel- és koncentrációs kockázattal rendelkező eszköznek kell tekinteni, ha az említett ÁÉKBV kizárólag az EBH által az (5) bekezdéssel összhangban részletesebben meghatározott eszközökbe fektet be, és ha az eszközalapú_token kibocsátója biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy fektessék be, hogy a koncentrációs kockázat a lehető legkisebb legyen.

(3) Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyekbe az eszköztartalékot fektették, a 37. cikkel összhangban letétkezelésben kell tartani.

(4) Az eszköztartalék befektetéséből származó nyereségeket vagy veszteségeket – ideértve az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközök értékének ingadozását is –, illetve partner- vagy működési kockázatokat az eszközalapú_token kibocsátója viseli.

(5) Az EBH az ESMA-val és az EKB-val együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza, hogy az (1) bekezdéssel összefüggésben mely pénzügyi eszközök tekinthetők magas likviditásúnak és minimális piaci-, hitel- és koncentrációs kockázatúnak. Az említett pénzügyi eszközök meghatározásakor az EBH a következőket veszi figyelembe:

a)	eszközök különböző olyan típusai, amelyeket eszközalapú_tokenek testesíthetnek meg;

b)	az eszközalapú_token által megtestesített eszközök és a kibocsátó által befektetésre választható magas likviditású pénzügyi eszközök közötti korreláció;

c)	az 575/2013/EU rendelet 412. cikkében említett, és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (41) részletesebben meghatározott likviditásfedezeti követelmény;

a koncentráció korlátai, amelyek megakadályozzák a kibocsátót abban, hogy:

i.	a tartalékeszközök több mint egy bizonyos százalékát fektesse be magas likviditású, minimális piaci kockázattal, hitelkockázattal és koncentrációs kockázattal rendelkező, egyetlen szervezet által kibocsátott likvid eszközökbe;

ii.	kriptoeszközök vagy kriptoeszköz-szolgáltatók, vagy a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (42) 2. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerint ugyanahhoz a csoporthoz tartozó hitelintézetek, vagy befektetési_vállalkozások eszközeinek bizonyos százalékánál többet tartson letétben.

Az első albekezdés d) pontja i. alpontjának alkalmazásában az EBH megfelelő határértékeket állapít meg a koncentrációra vonatkozó követelmények meghatározására. Ezek a határértékek többek között figyelembe veszik a 2009/65/EK irányelv 52. cikkében meghatározott vonatkozó küszöbértékeket.

Az EBH-nak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

39. cikk

Visszaváltási jog

(1) Az eszközalapú_tokenek birtokosai mindenkor jogosultak visszaváltásra az eszközalapú_tokenek kibocsátóival szemben, valamint a tartalékeszközök tekintetében, ha a kibocsátók nem tudják teljesíteni az e cím 6. fejezetében említett kötelezettségeiket. A kibocsátóknak egyértelmű és részletes szabályzatokat és eljárásokat kell kialakítaniuk, fenntartaniuk és végrehajtaniuk az állandó visszaváltási jog tekintetében.

(2) Az eszközalapú_token birtokosának kérésére e token kibocsátójának a visszaváltást vagy az eszközalapú_token referencia-eszközei piaci értékével egyenértékű, az elektronikus pénztől eltérő pénz kifizetése, vagy a token referencia-eszközeinek rendelkezésre bocsátása révén kell biztosítania. A kibocsátóknak olyan szabályzatot kell kidolgozniuk ezen állandó visszaváltási jogra vonatkozóan, amelyben meghatározzák az alábbiakat:

a)	az említett visszaváltási jognak az eszközalapú_tokenek birtokosai általi gyakorlására vonatkozó feltételek, beleértve a küszöbértékeket, az időszakokat és a határidőket;

b)	az eszközalapú_tokenek visszaváltását többek között piaci stresszhelyzetekben, valamint a 46. cikkben meghatározott helyreállítási terv végrehajtásának összefüggésében, vagy az eszközalapú_tokenek 47.cikk szerinti rendezett visszaváltása esetében is biztosító mechanizmusok és eljárások;

c)	az eszközalapú_tokenek és a tartalékeszközök értékmegállapítása vagy értékmegállapításának elvei, ha az eszközalapú_tokenek birtokosa gyakorolja a visszaváltási jogot, többek között a 36. cikk (11) bekezdésében említett értékelési módszertan használatával;

d)	a visszaváltás lebonyolításának feltételei; és

e)	a kibocsátók arra irányuló intézkedései, hogy az eszköztartalék növekedését vagy csökkenését megfelelően kezeljék a tartalékeszközök piacára gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében.

Ha a kibocsátók egy eszközalapú_token értékesítése során az elektronikus pénztől eltérő, hivatalos_ pénznemben denominált pénzben fogadnak el fizetést, mindig lehetőséget kell biztosítaniuk a token elektronikus pénztől eltérő, ugyanabban a hivatalos_ pénznemben denominált pénzben történő visszaváltására.

(3) A 46. cikk sérelme nélkül, az eszközalapú_tokenek visszaváltása nem lehet díjköteles.

41. cikk

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóiban való szándékolt részesedésszerzés értékelése

(1) Ha egy természetes vagy jogi személy vagy összehangoltan eljáró több ilyen személy (a részesedést szerezni kívánó személy) közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedést kíván szerezni egy eszközalapú_token kibocsátójában, vagy ilyen befolyásoló_részesedését közvetlenül vagy közvetve növelni kívánja, oly módon, hogy szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya elérje vagy meghaladja a 20 %-ot, a 30 %-ot vagy az 50 %-ot, vagy oly módon, hogy az eszközalapú_token kibocsátója a leányvállalatává váljon, erről a szándékáról írásban értesítenie kell a kibocsátó illetékes_hatóságát, és közölnie kell a szándékolt részesedés nagyságát, valamint a Bizottság által a 42. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardban előírt információkat.

(2) Minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely döntést hozott egy eszközalapú_token kibocsátójában fennálló befolyásoló_részesedés közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről, döntéséről a részesedés elidegenítését megelőzően írásban értesítenie kell az illetékes_hatóságot a részesedés nagyságának megjelölésével. Az említett személy akkor is értesíti az illetékes_hatóságot, ha úgy dönt, hogy befolyásoló_részesedését oly módon csökkenti, hogy szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya 10 %, 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenjen, vagy hogy az eszközalapú_token kibocsátója már ne legyen a leányvállalata.

(3) Az illetékes_hatóság azonnal, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti értesítés átvételét követő két munkanapon belül írásban visszaigazolják annak átvételét.

(4) Az illetékes_hatóság az e cikk (3) bekezdésében említett írásos átvételi elismervény keltétől számított 60 munkanapon belül értékelik az e cikk (1) bekezdésében említett szándékolt részesedésszerzést és a Bizottság által a 42. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokban előírt információkat. Az értesítés átvételének elismerésekor az illetékes_hatóság tájékoztatja a részesedést szerezni kívánó személyt az értékelési időszak befejezésének időpontjáról.

(5) A (4) bekezdésben említett értékelés elvégzése során az illetékes_hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges kiegészítő információkat kérhetk a részesedést szerezni kívánó személytől. Ezt a kérést az értékelés véglegesítése előtt, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett írásbeli átvételi elismervény keltétől számított 50. munkanapon kell megtenni. Az információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

Az illetékes_hatóság az e bekezdés első albekezdésében említett kiegészítő információk kézhezvételéig felfüggeszti a (4) bekezdésben említett értékelési időszakot. A felfüggesztés nem tarthat tovább 20 munkanapnál. Az illetékes_hatóság esetleges – a kapott információ kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérése nem járhat az értékelési időszak újabb felfüggesztésével.

Az illetékes_hatóság az e bekezdés második albekezdésében említett felfüggesztést legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbíthatja, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az Unión kívül található vagy harmadik ország jogának szabályozása alá tartozik.

(6) Az az illetékes_hatóság, amelyik a (4) bekezdésben említett értékelés befejezését követően úgy dönt, hogy ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést, erről két munkanapon belül és minden esetben a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpont előtt értesíti a részesedést szerezni kívánó személyt. Az értesítésben meg kell jelölni ezen döntés indokait.

(7) Amennyiben az illetékes_hatóság nem ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpontig, a szándékolt részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni.

(8) Az illetékes_hatóság megszabhatja az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

43. cikk

Az eszközalapú_tokenek jelentős eszközalapú_tokenné minősítése

(1) Az eszközalapú_tokenek jelentős eszközalapú_tokenné minősítésének kritériumai a következők, a (11) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban részletesebben meghatározottak szerint:

a)	az eszközalapú_token birtokosainak száma meghaladja a 10 milliót;

b)	a kibocsátott eszközalapú_token értéke, piaci kapitalizációja vagy az eszközalapú_token kibocsátója eszköztartalékának mérete meghaladja az 5 000 000 000 EUR-t;

c)	az ezen eszközalapú_tokennel végzett ügyletek napi átlagos száma és átlagos összesített értéke a releváns időtartam során meghaladja a 2,5 millió ügyletet, értéke pedig az 500 000 000 EUR-t;

d)	az eszközalapú_token kibocsátója az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet (43) értelmében kapuőrként kijelölt, alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó szolgáltató;

e)	az eszközalapú_token kibocsátója által folytatott nemzetközi szintű tevékenységek jelentősége, ideértve az eszközalapú_token fizetésekre és átutalásokra történő felhasználását is;

f)	az eszközalapú_token vagy annak kibocsátói pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltsága;

g)	az a tény, hogy ugyanaz a kibocsátó legalább egy további eszközalapú_tokent vagy elektronikus pénz-tokent bocsát ki, és legalább egy kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt.

(2) Az EBH akkor minősíti jelentős eszközalapú_tokennek az eszközalapú_tokeneket, ha az e cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumok közül legalább három teljesül:

a)	a 21. cikk szerinti engedélyezést követően vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyását követően az e cikk (4) bekezdésében említett első tájékoztató jelentés által lefedett időszakban; vagy

b)	az e cikk (4) bekezdésében említett legalább két egymást követő tájékoztató jelentés által lefedett időszakban.

(3) Ha több kibocsátó bocsátja ki ugyanazt az eszközalapú_tokent, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesítését az említett kibocsátóktól származó adatok összesítését követően kell értékelni.

(4) A kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságai legalább évente kétszer tájékoztatják az EBH-t és az EKB-t az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumok teljesítésének értékelése szempontjából releváns információkról, beleértve adott esetben a 22. cikk értelmében kapott információkat is.

Ha a kibocsátó olyan tagállamban van letelepedve, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben az eszközalapú_token egy olyan tagállam hivatalos_ pénzneméhez van kötve, amely nem az euro, az illetékes_hatóságoknak az adott tagállam központi bankjához is továbbítaniuk kell az előző albekezdésben említett információkat.

(5) Ha az EBH arra a következtetésre jut, hogy egy eszközalapú_token a (2) bekezdéssel összhangban teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokat, az eszközalapú_token jelentős eszközalapú_tokenként való minősítésére irányuló határozattervezetet készít, és ezt a határozattervezetet megküldi az említett eszközalapú_token kibocsátójának, a kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságának, az EKB-nak és a (4) bekezdés második albekezdésében említett esetekben az érintett tagállam központi bankjának.

Az ilyen eszközalapú_tokenek kibocsátóinak, azok illetékes_hatóságainak, az EKB-nak és adott esetben az érintett tagállam központi bankjának az EBA határozattervezete megküldésének időpontjától számítva 20 munkanap áll rendelkezésükre arra, hogy írásban észrevételeket és megjegyzéseket nyújtsanak be. Az EBH végső határozatának elfogadása előtt megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(6) Az EBH az (5) bekezdésben említett értesítés kézhezvételének időpontjától számított 60 munkanapon belül meghozza a végleges határozatát arról, hogy az eszközalapú_token jelentős eszközalapú_tokennek minősül-e, és erről haladéktalanul értesíti az eszközalapú_token kibocsátóját és annak illetékes_hatóságát.

(7) Amennyiben egy eszközalapú_tokent az EBH a (6) bekezdéssel összhangban hozott határozata jelentősnek minősít, az említett jelentős eszközalapú_token kibocsátójával kapcsolatos felügyeleti feladatokat a határozatról szóló értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül át kell ruházni a kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságról az EBH-ra.

Az EBH és az illetékes_hatóság együttműködik a felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes átadásának biztosítása érdekében.

(8) Az EBH a rendelkezésre álló információk, többek között a (4) bekezdésben említett tájékoztatások vagy a 22. cikk alapján kapott információk alapján évente újraértékeli az eszközalapú_tokenek jelentősként való besorolását.

Ha az EBH arra a következtetésre jut, hogy bizonyos eszközalapú_tokenek már nem teljesítik az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokat a (2) bekezdéssel összhangban, az eszközalapú_token jelentős eszközalapú_tokenként való minősítésének a továbbiakban való megszüntetésére irányuló határozattervezetet készít, és ezt a határozattervezetet megküldi az említett eszközalapú_tokenek kibocsátóinak, a székhelyük szerinti tagállam illetékes_hatóságának, az EKB-nak, és a (4) bekezdés második albekezdésében említett esetekben az érintett tagállam központi bankjának.

Az ilyen eszközalapú_tokenek kibocsátóinak, azok illetékes_hatóságainak, az EKB-nak és a (4) bekezdésben említett központi banknak az említett határozattervezet megküldésének időpontjától számított 20 munkanap áll rendelkezésére arra, hogy írásban észrevételeket és megjegyzéseket nyújtson be. Az EBH végleges határozatának elfogadása előtt megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(9) Az EBH a (8) bekezdésben említett értesítés megküldésének időpontjától számított 60 munkanapon belül meghozza végleges határozatát arról, hogy az eszközalapú_token már nem minősül-e jelentős eszközalapú_tokennek, és erről haladéktalanul értesíti az eszközalapú_token kibocsátóját és annak illetékes_hatóságát.

(10) Amennyiben egy eszközalapú_token az EBH a (9) bekezdéssel összhangban hozott határozata alapján már nem minősül jelentősnek, az adott eszközalapú_token kibocsátójával kapcsolatos felügyeleti feladatokat az említett határozatról szóló értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül át kell ruházni az EBH-ról a kibocsátó székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságára.

Az EBH és az illetékes_hatóság együttműködik a felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes átadásának biztosítása érdekében.

(11) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, tovább pontosítva az (1) bekezdésben az eszközalapú_tokenek jelentőssé minősítése céljából meghatározott kritériumokat, és meghatározva a következőket:

a)	azon körülmények, amelyek mellett az eszközalapú_token kibocsátójának tevékenységei nemzetközi szinten jelentősnek minősülnek az Unión kívül;

b)	azon feltételek, amelyek mellett az eszközalapú_tokeneket és kibocsátóikat a pénzügyi rendszerrel összekapcsoltnak kell tekinteni;

c)	az illetékes_hatóságok által az e cikk (4) bekezdése és az 56. cikk (3) bekezdése alapján az EBH és az EKB rendelkezésére bocsátott információk tartalma és formátuma.

45. cikk

A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira vonatkozó specifikus további kötelezettségek

(1) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói elfogadnak, végrehajtanak és fenntartanak egy olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti e kibocsátók hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

(2) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon biztosítják, hogy jelentős eszközalapú_tokenjeik letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék, beleértve a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott, nem ugyanahhoz a csoporthoz tartozó kriptoeszköz-szolgáltatókat is.

(3) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói értékelik és nyomon követik az eszközalapú_tokenek birtokosai általi visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket. A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói e célból likviditáskezelési politikát és eljárásokat alakítanak ki, tartanak fenn és hajtanak végre. Az említett politikák és eljárások biztosítják, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

(4) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak rendszeresen likviditási stressztesztet kell végezniük. A tesztek eredményétől függően az EBH az e cikk (7) bekezdés első albekezdésének b) pontjában és a 36. cikk (6) bekezdésében említett likviditási követelmények szigorításáról határozhat.

Ha a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói két vagy több eszközalapú_tokent kínálnak, vagy kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtanak, a stressztesztelésnek átfogó és holisztikus módon az említett tevékenységek mindegyikére ki kell terjedniük.

(5) A 35. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett százalékos arány a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói esetében a tartalékeszközök átlagos összegének 3 %-a.

(6) Ha ugyanazon, jelentősnek minősített eszközalapú_tokenre vonatkozóan több kibocsátó tesz közzé ajánlattételt, az (1)–(5) bekezdés mindegyik kibocsátóra alkalmazandó.

Ha egy kibocsátó két vagy több eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesz közzé ajánlattételt az Unióban és ezen eszközalapú_tokenek legalább egyike jelentősnek minősül, az adott kibocsátóra az (1)–(5) bekezdés alkalmazandó.

(7) Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:

a)	az (1) bekezdésben említett javadalmazási politikára vonatkozó irányítási rendszer minimumtartalma;

a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti likviditáskezelési politika és eljárások minimumtartalma, és likviditási követelmények, beleértve annak a minimális letétösszegnek a meghatározását, amelyet az eszközök alapjául szolgáló hivatalos_ pénznemek szerint úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kisebb, mint az eszközök alapjául szolgáló hivatalos_ pénznemek szerint meghatározott összeg 60 %-a;

c)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára szavatolótőkéje összegének az (5) bekezdésben meghatározottakhoz való igazítására előírt eljárás és határidők.

Hitelintézetek esetében az EBH a technikai standardokat az e rendeletben megállapított szabályozási követelmények és az egyéb uniós jogalkotási aktusokban megállapított szabályozási követelmények közötti lehetséges kölcsönhatások figyelembevételével kalibrálja.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(8) Az EBH az ESMA-val és az EHB-val szorosan együttműködve az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást bocsát ki az e cikk (4) bekezdésében említett stressztesztekben alkalmazandó stressztesztelési forgatókönyvek közös referenciaparamétereinek megállapítása céljából. Az iránymutatásokat a legutóbbi piaci fejlemények figyelembevételével rendszeresen naprakésszé kell tenni.

6. FEJEZET

Helyreállítási és visszaváltási tervek

46. cikk

Helyreállítási terv

(1) Az eszközalapú_token kibocsátójának helyreállítási tervet kell készítenie és fenntartania, amelyben meghatározza a kibocsátó által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket.

A helyreállítási tervben szerepelnie kell a kibocsátónak a kibocsátott eszközalapú_tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartásának, a műveletek időben történő helyreállításának és a kibocsátó kötelezettségeinek olyan esetekben történő teljesítésének is, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

A helyreállítási tervnek tartalmaznia kell továbbá a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét, beleértve a következőket:

a)	likviditási díjak visszaváltások esetén;

b)	az egy munkanapon visszaváltható eszközalapú_token összegére vonatkozó korlátozások;

c)	a visszaváltások felfüggesztése.

(2) Az eszközalapú_token kibocsátója a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától számított hat hónapon belül vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától számított hat hónapon belül benyújtja az illetékes_hatóságnak a helyreállítási tervet. Az illetékes_hatóság szükség esetén előírja a helyreállítási terv módosítását a terv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében, és a tervről szóló értesítés időpontjától számított 40 munkanapon belül értesíti a kibocsátót az e módosításokat kérő határozatáról. Ezt a határozatot a kibocsátónak a határozatról szóló értesítéstől számított 40 munkanapon belül kell végrehajtania. A kibocsátó rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja a helyreállítási tervet.

A kibocsátónak adott esetben a tervet az illetékes_hatóságnak történő megküldéssel egy időben meg kell küldenie szanálási hatóságának és prudenciális felügyeleti hatóságának is.

(3) Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti az eszköztartalékra alkalmazandó, e cím 3. fejezetében említett követelményeket, vagy amennyiben pénzügyi helyzetének gyors romlása miatt valószínű, hogy a közeljövőben nem fogja teljesíteni az említett követelményeket, az illetékes_hatóságnak az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy kötelezze a kibocsátót a helyreállítási tervben foglalt egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására vagy – ha a körülmények eltérnek az eredeti helyreállítási tervben szereplő feltételezésektől – a helyreállítási terv aktualizálására és az aktualizált helyreállítási tervben foglalt egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására egy meghatározott időtartamon belül.

(4) A (3) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén az illetékes_hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy ideiglenesen felfüggessze az eszközalapú_tokenek visszaváltását, feltéve, hogy a felfüggesztés az eszközalapú_tokenek birtokosainak érdekeit és a pénzügyi stabilitást tekintve indokolt.

(5) Az illetékes_hatóságnak adott esetben értesítenie kell a kibocsátó szanálási hatóságát és prudenciális felügyeleti hatóságát a (3) és (4) bekezdésnek megfelelően hozott minden intézkedésről.

(6) Az EBH az ESMA-val folytatott konzultációt követően az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást bocsát ki, amelyben meghatározza a helyreállítási terv formátumát és az abban feltüntetendő információkat.

47. cikk

Visszaváltási terv

(1) Az eszközalapú_token kibocsátója operatív tervet dolgoz ki és tart fenn az egyes eszközalapú_tokenek rendezett visszaváltásának támogatása érdekében, amelyet az illetékes_hatóság arról szóló határozatát követően kell végrehajtani, hogy a kibocsátó képtelen vagy valószínűsíthetően képtelen lesz teljesíteni kötelezettségeit, többek között fizetésképtelenség vagy adott esetben szanálás, vagy a kibocsátó engedélyének visszavonása esetén, a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 101., illetve 102. pontjában meghatározott válságmegelőzési intézkedés vagy válságkezelési intézkedés, vagy az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet (44) 2. cikkének 11. pontjában meghatározott szanálási intézkedés megkezdésének sérelme nélkül.

(2) A visszaváltási tervben bizonyítani kell, hogy az eszközalapú_token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kibocsátott eszközalapú_token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna annak birtokosainak vagy a tartalékeszközök piaca stabilitásának.

A visszaváltási tervnek szerződéses megállapodásokat, eljárásokat és rendszereket kell tartalmaznia – beleértve az alkalmazandó jog szerint egy ideiglenes vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az eszközalapú_tokenek valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy az eszközalapú_tokenek birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

A visszaváltási tervnek biztosítania kell a kibocsátók vagy harmadik személy jogalanyok által végzett bármely, a rendezett visszaváltáshoz szükséges kritikus fontosságú tevékenység folytonosságát.

(3) Az eszközalapú_token kibocsátója a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától számított hat hónapon belül vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától számított hat hónapon belül benyújtja az illetékes_hatóságnak a visszaváltási tervet. Az illetékes_hatóság szükség esetén előírja a visszaváltási terv módosítását a terv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében, és a tervről szóló értesítés időpontjától számított 40 munkanapon belül értesíti a kibocsátót az e módosításokat kérő határozatáról. Ezt a határozatot a kibocsátónak a határozatról szóló értesítéstől számított 40 munkanapon belül kell végrehajtania. A kibocsátó rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja a visszaváltási tervet.

(4) Az illetékes_hatóságnak adott esetben meg kell küldenie a visszaváltási tervet a kibocsátó szanálási hatóságának és prudenciális felügyeleti hatóságának.

A szanálási hatóság megvizsgálhatja a visszaváltási tervet annak megállapítása céljából, hogy az tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a kibocsátó szanálhatóságát, és ajánlásokat tehet az illetékes_hatóságnak ez ügyben.

(5) Az EBH az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást bocsát ki a következők meghatározása céljából:

a)	a visszaváltási terv tartalma és a felülvizsgálat gyakorisága, figyelembe véve az eszközalapú_token méretét, összetettségét és jellegét, valamint a kibocsátója üzleti modelljét; és

b)	a visszaváltási terv végrehajtásának kiváltó okai.

IV. CÍM

ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEK

1. FEJEZET

Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói által teljesítendő követelmények

51. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1) Az elektronikus pénz-token kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalmaznia kell a következő, a III. mellékletben részletesebben meghatározott információk mindegyikét:

a)	az elektronikus pénz-token kibocsátójára vonatkozó információk;

b)	az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó információk;

c)	az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

d)	az elektronikus pénz-tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk;

e)	a mögöttes technológiára vonatkozó információk;

f)	a kockázatokra vonatkozó információk;

g)	az elektronikus pénz-token kibocsátásához használt konszenzusos_mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a kibocsátótól eltérő azon személy személyazonosságát, aki vagy amely a 48. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján nyilvános ajánlettétel keretében elektronikus pénz-tokent kínál vagy annak kereskedésbe történő bevezetését kéri, valamint annak okát, hogy miért az adott személy kínálja ezt az elektronikus pénz-tokent vagy kéri annak kereskedésbe történő bevezetését.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, formátumát tekintve pedig tömörnek és érthetőnek kell lennie.

(3) A kriptoeszköz-alapdokumentum az első oldalon a következő egyértelmű és jól látható nyilatkozatot tartalmazza:

„Ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot európai uniós tagállam illetékes_hatósága nem hagyta jóvá. A kriptoeszköz kibocsátója kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmáért.”.

(4) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy:

a)	az elektronikus pénz-token nem tartozik a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

b)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki az elektronikus pénz-tokenre.

(5) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az elektronikus pénz-token kibocsátója vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak, amelyet a (3) bekezdésben említett nyilatkozat után kell beilleszteni, meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy a vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk hiánytalanok, valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, az (5) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésére vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett kriptoeszközök tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen a kriptoeszközök jövőbeli lehetséges birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)	azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)	a leendő birtokosnak az elektronikus pénz-token megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)	a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy az elektronikus pénz-token birtokosai bármikor és névértéken visszaváltási joggal rendelkeznek, valamint részletezni kell a visszaváltás feltételeit.

(7) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az értesítése időpontját és tartalomjegyzéket.

(8) A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha az elektronikus pénz-tokent a székhely_szerinti_tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is össze kell állítani.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(11) Az elektronikus pénz-token kibocsátói a kriptoeszköz-alapdokumentumot legalább 20 munkanappal a közzététel időpontja előtt megküldik illetékes_hatóságuknak.

Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a kriptoeszköz-alapdokumentumok azok közzététele előtti előzetes jóváhagyását.

(12) Az elektronikus pénz-token értékelésére hatást gyakorolni képes minden jelentős új tényezőt, lényeges hibát vagy lényeges pontatlanságot ismertetni kell a kibocsátók által elkészített, az illetékes_hatóságnak megküldött és a kibocsátók honlapján közzétett módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban.

(13) Az elektronikus pénz-token kibocsátója az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó unióbeli nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen elektronikus pénz-token kereskedésbe történő bevezetésének kérelmezése előtt honlapján kriptoeszköz-alapdokumentumot tesz közzé.

(14) Az elektronikus pénz-token kibocsátója a 11. cikk szerint megküldött kriptoeszköz-alapdokumentummal együtt megküldi az illetékes_hatóságnak a 109. cikk (4) bekezdésében említett információkat is. Az illetékes_hatóság a kibocsátótól kapott információk kézhezvételétől számított öt munkanapon belül közli az ESMA-val a 109. cikk (4) bekezdésében meghatározott információkat.

Az illetékes_hatóság tájékoztatja az ESMA-t a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokról és arról, ha visszavonja egy elektronikus pénz-token kibocsátójának engedélyét.

Az ESMA ezeket az információkat a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig, illetve módosított kriptoeszköz-alapdokumentum vagy engedély viszavonása esetében késedelem nélkül a 109. cikk (4) bekezdése szerint elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(15) Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés g) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos_mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

56. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek jelentős elektronikus pénz-tokenné minősítése

(1) Az EBH az elektronikus pénz-tokeneket akkor minősíti jelentős elektronikus pénz-tokeneknek, ha a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott legalább három kritérium teljesül:

a)	az e cikk (3) bekezdésében említett első tájékoztató jelentés által lefedett időtartam során a nyilvános_ajánlattételt vagy a kereskedésbe történő bevezetést követően;

b)	az e cikk (3) bekezdésében említett legelább két egymást követő tájékoztató jelentés által lefedett időtartam során.

(2) Ha több kibocsátó bocsátja ki ugyanazt az elektronikus pénz-tokent, a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítését az említett kibocsátóktól származó adatok összesítését követően kell értékelni.

(3) A kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságai legalább évente kétszer tájékoztatják az EBH-t és az EKB-t a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítésére vonatkozó releváns információkról, beleértve adott esetben a 22. cikk alapján kapott információkat is.

Ha a kibocsátó olyan tagállamban van letelepedve, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben az elektronikus pénz-token egy olyan tagállam hivatalos_ pénzneméhez van kötve, amely nem az euro, az illetékes_hatóságoknak az adott tagállam központi bankjához is továbbítaniuk kell az első albekezdésben említett információkat.

(4) Ha az EBH arra a következtetésre jut, hogy egy elektronikus pénz-token e cikk (1) bekezdésével összhangban teljesíti a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumokat, az EBH elektronikus pénz-token jelentős elektronikus pénz-tokennek minősítésére irányuló határozattervezetet készít, és ezt a határozattervezetet megküldi az elektronikus pénz-token kibocsátójának, a kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságának, az EKB-nak és az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett esetekben az érintett tagállam központi bankjának.

Az ilyen elektronikus pénz-token kibocsátóinak, azok illetékes_hatóságainak, az EKB-nak és adott esetben az érintett tagállam központi bankjának az említett határozattervezetről szóló értesítés időpontjától számítva 20 munkanap áll rendelkezésükre arra, hogy írásban észrevételeket és megjegyzéseket nyújtsanak be. Az EBH végleges határozatának elfogadása előtt megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(5) Az EBH a (4) bekezdésben említett értesítés időpontjától számított 60 munkanapon belül meghozza a végleges határozatát arról, hogy az elektronikus pénz-token jelentős elektronikus pénz-tokennek minősül-e, és erről haladéktalanul értesíti az elektronikus pénz-token kibocsátóját és annak illetékes_hatóságát.

(6) Amennyiben egy elektronikus pénz-tokent az EBH az (5) bekezdéssel összhangban hozott határozata alapján jelentősnek minősít, a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójával kapcsolatos felügyeleti feladatokat a 117. cikk (4) bekezdésével összhangban az említett határozatról szóló értesítéstől időpontjától számított 20 munkanapon belül át kell ruházni a kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságról az EBH-ra.

Az EBH és az illetékes_hatóság együttműködik a felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes átadásának biztosítása érdekében.

(7) A (6) bekezdéstől eltérve, nem kell átruházni az EBH-ra az eurótól eltérő hivatalos tagállami pénznemben denominált jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos felügyeleti feladatokat, amennyiben az említett jelentős elektronikus pénz-tokenek birtokosainak és ügyleti volumenének legalább 80 %-a a székhely_szerinti_tagállamban koncentrálódik.

A kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságának évente tájékoztatnia kell az EBH-t minden olyan esetről, amikor az első albekezdésben említett eltérést alkalmazza.

Az első albekezdés alkalmazásában akkor kell úgy tekinteni, hogy az ügyletre a székhely_szerinti_tagállamban kerül sor, ha a fizető és a kedvezményezett a székhely_szerinti_tagállamban van letelepedve.

(8) Az EBH a rendelkezésre álló információk, többek között az e cikk (3) bekezdésében említett tájékoztatások vagy a 22. cikk alapján kapott információk alapján évente újraértékeli a jelentős elektronikus pénz-tokenek besorolását.

Ha az EBH arra a következtetésre jut, hogy bizonyos elektronikus pénz-tokenek már nem teljesítik a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumokat e cikk (1) bekezdésével összhangban, az elektronikus pénz-token jelentősként való minősítésének a továbbiakban való megszüntetésére irányuló határozattervezetet készít, és ezt a határozattervezetet megküldi az elektronikus pénz-token kibocsátóinak, a székhelyük szerinti tagállam illetékes_hatóságainak, az EKB-nak és az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett esetekben az érintett tagállam központi bankjának.

Az ilyen elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak, azok illetékes_hatóságainak, az EKB-nak és az érintett tagállam központi bankjának az említett határozattervezet megküldésének időpontjától számított 20 munkanap áll rendelkezésére arra, hogy írásban észrevételeket és megjegyzéseket nyújtson be. Az EBH végleges határozatának elfogadása előtt megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(9) Az EBH a (8) bekezdésben említett értesítés megküldésének időpontjától számított számított 60 munkanapon belül meghozza a végleges határozatát arról, hogy az elektronikus pénz-token már nem minősül-e jelentős elektronikus pénz-tokennek, és erről haladéktalanul értesíti az elektronikus pénz-token kibocsátóját és annak illetékes_hatóságát.

(10) Amennyiben egy elektronikus pénz-tokentaz EBH a (9) bekezdéssel összhangban hozott határozata alapján már nem minősít jelentősnek, az adott elektronikus pénz-token kibocsátójával kapcsolatos felügyeleti feladatokat az említett határozatról szóló értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül át kell ruházni az EBH-ról a kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságára.

Az EBH és az illetékes_hatóság együttműködik a felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes átadásának biztosítása érdekében.

57. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek jelentős elektronikus pénz-tokenné minősítése önkéntes alapon

(1) Az elektronikus pénz-token hitelintézetként vagy elektronikus pénz- kibocsátó intézményként engedélyezett kibocsátó, vagy ilyen engedélyért folyamodó jelezheti, hogy elektronikus pénz-tokenjét jelentős elektronikus pénz-tokenné kívánja minősíttetni. Az illetékes_hatóság ilyen esetben haladéktalanul értesíti az EBH-t, az EKB-t és az 56. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említtt esetekben az érintett tagállam központi bankját a leendő kibocsátó kérelméről.

Ahhoz, hogy az elektronikus pénz-token e cikk értelmében jelentősnek minősüljön, az elektronikus pénz-token kibocsátójának részletes üzleti terv révén bizonyítania kell, hogy a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok közül várhatóan legalább hármat teljesít.

(2) Az EBH az e cikk (1) bekezdésében említett értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül határozattervezetet készít, amely tartalmazza a kibocsátó üzleti terve alapján alkotott véleményét arról, hogy az elektronikus pénz-token teljesít-e vagy várhatóan teljesíteni fog-e a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott legalább három kritériumot, és erről a határozattervezetről értesíti a kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságát, az EKB-t és az 56. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett esetekben az érintett tagállam központi bankját.

Az ilyen elektronikus pénz-tokenek kibocsátói illetékes_hatóságainak, az EKB-nak és adott esetben az érintett tagállam központi bankjának az említett határozatról szóló értesítés időpontjától számított 20 munkanap áll rendelkezésükre arra, hogy írásban észrevételeket és megjegyzéseket nyújtsanak be. Az EBH végleges határozatának elfogadása előtt megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(3) Az EBH az (1) bekezdésben említett értesítés időpontjától számított 60 munkanapon belül meghozza a végleges határozatát arról, hogy az elektronikus pénz-token jelentős elektronikus pénz-tokennek minősül-e, és erről haladéktalanul értesíti az elektronikus pénz-token leendő kibocsátóját és annak illetékes_hatóságát.

(4) Amennyiben egy elektronikus pénz-token az EBH az e cikk (3) bekezdésével összhangban hozott határozata alapján jelentősnek minősül, az említett elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos felügyeleti feladatokat a 117. cikk (4) bekezdésével összhangban az említett határozatról szóló értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül át kell ruházni az illetékes_hatóságról az EBH-ra.

Az EBH és az illetékes_hatóságok együttműködnek a felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes átadásának biztosítása érdekében.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve, nem kell átruházni az EBH-ra az eurótól eltérő hivatalos tagállami pénznemben denominált jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos felügyeleti feladatokat, amennyiben az említett jelentős elektronikus pénz-tokenek birtokosainak és ügyleti volumenének legalább 80 %-a a székhely_szerinti_tagállamban koncentrálódik vagy várhatóan ott koncentrálódik.

A kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságának évente tájékoztatnia kell az EBH-t minden olyan esetről, amikor az első albekezdésben említett eltérést alkalmazza.

58. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó specifikus további kötelezettségek

(1) A jelentős elektronikus pénz-tokent kibocsátó elektronikus pénz- kibocsátó intézményeknek a következőnek kell eleget tenniük:

a)	a 2009/110/EK irányelv 7. cikke helyett az e rendelet 36., 37. és 38. cikkében, valamint 45. cikkének(1)–(4) bekezdésében említett követelmények;

b)	a 2009/110/EK irányelv 5. cikke helyett az e rendelet 35. cikkének (2), (3) és (5) bekezdésében, valamint 45. cikkének (5) bekezdésében említett követelmények.

A 36. cikk (9) bekezdésétől eltérve a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói tekintetében a független ellenőrzést az 56. vagy az 57. cikk értelmében - attól függően, hogy melyik alkalmazandó - az elektronikus pénz-tokeneket jelentősnek minősítő határozat időpontjától kezdődően hat hónaponként kell elvégezni.

(2) A székhely_szerinti_tagállamok illetékes_hatóságai előírhatják a nem jelentős elektronikus pénz-tokent kibocsátó elektronikus pénztoken- kibocsátó intézmények számára, hogy teljesítsék az (1) bekezdésben említett követelményeket, amennyiben ez az említett rendelkezések által kezelni kívánt kockázatok – például a likviditási kockázatok, a működési kockázatok vagy az eszköztartalék kezelésére vonatkozó követelmények be nem tartásából eredő kockázatok – kezeléséhez szükséges.

(3) A 22. és a 23. cikk, valamint a 24. cikk (3) bekezdése alkalmazandó az olyan pénznemben denominált elektronikus pénz-tokenekre, amely nem valamely uniós tagállam hivatalos_ pénzneme.

V. CÍM

A KRIPTOESZKÖZ-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLY ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK

1. FEJEZET

Kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezése

59. cikk

Engedélyezés

(1) Az Unión belül senki nem nyújthat kriptoeszköz-szolgáltatásokat, kivéve, ha az adott személy:

a)	a 63. cikkel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatóként engedélyezett jogi személy vagy egyéb vállalkozás; vagy

b)	hitelintézet, központi értéktár, befektetési_vállalkozás, piacműködtető, elektronikus pénz- kibocsátó intézmény, ÁÉKBV_alapkezelő_társaság vagy alternatívbefektetésialap-kezelő, amely a 60. cikk alapján kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújthat.

(2) A 63. cikkel összhangban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük abban a tagállamban, ahol kriptoeszköz-szolgáltatásaik legalább egy részét nyújtják. Tényleges ügyvezetésük helyének az Unióban kell lennie, és legalább az igazgatók egyikének az Unióban lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb vállalkozások csak akkor nyújthatnak kriptoeszköz-szolgáltatásokat, ha jogi formájuk a harmadik felek érdekeinek a jogi személyek által biztosítottal egyenértékű szintű védelmét biztosítja, és ha a jogi formájuknak megfelelő, egyenértékű prudenciális felügyelet hatálya alá tartoznak.

(4) A 63. cikkel összhangban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak mindenkor teljesíteniük kell engedélyük feltételeit.

(5) olyan személy, aki vagy amely nem kriptoeszköz-szolgáltató, nem használhat olyan nevet vagy cégnevet, nem adhat ki olyan marketingközleményt vagy nem járhat el olyan más módon, amely azt sugallja, hogy kriptoeszköz-szolgáltatói engedéllyel rendelkezik, vagy e tekintetben félreértésre adhat okot.

(6) Az 63. cikk szerinti engedélyt megadó illetékes_hatóságok biztosítják, hogy az engedély meghatározza azokat a kriptoeszköz-szolgáltatásokat, amelyek nyújtására a kriptoeszköz-szolgáltatók jogosultak.

(7) A kriptoeszköz-szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy az Unió egész területén nyújthassák a kriptoeszköz-szolgáltatásokat, akár a letelepedési jog gyakorlásával – például fióktelepet létesítve –, akár a szolgáltatásnyújtás szabadságával élve. A határokon átnyúló kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók számára nem írható elő, hogy fizikailag jelen legyenek a fogadó_tagállam területén.

(8) Azok a kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek 63. cikk szerinti engedélyükhöz további kriptoeszköz-szolgáltatásokat kívánnak engedélyeztetni, az 62. cikkben említett információk kiegészítésével és frissítésével kérelmet nyújtanak be az engedélyt eredetileg megadó illetékes_hatóságokhoz az engedély kiterjesztése céljából. A kiterjesztés iránti kérelmet a 63. cikknek megfelelően kell feldolgozni.

61. cikk

Kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtása az ügyfél kizárólagos kezdeményezésére

(1) Amennyiben egy, az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére kéri, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtson vagy tevékenységet végezzen számára, az 59. cikk szerinti engedélyezési követelmény nem alkalmazandó a harmadik országbeli vállalkozás ezen ügyfélnek nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatására vagy neki végzett tevékenységére, ideértve a kifejezetten a szolgáltatásnyújtáshoz vagy tevékenységhez fűződő kapcsolatot is.

A csoporton belüli kapcsolatok sérelme nélkül, amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás – akár a javára eljáró, vagy vele szoros_kapcsolatban lévő szervezeten vagy ilyen szervezetet képviselő bármely egyéb személyen keresztül – ügyfeleket vagy leendő ügyfeleket keres az Unióban, az Unióban történő felhíváshoz, népszerűsítéshez vagy hirdetéshez használt kommunikációs eszköztől függetlenül, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére nyújtott szolgáltatásnak.

A második albekezdés az eltérően rendelkező szerződéses rendelkezésekre, záradékokra vagy felelősségkizáró nyilatkozatokra (disclaimer) tekintet nélkül alkalmazandó, ideértve az olyan szerződéses rendelkezéseket, záradékokat vagy kizáró nyilatkozatokat is, amelyek szerint úgy kell tekinteni, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére nyújtja a szolgáltatást.

(2) Egy ügyfélnek az (1) bekezdésben említett saját kizárólagos kezdeményezése nem jogosítja fel a harmadik országbeli vállalkozást arra, hogy az említett ügyfélnek a kriptoeszközök vagy kriptoeszköz-szolgáltatások új típusait értékesítse, illeve nyújtsa.

(3) Az ESMA 2024. december 30-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki azon esetkörök meghatározása céljából, amelyekben úgy tekinthető, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó ügyfeleket keres meg.

A konvergencia előmozdítása és az e cikkel való visszaélés kockázatával kapcsolatos következetes felügyelet előmozdítása érdekében az ESMA e rendelet kijátszásának felderítése és megelőzése érdekében az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki a felügyeleti gyakorlatokról is.

62. cikk

Engedély kérelmezése kriptoeszköz-szolgáltatóként

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtani szándékozó jogi személyek vagy más vállalkozások a kriptoeszköz-szolgáltatóként történő engedélyezés iránti kérelmüket a székhelyük szerinti tagállam illetékes_hatóságához nyújtják be.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbi információk mindegyikét tartalmaznia kell:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató neve, beleértve a hivatalos nevet és minden egyéb kereskedelmi megnevezést, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató jogalany-azonosítója, az említett szolgáltató által működtetett honlap, kapcsolattartási e-mail-cím, telefonszám, valamint a szolgáltató fizikai címe;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató jogi formája;

c)	adott esetben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató létesító okirata;

d)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani szándékozott kriptoeszköz-szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv, beleértve az említett szolgáltatások forgalmazásának helyére és módjára vonatkozó információt is;

e)	annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel a 67. cikkben meghatározott prudenciális biztosítékoknak;

f)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató irányítási rendszerének leírása;

g)	annak bizonyítéka, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai kellően jó hírnévvel, megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a szolgáltató vezetéséhez;

h)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok személyazonossága és e részesedések összege, valamint annak igazolása, hogy az említett személyek kellően jó hírnévvel rendelkeznek;

i)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató a kockázatok – többek között a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok – azonosítására, értékelésére és kezelésére szolgáló belső ellenőrzési mechanizmusainak, szabályzatainak és eljárásainak leírása, valamint üzletmenet-folytonossági terve;

j)	az IKT-rendszerek és biztonsági intézkedések műszaki dokumentációja, valamint azok leírása nem műszaki nyelven;

k)	az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének elkülönítésére szolgáló eljárás leírása;

l)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató panaszkezelési eljárásának leírása;

m)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását szándékozik végezni, a letétkezelési és nyilvántartási szabályzat leírása;

n)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-kereskedési platformot kíván működtetni, a kereskedési platform működési szabályainak, valamint a piaci visszaélések felderítésére szolgáló eljárásoknak és rendszereknek a leírása;

amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre kíván átváltani, az ügyfelekkel való kapcsolatot szabályozó megkülönböztetésmentes üzletpolitika bemutatása, valamint a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által pénzre vagy más kriptoeszközökre átváltani kívánt kriptoeszközök árának meghatározására szolgáló módszer ismertetése;

p)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ügyfelek nevében kriptoeszközre vonatkozó megbízásokat szándékozik végrehajtani, a végrehajtási szabályzat leírása;

amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy kriptoeszközökre vonatkozó portfóliókezelést szándékozik nyújtani, annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében tanácsadást nyújtó vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében portfóliókat kezelő természetes személyek rendelkeznek a feladataik teljesítéséhez szükséges tudással és szakértelemmel;

r)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ügyfelek nevében kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokat szándékozik nyújtani, annak leírása, hogy az átküldési szolgáltatásokat milyen módon fogják nyújtani;

s)	a kriptoeszköz-szolgáltatás által érintett kriptoeszközök típusa.

(3) A (2) bekezdés g) és h) pontjának alkalmazásában a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatónak a következők mindegyikéről bizonyítékot kell szolgáltatnia:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületében részt vevő összes tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez, a csaláshoz vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai együttesen megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a kriptoeszköz-szolgáltató ügyvezetéséhez, és kötelesek elegendő időt fordítani feladataik ellátására;

minden, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóbanközvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a csalás elleni küzdelemhez vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat.

(4) Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy olyan, az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett információkat bocsásson rendelkezésre, amelyeket a 2009/110/EK irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2015/2366 irányelv vagy a kriptoeszköz-szolgáltatásokra alkalmazandó nemzeti jog szerinti engedélyezési eljárás alapján 2023. június 29. előtt már megkaptak, feltéve, hogy ezek az információk vagy dokumentumok még mindig naprakészek.

(5) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) és (3) bekezdésben említett információk további meghatározása érdekében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(6) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a kriptoeszköz-szolgáltatói engedély kérelmezésekor benyújtandó információkat tartalmazó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

63. cikk

Az engedély iránti kérelem értékelése és az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

(1) Az illetékes_hatóságok haladéktalanul, és minden esetben a 62. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem átvételét követő öt munkanapon belül írásban visszaigazolják annak átvételét a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató felé.

(2) Az illetékes_hatóságok a 62. cikk (1) bekezdésében említett kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül értékelik a kérelem hiánytalanságát annak ellenőrzésével, hogy a 62. cikk (2) bekezdésében felsorolt információkat benyújtották-e.

Ha a kérelem hiányos, az illetékes_hatóságok határidőt tűznek ki a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára a hiányzó információk benyújtására.

(3) Az illetékes_hatóságok elutasíthatják a kérelmek elbírálását, amennyiben azok a (2) bekezdés második albekezdése értelmében általuk meghatározott határidőt követően is hiányosak.

(4) Amint a kérelem hiánytalan, az illetékes_hatóságok erről haladéktalanul értesítik a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély megadását vagy a kérelem elutasítását megelőzően az illetékes_hatóságok konzultálnak egy másik tagállam illetékes_hatóságaival, ha a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató az alábbi kapcsolatok egyikében áll az említett másik tagállamban engedélyezett hitelintézettel, központi értéktárral, befektetési_vállalkozással, piacműködtetővel, ÁÉKBV_alapkezelő_társasággal, alternatívbefektetésialap-kezelővel, pénzforgalmi intézménnyel, biztosítóval, elektronikus pénz- kibocsátó intézménnyel vagy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménnyel:

a)	leányvállalata;

b)	az említett jogalany anyavállalatának leányvállalata; vagy

c)	ugyanazon természetes vagy jogi személyek ellenőrzése alatt áll, mint akik az említett jogalanyt ellenőrzik.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély megadása vagy elutasítása előtt az illetékes_hatóságok:

konzultálhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős illetékes_hatóságokkal és a pénzügyi információs egységekkel annak ellenőrzése érdekében, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóval szemben nem folytattak-e vizsgálatot pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos magatartás miatt;

megbizonyosodnak arról, hogy az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke szerint azonosított, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban létesített tartós üzleti egységet üzemeltető vagy ott letelepedett harmadik felekre támaszkodó kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfeleljen az említett irányelv 26. cikkének (2) bekezdését, 45. cikkének (3) bekezdését és 45. cikkének (5) bekezdését átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek;

c)	adott esetben biztosítják, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelelő eljárásokat vezessen be az (EU) 2015/849 irányelv 18a. cikkének (1) és (3) bekezdését átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében.

(7) Amennyiben szoros_kapcsolatok állnak fenn a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes_hatóságok csak akkor adnak engedélyt, ha ezek a kapcsolatok nem gátolják a felügyeleti feladataik hatékony ellátását.

(8) Az illetékes_hatóságok megtagadják az engedélyezést, amennyiben valamely harmadik ország a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóval szoros_kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó jogszabályai, egyéb szabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy ezek érvényesítésének nehézségei gátolják az illetékes_hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

(9) Az illetékes_hatóságoknak a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 40 munkanapon belül meg kell vizsgálniuk, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel-e e címnek, és teljeskörű indokolással ellátott határozatot kell elfogadniuk a kriptoeszköz-szolgáltatóként történő engedélyezés megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az illetékes_hatóságok a határozatuk elfogadását követő öt munkanapon belül értesítik a kérelmezőt a döntésről. Az értékelés során figyelembe kell venni a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani tervezett kriptoeszköz-szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

(10) Az illetékes_hatóságok elutasítják a kriptoeszköz-szolgáltatásra irányuló kérelmet, ha objektív és bizonyítható indok áll fenn, hogy:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testülete veszélyezteti a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató hatékony, megbízható és prudens működését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét, vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás súlyos kockázatának teszi ki;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai nem felelnek meg a 68. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok nem felelnek meg a kellően jó hírnév a 68. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumainak;

d)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti vagy valószínűleg nem teljesíti az e címben előírt követelmények valamelyikét.

(11) Az ESMA, illetve az EBH közösen iránymutatásokat bocsát ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével, illetve az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai, valamint a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok alkalmasságának értékelésére vonatkozóan.

Az ESMA és az EBH 2024. június 30-ig kibocsátja az első albekezdésben említett iránymutatásokat.

(12) Az illetékes_hatóságok a (9) bekezdés szerinti értékelési időszak során – de az értékelési időszak huszadik munkanapjánál nem később – szükség esetén bármilyen olyan további információt bekérhetnek, amely szükséges az értékelés befejezéséhez. A kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóhoz intézett információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

A (9) bekezdés szerinti értékelési időszakot az illetékes_hatóságoknak a hiányzó információra vonatkozó kérése és a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató erre adott válaszának kézhezvétele közötti időtartamra fel kell függeszteni. A felfüggesztés nem tarthat tovább 20 munkanapnál. Az illetékes_hatóságok általi bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről az illetékes_hatóságok szabad mérlegelésük szerint döntenek, azonban ez nem járhat a (9) bekezdés szerinti értékelési időszak felfüggesztésével.

(13) Az illetékes_hatóságoknak az engedély megadásától számított két munkanapon belül a 109. cikk (5) bekezdésében meghatározott információkról– tájékoztatniuk kell az ESMA-t. Az illetékes_hatóságoknak az elutasított engedélyekről is tájékoztatniuk kell az ESMA-t. Az ESMA a 109. cikk (5) bekezdésében említett információkat a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának kezdőnapjáig elérhetővé teszi az említett cikkben említett nyilvántartásban.

64. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély visszavonása

(1) Az illetékes_hatóságok visszavonják a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyét, ha a kriptoeszköz-szolgáltató:

a)	az engedély megadásától számított 12 hónapon belül nem élt az engedéllyel;

b)	kifejezetten lemondott az engedélyéről;

c)	kilenc egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatást;

d)	jogellenes módon szerezte meg az engedélyét, ideértve az engedély iránti kérelmében tett valótlan állításokat is;

e)	már nem felel meg az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételeknek, és meghatározott időn belül nem hozta meg az illetékes_hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

f)	nem rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és felderítésére szolgáló hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal, az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban;

g)	súlyosan megsértette ezt a rendeletet, beleértve a kriptoeszközök birtokosainak vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek védelmére vagy a piac integritására vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az illetékes_hatóságok az alábbi helyzetek bármelyikében visszavonhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyét:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltató megsértette az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseit;

b)	a kriptoeszköz-szolgáltató elveszítette pénzforgalmi intézményként, vagy elektronikus pénz- kibocsátó intézményként kapott engedélyét, és 40 naptári napon belül nem orvosolta a helyzetet.

(3) Amennyiben az illetékes_hatóság visszavonja a kriptoeszköz-szolgáltatói engedélyt, indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az ESMA-t és a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjait. Az ESMA ezt az információt hozzáférhetővé teszi a 109. cikkben említett nyilvántartásban.

(4) Az illetékes_hatóságok az engedély visszavonását egy adott kriptoeszköz-szolgáltatásra is korlátozhatják.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély visszavonását megelőzően az illetékes_hatóságok konzultálnak a másik tagállam illetékes_hatóságával, amennyiben az érintett kriptoeszköz-szolgáltató:

a)	az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató leányvállalata;

b)	az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató anyavállalatának a leányvállalata;

c)	ugyanazon természetes vagy jogi személyek irányítása alatt áll, akik/amelyek az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatót irányítják.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély visszavonása előtt az illetékes_hatóságok konzultálhatnak a kriptoeszköz-szolgáltató pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályoknak való megfelelésének felügyeletéért felelős hatósággal.

(7) Az EBH, az ESMA és a fogadó_tagállamok bármely illetékes_hatósága bármikor kérheti, hogy a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága vizsgálja meg, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyét megadták, amennyiben okkal feltételezhető, hogy már nem ez az eset áll fenn.

(8) A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan megfelelő eljárásokat hoznak létre, hajtanak végre és tartanak fenn, amelyek az engedély visszavonása esetén biztosítják az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének időben és szabályosan történő átküldését, illetve átutalását egy másik kriptoeszköz-szolgáltató részére.

66. cikk

Az ügyfelek legfőbb érdekét szem előtt tartó becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásra vonatkozó kötelezettség

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az ügyfeleik és leendő ügyfeleik legfőbb érdekét szem előtt tartva, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást nyújtani az ügyfeleiknek, ideértve a marketingközleményeket is, amelyeknek ekként felismerhetőnek kell lenniük. A kriptoeszköz-szolgáltatók nem téveszthetik meg szándékosan vagy gondatlanságból az ügyfelet a kriptoeszközök valós vagy vélt előnyeivel kapcsolatban.

(3) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak figyelmeztetniük kell az ügyfeleket a kriptoeszközökkel végzett ügyletek kockázataira.

A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése, a kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközökre történő átváltása, a kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadás vagy kriptoeszköz-portfóliókezelés nyújtása során a kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell adniuk ügyfeleik számára az azon kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumokra mutató hiperlinkeket, amelyekkel kapcsolatban az említett szolgáltatásokat nyújtják.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak a honlapjukon jól látható helyen nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az árképzési, költség- és díjpolitikájukat.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatók a honlapjukon jól látható helyen nyilvánosan hozzáférhetővé tesznek minden egyes olyan kriptoeszköz kibocsátására használt konszenzusos_mechanizmus éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaival és egyéb, környezettel kapcsolatos káros hatásaival kapcsolatos információkat, amellyel kapcsolatban szolgáltatásokat kínálnak. Ez az információ a kriptoeszköz-alapdokumentumokból is megszerezhető.

(6) Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (5) bekezdésben említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos_mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

67. cikk

Prudenciális követelmények

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak mindenkor rendelkezniük kell prudenciális biztosítékokkal, amelyek összege megfelel a következők közül legalább a magasabb összegnek:

a)	a IV. mellékletben feltüntetett, a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatás típusától függő állandó minimális tőkekövetelmények összege;

b)	az előző évre vonatkozó, évente felülvizsgált állandó általános költségek egynegyede.

(2) Az olyan kriptoeszköz-szolgáltatóknak, amelyek a szolgáltatásnyújtás megkezdésének napja óta még nem folytattak üzleti tevékenységet egy teljes éven át, az (1) bekezdés b) pontjában említett számítás céljából azokat az előre jelzett állandó általános költségeket kell használniuk, amelyeket az engedély iránti kérelmükhöz csatolt, az első 12 havi szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előrejelzéseik tartalmaztak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatóknak az előző évi állandó általános költségeiket az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő, a legújabb auditált éves pénzügyi kimutatásban vagy – amennyiben auditált éves pénzügyi kimutatás nem áll rendelkezésre – a nemzeti felügyeleti hatóságok által hitelesített éves pénzügyi kimutatásban szereplő adatok felhasználásával kell kiszámítaniuk úgy, hogy a következő tételeket levonják az összes ráfordításból a tulajdonosoknak vagy tagoknak teljesített nyereségfelosztást követően:

a)	az alkalmazottaknak járó jutalmak és egyéb javadalmazás, amennyiben azok a kriptoeszköz-szolgáltató adott évi nettó nyereségétől függenek;

b)	a munkavállalók, igazgatók és partnerek nyereségrészesedése;

c)	a nyerseségből származó egyéb juttatások és egyéb változó javadalmazások, amennyiben ezek teljes mértékben diszkrecionálisak;

d)	nem szokásos tevékenységekből eredő nem ismétlődő kiadások.

(4) Az (1) bekezdésben említett prudenciális biztosítékoknak az alábbi formák egyikét, vagy azok kombinációját kell ölteniük:

az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és instrumentumokból álló szavatolótőke az említett rendelet 36. cikke szerinti levonások teljes mértékű alkalmazása után, az említett rendelet 46. és 48. cikke szerinti, küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül;

b)	az Unió olyan területeire kiterjedő biztosítás, ahol a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, vagy hasonló garancia.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában említett biztosítási kötvényt a kriptoeszköz-szolgáltató honlapján keresztül nyilvánosságra kell hozni, és annak legalább az alábbi jellemzőkkel rendelkeznie kell:

a)	legalább egy éves kezdeti futamidő;

b)	legalább 90 napos felmondási idő;

c)	olyan vállalkozástól származik, amely az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban engedéllyel rendelkezik biztosítás nyújtására;

d)	harmadik személy jogalany bocsátja rendelkezésre.

(6) A (4) bekezdés b) pontjában említett biztosításnak a következő összes kockázat fedezetére kell kiterjednie:

a)	dokumentumok elvesztése;

b)	megtévesztő vagy félrevezető nyilatkozatok;

olyan cselekmények, hibák vagy mulasztások, amelyek a következők megsértését eredményezik:

i.	jogszabályi és hatósági aktusból eredő kötelezettségek;

ii.	az ügyfelekkel szembeni becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásra vonatkozó kötelezettség;

iii.	titoktartási kötelezettség;

d)	az összeférhetetlenség elkerülését szolgáló megfelelő eljárások létrehozásának, bevezetésének és fenntartásának elmulasztása;

e)	az üzletmenet fennakadásából vagy rendszerhibákból eredő veszteségek;

f)	amennyiben az üzleti modellre alkalmazandó: az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének megőrzése során elkövetett súlyos gondatlanság;

g)	a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfelekkel szembeni felelőssége a 75. cikk (8) bekezdése szerint.

68. cikk

Irányítási rendszer

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető_testületi tagjai rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges kellően jó hírnévvel és megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal, mind egyénileg, mind együttesen. A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető_testületének tagjaival szemben nem hoztak elmarasztaló ítéletet különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért. Igazolniuk kell továbbá, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatókban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak vagy tagoknak kellően jó hírnévvel kell rendelkezniük, és velük szemben nem hoztak elmarasztaló ítéletet különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért.

(3) Amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok által gyakorolt befolyás valószínűsíthetően hátrányosan befolyásolja az adott kriptoeszköz-szolgáltató megbízható és prudens irányítását, az illetékes_hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok kezelése érdekében.

Ilyen intézkedés lehet bírósági végzés kérelmezése vagy az igazgatókkal és az irányításért felelős személyekkel szemben szankciók alkalmazása, vagy a közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok birtokában lévő részesedésekhez fűződő szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan szabályzatokat és eljárásokat fogadnak el, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatók a rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges tudással, készségekkel és szakértelemmel rendelkező személyzetet alkalmaznak, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető_testülete értékeli és rendszeres időközönként felülvizsgálja az e cím 2. és 3. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szabályzatok, mechanizmusok és eljárások hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket hoz az esetleges hiányosságok kezelésére.

(7) A kriptoeszköz-szolgáltatók minden észszerű lépést megtesznek kriptoeszköz-szolgáltatásaik folyamatosságának és szabályosságának biztosítása érdekében. E célból a kriptoeszköz-szolgáltatók megfelelő és arányos erőforrásokat és eljárásokat használnak, ideértve az (EU) 2022/2554 rendeletben előírt reziliens és biztonságos IKT-rendszereket is.

A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan üzletmenet-folytonossági politikát és ezen belül az (EU) 2022/2554 rendelet 11. és 12. cikke szerinti IKT-üzletmenet-folytonossági tervet, valamint IKT-reagálási és -helyreállítási tervet dolgoznak ki, amelyek IKT-rendszereik és eljárásaik zavara esetén az alapvető adatok és funkciók megőrzésének és a kriptoeszköz-szolgáltatások fenntartásának biztosítását célozzák, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását, és a kriptoeszköz-szolgáltatások gyors újraindítását.

(8) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az (EU) 2022/2554 rendelet által előírt mechanizmusokkal, rendszerekkel és eljárásokkal, valamint hatékony kockázatértékelési eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseinek való megfelelés érdekében. A szolgáltatóknak nyomon kell követniük és rendszeresen értékelniük kell e mechanizmusok, rendszerek és eljárások megfelelőségét és hatékonyságát, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a hiányosságok kezelésére.

A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az (EU) 2022/2554 rendeletnek megfelelően az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmét szolgáló rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük.

(9) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak gondoskodniuk kell az általuk nyújtott összes szolgáltatás, tevékenység, valamint az általuk végrehajtott összes megbízás és ügylet nyilvántartásáról. A nyilvántartásnak megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy az illetékes_hatóságok elláthassák felügyeleti feladataikat, és megtehessék a jogérvényesítési intézkedéseket és különösen hogy meggyőződhessenek arról, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató eleget tett-e minden kötelezettségének, beleértve az ügyfelekkel vagy leendő ügyfelekkel szemben, és a piac integritásának megőrzése tekintetében fennálló kötelezettségeket.

Az első albekezdéssel összhangban megőrzött adatokat az ügyfélek kérésre át kell adni, és azokat öt évig – illetve amennyiben azt az illetékes_hatóság az öt év letelte előtt kéri, legfeljebb hét évig – meg kell őrizni.

(10) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának a (7) bekezdésben említett folytonosságát és szabályosságát biztosító intézkedések;

b)	az összes kriptoeszköz-szolgáltatásról, tevékenységről, valamint az összes végrehajtott megbízásról és ügyletről vezetendő, a (9) bekezdésben említett nyilvántartás.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

69. cikk

Az illetékes_hatóságok tájékoztatása

A kriptoeszköz-szolgáltatók késedelem nélkül, az új tagok tevékenységének megkezdését megelőzően értesítik illetékes_hatóságukat a vezető_testületükben bekövetkező változásokról, és rendelkezésükre bocsátanak minden olyan információt, amely a 68. cikknek való megfelelés megítéléséhez szükséges.

72. cikk

Az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak – figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét – hatékony szabályzatokat és eljárásokat kell bevezetniük és fenntartaniuk az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele érdekében

közöttük és az alábbiak között:

i	tulajdonosaik vagy tagjaik;

ii.	a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz vagy azok tulajdonosaihoz vagy tagjaihoz ellenőrzés útján közetlenül vagy közvetve kapcsolódó bármely személy;

iii.	vezető_testületük tagjai;

iv.	alkalmazottaik; vagy

v.	ügyfeleik; vagy

b)	két vagy több olyan ügyfél között, akiknek kölcsönös érdekei összeférhetetlenek.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak ügyfeleik és leendő ügyfeleik számára a honlapjukon jól látható helyen közzé kell tenniük az (1) bekezdésben említett összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a mérséklésükre tett lépéseket.

(3) A (2) bekezdésben említett közzétételt – figyelembe véve az egyes ügyfelek jellegét – elektronikus formátumban kell megtenni és annak elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy minden ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon kriptoeszköz-szolgáltatásról, amelyet illetően az összeférhetetlenség fennáll.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatók értékelik és legalább évente felülvizsgálják az összeférhetetlenségre vonatkozó politikájukat, és e tekintetben minden megfelelő intézkedést megtesznek az esetleges hiányosságok kezelésére.

(5) Az ESMA az EBH-val szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletesebb meghatározására:

a)	az (1) bekezdésben említett szabályzatokra és eljárásokra vonatkozó követelmények, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét;

b)	a (2) bekezdésben említett közzététel tartalmára vonatkozó részletek és módszertan.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

74. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatók rendezett bezárása

A 75–79. cikkben említett szolgáltatásokat nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatóknak rendelkezniük kell olyan tervvel, amely megfelelően elő tudja segíteni tevékenységeiknek az alkalmazandó nemzeti jog szerinti rendezett befejezését, ideértve az említett szolgáltatók által végzett kulcsfontosságú tevékenységek folytonosságának vagy helyreállításának biztosítását is. A tervnek bizonyítania kell, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató képes olyan rendezett bezárásra, amely nem okoz indokolatlan gazdasági kárt az ügyfeleinek.

3. FEJEZET

Az adott típusú kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségek

75. cikk

Kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása

(1) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók a feladataikat és felelősségi köreiket meghatározó megállapodást kötnek ügyfeleikkel. Egy ilyen megállapodásba legalább a következőket bele kell foglalni:

a)	a megállapodás részes feleinek személyazonossága;

b)	a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatás jellege és a szolgáltatás leírása;

c)	a letétkezelési szabályzat;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató és az ügyfél közötti kommunikáció módja, beleértve az ügyfél hitelesítési rendszerét;

e)	a kriptoeszköz-szolgáltató által használt biztonsági rendszerek leírása;

f)	a kriptoeszköz-szolgáltató által felszámított díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek;

g)	az alkalmazandó jog.

(2) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartást vezetnek az egyes ügyfelek nevében nyitott, az egyes ügyfelek kriptoeszközökkel kapcsolatos jogainak megfelelő pozíciókról. Amennyiben az releváns, a kriptoeszköz-szolgáltatóknak a lehető leghamarabb rögzíteniük kell az említett nyilvántartásban az ügyfeleik utasításai alapján bekövetkező mozgásokat. Ilyen esetekben a szolgáltatók belső eljárásainak biztosítaniuk kell, hogy a kriptoeszközök nyilvántartását érintő minden mozgást az ügyfél pozíció-nyilvántartásában rendszeresen rögzített ügylet támasszon alá.

(3) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók belső szabályokat és eljárásokat tartalmazó letétkezelési szabályzatot dolgoznak ki az ilyen kriptoeszközök vagy a kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközök letéti őrzéséhez vagy ellenőrzéséhez.

Az első albekezdésben említett letétkezelési szabályzatnak minimalizálnia kell annak kockázatát, hogy a kriptoeszközöket, az azokhoz kapcsolódó jogokat vagy a kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközöket az ügyfelek csalás, kiberfenyegetés vagy gondatlanság következtében elveszíthessék.

A letétkezelési szabályzat összefoglalását kérésre elektronikus formátumban az ügyfelek rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Adott esetben a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell könnyíteniük a kriptoeszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorlását. Az ügyfél pozíció-nyilvántartásában azonnal rögzíteni kell minden olyan eseményt, amely valószínűleg ügyféljogot keletkeztet vagy módosít.

Az alapul szolgáló megosztott_főkönyvi_technológia módosítása, vagy bármely egyéb, ügyféljogokat valószínűsíthetően létrehozó vagy módosító esemény esetén az ügyfél az említett módosítás vagy esemény bekövetkezésének időpontjában meglévő pozícióinak alapján és ezek mértékéig jogosult az újonnan létrejött kriptoeszközre vagy jogokra, kivéve, ha az (1) bekezdés alapján a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatóval az említett módosítást vagy eseményt megelőzően aláírt érvényes megállapodás ettől kifejezetten eltérően rendelkezik.

(5) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók legalább háromhavonta és az érintett ügyfél kérésére rendelkezésre bocsátják a nevében nyilvántartott kriptoeszközökre vonatkozó pozíciókimutatást. A pozíciókimutatást elektronikus formátumban kell elkészíteni. A pozíciókimutatásnak tartalmaznia kell az érintett kriptoeszközök megnevezését, egyenlegét, értékét és az érintett időszakban lebonyolított kriptoeszköz-forgalmat.

A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók a lehető leghamarabb minden szükséges információval ellátják ügyfeleiket az olyan kriptoeszköz-műveletekről, amelyek az ügyfél közreműködését igénylik.

(6) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják az ahhoz szükséges eljárásokat, hogy az ügyfeleik nevében tartott kriptoeszközök vagy a hozzáférést biztosító eszközök a lehető leghamarabb visszakerüljenek az érintett ügyfelekhez.

(7) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatóknak el kell különíteniük az ügyfeleik nevében tartott kriptoeszközöket a saját tulajdonukban lévőktől, és biztosítaniuk kell, hogy az ügyfeleik kriptoeszközökhöz való hozzáférésének eszközeit egyértelműen ilyenként azonosítsák. Biztosítaniuk kell, hogy a megosztott_főkönyvben ügyfeleik kriptoeszközeit saját kriptoeszközeiktől elkülönítetten tartsák.

A kriptoeszköz-szolgáltató ügyfeleinek érdekében a letétben őrzött kriptoeszközöket az alkalmazadó jogszabályok szerint jogilag el kell különíteni a kriptoeszköz-szolgáltató vagyonától annak érdekében, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató hitelezői – különösen fizetésképtelenség esetén – ne férhessenek hozzá a kriptoeszköz-szolgáltató által letétben őrzött kriptoeszközökhöz.

A kriptoeszköz-szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a letétben őrzött kriptoeszközöket működési szempontból elkülönítsék a kriptoeszköz-szolgáltató vagyonától.

(8) A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók felelősséggel tartoznak ügyfeleik felé a kriptoeszközök vagy a kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközök nekik felróható hibából eredően bekövetkező elvesztése esetén. A kriptoeszköz-szolgáltatók az elvesztett kriptoeszköz elvesztéskori piaci értékének erejéig tartoznak felelősséggel.

A kriptoeszköz-szolgáltatónak fel nem róható események közé tartozik minden olyan esemény, amely tekintetében a kriptoeszköz-szolgáltató bizonyítja, hogy az az adott szolgáltatás nyújtásától vagy a kriptoeszköz-szolgáltató műveleteitől függetlenül történt, mint például a megosztott_főkönyv működtetésével járó olyan probléma, amelyre a kriptoeszköz-szolgáltatónak nincs befolyása.

(9) Amennyiben a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók az említett szolgáltatást nyújtó más kriptoeszköz-szolgáltatókat vesznek igénybe, csak az 59. cikkel összhangban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatókat vehetnek igénybe.

A kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző, az említett szolgáltatást nyújtó más kriptoeszköz-szolgáltatókat igénybe vevő kriptoeszköz-szolgáltatóknak erről tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket.

76. cikk

Kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése

(1) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók egyértelmű és átlátható működési szabályokat határoznak meg, tartanak fenn és hajtanak végre a kereskedési platformra vonatkozóan. Ezeknek a működési szabályoknak magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

a)	a kriptoeszközök kereskedési platformra történő bevezetése előtt alkalmazott jóváhagyási eljárások meghatározása, beleértve a kérelmező által az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban jelentett pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázattal arányos ügyfél-átvilágítási követelményeket;

b)	adott esetben azon kizárt kriptoeszköz-típus kategóriák meghatározása, amelyek nem vezethetők be;

c)	a kereskedésbe történő bevezetésre vonatkozó szabályok, eljárások és adott esetben díjak meghatározása;

d)	a kereskedési tevékenységekben való részvétel objektív, megkülönböztetésmentes szabályainak és arányos kritériumainak meghatározása, amelyek elősegítik a kereskedni kívánó ügyfelek kereskedési platformhoz való tisztességes és nyílt hozzáférését;

e)	a tisztességes és rendezett kereskedést biztosító, megkülönböztetésmentes szabályok és eljárások, valamint a megbízások hatékony végrehajtására vonatkozó objektív kritériumok meghatározása;

f)	azon feltételek meghatározása, amelyek teljesítése ahhoz szükséges, hogy a kriptoeszközök a kereskedési platformon kereskedésre elérhetőek legyenek, ideértve a likviditási küszöbértékeket és az időszakos közzétételi követelményeket;

g)	azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a kriptoeszközökkel folytatott kereskedés felfüggeszthető;

h)	mind a kriptoeszközök, mind a pénz hatékony kiegyenlítésének biztosítását szolgáló eljárások meghatározása.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a működési szabályoknak egyértelműen meg kell határozniuk, hogy kriptoeszköz nem vezethető be, amennyiben az e rendeletben előírt esetekben nem tettek közzék közzé a megfelelő kriptoeszköz-alapdokumentumot.

(2) A kriptoeszköz bevezetését megelőzően a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a kriptoeszköz megfeleljen a kereskedési platform szabályainak, és értékelniük kell az érintett kriptoeszköz megfelelőségét. A kriptoeszköz megfelelőségének értékelésekor a kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók felmérik különösen az alkalmazott technikai megoldások megbízhatóságát, és azt, hogy a kriptoeszközök esetében fennáll-e annak a lehetősége, hogy tiltott vagy csalárd tevékenységekkel hozhatók kapcsolatba, figyelembe véve az említett kriptoeszközök kibocsátójának és fejlesztő csapatának tapasztalatát, korábbi eredményeit és hírnevét. A kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak értékelniük kell a 4. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában említett eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök megfelelőségét is.

(3) A kriptoeszköz-kereskedési platform működési szabályainak meg kell akadályozniuk a beépített anonimizálási funkcióval rendelkező kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését, kivéve, ha az említett kriptoeszközök birtokosait és azok korábbi ügyleteit a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók azonosítani tudják.

(4) Az (1) bekezdésben említett működési szabályokat a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha a kriptoeszköz-kereskedési platform működését egy másik tagállamban biztosítják, az (1) bekezdésben említett működési szabályokat a fogadó_tagállam egyik hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

(5) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók nem kereskedhetnek saját számlára az általuk működtetett kriptoeszköz-kereskedési platformon, még akkor sem, ha kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre váltanak át.

(6) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók csak akkor végezhetnek saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítást, ha az ügyfél az említett folyamathoz hozzájárult. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az illetékes_hatóságot a saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás indokairól. Az illetékes_hatóságnak nyomon kell követnie a kriptoeszköz-szolgáltatók saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosításban való részvételét, és biztosítania kell, hogy a saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosításban való részvételük továbbra is megfeleljen az ilyen kereskedés fogalommeghatározásának, és ne eredményezzen összeférhetetlenséget a kriptoeszköz-szolgáltató és ügyfelei között.

(7) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy kereskedési rendszereik:

a)	reziliensek legyenek;

b)	rendelkezzenek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően;

c)	jelentős piaci stresszhelyzetben biztosítani tudják a rendezett kereskedést;

d)	vissza tudják utasítani az olyan megbízásokat, amelyek meghaladják az előre meghatározott mennyiségi vagy árküszöböt, vagy egyértelműen tévesek;

e)	teljeskörű tesztelésen essenek át az a)–d) pontban foglalt feltételek teljesülésének biztosítása érdekében;

f)	hatékony üzletmenet-folytonossági szabályokkal rendelkezzenek, amelyek a kereskedési rendszer meghibásodása esetén is biztosítják szolgáltatásaik folyamatosságát;

g)	képesek legyenek megelőzni vagy felderíteni a piaci visszaéléseket;

h)	kellően megbízhatóak legyenek ahhoz, hogy képesek legyenek megakadályozni ha azokkal visszaélve azokat pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása céljából használják.

(8) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az illetékes_hatóságot, amennyiben kereskedési rendszereiken belül vagy azokon keresztül elkövetett piaci visszaélés vagy piaci visszaélés kísérletének eseteit észlelik.

(9) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak kereskedési platformjaikon keresztül nyilvánosságra kell hozniuk a kriptoeszközökre meghirdetett vételi és eladási árakat, valamint az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok volumenét. Az érintett kriptoeszköz-szolgáltatók ezeket az információkat a kereskedési idő alatt folyamatosan elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(10) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk a kereskedési platformjukon forgalmazott kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját. Az ilyen ügyletek részleteit a valós időhöz technikailag lehetséges legközelebbi időpontban kell nyilvánosságra hozniuk.

(11) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak a (9) és (10) bekezdésnek megfelelően nyilvánosságra hozott információkat észszerű üzleti alapon a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenniük, és biztosítaniuk kell az azokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést. Ezeket az információkat a közzététel után 15 perccel, díjmentesen, számítógéppel olvasható formátumban kell elérhetővé tenni, legalább 2 évig biztosítva hozzáférhetőségüket.

(12) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók az ügylet kereskedési platformon történő lebonyolítását követő 24 órán belül kezdeményezik a kriptoeszköz-ügylet végleges kiegyenlítését a megosztott_főkönyvben, illetve a megosztott_főkönyvön kívül kiegyenlített ügyletek esetében legkésőbb a nap lezártáig.

(13) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell díjstruktúráik átláthatóságát, tisztességességét és megkülönböztetésmentességét, valamint az említett szolgáltatók nem ösztönözhetik megbízások oly módon történő elhelyezését, módosítását vagy törlését, illetőleg ügyletek oly módon történő lebonyolítását, amelyek rendellenes kereskedési feltételek vagy a VI. cím szerinti piaci visszaélések kialakulásához járulnak hozzá.

(14) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak rendelkezniük kell olyan erőforrásokkal és tartalékrendszerekkel, amelyek biztosítják, hogy bármikor adatot tudjanak szolgáltatni illetékes_hatóságuknak.

(15) A kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak az illetékes_hatóság számára legalább öt évig meg kell őrizniük a rendszereiken keresztül meghirdetett valamennyi kriptoeszköz-megbízásra vonatkozó releváns adatokat, vagy hozzáférést kell biztosítaniuk az illetékes_hatóság számára az ajánlati könyvhöz annak érdekében, hogy az illetékes_hatóság nyomon követhesse a kereskedési tevékenységet. Az említett releváns adatoknak tartalmazniuk kell a megbízás jellemzőit, beleértve azokat is, amelyek összekapcsolják a megbízást a megbízásból eredő végrehajtott ügyletekkel.

(16) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	az átláthatósági adatok rendelkezésre bocsátásának módja, beleértve az (1), (9) és (10) bekezdésben említett, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teendő adatok bontásának szintjét is;

b)	a (15) bekezdésben meghatározottak szerint vezetendő ajánlatikönyv-nyilvántartások tartalma és formátuma.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

78. cikk

Kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása

(1) Az ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat végrehajtó kriptoeszköz-szolgáltatóknak a megbízások végrehajtása során minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el, figyelembe véve az árat, a költségeket, a gyorsaságot, a végrehajtás és a kiegyenlítés valószínűségét, a nagyságrendet, a jelleget, a kriptoeszközök letéti kezelésének feltételeit vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából jelentős megfontolást.

Az első albekezdés ellenére az ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat végrehajtó kriptoeszköz-szolgáltatók nem kötelesek megtenni az első albekezdésben említett szükséges lépéseket azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-megbízásokat az ügyfeleik által adott konkrét utasítások alapján hajtják végre.

(2) Az (1) bekezdésnek való megfelelés biztosítása érdekében az ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat végrehajtó kriptoeszköz-szolgáltatóknak hatékony végrehajtási szabályokat kell kialakítaniuk és végrehajtaniuk. Mindenekelőtt a megbízások teljesítésére vonatkozó olyan szabályzatot dolgoznak ki és hajtanak végre, amely lehetővé teszi, hogy megfeleljenek az (1) bekezdésnek. A megbízások teljesítésére vonatkozó szabályzatnak egyebek mellett biztosítania kell az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors teljesítését és meg kell akadályoznia, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók személyzete visszaéljen az ügyfelek megbízásaihoz kapcsolódó információkkal.

(3) Az ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat végrehajtó kriptoeszköz-szolgáltatóknak megfelelő és egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk ügyfeleik számára a megbízások teljesítésére vonatkozó, a (2) bekezdésben említett szabályzatukról és annak bármely jelentős változásáról. A tájékoztatás során világosan és kellően részletesen, az ügyfelek által könnyen értelmezhető módon ismertetni kell, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók hogyan teljesítik ügyfeleik megbízásait. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak előzetes hozzájárulást kell szerezniük az egyes ügyfelektől a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályzatukat illetően.

(4) Az ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat végrehajtó kriptoeszköz-szolgáltatóknak ügyfeleik kérésére tudniuk kell bizonyítani, hogy azok megbízásait a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályzatuknak megfelelően hajtották végre, az illetékes_hatóság kérésére pedig tudniuk kell bizonyítani, hogy megfelelnek az e cikkben foglaltaknak.

(5) Amennyiben a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályzat lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfélmegbízásokat kereskedési platformon kívül hajtsák végre, az ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat végrehajtó kriptoeszköz-szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket erről a lehetőségről, és – akár általános megállapodás formájában, akár az egyes ügyletekre vonatkozóan – be kell szerezniük ügyfeleik előzetes kifejezett hozzájárulását, mielőtt megbízásaikat kereskedési platformon kívül hajtják végre.

(6) A kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat ügyfelek nevében végrehajtó kriptoeszköz-szolgáltatóknak az esetleges hiányosságok azonosítása és adott esetben azok orvoslása érdekében nyomon kell követniük a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályaik és a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályzatuk hatékonyságát. Különösen azt kell rendszeresen értékelniük, hogy a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályzatban foglalt végrehajtási helyszínek a legjobb eredményt biztosítják-e az ügyfél számára, vagy hogy módosítaniuk kell-e a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályzatukat. A kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat ügyfelek nevében végrehajtó kriptoeszköz-szolgáltatóknak értesíteniük kell azon ügyfeleiket a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályaik vagy szabályzatuk bármely lényeges változásáról, akikkel az adott időpontban ügyfélkapcsolatban állnak.

80. cikk

Kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása

(1) Az ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat fogadó és továbbító kriptoeszköz-szolgáltatók olyan eljárásokat és mechanizmusokat alakítanak ki és hajtanak végre, amelyek biztosítják az ügyfélmegbízások azonnali és megfelelő továbbítását a kriptoeszköz-kereskedési platformon történő végrehajtás céljából vagy egy másik kriptoeszköz-szolgáltató számára.

(2) Az ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat fogadó és továbbító kriptoeszköz-szolgáltatók nem fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli juttatást annak ellentételezéséül, hogy az ügyfelek megbízásait egy meghatározott kriptoeszköz-kereskedési platformra vagy egy másik kriptoeszköz-szolgáltatóhoz irányítják.

(3) Az ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat fogadó és továbbító kriptoeszköz-szolgáltatók nem élhetnek vissza a függőben lévő ügyfélmegbízásokra vonatkozó információkkal, és meg kell tenniük minden észszerű lépést annak megakadályozása érdekében, hogy alkalmazottaik visszaéljenek az ilyen információkkal.

81. cikk

Kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás és kriptoeszközök portfóliókezelése

(1) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók felmérik, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások vagy a kriptoeszközök megfelelnek-e az ügyfeleik vagy leendő ügyfeleik igényeinek, figyelembe véve a kriptoeszközökbe történő befektetéssel kapcsolatos ismereteiket és tapasztalatukat, befektetési céljaikat – többek között kockázattűrésüket – és pénzügyi helyzetüket, beleértve a veszteségviselési képességüket is.

(2) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást megelőzően kellő időben tájékoztatják leendő ügyfeleiket arról, hogy a tanácsadás:

a)	független alapon történik-e;

a különböző kriptoeszközök szélesebb vagy szűkebb körű elemzésén alapul-e, beleértve azt, hogy a tanácsadás olyan szervezetek által kibocsátott vagy kínált kriptoeszközökre korlátozódik-e, amelyeket olyan szoros_kapcsolat vagy bármely egyéb jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz a kriptoeszköz-szolgáltatóhoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a nyújtott tanácsadás függetlenségét.

(3) Amennyiben a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató arról tájékoztatja a leendő ügyfelet, hogy a tanácsadás független alapon történik, akkor:

a piacon rendelkezésre álló kriptoeszközök olyan körét értékeli, amely elegendő és kellően változatos ahhoz, hogy biztosítsa az ügyfél befektetési céljainak megfelelő elérését, és amely nem korlátozódhat az alábbiak által kibocsátott vagy nyújtott kriptoeszközökre:

i.	maga az említett kriptoeszköz-szolgáltató;

ii.	magával az említett kriptoeszköz-szolgáltatóval szoros_kapcsolatban álló szervezetek; vagy

iii.	olyan egyéb szervezetek, amelyeket olyan szoros jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz magához az említett kriptoeszköz-szolgáltatóhoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a nyújtott tanácsadás függetlenségét;

b)	nem fogad el és nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy nyújt az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

Az első albekezdés b) pontjától eltérve, az ügyfélnek nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások minőségének javítására alkalmas olyan kisebb nem pénzbeli előnyök, amelyek nagyságrendjüknél és jellegüknél fogva nem akadályozzák a kriptoeszköz-szolgáltató azon kötelezettségének való megfelelését, hogy ügyfele legfőbb érdekét szem előtt tartva járjon el, engedélyezhetők abban az esetben, ha azokat egyértelműen közlik az ügyféllel.

(4) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók ezenkívül tájékoztatják a leendő ügyfeleket valamennyi költségről és kapcsolódó díjról, beleértve adott esetben a tanácsadás költségét, az ügyfélnek ajánlott vagy értékesíteni kívánt kriptoeszközök költségét, valamint azt, hogy a kriptoeszközöket hogyan fizetheti ki az ügyfél, beleértve a harmadik felek általi kifizetéseket is.

(5) A kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók nem fogadnak el és nem tartanak meg semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely kibocsátó, ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy, harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy nyújt a kriptoeszközök ügyfeleiknek végzett portfóliókezelésével összefüggésben.

(6) Amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltató arról tájékoztatja a leendő ügyfelet, hogy tanácsadása nem független alapon történik, a szolgáltató elfogadhat ösztönzőket, feltéve, hogy a kifizetés vagy juttatás:

a)	célja, hogy javítsa az ügyfélnek nyújtott érintett szolgáltatás minőségét; továbbá

b)	nem gátolja a kriptoeszköz-szolgáltatót abban, hogy megfeleljen azon kötelezettségének, amely szerint becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfelei legfőbb érdekét szem előtt tartva kell eljárnia.

A (4) bekezdésben említett kifizetés vagy juttatás létéről, jellegéről és összegéről vagy – amennyiben az összeg nem adható meg biztosan – összegének számítási módjáról az ügyfelet átfogóan, pontosan és érthetően tájékoztatják az érintett kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása előtt.

(7) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy a kriptoeszközökkel vagy kriptoeszköz-szolgáltatással kapcsolatban a nevükben tanácsadást vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában vannak a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek. A tagállamok közzéteszik az ilyen ismeretek és szakértelem értékeléséhez használt kritériumokat.

(8) Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelés céljából a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók beszerzik a szükséges információkat ügyfeleik vagy leendő ügyfeleik – többek között kriptoeszközökbe történő – befektetéssel kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, befektetési céljaikról – többek között kockázattűrésükről – és pénzügyi helyzetükről, beleértve a veszteségviselési képességüket is, valamint a kriptoeszköz-vásárlásban rejlő kockázatokkal kapcsolatos alapvető ismereteikről annak érdekében, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók tanácsot adhassanak az ügyfeleknek vagy leendő ügyfeleknek azzal kapcsolatban, hogy a kriptoeszközök alkalmasak-e számukra és különösen hogy azok megfelelnek-e kockázattűrésüknek és veszteségviselési képességüknek.

(9) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók figyelmeztetik az ügyfeleket vagy leendő ügyfeleket a következőkkel kapcsolatban:

a)	a kriptoeszközök értéke ingadozhat;

b)	a kriptoeszközök esetében előfordulhat teljes vagy részleges veszteség;

c)	előfordulhat, hogy a kriptoeszközök nem likvidek;

d)	adott esetben a kriptoeszközök nem tartoznak a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

e)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki a kriptoeszközökre.

(10) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók olyan szabályzatokat és eljárásokat dolgoznak ki, tartanak fenn és hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik számukra minden ahhoz szükséges információ beszerzését és vizsgálatát, hogy minden ügyfelük számára el tudják végezni az (1) bekezdésben említett értékelést. Minden észszerű lépést meg kell tenniük az ügyfeleiktől vagy leendő ügyfeleiktől begyűjtött információk megbízhatóságának biztosítására.

(11) Ha az ügyfelek nem adják át a (8) bekezdés alapján kért információkat, vagy ha a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók úgy vélik, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások vagy a kriptoeszközök nem megfelelőek az ügyfeleik számára, nem ajánlanak ilyen kriptoeszköz-szolgáltatásokat vagy kriptoeszközöket, illetve nem kezdik meg az ilyen kriptoeszközök portfóliókezelését.

(12) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelést követően legalább kétévente minden egyes ügyfél esetében rendszeresen felülvizsgálják az említett bekezdés szerinti kezdeti értékelést.

(13) Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelést vagy annak a (12) bekezdés szerinti felülvizsgálatát követően a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók olyan megfelelőségi jelentést bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére, amely tartalmazza a nyújtott tanácsot, valamint azt, hogy az milyen módon felel meg az ügyfél preferenciáinak, céljainak és egyéb jellemzőinek. A jelentést elektronikus formátumban kell elkészíteni és továbbítani az ügyfelek számára. A jelentésnek ki kell terjednie legalább a következőkre:

a)	az (1) bekezdésben említett értékelésre vonatkozó naprakész információk; és

b)	a tanácsadás főbb elemei.

Az első albekezdésben említett megfelelőségi jelentésnek egyértelművé kell tennie, hogy a tanácsadás az ügyfél kriptoeszközökbe történő befektetéssel kapcsolatos ismeretein és tapasztalatán, az ügyfél befektetési céljain, kockázattűrésén, pénzügyi helyzetén és veszteségviselési képességén alapul.

(14) A kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók rendszeres kimutatásokat bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére elektronikus formátumban az ügyfelek megbízásából végzett portfóliókezelési tevékenységekkel kapcsolatban. Ezek a rendszeres kimutatások megbízható és kiegyensúlyozott áttekintést nyújtanak az elvégzett tevékenységekről, valamint a portfóliónak a jelentéstételi időszakban nyújtott teljesítményéről, naprakész kimutatást tartalmaznak arról, hogy az elvégzett tevékenységek milyen módon felelnek meg az ügyfél preferenciáinak, céljainak és egyéb jellemzőinek, továbbá naprakész információt tartalmaznak az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelésről, illetve annak a (12) bekezdés szerinti felülvizsgálatáról.

Az e bekezdés első albekezdésében említett rendszeres kimutatást háromhavonta kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az ügyfél hozzáféréssel rendelkezik egy olyan online rendszerhez, amelyben megtekinthető az ügyfél portfóliójának naprakész értékelése és az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelésre vonatkozó naprakész információk, és a kriptoeszköz-szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az ügyfél az adott negyedév során legalább egyszer megtekintette az értékelést. Az ilyen online rendszert elektronikus formátumnak kell tekinteni.

(15) Az ESMA 2024. december 30-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)	az ügyfél ismereteinek és szakértelmének a (2) bekezdéssel összhangban történő értékelésére vonatkozó kritériumok;

b)	a (8) bekezdésben említett információk; továbbá

c)	a (14) bekezdésben említett rendszeres kimutatás formátuma.

83. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatóban való szándékolt részesedésszerzés értékelése

(1) Minden olyan természetes vagy jogi személynek, vagy összehangoltan fellépő több ilyen személynek (a továbbiakban: a részesedést szerezni kívánó személy), aki vagy amely döntést hozott befolyásoló_részesedésnek egy kriptoeszköz-szolgáltatóban való közvetlen vagy közvetett megszerzésére vagy ilyen befolyásoló_részesedésnek egy kriptoeszköz-szolgáltatóban való közvetlen vagy közvetett további növelésére, aminek eredményeképpen szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya elérné vagy meghaladná a 20 %-ot, 30 %-ot vagy 50 %-ot vagy a kriptoeszköz-szolgáltató a leányvállalatává válna, erről írásban értesítenie kell az említett kriptoeszköz-szolgáltató illetékes_hatóságát, megadva a megszerezni kívánt részesedés nagyságát, továbbá a 84. cikk (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság által elfogadott szabályozástechnikai standardok szerint megkövetelt információkat.

(2) Minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely döntést hozott egy kriptoeszköz-szolgáltatóban fennálló befolyásoló_részesedés közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről, döntéséről a részesedés elidegenítését megelőzően írásban értesítenie kell az illetékes_hatóságot a részesedés nagyságának megjelölésével. Az említett személynek értesítenie kell az illetékes_hatóságot akkor is, ha a befolyásoló_részesedés oly mértékű csökkentéséről döntött, hogy ezáltal szavazati jogának vagy birtokolt tőkerészesedésének aránya 10 %, 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenne, vagy a kriptoeszköz-szolgáltató megszűnne leányvállalata lenni.

(3) Az illetékes_hatóság azonnal, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti értesítés átvételét követő két munkanapon belül írásban visszaigazolja annak átvételét.

(4) Az illetékes_hatóság az e cikk (3) bekezdésében említett írásos átvételi elismervény keltétől számított 60 munkanapon belül értékeli az e cikk (1) bekezdésében említett szándékolt részesedésszerzést és a Bizottság által a 84. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardok szerint megkövetelt információkat. Az értesítés átvételének elismerésekor az illetékes_hatóság tájékoztatja a részesedést szerezni kívánó személyt az értékelési időszak befejezésének időpontjáról.

(5) A (4) bekezdésben említett értékelés céljából az illetékes_hatóság konzultálhatk a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó illetékes_hatóságokkal és a pénzügyi információs egységekkel, és megfelelően figyelembe veszi véleményüket.

(6) A (4) bekezdésben említett értékelés elvégzése során az illetékes_hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges kiegészítő információkat kérhetk a részesedést szerezni kívánó személytől. Ezt a kérést az értékelés véglegesítése előtt, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett írásbeli átvételi elismervény keltétől számított 50. munkanapon kell benyújtani. Az információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

(7) Az az illetékes_hatóság, amely a (4) bekezdésben említett értékelés befejezését követően úgy dönt, hogy ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést, erről két munkanapon belül, de legkésőbb a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (6) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpont előtt értesíti a részesedést szerezni kívánó személyt. Az értesítésben meg kell jelölni ezen döntés indokait.

(8) Amennyiben az illetékes_hatóság nem ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (6) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpontig, a szándékolt részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni.

(9) Az illetékes_hatóság megszabhatja az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

86. cikk

A piaci visszaélésre vonatkozó szabályok hatálya

(1) Ez a cím bármely személy minden olyan cselekményére alkalmazandó, amely kereskedésbe bevezetett kriptoeszközökkel vagy olyan kriptoeszközökkel kapcsolatos, amelyekre vonatkozóan a kereskedésbe történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be.

(2) Ez a cím az (1) bekezdésben említett kriptoeszközökkel kapcsolatos valamennyi ügyletre, megbízásra vagy magatartásra is vonatkozik, függetlenül attól, hogy az ügyletre, megbízásra vagy magatartásra kereskedési platformon kerül-e sor.

(3) Ez a cím az (1) bekezdésben említett kriptoeszközökkel kapcsolatos, az Unióban és harmadik országokban történő cselekményekre és mulasztásokra alkalmazandó.

87. cikk

Bennfentes információ

(1) E rendelet alkalmazásában a bennfentes információ az alábbi típusú információkat foglalja magában:

olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kriptoeszköz- kibocsátóval, ajánlattevővel vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személlyel, illetve egy vagy több kriptoeszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna az említett kriptoeszközök vagy egy kapcsolódó kriptoeszköz árára;

a kriptoeszköz-megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtásával megbízott személyek esetében ez az ügyfél által a kriptoeszközökre vonatkozó, függőben lévő megbízásaival kapcsolatban megadott olyan pontos információt is jelenti, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, ajánlattevővel vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személlyel, illetve egy vagy több kriptoeszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna az említett kriptoeszközök vagy egy kapcsolódó kriptoeszköz árára.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az olyan információ minősül pontosnak, amely létező vagy észszerűen feltételezhető módon létrejövő körülményekre, illetve olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy amelyről észszerűen feltételezhető, hogy meg fog történni, és amely információ kellően konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülményeknek vagy eseménynek a kriptoeszközök árára esetlegesen gyakorolt hatásáról. Ebben a tekintetben egy olyan, időben elhúzódó folyamat esetén, amely egy bizonyos körülményhez vagy egy bizonyos eseményhez vezet, vagy amelynek célja ilyen körülmény vagy esemény előidézése, nemcsak az ilyen jövőbeli körülményt vagy jövőbeli eseményt lehet pontos információnak tekinteni, hanem az említett jövőbeli körülményt vagy eseményt előidéző vagy ahhoz vezető folyamat köztes lépéseit is.

(3) Egy elhúzódó folyamat valamely köztes lépése bennfentes információnak tekintendő, ha önmagában kielégíti a bennfentes információ (2) bekezdésben említett kritériumait.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában az olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a kriptoeszközök árára, olyan információt jelent, amelyet egy észszerűen eljáró kriptoeszköz-birtokos feltételezhetően figyelembe venne befektetési döntéseinek meghozatalakor.

88. cikk

Bennfentes információk nyilvánosságra hozatala

(1) A kibocsátók, az ajánlattevők és a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek haladéktalanul tájékoztatják a nyilvánosságot a 87. cikkben említett, őket közvetlenül érintő bennfentes információról oly módon, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság gyorsan hozzáférhessen az információhoz, és teljeskörűen, helyesen és időben értékelhesse azt. A kibocsátók, az ajánlattevők és a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát nem kapcsolhatják össze szolgáltatásaik forgalmazásával. A kibocsátók, az ajánlattevők és a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek honlapjukon legalább öt éven át közzétesznek és megőriznek minden olyan bennfentes információt, amelyet kötelesek nyilvánosságra hozni.

(2) A kibocsátók, az ajánlattevők és a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek saját felelősségükre késleltethetik a 87. cikkben említett bennfentes információk közzétételét, feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:

a)	az azonnali közzététel valószínűleg sértené a kibocsátók, az ajánlattevők vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek jogos érdekeit;

b)	a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető;

c)	a kibocsátók, az ajánlattevők vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek biztosítani tudják ezen információk bizalmas kezelését.

(3) Amennyiben egy kibocsátó, ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy a (2) bekezdéssel összhangban késleltette valamely bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát, az információ nyilvánosságra hozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az illetékes_hatóságot az információ nyilvánosságra hozatalának késleltetéséről, és írásban kifejti, hogy a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hogyan teljesültek. Másik lehetőségként a tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy ilyen magyarázatot csak az illetékes_hatóság kérésére kell benyújtani.

(4) E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiak technikai eszközeinek meghatározása céljából:

a)	a bennfentes információk (1) bekezdés szerinti megfelelő nyilvánosságra hozatala; továbbá

b)	a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalának a (2) és (3) bekezdés szerinti késleltetése.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

89. cikk

A bennfentes kereskedelem tilalma

(1) E rendelet alkalmazásában bennfentes kereskedelem akkor valósul meg, amikor a bennfentes információkkal rendelkező személy az említett információkat oly módon használja fel, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik fél javára olyan kriptoeszközöket szerez meg vagy idegenít el, amelyekre az információ vonatkozik. Szintén bennfentes kereskedelemnek minősül a bennfentes információ olyan kriptoeszközre szóló megbízás visszavonása vagy módosítása révén való felhasználása, amelyre az információ vonatkozik, amennyiben az adott személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá. A bennfentes információ felhasználása magában foglalja továbbá valamely személy ajánlatának saját vagy harmadik fél javára történő benyújtását, módosítását, illetve visszavonását.

(2) Tilos a kriptoeszközökre vonatkozó bennfentes kereskedelem és a bennfentes információ felhasználása vagy ezen magatartások kísérlete az adott kriptoeszközök saját vagy harmadik fél javára történő közvetlen vagy közvetett megszerzése vagy elidegenítése céljából. Tilos a bennfentes kereskedelem folytatására vonatkozó tanácsadás, ösztönzés és rábírás is.

(3) A kriptoeszközökre vonatkozó bennfentes információval rendelkező személy e bennfentes információ alapján nem tanácsolhatja egy másik személy részére, illetve nem ösztönözheti arra, hogy:

a)	az említett kriptoeszközöket megszerezze vagy elidegenítse; vagy

b)	az említett kriptoeszközökre vonatkozó megbízást visszavonja vagy módosítsa.

(4) A (3) bekezdésben említett tanács vagy ösztönzés felhasználása e cikk értelmében bennfentes kereskedelemnek minősül, amennyiben az említett tanácsot vagy ösztönzést felhasználó személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy az bennfentes információn alapul.

(5) E cikk minden olyan személyre alkalmazandó, aki az alábbiak bármelyikéből eredően bennfentes információval rendelkezik:

a)	az adott személy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy igazgatási, vezető vagy felügyelő testületének tagja;

b)	az adott személy részesedéssel rendelkezik a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy tőkéjében;

c)	az adott személy az információhoz munkaviszony, hivatás vagy feladat gyakorlása keretében, illetve megosztott_főkönyvi technológiában vagy hasonló technológiában betöltött szerepével kapcsolatban jutott hozzá; vagy

d)	az adott személy bűncselekményben érintett.

E cikk minden olyan személyre is alkalmazandó, aki az első albekezdésben említettektől eltérő körülmények között rendelkezik bennfentes információval, amennyiben az említett személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy bennfentes információról van szó.

(6) Amennyiben az (1) bekezdésben említett személy jogi személy, e cikk a nemzeti jognak megfelelően alkalmazandó azokra a természetes személyekre, akik részt vesznek egy megbízásnak az érintett jogi személy javára történő megszerzésére, az elidegenítésére, a visszavonására vagy a módosítására vonatkozó döntés meghozatalában.

91. cikk

A piaci manipuláció tilalma

(1) Senki nem folytathat piaci manipulációt és nem tehet erre irányuló kísérletet.

(2) E rendelet alkalmazásában a piaci manipuláció magában foglalja az alábbi tevékenységek bármelyikét:

azon esetek kivételével, amikor arra jogszerű okból kerül sor, az olyan ügyletkötés, kereskedési megbízás, vagy bármely más magatartás, amely:

i.	hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, vagy valószínűleg adhat a kriptoeszköz kínálatáról, keresletéről vagy áráról;

ii.	biztosítja, illetve valószínűleg biztosíthatja, hogy egy vagy több kriptoeszköz ára a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten legyen;

b)	olyan ügyletkötés, kereskedési megbízás, vagy bármely más tevékenység vagy magatartás, amely egy vagy több kriptoeszköz árát érinti vagy valószínűleg érintheti, és amelynek során fiktív eszköz igénybevételére, illetve a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb formájára kerül sor;

olyan információk vagy híresztelések terjesztése a médiában – többek között az interneten – vagy bármilyen más módon, amelyek hamis vagy félrevezető jelzéseket adnak vagy valószínűleg adhatnak egy vagy több kriptoeszköz kínálatáról, keresletéről vagy áráról, illetve biztosítják, vagy valószínűleg biztosíthatják, hogy egy vagy több kriptoeszköz ára a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten legyen, amennyiben a terjesztő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információ hamis vagy félrevezető.

(3) Piaci manipulációnak minősülnek különösen, de nem kizárólag az alábbi magatartási formák:

a)	valamely kriptoeszköz kínálata vagy kereslete tekintetében erőfölény biztosítása, amely közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy eladási árak rögzítését vagy más tisztességtelen kereskedési feltételek kialakulását eredményezi, vagy valószínűleg azt eredményezheti;

kriptoeszköz-kereskedési platformnak szóló megbízások adása, visszavonása vagy módosítása – bármely rendelkezésre álló kereskedési eszköz útján –, amely a (2) bekezdés a) pontjában említett hatások valamelyikét fejti ki a következők révén:

i.	a kriptoeszköz-kereskedési platform működésének megszakítása vagy késleltetése, vagy olyan tevékenység folytatása, amely valószínűleg ilyen hatással jár;

ii.

annak megnehezítése mások számára, hogy a kriptoeszköz-kereskedési platformon a valós megbízásokat azonosíthassák, vagy olyan tevékenység folytatása, amely valószínűleg ilyen hatással jár, például olyan megbízások adása révén, amelyek a kriptoeszköz-kereskedési platform szokásos működésének megzavarásával járnak;

iii.	hamis vagy félrevezető jelzések adása valamely kriptoeszköz kínálatát, keresletét vagy árát illetően, különösen tendenciaindító vagy -erősítő megbízások adásával vagy olyan tevékenység folytatásával, amely valószínűleg ilyen hatással jár;

a hagyományos vagy az elektronikus tömegtájékoztatáshoz való eseti vagy rendszeres hozzáférés – kriptoeszközre vonatkozó vélemény kinyilvánításával történő – kihasználása, ha a véleményt nyilvánító személy előzőleg pozíciót vett fel a kérdéses kriptoeszköz vonatkozásában, és utóbb a kinyilvánított véleményeknek a kriptoeszköz árára gyakorolt hatását kihasználva tesz szert haszonra anélkül, hogy egyidejűleg megfelelően és hatékonyan nyilvánosságra hozta volna az említett összeférhetetlenséget.

92. cikk

A piaci visszaélés megelőzése és felderítése

(1) Minden olyan személynek, aki hivatásszerűen kriptoeszköz-ügyleteket szervez vagy hajt végre, hatékony szabályokkal, rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkeznie a piaci visszaélések megelőzésére és felderítésére. Az érintett személy a bejegyzése vagy központi irodája szerinti tagállam illetékes_hatósága, illetve fióktelep esetében a fióktelep helye szerinti tagállam illetékes_hatósága bejelentési szabályainak hatálya alá tartozik, és haladéktalanul jelentenie kell bármiféle megalapozott gyanút a megbízásokkal vagy ügyletekkel – beleértve azok visszavonását vagy módosítását is –, valamint a megosztott_főkönyvi_technológia működésének egyéb vonatkozásaival – például a konszenzusos_mechanizmussal – kapcsolatban, amennyiben arra utaló körülmények állhatnak fenn, hogy piaci visszaélést követtek vagy követnek el, vagy valószínűleg piaci visszaélést fognak elkövetni.

A gyanús megbízásokról vagy ügyletekről bejelentést kapó illetékes_hatóságok ezeket az információkat haladéktalanul továbbítják az érintett kereskedési platformok illetékes_hatóságainak.

(2) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	a személyek (1) bekezdésnek való megfelelését szolgáló megfelelő mechanizmusok, rendszerek és eljárások;

b)	a személyek által az (1) bekezdésnek való megfelelés céljából használandó mintadokumentum;

c)	határokon átnyúló piaci visszaélések esetén az érintett illetékes_hatóságok közötti koordinációs eljárások a piaci visszaélések felderítése és szankcionálása érdekében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(3) Az e cikk szerinti felügyeleti gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében az ESMAaz 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban 2025. június 30-ig iránymutatásokat bocsát ki az illetékes_hatóságok felügyeleti gyakorlatairól a piaci visszaélések megelőzése és felderítése érdekében, amennyiben azokra a (2) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok még nem terjednek ki.

VII. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK, AZ EBH ÉS AZ ESMA

1. FEJEZET

Az illetékes_hatóságok hatásköre és együttműködés az illetékes_hatóságok, az EBH és az ESMA között

94. cikk

Az illetékes_hatóságok hatáskörei

(1) Az e rendelet II–VI. címe szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes_hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – legalább a következő felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek:

a)	bármely személyt kötelezhetnek olyan információk és dokumentumok átadására, amelyeket feladataik ellátása szempontjából relevánsnak tartanak;

b)	felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

c)	megtilthatják a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették;

az ügyfelek – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeinek védelme, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy tegyék közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet az érintett kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására;

e)	közzétehetik a tényt, hogy egy kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti a kötelezettségeit;

felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, ha az illetékes_hatóságok úgy ítélik meg, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató helyzete következtében a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása hátrányosan befolyásolná az ügyfelek – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeit;

g)	előírhatják a meglévő szerződéseknek egy másik kriptoeszköz-szolgáltatóra való, az ügyfelek és a szerződéseket átvevő kriptoeszköz-szolgáltató beleegyezésével történő átruházását, amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyét a 64. cikk alapján visszavonták;

h)	amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül nyújt kriptoeszköz-szolgáltatást, előzetes figyelmeztetés vagy határidő kitűzése nélkül elrendelhetik a tevékenység azonnali beszüntetését;

előírhatják a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú_tokenek vagy az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói számára a kriptoeszköz-alapdokumentumuk módosítását vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumuk további módosítását, amennyiben megállapítják, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum vagy a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum nem tartalmazza a 6., 19. vagy 51. cikkben előírt információkat;

előírhatják a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú_tokenek vagy az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói számára, hogy módosítsák marketingközleményeiket, amennyiben megállapítják, hogy a marketingközlemények nem felelnek meg az e rendelet 7., 29. vagy 53. cikkében meghatározott követelményeknek;

amennyiben a pénzügyi stabilitás vagy a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeinek védelme érdekében szükséges, előírhatják a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói számára, hogy foglaljanak további információkat kriptoeszköz-alapdokumentumukba;

l)	felfüggeszthetik a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt vagy azok kereskedésbe történő bevezetését esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

m)	megtilthatják a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt vagy azok kereskedésbe történő bevezetését, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették, vagy ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet meg fogják sérteni;

n)	felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszközök kereskedését esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

o)	megtilthatják a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformon történő kereskedését, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették, vagy ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet meg fogják sérteni;

p)	felfüggeszthetik vagy megtilthatják a marketingközleményeket, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

előírhatják a kriptoeszközök ajánlattevői, a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személyek, az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói, illetve az érintett kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy szüntessék be vagy függesszék fel a marketingközleményeket esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

r)	közzétehetik a tényt, hogy a kriptoeszköz valamely ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, illetve az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz- token kibocsátója nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeit;

a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeinek védelme, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, illetve az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token kibocsátója számára, hogy tegye közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök értékelésére;

felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy függessze fel – a kriptoeszközök kereskedését, ha úgy ítélik meg, hogy a kriptoeszköz ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy helyzete vagy az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token kibocsátójának helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeit;

amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül bocsát ki eszközalapú_tokent vagy elektronikus pénz-tokent, vagy a 8. cikknek megfelelően bejelentett kriptoeszköz-alapdokumentum nélkül kínál az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközöket vagy kérelmezi azok kereskedésbe történő bevezetését, előzetes figyelmeztetés vagy határidő kitűzése nélkül elrendelhetik a tevékenység azonnali beszüntetését;

meghozhatnak bármilyen típusú intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a kriptoeszköz ajánlattevője vagy a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, az eszközalapú_token vagy elektronikus pénz-token kibocsátója, illetve a kriptoeszköz-szolgáltató megfeleljenek e rendeletnek, beleértve azt is, hogy előírhatják bármely olyan gyakorlat vagy magatartás beszüntetését, amelyet az illetékes_hatóságok e rendelettel ellentétesnek ítélnek;

w)	helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos létesítményekbe beléphetnek, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjenek hozzá;

x)	az ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat ellenőrökhöz vagy szakértőkhöz szervezhetik ki;

y)	előírhatják egy természetes személynek az eszközalapútoken- kibocsátó vagy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületéből való eltávolítását;

z)	bármely személytől kérhetik, hogy csökkentse pozíciójának méretét vagy a kriptoeszközöknek való kitettségét;

aa)

amennyiben nem áll rendelkezésre más hatékony eszköz, amely biztosíthatná e rendelet megsértésének beszüntetését, valamint az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának elkerülése érdekében meghozhatnak valamennyi ahhoz szükséges intézkedést – többek között azáltal, hogy előírják egy harmadik fél vagy hatóság számára ilyen intézkedések végrehajtását –, hogy:

i.	tartalmakat távolítsanak el vagy korlátozzanak egy online felülethez való hozzáférést, vagy elrendeljék egy, az ügyfeleknek és a kriptoeszköz-birtokosoknak szóló egyértelmű figyelmeztetés megjelenítését az online felületre való belépéskor;

ii.	felszólítsanak egy tárhelyszolgáltatót egy online felület eltávolítására, vagy az ahhoz való hozzáférés letiltására vagy korlátozására; vagy

iii.	felszólítsák a domain név nyilvántartókat vagy domain név regisztrátorokat, hogy töröljenek egy teljesen minősített domainnevet, és tegyék lehetővé az érintett illetékes_hatóság számára annak bejegyzését;

ab)	előírhatják valamely eszközalapútoken- vagy elektronikus pénztoken- kibocsátó számára, hogy a 23. cikk (4) bekezdésével, a 24. cikk (3) bekezdésével, illetve az 58. cikk (3) bekezdésével összhangban minimum címletértéket vezessen be vagy korlátozza a kibocsátott összeget.

(2) Az ajánlattevőkkel, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyekkel, a kibocsátókkal és a kriptoeszköz-szolgáltatókkal kapcsolatban gyakorolt felügyeleti és vizsgálati hatáskörök nem érintik az e szervezetek tekintetében ugyanazon vagy más felügyeleti hatóságokra ruházott hatásköröket, beleértve a 2009/110/EK irányelvet átültető nemzeti jog alapján az érintett illetékes_hatóságokra ruházott hatásköröket, valamint az 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra ruházott, a prudenciális felügyeletre vonatkozó hatásköröket.

(3) A VI. cím szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes_hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – az (1) bekezdésben felsorolt hatáskörök mellett legalább az alábbi felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek:

a)	hozzáférhetnek bármely dokumentumhoz és adathoz, függetlenül azok formájától, és azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

tájékoztatást kérhetnek bármely személytől vagy felszólíthatnak bármely személyt tájékoztatás megadására, ideértve az érintett megbízások közvetítésének és az érintett ügyletek lebonyolításának egyes szakaszaiban részt vevő személyeket és e személyek munkahelyi elöljáróit is, továbbá információszerzés céljából szükség szerint beidézhetik és meghallgathatják e személyeket;

beléphetnek természetes és jogi személyek helyiségeibe és területére bármilyen formátumú dokumentumok és adatok lefoglalása érdekében, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyához kapcsolódó dokumentumok vagy adatok a bennfentes kereskedelem vagy a piaci manipuláció bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek;

d)	büntetőeljárást kezdeményezhetnek;

e)	bekérhetik távközlési szolgáltató meglévő adatforgalmi nyilvántartását, amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi, ha alapos okkal feltételezhető a jogsértés, illetve ezek a nyilvántartások a 88–91. cikk megsértésének viszgálata szempontjából lényegesek lehetnek;

f)	indítványozhatják vagyontárgyak zárolását vagy lefoglalását vagy mindkettőt;

g)	ideiglenesen megtilthatják szakmai tevékenység gyakorlását;

meghozhatnak a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásához szükséges minden intézkedést, többek között helyesbíthetnek közzétett valótlan vagy félrevezető információkat, ezen belül helyesbítő nyilatkozat közzétételére kötelezhetik a valótlan vagy félrevezető információkat közzétevő vagy terjesztő ajánlattevőt, kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyt, kibocsátót vagy egyéb személyt.

(4) Ha a nemzeti jog alapján szükséges, az illetékes_hatóság kérheti a megfelelő bíróságot, hogy határozzon az (1) és (2) bekezdésben említett hatáskörök alkalmazásáról.

(5) Az illetékes_hatóságok az alábbi módokon gyakorolhatják az (1) és (2) bekezdésben említett hatásköröket:

a)	közvetlenül;

b)	más hatóságokkal együttműködve, beleértve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséért és az ellenük folytatott küzdelemért felelős illetékes_hatóságokat;

c)	saját felelősségük mellett a b) pontban említett hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d)	az illetékes bíróságokhoz benyújtott kérelem útján.

(6) A tagállamok a megfelelő intézkedések meghozatalával biztosítják, hogy az illetékes_hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskört gyakorolhassanak, amely feladataik ellátásához szükséges.

(7) Az illetékes_hatóságok részére valamely személy által e rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem tekintendő az információközlés szerződésben vagy bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben előírt bármely korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

100. cikk

Szakmai titoktartás

(1) Az e rendelet értelmében az illetékes_hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy működési feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmasnak tekintendő és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes_hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy az ilyen információ közzétehető, illetve ha az ilyen közzétételt jogi eljárás, illetve a nemzeti adó- vagy büntetőjog hatálya alá tartozó ügyben történő eljárás teszi szükségessé.

(2) A szakmai titoktartás kötelezettsége minden olyan természetes és jogi személyre vonatkozik, aki/amely az illetékes_hatóságoknál dolgozik vagy dolgozott. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk semmilyen más természetes vagy jogi személlyel vagy hatósággal nem közölhetők, kivéve, ha ezt uniós vagy nemzeti jogalkotási aktus írja elő.

103. cikk

Az ESMA ideiglenes beavatkozási hatásköre

(1) Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az ESMA az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja:

a)	az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő bizonyos kriptoeszközök, illetve az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő, bizonyos meghatározott jellemzőkkel rendelkező kriptoeszközök kereskedését, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)	valamely olyan típusú tevékenységet vagy gyakorlatot, amely eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökhöz kapcsolódik.

Előfordulhat, hogy az ESMA a tilalmat vagy korlátozást egyes körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2) Az ESMA csak akkor hoz intézkedést az (1) bekezdés szerint, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a javasolt tilalomra vagy korlátozásra jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b)	az érintett kriptoeszközökre és kriptoeszköz-szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem elégségesek az említett veszély kezelésére;

c)	az érintett illetékes_hatóság nem tett lépéseket az említett veszély kezelése érdekében, vagy a megtett lépések nem kezelik megfelelően az említett veszélyt.

(3) Amikor az ESMA az (1) bekezdés szerinti intézkedést hoz, biztosítania kell, hogy az intézkedés:

a)	az intézkedés előnyeihez képest nincs aránytalan káros hatással a kriptoeszközök piacainak hatékonyságára, a kriptoeszköz-birtokosokra vagy a kriptoeszköz-szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekre; továbbá

b)	nem jár a szabályozási arbitrázs kockázatával.

Ha az illetékes_hatóságok a 105. cikk szerinti intézkedést hoztak, az ESMA az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések bármelyikét anélkül is megteheti, hogy kiadná a 106. cikk (2) bekezdése szerinti véleményt.

(4) Mielőtt az ESMA az (1) bekezdés szerinti intézkedés mellett döntene, értesíti az érintett illetékes_hatóságokat az általa tervezett intézkedésről.

(5) Az ESMA a honlapján értesítést tesz közzé az (1) bekezdés szerinti intézkedés meghozatalára vonatkozó döntésről. Ez az értesítés részletesen ismerteti a bevezetett tilalmat vagy korlátozást, és meghatározza, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba. A tilalmat vagy a korlátozást csak az intézkedések hatálybalépét követő tevékenységekre lehet alkalmazni.

(6) Az ESMA kellő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint bevezetett tilalmat vagy korlátozást. Legalább két egymást követő meghosszabbítást követően és a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján az ESMA dönthet a tilalom vagy korlátozás évenkénti meghosszabbításáról.

(7) Az ESMA által e cikk alapján hozott intézkedések elsőbbséget élveznek az érintett illetékes_hatóságok által ugyanabban az ügyben hozott bármely korábbi intézkedéssel szemben.

(8) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az ESMA-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy fennáll-e jelentős befektetővédelmi aggály vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély az e cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában.

104. cikk

Az EBH ideiglenes beavatkozási hatásköre

(1) Az 1093/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az EBH az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja:

a)	bizonyos eszközalapú_tokenek vagy elektronikus pénz-tokenek, illetve bizonyos meghatározott jellemzőkkel rendelkező eszközalapú_tokenek vagy elektronikus pénz-tokenek kereskedését, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)	valamely olyan típusú tevékenységet vagy gyakorlatot, amely eszközalapú_tokenekhez vagy elektronikus pénz-tokenekhez kapcsolódik.

Előfordulhat, hogy az EBH a tilalmat vagy korlátozást egyes körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2) Az EBH csak akkor hoz intézkedést az (1) bekezdés szerint, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a javasolt tilalomra vagy korlátozásra jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b)	az adott eszközalapú_tokenekre, elektronikus pénz-tokenekre vagy azokhoz kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem elégségesek az említett veszély kezelésére;

c)	az érintett illetékes_hatóság nem tett lépéseket az említett veszély kezelése érdekében, vagy a megtett lépések nem kezelik megfelelően az említett veszélyt.

(3) Amikor az EBH az (1) bekezdés szerinti intézkedést hoz, biztosítania kell, hogy az intézkedés:

a)	az intézkedés előnyeihez képest nincs aránytalan káros hatással a kriptoeszközök piacainak hatékonyságára, vagy az eszközalapú_tokenek vagy elektronikus pénz-tokenek birtokosaira, vagy az eszközalapútoken-szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekre; továbbá

b)	nem jár a szabályozási arbitrázs kockázatával.

Ha az illetékes_hatóságok a 105. cikk szerinti intézkedést hoztak, az EBH az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések bármelyikét anélkül is megteheti, hogy kiadna egy, a 106. cikk (2) bekezdése szerinti véleményt.

(4) Mielőtt az EBH az (1) bekezdés szerinti intézkedés mellett döntene, értesíti az érintett illetékes_hatóságokat az általa tervezett intézkedésről.

(5) Az EBH a honlapján értesítést tesz közzé az (1) bekezdés szerinti intézkedés meghozatalára vonatkozó döntésről. Ez az értesítés részletesen ismerteti a bevezetett tilalmat vagy korlátozást, és meghatározza, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba. A tilalmat vagy a korlátozást csak az intézkedés hatálybalépét követő tevékenységekre lehet alkalmazni.

(6) Az EBH kellő időközönként, de legalább hathavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint bevezetett tilalmat vagy korlátozást. Legalább két egymást követő meghosszabbítást követően és a fogyasztókra gyakorolt hatás értékelése céljából végzett megfelelő elemzés alapján az EBH dönthet a tilalom vagy korlátozás évenkénti meghosszabbításáról.

(7) Az EBH által e cikk alapján hozott intézkedések elsőbbséget élveznek az érintett illetékes_hatóságok által ugyanabban az ügyben hozott bármely korábbi intézkedéssel szemben.

(8) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EBH-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy fennáll-e jelentős befektetővédelmi aggály vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély az e cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában.

105. cikk

Termékszintű beavatkozás az illetékes_hatóságok részéről

(1) Az illetékes_hatóságok megtilthatják vagy korlátozhatják a tagállamukban vagy tagállamukból végzett alábbiak bármelyikét:

a)	bizonyos kriptoeszközök vagy bizonyos meghatározott jellemzőkkel rendelkező kriptoeszközök kereskedése, forgalmazása vagy értékesítése; vagy

b)	olyan típusú tevékenység vagy gyakorlat, amely kriptoeszközökhöz kapcsolódik.

(2) Az illetékes_hatóság csak akkor hoz intézkedéseket az (1) bekezdés szerint, ha kellő bizonyossággal meggyőződött arról, hogy:

a)	egy kriptoeszköz jelentős befektetővédelmi aggályokat vet fel, vagy veszélyt jelent a kriptoeszközök piacainak szabályos működésére és integritására, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására legalább egy tagállamban;

az érintett kriptoeszközre vagy kriptoeszköz-szolgáltatásra vonatkozó uniós jog meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, és a problémát a felügyelet javításával vagy a meglévő követelmények hatékonyabb érvényesítésével sem lehetne jobban kezelni;

az intézkedés arányos, figyelembe véve az azonosított kockázatok jellegét, az érintett befektetők vagy piaci szereplők tapasztaltságának szintjét, valamint az intézkedés azon befektetőkre és piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatását, akik az érintett kriptoeszközt birtokolják vagy az érintett kriptoeszköz-szolgáltatást veszik igénybe, illetve azokból haszonra tesznek szert;

d)	az illetékes_hatóság megfelelő egyeztetést folytatott más, az intézkedés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes_hatóságaival; továbbá

e)	az intézkedésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból nyújtott szolgáltatásokra vagy tevékenységekre.

Az e bekezdés első albekezdésében szereplő feltételek teljesülése esetén az illetékes_hatóság óvintézkedés jelleggel, még a kriptoeszköz forgalmazását, kiosztását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően bevezetheti az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást.

Az illetékes_hatóság dönthet úgy, hogy csak bizonyos körülmények között alkalmazza az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást, vagy alóla kivételt engedélyez.

(3) Az illetékes_hatóság az e cikk szerinti tilalmat vagy korlátozást csak akkor vezetheti be, ha legalább egy hónappal az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontja előtt írásban vagy a hatóságok között elfogadott egyéb módon részletesen értesítette az összes egyéb illetékes_hatóságot és az ESMA-t, vagy eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek tekintetében az EBH-t a következőkről:

a)	az a kriptoeszköz, tevékenység vagy gyakorlat, amelyhez a javasolt intézkedés kapcsolódik;

b)	a javasolt tilalom vagy korlátozás pontos jellege és hatálybalépésének tervezett időpontja; továbbá

c)	azon bizonyíték, amelyre döntését alapozta és amely alapján meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdés első albekezdésében foglalt feltételek mindegyike teljesül.

(4) Azon kivételes esetekben, amikor az illetékes_hatóság az (1) bekezdésben említett kriptoeszköz, tevékenység vagy gyakorlat káros hatásainak megelőzése érdekében azt szükségesnek tartja, ideiglenes jelleggel sürgős intézkedést hozhat az összes többi illetékes_hatóságnak és az ESMA-nak az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontját megelőzően legalább 24 órával megküldött írásbeli értesítése mellett, feltéve, hogy az e cikkben felsorolt valamennyi kritérium teljesül, továbbá egyértelműen megállapítható, hogy az egy hónapos értesítési időszak mellett nem lehet megfelelően kezelni az adott aggályt vagy veszélyt. Az ideiglenes jelleggel hozott intézkedések időtartama nem haladhatja meg a három hónapot.

(5) Az illetékes_hatóság a honlapján értesítést tesz közzé az (1) bekezdésben említett tilalom vagy korlátozás bevezetésére vonatkozó döntésről. Ez az értesítés részletesen ismerteti a bevezetett tilalmat vagy korlátozást, és meghatározza, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba, és az illetékes_hatóság milyen bizonyítékra alapozta döntését és győződött meg a (2) bekezdés első albekezdésében szereplő feltételek mindegyikének teljesüléséről. A tilalmat vagy a korlátozást csak az intézkedések hatálybalépét követő tevékenységekre lehet alkalmazni.

(6) Az illetékes_hatóság a tilalmat vagy korlátozást visszavonja, ha a (2) bekezdésben szereplő feltételek többé nem állnak fenn.

(7) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EBH-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy fennáll-e jelentős befektetővédelmi aggály vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély az e cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának alkalmazásában.

106. cikk

Koordináció az ESMA-val és az EBH-val

(1) Az ESMA – illetve az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – támogató és koordináló szerepet tölt be az illetékes_hatóságok által a 105. cikk alapján hozott intézkedésekkel kapcsolatban. Az ESMA – vagy az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – adott esetben biztosítja, hogy az illetékes_hatóságok által hozott intézkedések indokoltak és arányosak legyenek, és hogy az illetékes_hatóságok következetes megközelítést alkalmazzanak.

(2) Miután az ESMA – vagy az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – a 105. cikk (3) bekezdésével összhangban értesítést kapott az említett cikk alapján meghozandó intézkedésekről, véleményt ad ki arról, hogy a tilalom vagy korlátozás indokolt és arányos-e. Ha az ESMA – vagy az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – úgy véli, hogy más illetékes_hatóságoknak is intézkedést kell hozniuk a kockázat kezelése érdekében, ezt jelzi véleményében. A véleményt közzé kell tenni az ESMA – vagy az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek esetében az EBH – honlapján.

(3) Ha egy illetékes_hatóság olyan intézkedést javasol vagy tesz, amely ellentétes az ESMA vagy az EBH (2) bekezdés szerinti véleményével, vagy ha e vélemény ellenére elutasítja valamely intézkedés meghozatalát, honlapján azonnal értesítést tesz közzé, amelyben teljeskörűen kifejti döntése okait.

107. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1) A tagállamok illetékes_hatóságai szükség szerint együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok felügyeleti hatóságaival az említett, harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal való információcserére, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségeknek az említett harmadik országokban történő érvényesítésére vonatkozóan. Ezen együttműködési megállapodásoknak biztosítaniuk kell legalább a hatékony információcserét, amely lehetővé teszi az illetékes_hatóságok számára az e rendeletből eredő kötelezettségeik teljesítését.

Az illetékes_hatóság tájékoztatja az EBH-t, az ESMA-t és a többi illetékes_hatóságot ilyen jellegű megállapodás megkötésére irányuló szándékáról.

(2) Az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve –, lehetőség szerint megkönnyíti és összehangolja az illetékes_hatóságok és a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását.

(3) Az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, meghatározva egy mintadokumentumot, amelyet a tagállamok illetékes_hatóságainak lehetőség szerint használniuk kell az (1) bekezdésben említett együttműködési megállapodások megkötésekor.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(4) Az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve – lehetőség szerint megkönnyíti és összehangolja továbbá a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott és az e cím 3. fejezete szerinti intézkedések meghozatala szempontjából esetlegesen lényeges információknak az illetékes_hatóságok közötti cseréjét.

(5) Az illetékes_hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival, ha az átadott információkra legalább a 100. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Az ilyen információcserének az említett illetékes_hatóságok e rendelet szerinti feladatainak elvégzését kell szolgálnia.

108. cikk

Az illetékes_hatóságok panaszkezelése

(1) Az illetékes_hatóságok olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek és más érdekelt felek – ezen belül a fogyasztói szervezetek – számára, hogy panaszt nyújtsanak be hozzájuk e rendeletnek az ajánlattevők, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyek, az eszközalapú_tokenek és elektronikus pénz-tokenek kibocsátói, illetve a kriptoeszköz-szolgáltatók általi feltételezett megsértésével kapcsolatban. A panaszokat írásos – többek között elektronikus – formátumban fogadják a panasz benyújtásának helye szerinti tagállam valamely hivatalos nyelvén, vagy az említett tagállam illetékes_hatóságai által elfogadott nyelven.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett panaszkezelési eljárásokra vonatkozó információkat valamennyi illetékes_hatóság honlapján elérhetővé kell tenni, és azokat közölni kell az EBH-val és az ESMA-val, Az ESMA a 109. cikkben említett kriptoeszköz-nyilvántartásában közzéteszi az illetékes_hatóságok honlapjainak a panaszkezelési eljárásokkal kapcsolatos szakaszaira mutató hivatkozásokat.

2. FEJEZET

Az ESMA nyilvántartása

110. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, nem megfelelő szervezetek nyilvántartása

(1) Az ESMA létrehozza azon szervezetek nem kimerítő nyilvántartását, amelyek az 59. vagy 61. cikket megsértve nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat.

(2) A nyilvántartás tartalmazza legalább a nem megfelelő szervezet kereskedelmi nevét vagy honlapját, valamint az információt benyújtó illetékes_hatóság nevét.

(3) A nyilvántartást az ESMA honlapján géppel olvasható formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik és rendszeresen frissítik, hogy az tartalmazza a körülményekben bekövetkezett esetleges változásokat és az ESMA tudomására hozott, a nyilvántartásban szereplő nem megfelelő szervezetekkel kapcsolatos információkat. A nyilvántartás központosított hozzáférést tesz lehetővé a tagállamok vagy harmadik országok illetékes_hatóságai, valamint az EBH által benyújtott információkhoz.

(4) Az ESMA a nyilvántartást naprakészen tartja az olyan ügyekkel kapcsolatos információkkal, amelyekben az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban saját kezdeményezésére megállapította e rendelet megsértését és amelyekben egy kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, nem megfelelő szervezetnek címzett, az említett cikk (6) bekezdése szerinti határozatot fogadott el, továbbá a harmadik országok illetékes felügyeleti hatóságai által benyújtott, olyan szervezetekre vonatkozó információkkal, amelyek a szükséges engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében említett esetekben az ESMA élhet a 94. cikk (1) bekezdésében említett, az illetékes_hatóságokra ruházott vonatkozó felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel a kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, nem megfelelő szervezetekkel szemben.

3. FEJEZET

Az illetékes_hatóságok közigazgatási szankciói és egyéb közigazgatási intézkedései

111. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1) A büntetőjogi szankciók és az illetékes_hatóságok 94. cikkben felsorolt felügyeleti és vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára a megfelelő közigazgatási szankciók kiszabásához és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához legalább az alábbi jogsértések esetére:

a)	a 4–14. cikk megsértése;

b)	a 16., 17., 19., 22., 23., 25., 27–41., 46. és a 47. cikk megsértése;

c)	a 48–51., 53., 54. és az 55. cikk megsértése;

d)	az 59., 60., 64., valamint a 65–83. cikk megsértése;

e)	a 88–92. cikk megsértése;

f)	a 94. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálattal, ellenőrzéssel vagy kérelemmel kapcsolatos együttműködés hiánya vagy az ezeknek való megfelelés elmulasztása.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat, amennyiben az első albekezdés a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti jogsértések 2024. június 30-ig már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak nemzeti jogukban. Amennyiben a tagállamok így határoznak, részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és az EBH-t büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról 2024. június 30-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az EBH-t és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól is haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az ESMA-t és az EBH-t.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)	nyilvános közlemény, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét;

b)	határozat, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók, még akkor is, ha az meghaladja az e bekezdés d) pontjában a természetes személyekre, illetve a (3) bekezdésben a jogi személyekre vonatkozóan meghatározott maximális összeget;

d)	természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 700 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg.

(3) A jogi személyek által elkövetett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára közigazgatási bírságok kiszabásához, amelyek felső határa legalább:

a)	az (1) bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett jogsértések esetében 5 000 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg;

b)	az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 3 %-a;

c)	az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 5 %-a;

d)	az (1) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 12,5 %-a.

Amennyiben az első albekezdés a)–d) pontjában említett jogi személy olyan anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a rendelkezésre álló legutolsó, a legfelső szintű anyavállalat vezető_testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett közigazgatási szankciókon, egyéb közigazgatási intézkedéseken és közigazgatási bírságokon túlmenően a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára arra, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jogsértések elkövetésének esetén ideiglenes tilalmat rendeljenek el annak megakadályozása céljából, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely tagja vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármely más természetes személy kriptoeszköz-szolgáltatónálvezetői feladatokat láthasson el.

(5) Az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve legalább a következő közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)	nyilvános közlemény, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét;

b)	végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

c)	a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha azok meghatározhatók;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése;

e)	ideiglenes tilalom, amely megakadályozza, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely, a jogsértésért felelősnek tartott tagja, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy vezetői feladatokat láthasson el a kriptoeszköz-szolgáltatónál;

a 89., 90., 91. vagy 92. cikkel kapcsolatos jogsértés ismételt elkövetése esetén a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely, a jogsértésért felelősnek tartott tagja, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy legalább 10 évre szóló eltiltása attól, hogy vezetői feladatokat lásson el kriptoeszköz-szolgáltatónál;

g)	a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testülete bármely, a jogsértésért felelős tagjának, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személynek a saját számlára való kereskedéstől történő ideiglenes eltiltása;

h)	közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosa, amennyiben azok meghatározhatók, még akkor is, ha az meghaladja az alkalmazandó i) vagy j) pontban meghatározott maximális összeget;

természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 1 000 000 EUR a 88. cikk megsértése esetében, illetve 5 000 000 EUR a 89–92. cikk megsértése esetében, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg;

jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 2 500 000 EUR a 88. cikk megsértése esetében, illetve 15 000 000 EUR a 89–92. cikk megsértése esetében, vagy a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 2 %-a a 88. cikk megsértése esetében, illetve 15 %-a a 89–92. cikk megsértése esetében, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg.

Az első albekezdés j) pontjának alkalmazásában, amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a rendelkezésre álló legutolsó, a legfelső szintű anyavállalat vezető_testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(6) A tagállamok az illetékes_hatóságokat a (2)–(5) bekezdésben említetteken felüli hatáskörrel is felruházhatják, és az említett bekezdésekben foglaltakat meghaladó mértékű szankciókat is előírhatnak a jogsértésért felelős természetes és jogi személyek tekintetében egyaránt.

119. cikk

A jelentős eszközalapú_tokenek és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó kollégiumok

(1) Az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token 43., 44., 56. vagy 57. cikk alapján történő jelentőssé minősítéséről szóló határozatot követő 30 naptári napon belül az EBH a jelentős eszközalapú_token és a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója számára tanácsadó felügyeleti kollégiumot hoz létre – biztosítva annak igazgatását és elnökletét is –, amelynek célja, hogy elősegítse a felügyeleti feladatok végrehajtását, és az e rendelet szerinti felügyeleti tevékenységeket koordináló fórumként járjon el.

(2) Az (1) bekezdésben említett kollégium a következő tagokból áll:

az EBH;

az ESMA;

c)	annak a székhely_szerinti_tagállamnak az illetékes_hatóságai, amelyben a jelentős eszközalapú_token vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója letelepedett;

d)	a 37. cikk szerinti tartalékeszközök vagy a jelentős elektronikus pénz-tokenekért kapott pénz letétkezelését biztosító legfontosabb kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások illetékes_hatóságai;

e)	adott esetben azon legfontosabb kriptoeszköz-kereskedési platformok illetékes_hatóságai, amelyeken a jelentős eszközalapú_tokeneket vagy a jelentős elektronikus pénz-tokeneket bevezették;

f)	a jelentős elektronikus pénz-tokenekkel kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó legfontosabb pénzforgalmi szolgáltatók illetékes_hatóságai;

g)	adott esetben a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett feladatokat ellátó szervezetek illetékes_hatóságai;

h)	adott esetben a jelentős eszközalapú_tokenekkel, illetve jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggésben a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző legfontosabb kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes_hatóságai;

az EKB;

j)	amennyiben a jelentős eszközalapú_token kibocsátója olyan tagállamban telepedett le, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben a jelentős eszközalapú_token egy eurótól eltérő hivatalos_ pénznemhez van kötve, az említett tagállam központi bankja;

k)	amennyiben a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója olyan tagállamban telepedett le, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben a jelentős elektronikus pénz-token egy eurótól eltérő hivatalos_ pénznemhez van kötve, az említett tagállam központi bankja;

l)	azon tagállamok illetékes_hatóságai – kérésükre –, ahol az eszközalapú_tokent vagy az elektronikus pénz-tokent széles körben használják;

m)	azon harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai, amelyekkel az EBH a 126. cikknek megfelelően igazgatási megállapodásokat kötött.

(3) Az EBH felkérhet más hatóságokat is, hogy legyenek tagjai az (1) bekezdésben említett kollégiumnak, amennyiben az általuk felügyelt szervezetek relevánsak a kollégium munkája szempontjából.

(4) Valamely tagállam olyan illetékes_hatósága, amely nem tagja a kollégiumnak, az e rendelet szerinti felügyeleti feladatainak ellátása szempontjából releváns bármilyen információt kérhet a kollégiumtól.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében említett kollégium az illetékes_hatóságok e rendeletben meghatározott felelősségi köreinek sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:

a)	a 120. cikkben említett nem kötelező erejű vélemény elkészítése;

b)	az e rendelet szerinti információcsere;

c)	megállapodás a kollégium tagjai közötti önkéntes feladatmegosztásról.

Az e bekezdés első albekezdése alapján a kollégiumokra ruházott feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a kollégiumok (2) bekezdésben említett tagjai számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzájáruljanak a kollégiumi ülések napirendjének meghatározásához, különösen azáltal, hogy napirendi pontokat javasolnak az adott üléshez.

(6) Az (1) bekezdésben említett kollégium létrehozásának és működésének alapja az annak valamennyi tagja között létrejött írásbeli megállapodás.

Az első albekezdésben említett megállapodás meghatározza a kollégium működésének gyakorlati szabályait, így többek között a következőkre vonatkozó részletes szabályokat:

a)	a 120. cikk (3) bekezdésében említett szavazási eljárások;

b)	a kollégiumi ülések napirendjének meghatározására vonatkozó eljárások;

c)	a kollégium üléseinek gyakorisága;

d)	az a megfelelő minimális időtartam, amely a kollégium tagjainak rendelkezésére áll, hogy megvizsgálják a kapcsolódó dokumentációt;

e)	a kollégium tagjai közötti kommunikáció módja;

f)	több kollégium létrehozása minden egyes kriptoeszközre vagy kriptoeszköz-csoportra vonatkozóan.

A megállapodás meghatározhat bizonyos, az EBH-ra vagy a kollégium más tagjára ruházandó feladatokat is.

(7) Az EBH az egyes kollégiumok elnökeként:

a)	a kollégium többi tagjával folytatott konzultációt követően írásbeli szabályokat és eljárásokat állapít meg a kollégium működésére vonatkozóan;

b)	koordinálja a kollégium valamennyi tevékenységét;

c)	összehívja a kollégium üléseit és ellátja azok elnökletét, valamint teljeskörűen, előre tájékoztatja a kollégium tagjait a kollégium üléseinek szervezéséről, a megvitatásra váró főbb kérdésekről és a megtárgyalandó napirendi pontokról;

d)	tájékoztatja a kollégium tagjait a tervezett ülésekről annak érdekében, hogy a tagok kérelmezhessék az azokon való részvételt;

e)	a kollégium tagjait folyamatosan és kellő időben tájékoztatja az említett üléseken hozott döntésekről és az ülések eredményeiről.

(8) Annak érdekében, hogy a kollégiumok következetes és koherens módon működjenek, az EBH az ESMA-val és az EKB-vel együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)	azokat a feltételeket, amelyek alapján a (2) bekezdés d), e), f) és h) pontjában említett szervezetek a „legfontosabbnak” tekinthetők;

b)	azokat a feltételeket, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy az eszközalapú_tokeneket vagy elektronikus pénz-tokeneket széles körben használják a (2) bekezdés l) pontjában említettek szerint; továbbá

c)	a (6) bekezdésben említett gyakorlati szabályokra vonatkozó részleteket.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

120. cikk

A jelentős eszközalapú_tokenek és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó kollégiumok nem kötelező erejű véleményei

(1) A 119. cikk (1) bekezdésében említett kollégium a következőkre vonatkozóan bocsáthat ki nem kötelező erejű véleményt:

a)	a 117. cikk (3) bekezdésében említett felügyeleti újraértékelés;

bármely olyan határozat, amely - attól függően, hogy melyik alkalmazandó - a 35. cikk (2), (3) és (5) bekezdésének, a 45. cikk (5) bekezdésének és az 58. cikk (1) bekezdésének megfelelően előírja egy jelentős eszközalapú_token vagy egy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója számára szavatolótőkéjének növelését;

c)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója 46., 47. és 55. cikk szerinti - attól függően, hogy melyik alkalmazandó - helyreállítási, illetve visszaváltási tervének aktualizálása;

d)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója üzleti modelljének a 25. cikk (1) bekezdése szerinti módosítása;

e)	a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban elkészített, módosított tervezete;

f)	a 25. cikk (4) bekezdésének megfelelően előirányzott megfelelő korrekciós intézkedések;

g)	a 130. cikknek megfelelően előirányzott felügyeleti intézkedések;

h)	harmadik országbeli felügyeleti hatósággal kötni tervezett, információcserére irányuló közigazgatási megállapodás a 126. cikknek megfelelően;

i)	felügyeleti feladatok átruházása az EBH-ról valamely illetékes_hatóságra a 138. cikknek megfelelően;

j)	a 119. cikk (2) bekezdésének d)–h) pontjában említett kollégium tagjainak engedélyezésére vagy az azokkal kapcsolatos bármely tervezett felügyeleti intézkedésre vonatkozóan előirányzott módosítás;

k)	a kriptoeszköz- alapdokumentumnak az 51. cikk (12) bekezdésével összhangban elkészített, módosított tervezete.

(2) Amennyiben a kollégium a kollégium bármely tagjának kérésére, és a kollégium többsége által a (3) bekezdéssel összhangban való elfogadás mellett az (1) bekezdésnek megfelelően véleményt ad ki, e vélemény tartalmazhat az EBH vagy az illetékes_hatóságok által tervezett intézkedés hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló ajánlásokat.

(3) A kollégium a tagok egyszerű többségével fogadja el véleményét.

Amennyiben a kollégiumnak tagállamonként több tagja van, e tagok közül csak egy rendelkezik szavazati joggal.

Amennyiben az EKB több minőségben – többek között felügyeleti minőségben – is a kollégium tagja, csak egy szavazattal rendelkezik.

A 119. cikk (2) bekezdésének m) pontjában említett harmadik országbeli felügyeleti hatóságok nem rendelkeznek szavazati joggal a kollégium véleményét illetően.

(4) Az EBH vagy adott esteben az illetékes_hatóságok megfelelően figyelembe veszik a kollégium által a (3) bekezdésnek megfelelően kialakított, nem kötelező erejű véleményt, ideértve a jelentős eszközalapú_token kibocsátóját, a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátóját vagy a 119. cikk (2) bekezdésének d)–h) pontjában említett szervezetet vagy kriptoeszköz-szolgáltatót érintő tervezett felügyeleti intézkedés hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló esetleges ajánlásokat is. Amennyiben az EBH vagy egy illetékes_hatóság nem ért egyet a kollégium véleményével – ideértve a tervezett felügyeleti intézkedés hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló esetleges ajánlásokat is –, határozatában megjelöli ennek indokait és magyarázattal szolgál a véleménytől, illetve az ajánlásoktól való minden jelentős eltérésre vonatkozóan.

5. FEJEZET

Az EBH jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóival és jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos hatáskörei

121. cikk

Titoktartási kötelezettség

A 122–125. cikk által az EBH-ra, az EBH valamely tisztviselőjére vagy az EBH által felhatalmazott valamely más személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan adatszolgáltatás előírására, amelyre titoktartási kötelezettség vonatkozik.

122. cikk

Információkérés

(1) A 117. cikk szerinti felügyeleti felelősségi köreinek ellátása érdekében az EBH egyszerű kérés vagy határozat útján kérheti a következő személyektől, hogy bocsássanak rendelkezésre az e rendelet szerinti feladatainak ellátását számára lehetővé tevő minden szükséges információt:

a)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős eszközalapú_token kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

b)	a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy, akivel a jelentős eszközalapú_token kibocsátója szerződéses megállapodást kötött;

c)	a tartalékeszközök 37. cikk szerinti letétkezelését biztosító kriptoeszköz-szolgáltató, hitelintézet vagy befektetési_vállalkozás;

d)	jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

e)	jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggésben pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi szolgáltató;

f)	a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátója nevében jelentős elektronikus pénz-tokenek forgalmazásáért felelős természetes vagy jogi személy;

g)	olyan kriptoeszköz-szolgáltató, amely jelentős eszközalapú_tokenekkel vagy jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggésben kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végzi;

h)	jelentős eszközalapú_tokent vagy jelentős elektronikus pénz-tokent bevezető kriptoeszköz-kereskedési platform üzemeltetője;

i)	az a)–h) pontban említett személyek vezető_testületei.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés:

a)	a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b)	meghatározza a kérés célját;

c)	részletesen meghatározza a kért információt;

d)	meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)	tájékoztatja azt a személyt, akitől, illetve amelytől az információt kéri, hogy nem köteles megadni az információt, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információnak meg kell felelnie a valóságnak és nem lehet félrevezető; továbbá

f)	felhívja a figyelmet a 131. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak vagy félrevezető;

(3) Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az EBH:

a)	a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b)	meghatározza a kérés célját;

c)	részletesen meghatározza a kért információt;

d)	meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)	felhívja a figyelmet a 132. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságra, ha az információ biztosítása előírás;

f)	felhívja a figyelmet a 131. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak vagy félrevezető;

g)	felhívja a figyelmet arra, hogy az 1093/2010/EU rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat ellen fellebbezni lehet az EBH fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozatot a Bíróság felülvizsgálhatja.

(4) A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig a törvény által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják.

(5) Az EBH haladéktalanul megküldi az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát azon tagállam illetékes_hatóságának, amelynek területén az információkérés által érintett személyek lakóhellyel rendelkeznek vagy letelepedettek.

123. cikk

Általános vizsgálati hatáskörök

(1) Az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti felelősségi köreinek ellátása érdekében vizsgálatokat folytathat a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinál és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinál. E célból az EBH tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek jogosultak az alábbiakra:

a)	a feladataik végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások vagy egyéb anyagok megvizsgálása, a tárolásukra használt adathordozótól függetlenül;

b)	az ilyen nyilvántartásokról, adatokról, eljárásokra vonatkozó információkról és egyéb anyagokról hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának, illetve azok vezető_testületének vagy személyzetének berendelése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése a vizsgálat tárgyával és céljával összefüggő tényekkel vagy dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d)	bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személy meghallgatása, aki hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák;

e)	a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

A 119. cikk (1) bekezdésében említett kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az EBH tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 132. cikk értelmében abban az esetben kivetendő kényszerítő bírságot is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokkal kapcsolatos információkat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói a feltett kérdésekre nem vagy hiányosan válaszolnak, valamint a 131. cikk értelmében abban az esetben kivetendő pénzbírságot, ha a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói a feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói kötelesek alávetni magukat az EBH határozata alapján indított vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, a 132. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1093/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint a határozatnak az Európai Unió Bíróságával való felülvizsgáltatására vonatkozó jogot.

(4) Az EBH az (1) bekezdésben említett vizsgálat előtt észszerű időn belül tájékoztatja a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam illetékes_hatóságát, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett illetékes_hatóság tisztviselői az EBH kérésére segítik e felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett illetékes_hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a vizsgálaton.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az alkalmazandó nemzeti jog szerint bíróság engedélyére van szükség, az EBH kérelmezi ezt az engedélyt. Ilyen engedély óvintézkedésként is kérhető.

(6) Ha valamely tagállam bíróságához az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérésének engedélyezése iránti kérelem érkezik, e bíróság ellenőrzi, hogy:

a)	az EBH (3) bekezdésben említett határozata hiteles-e;

b)	bármely megteendő intézkedés arányos-e, és nem önkényes vagy túlzott-e.

(7) A (6) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a bíróság részletes magyarázatot kérhet az EBH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EBH e rendelet megsértését feltételezi, továbbá a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozzák. A bíróság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EBH irataiban foglalt információkat. Az EBH határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

124. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1) Az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak üzleti helyiségeiben.

A 119. cikkben említett kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely a feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2) Az EBH tisztviselői és az EBH által helyszíni ellenőrzés elvégzésére felhatalmazott más személyek az EBH vizsgálati határozatával érintett személyek bármely üzleti helyiségébe beléphetnek, és rendelkeznek a 123. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzleti helyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) Az EBH a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes_hatóságának, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az EBH – az illetékes_hatóság tájékoztatása után – a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának előzetes értesítése nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(4) Az EBH által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 132. cikk értelmében abban az esetben kivetendő kényszerítő bírságot, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.

(5) A jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója köteles alávetni magát az EBH határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint utalni kell a 132. cikkben előírt kényszerítő bírságra, az 1093/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre és azon jogra, hogy a határozat az Európai Unió Bírósága által felülvizsgáltatható.

(6) Azon tagállam illetékes_hatóságának tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, amelynek területén a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az EBH kérésére aktívan segítik az EBH által felhatalmazott tisztviselőket és más személyeket. Az érintett tagállam illetékes_hatóságának tisztviselői szintén jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzésen.

(7) Az EBH arra is felkérheti az illetékes_hatóságokat, hogy végezzék el a nevében az e cikkben és a 123. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

(8) Amennyiben az EBH tisztviselői és az EBH által felhatalmazott más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk alapján elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett tagállam illetékes_hatósága – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű intézkedési jogkörrel rendelkező hatóság közreműködésével – megadja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

(9) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz a nemzeti jog alapján bírósági engedélyre van szükség, az EBH ilyen engedély iránti kérelmet nyújt be. Ez az engedély óvintézkedésként is kérhető.

(10) Ha valamely tagállami bírósághoz az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés vagy a (7) bekezdésben meghatározott segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelem érkezik, e bíróság ellenőrzi, hogy:

a)	az EBA által elfogadott, az (4) bekezdésben említett határozat hiteles-e;

b)	bármelyik megteendő intézkedés arányos-e, és nem önkényes vagy túlzott-e.

(11) A (10) bekezdés b) pontja alkalmazásában a bíróság részletes magyarázatot kérhet az EBH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EBH e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozni kívánják. A bíróság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EBH irataiban foglalt adatokat. Az EBH határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

125. cikk

Információcsere

(1) Az EBH és az illetékes_hatóságok az EBA 117. cikk szerinti felügyeleti feladatainak ellátása érdekében és a 96. cikk sérelme nélkül indokolatlan késedelem nélkül átadják egymásnak az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat. E célból az illetékes_hatóságoknak és az EBH-nak meg kell osztaniuk egymással a következőkkel kapcsolatos információkat:

a)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója, vagy a felette közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős eszközalapú_token kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

b)	a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személyek, amelyekkel a jelentős eszközalapú_token kibocsátója szerződéses megállapodást kötött;

c)	a tartalékeszközök 37. cikk szerinti letétkezelését biztosító kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások;

d)	a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

e)	jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggő pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók;

f)	a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátója nevében jelentős elektronikus pénz-tokenek forgalmazásáért felelős természetes vagy jogi személyek;

g)	olyan kriptoeszköz-szolgáltató, amely jelentős eszközalapú_tokenekkel vagy jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggésben kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végzi;

h)	olyan kriptoeszköz-kereskedési platform, amelyen jelentős eszközalapú_tokent vagy jelentős elektronikus pénz-tokent vezettek be;

i)	az a)–h) pontban említett személyek vezető_testületei.

(2) Az illetékes_hatóság csak akkor tagadhatja meg az e cikk (1) bekezdésében előírt információcsere iránti megkeresés, illetve a 123., illetve 124. cikk szerinti vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés során való együttműködés iránti megkeresés teljesítését, ha:

a)	a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve adott esetben egy bűnügyi nyomozás kimenetelét;

b)	ugyanazon cselekmények és ugyanazon természetes vagy jogi személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam bíróságai előtt;

c)	az említett természetes vagy jogi személyek tekintetében ugyanazon cselekmények miatt a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak.

126. cikk

Az EBH és harmadik országok közötti információcserére vonatkozó igazgatási megállapodások

(1) A 117. cikk szerinti felügyeleti feladatainak ellátása céljából az EBH harmadik országok felügyeleti hatóságaival csak abban az esetben köthet információcserére vonatkozó igazgatási megállapodást, ha a közölt információk tekintetében olyan szakmai titoktartási garanciák vannak érvényben, amelyek legalább a 129. cikkben meghatározott garanciákkal egyenértékűek.

(2) Az információcserének az EBH vagy az (1) bekezdésben említett felügyeleti hatóságok feladatainak elvégzését kell szolgálnia.

(3) A személyes_adatok harmadik országok részére történő továbbítása tekintetében az EBH az (EU) 2018/1725 rendeletet alkalmazza.

129. cikk

Szakmai titoktartás

Szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik az EBH-ra és minden olyan személyre, aki az EBH-nak, vagy bármely más olyan személynek dolgozik vagy dolgozott, amelyre vagy akire az EBH feladatokat ruházott át, ideértve az EBH által megbízott ellenőröket és szakértőket is.

131. cikk

Pénzbírságok

(1) Az EBH az e cikk (3) vagy (4) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el, amennyiben a 134. cikk (8) bekezdésével összhangban megállapítja, hogy:

a)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy vezető_testületének valamely tagja szándékosan vagy gondatlanságból elkövette az V. mellékletben felsorolt valamely jogsértést;

b)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy vezető_testületének valamely tagja szándékosan vagy gondatlanságból elkövette a VI. mellékletben felsorolt valamely jogsértést;

A jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az EBH olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy az említett kibocsátó vagy vezető_testületének valamely tagja kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozat elfogadásakor az EBA figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következőkre:

a)	a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b)	a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

c)	a jogsértés feltárt-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokat a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának eljárásaiban, szabályzataiban és kockázatkezelési intézkedéseiben;

d)	a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

e)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója felelősségének mértéke;

f)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_tokenk vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

g)	a jogsértésnek a jelentős eszközalapú_tokenek vagy jelentős elektronikus pénz-tokenek birtokosainak érdekeire gyakorolt hatása;

h)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik személyeknek a jogsértés következtében okozott veszteség, amennyiben ezek meghatározhatók;

i)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója EBH-val való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

j)	a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által elkövetett korábbi jogsértések;

k)	a jogsértést követően a jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója által az ilyen jogsértések megismétlődésének megakadályozása érdekében tett intézkedések.

(3) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátójára kivetett, az (1) bekezdés szerinti pénzbírság maximális összege az előző üzleti évi éves árbevételének legfeljebb 12,5 %-a, vagy a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók.

(4) A jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátójára kivetett, az (1) bekezdés szerinti pénzbírság maximális összege az előző üzleti évi éves árbevétel legfeljebb 10 %-a, vagy a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók.

134. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kiszabásának eljárási szabályai

(1) Amennyiben az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti feladatainak ellátása során azt állapítja, meg, hogy egyértelmű és bizonyítható okkal feltételezhető az V. vagy VI. mellékletben felsorolt jogsértés elkövetése, vagy hogy jogsértést fognak elkövetni, az EBH-n belül független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy vizsgálatára. A vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak vagy jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak felügyeletében, és feladatait az EBH-tól függetlenül látja el.

(2) A vizsgálatvezető a vizsgálat alatt álló személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az EBH-nak.

(3) A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 122. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 123. és a 124. cikk szerinti vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkörének gyakorlása közben teljesítenie kell a 121. cikkben foglaltakat.

(4) A vizsgálatvezető a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EBH a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(5) A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EBH-nak, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatására. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

(6) Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján történő vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(7) Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EBH-nak, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat alatt álló személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik felet érintő bizalmas információkra vagy az EBH belső előkészítő dokumentumaira.

(8) A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint, amennyiben ezt a vizsgálat által érintett személyek kérik, e személyeknek a 135. cikk szerinti meghallgatását követően az EBH határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátói elkövették-e az V. vagy a VI. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, és amennyiben igen, a 130. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, vagy a 131. cikknek megfelelően pénzbírságot szab ki.

(9) A vizsgálatvezető nem vesz részt az EBH tanácskozásain, és más módon sem avatkozik bele az EBH döntéshozatalába.

(10) A Bizottság a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el 2024. június 30-ig e rendelet kiegészítése céljából a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlására vonatkozó további részletes eljárási szabályok meghatározása céljából, beleértve a védelemhez való jogra, a határidőkkel kapcsolatos rendelkezésekre, valamint a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére, továbbá a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és behajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(11) Az EBH az ügyet vizsgálat és adott esetben büntetőeljárás megindítása céljából a releváns nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az EBH nem szabhat ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

135. cikk

Az érintett személyek meghallgatása

(1) A 130., 131. vagy 132. cikk szerinti határozat meghozatala előtt az EBH meghallgatási lehetőséget biztosít a viszgálat alá vont személyek számára megállapításai tekintetében. Az EBH csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban a viszgálat alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi stabilitást vagy a kriptoeszközök birtokosait, különösen a lakossági_birtokosokat fenyegető súlyos és közvetlen veszély elhárítása érdekében. Ilyen esetcccben az EBH ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozathozatalát követően a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(3) A vizsgálat alá vont személyek védelemhez való jogát teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az említett személyeknek jogukban áll betekinteni az EBH ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az EBH belső előkészítő dokumentumaira.

136. cikk

Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az EBH pénzbírságot, kényszerítő bírságot vagy közigazgatási szankciót szabott ki, vagy más közigazgatási intézkedést hozott e rendeletnek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

143. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) A 4–15. cikk nem alkalmazandó a 2024. december 30. előtt lezárult, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételekre.

(2) A II. címtől eltérve az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő, 2024. december 30. előtt bevezetett kriptoeszközök tekintetében csak a következő követelmények alkalmazandók:

a)	A 7. és 9. cikket a 2024. december 30. után közzétett marketingközleményekre kell alkalmazni;

b)	a kereskedési platformok üzemeltetői 2027. december 31-ig biztosítják, hogy az e rendeletben előírt esetekben a 6., 8. és 9. cikkel összhangban készítsenek, küldjenek be és tegyenek közzé kriptoeszköz-alapdokumentumot, valamint a 12. cikkel összhangban frissítsék azt.

(3) Azok a kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek az alkalmazandó joggal összhangban nyújtottak szolgáltatást 2024. december 30. előtt, továbbra is folytathatják tevékenységüket 2026. július 1-ig vagy addig, amíg meg nem kapják az 63. cikk szerinti engedélyt, illetve amíg az említett engedély iránti kérelmüket elutasítják, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az első albekezdésben a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó átmeneti rendszert, vagy lerövidítik annak időtartamát, amennyiben úgy tekintik, hogy a 2024. december 30. előtt alkalmazandó nemzeti szabályozási keretük kevésbé szigorú, mint e rendelet.

A tagállamok 2024. június 30-ig értesítik a Bizottságot és az ESMA-t arról, hogy éltek-e a második albekezdésben meghatározott lehetőséggel, valamint az átmeneti rendszer időtartamáról.

(4) Az eszközalapú_tokenek hitelintézeteken kívüli azon kibocsátói, amelyek az alkalmazandó joggal összhangban 2024. június 30. előtt eszközalapú_tokeneket bocsátottak ki, a 21. cikk szerinti engedélyük megadásáig továbbra is folytathatják e tevékenységüket, feltéve, hogy 2024. július 30. előtt engedélyért folyamodtak.

(5) Azok a hitelintézetek, amelyek 2024. június 30. előtt az alkalmazandó joggal összhangban eszközalapú_tokeneket bocsátottak ki, a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásáig, illetve addig, amíg a kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyása a 17. cikk szerint elutasításra kerül folytathatják e tevékenységüket, feltéve, hogy az említett cikk (1) bekezdése szerint 2024. július 30. előtt értesítik illetékes_hatóságukat.

(6) A 62. és 63. cikktől eltérve a tagállamok egyszerűsített eljárást alkalmazhatnak azon engedélykérelmekre, amelyeket 2024. december 30. és 2026. július 1. között olyan szervezetek nyújtottak be, amelyek 2024. december 30-án a nemzeti jog alapján kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkeztek. Az illetékes_hatóságok – mielőtt az ilyen egyszerűsített eljárások alapján megadnák az engedélyt – biztosítják az V. cím 2. és 3. fejezetében foglaltak teljesülését.

(7) Az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti feladatait a 43. cikk (11) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjától kezdve gyakorolja.

149. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2024. december 30-tól kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a III. és a IV. címet 2024. június 30-tól kell alkalmazni.

(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve, a 2. cikk (5) bekezdését, a 3. cikk (2) bekezdését, a 6. cikk (11) és (12) bekezdését, a 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, a 17. cikk (8) bekezdését, a 18. cikk (6) és (7) bekezdését, a 19. cikk (10) és (11) bekezdését, a 21. cikk (3) bekezdését, a 22. cikk (6) és (7) bekezdését, a 31. cikk (5) bekezdését a 32. cikk (5) bekezdését, a 34. cikk (13) bekezdését, a 35. cikk (6) bekezdését, a 36. cikk (4) bekezdését, a 38. cikk (5) bekezdését, a 42. cikk (4) bekezdését, a 43. cikk (11) bekezdését, a 45. cikk (7) és (8) bekezdését, a 46. cikk (6) bekezdését, a 47. cikk (5) bekezdését, az 51. cikk (10) és (15) bekezdését, a 60. cikk (13) és (14) bekezdését, a 61. cikk (3) bekezdését, a 62. cikk (5) és (6) bekezdését, a 63. cikk (11) bekezdését, a 66. cikk (6) bekezdését, a 68. cikk (10) bekezdését, a 71. cikk (5) bekezdését, a 72. cikk (5) bekezdését, a 76. cikk (16) bekezdését, a 81. cikk (15) bekezdését, a 82. cikk (2) bekezdését, a 84. cikk (4) bekezdését, a 88. cikk (4) bekezdését, a 92. cikk (2) és (3) bekezdését, a 95. cikk (10) és (11) bekezdését, a 96. cikk (3) bekezdését, a 97. cikk (1) bekezdéseét a 103. cikk (8) bekezdését, a 104. cikk (8) bekezdését, a 105. cikkk (7) bekezdését, a 107. cikk (3) és (4) bekezdését, a 109. cikk (8) bekezdését, a 119. cikk (8) bekezdését, a 134. cikk (10) bekezdését, a 137. cikk (3) bekezdését és a 139. cikket 2023. június 29-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 31-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. KULLGREN

(1) HL C 152., 2021.4.29., 1. o.

(2) HL C 155., 2021.4.30., 31. o.

(3) Az Európai Parlament 2023. április 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. május 16-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikus pénz- kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(12) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(15) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról (HL L 271. 2002.10.9., 16. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési_vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési_vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(22) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes_adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(26) HL C 337., 2021.8.23., 4. o.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési_vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános_ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról és az 1060/2009/EK rendelet, a 648/2012/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet, a 909/2014/EU rendelet, valamint az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).

(40) A Bizottság 2006/73/EK irányelve (2006. augusztus 10.) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési_vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.).

(41) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (HL L 22., 2021.1.22., 1. o.).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési_vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési_vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ESZKÖZALAPÚ TOKENEKTŐL VAGY ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEKTŐL ELTÉRŐ KRIPTOESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUM KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Információk az ajánlattevőről vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyről

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy kapcsolattartási telefonszáma és e-mail címe, valamint az a napokban meghatározott időszak, amelyen belül az ajánlattevővel vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személlyel e telefonszámon vagy e-mail-címen keresztül kapcsolatba lépő befektető választ kap;

7.	Adott esetben az anyavállalat neve;

8.	Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.	Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

10.

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy pénzügyi helyzete az elmúlt 3 év vagy – ha az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy 3 évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

A pénzügyi helyzetet az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy üzletmenete alakulásának és teljesítményének, valamint helyzetének megbízható áttekintése alapján kell értékelni minden olyan évre és évközi időszakra vonatkozóan, amelyre múltbeli pénzügyi információk megadása kötelező, beleértve a lényeges változások okaira vonatkozó információkat is.

Az áttekintésnek az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, valamint helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

B. rész: Információk a kibocsátóról, ha az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	Adott esetben az anyavállalat neve;

7.	A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

8.	A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége.

C. rész: Információk a kereskedési platform üzemeltetőjéről azokban az esetekben, amikor az készíti el a kriptoeszköz-alapdokumentumot

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	Adott esetben az anyavállalat neve;

7.	Annak oka, hogy miért az üzemeltető készítette el a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

8.	Az üzemeltető vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.	Az üzemeltető és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége.

D. rész: Információk a kriptoeszköz-projektről

1.	A kriptoeszköz-projekt és a kriptoeszköz megnevezése, amennyiben eltér az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy megnevezésétől és rövidítése vagy ticker kódja;

2.	A kriptoeszköz-projekt rövid ismertetése;

3.	A kriptoeszköz-projekt végrehajtásában részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket vagy a vállalatok székhelyét);

4.	Felhasználói tokenekkel kapcsolatos kriptoeszköz-projekt esetén a kifejlesztett vagy kifejlesztendő áruk vagy szolgáltatások fő jellemzői;

5.	Információk a kriptoeszköz-projektről, ideértve különösen a projekt múltbeli és jövőbeli mérföldköveit, valamint adott esetben a projekthez már hozzárendelt forrásokat;

6.	Adott esetben az összegyűjtött pénz vagy egyéb kriptoeszközök tervezett felhasználása.

E. rész: A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.	Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

2.	A nyilvános_ajánlattétel, illetve a kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének okai;

Adott esetben az az összeg, amelyet a nyilvános_ajánlattétel pénzben vagy bármely más kriptoeszközben kíván beszedni, beleértve adott esetben a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez meghatározott minimális és maximális jegyzési célokat, valamint azt, hogy a túljegyzéseket elfogadják-e és hogyan osztják fel;

4.	A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált kriptoeszköz kibocsátási ára ( hivatalos_ pénznemben vagy más kriptoeszközben), a vonatkozó jegyzési díj vagy az a módszer, amelynek alapján az ajánlati ár meghatározásra kerül;

5.	Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő kriptoeszközök teljes száma;

6.	A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetése által megcélzott leendő birtokosokra vonatkozó információk, beleértve az ilyen kriptoeszközök birtokosainak típusára vonatkozó korlátozásokat is;

Külön tájékoztatás arról, hogy a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételben részt vevő vásárlók visszatérítésben fognak-e részesülni, ha a nyilvános_ajánlattétel végén a minimális jegyzési cél nem teljesül, vagy ha gyakorolják a 13. cikkben előirányzott elállási jogot, vagy ha az ajánlattételt törlik, továbbá a visszatérítési mechanizmus részletes ismertetése, beleértve a visszatérítések várható ütemezését is;

A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel különböző szakaszaira vonatkozó információk, ideértve a kriptoeszközöket előrendelés (pre-public sales) keretében megvásárló vevőknek kínált kedvezményes vételárat is; amennyiben egyes vevők kedvezményes vételárat fizetnek, annak magyarázata, hogy a vételár miért térhet el, valamint a többi befektetőre gyakorolt hatás ismertetése;

9.	A határidőhöz kötött ajánlattételek esetében a nyilvános_ajánlattétel jegyzési időszaka;

10.	A pénz vagy egyéb kriptoeszközök védelmére vonatkozó, a 10. cikkben említett intézkedések a határidőhöz kötött nyilvános_ajánlattétel vagy az elállási időszak alatt;

11.	Az ajánlattétel keretében kínált kriptoeszközök megvásárlásához kapcsolódó fizetési módok és az érték vevők részére történő visszautalásának módjai, amennyiben visszatérítésre jogosultak;

12.	Nyilvános ajánlattétel esetén tájékoztatás a 13. cikkben említett elállási jogról;

13.	A megvásárolt kriptoeszközök birtokosok számára való átadásának módjára és ütemezésére vonatkozó információk;

14.	Információk azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek a kriptoeszközök birtoklásához teljesítenie kell;

15.	Adott esetben a kriptoeszközök elhelyezéséért felelős kriptoeszköz-szolgáltató neve és az ilyen elhelyezés típusa (határozott kötelezettségvállalással vagy anélkül);

16.	Adott esetben annak a kriptoeszköz-kereskedési platformnak a neve, ahova a kereskedésbe történő bevezetést kérelmezik, valamint tájékoztatás arról, hogy a befektetők hogyan férhetnek hozzá az ilyen kereskedési platformokhoz, és ez milyen költségekkel jár;

17.	A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel költségei;

18.	A nyilvános_ajánlattételben vagy a kereskedésbe történő bevezetésben részt vevő személyeknek az ajánlattételhez vagy a kereskedésbe történő bevezetéshez kapcsolódó esetleges összeférhetetlensége;

19.	A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

F. rész: Információk a kriptoeszközökről

1.	A nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy kereskedésbe bevezetni kívánt kriptoeszköz típusa;

Az ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő kriptoeszközök jellemzőinek – többek között a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatok, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban – és funkcióinak leírása, ideértve a funkciók tervezett alkalmazási időpontjára vonatkozó információkat is.

G. rész: Információk a kriptoeszközökhöz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről

1.	A vevő jogainak és esetleges kötelezettségeinek, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásoknak és feltételeknek az ismertetése;

2.	Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

3.	Adott esetben a kibocsátó által tervezett, kriptoeszközökre vonatkozó jövőbeli nyilvános_ajánlattételekre vonatkozó információk, valamint a kibocsátó által megtartott kriptoeszközök száma;

4.	Felhasználói tokenekkel kapcsolatos, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy kereskedésbe történő bevezetés esetén az azon termékek vagy szolgáltatások minőségére és mennyiségére vonatkozó információ, amelyekhez a felhasználói_tokenek hozzáférést biztosítanak;

5.	Felhasználói tokenekkel kapcsolatos, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy kereskedésbe történő bevezetés esetén a felhasználói_tokenek kapcsolódó árukra vagy szolgáltatásokra való beváltásának módjára vonatkozó információk;

6.	Kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének hiányában, a kriptoeszközök nyilvános_ajánlattételt követő megvásárlásának vagy értékesítésének módjára és helyére vonatkozó információ;

7.	A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök átruházhatóságára vonatkozó korlátozások;

8.	Ha a kriptoeszközök esetében a kínálatuknak a kereslet változására reagáló növekedésére vagy csökkenésére vonatkozóan protokollokat alkalmaznak, az ilyen protokollok működésének ismertetése;

9.	Adott esetben a kriptoeszközök értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

10.	A kriptoeszközökre vonatkozóan alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

H. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.	Az alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra vonatkozó információk;

2.	Adott esetben a konszenzusos_mechanizmus;

3.	Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

4.	Ha a kriptoeszköz kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a nevükben eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyv használatával történik, az ilyen megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes ismertetése;

5.	Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

I. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.	A kriptoeszközök nyilvános_ajánlattételéhez vagy kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó kockázatok leírása;

2.	A kibocsátóval kapcsolatos kockázatok leírása, amennyiben az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől;

3.	A kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatok ismertetése;

4.	A projektvégrehajtással kapcsolatos kockázatok ismertetése;

5.	Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

II. MELLÉKLET

AZ ESZKÖZALAPÚ TOKEN KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUMÁNAK KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Az eszközalapú_token kibocsátójára vonatkozó információk

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	Adott esetben az anyavállalat megnevezése;

7.	A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

8.	A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

A kibocsátó pénzügyi helyzete az elmúlt három év vagy – ha a kibocsátó három évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

A pénzügyi helyzetet a kibocsátó üzletmenete alakulásának és teljesítményének, valamint helyzetének megbízható áttekintése alapján kell értékelni minden olyan évre és évközi időszakra vonatkozóan, amelyre múltbeli pénzügyi információk megadása kötelező, beleértve a lényeges változások okaira vonatkozó információkat is.

Az áttekintésnek a kibocsátó üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, valamint a kibocsátó helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

10.	A kibocsátó irányítási rendszerének részletes leírása;

11.	Az eszközalapú_tokenek kibocsátójaként kapott engedély részletei és az engedélyező illetékes_hatóság neve, kivéve az eszközalapú_token azon kibocsátóinak esetében, amelyeket a 17. cikk mentesít az engedélyezés alól. Hitelintézetek esetében a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának neve.

12.

Amennyiben az eszközalapú_token kibocsátója más kriptoeszközöket is kibocsát, vagy más kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységeket is folytat, ezt egyértelműen jelezni kell; a kibocsátónak azt is jeleznie kell, hogy van-e kapcsolat a kibocsátó és a kriptoeszköz kibocsátásához használt megosztott_főkönyvi technológiát működtető szervezet között, beleértve azt is, ha a protokollokat a projekt résztvevőivel szoros_kapcsolatban álló személy irányítja vagy ellenőrzi.

B. rész: Az eszközalapú_tokenre vonatkozó információk

1.	Az eszközalapú_token neve és rövidítése vagy ticker kódja;

2.	Az eszközalapú_token jellemzőinek leírása, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban;

3.	Az eszközalapú_token működőképessé tételében részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket vagy a vállalatok székhelyét);

4.	A 34. cikk (5) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy jogalanyok szerepének, felelősségének és elszámoltathatóságának leírása;

5.	Az eszközalapú_tokenekre vonatkozó tervekkel kapcsolatos információk, beleértve a múltbeli és jövőbeli mérföldkövek, valamint adott esetben a már allokált források ismertetését is.

C. rész: Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.	Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

Adott esetben az az összeg, amelyet az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel pénzben vagy bármely más kriptoeszközben kíván beszedni, beleértve adott esetben az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez meghatározott minimális és maximális jegyzési célokat, valamint azt, hogy a túljegyzéseket elfogadják-e és hogyan osztják fel;

3.	Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő eszközalapú_token egységeinek teljes száma;

4.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetése által megcélzott leendő birtokosokra vonatkozó információk, beleértve az ilyen eszközalapú_token birtokosainak típusaira vonatkozó korlátozásokat is;

Külön tájékoztatás arról, hogy az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételben részt vevő vásárlók visszatérítésben fognak-e részesülni, ha a nyilvános_ajánlattétel végén a minimális jegyzési cél nem teljesül, beleértve a visszatérítések várható ütemezését is; a maximális jegyzési cél túllépésének következményeit egyértelművé kell tenni;

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel különböző szakaszaira vonatkozó információk, beleértve az eszközalapú_tokent előrendelés (pre-public sales) keretében megvásárló vevőknek kínált kedvezményes vételárat is, valamint amennyiben egyes vevők kedvezményes vételárat fizetnek, annak magyarázata, hogy a vételár miért térhet el, valamint a többi befektetőre gyakorolt hatás ismertetése;

7.	A határidőhöz kötött ajánlattételek esetében a nyilvános_ajánlattétel jegyzési időszaka;

8.	A kínált eszközalapú_token megvásárlásához, illetve visszaváltásához kapcsolódó fizetési módok;

9.	A megvásárolt eszközalapú_token birtokosok számára való átadásának módjára és ütemezésére vonatkozó információk;

10.	Információk azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek az eszközalapú_tokenek birtoklásához teljesítenie kell;

11.	Adott esetben az eszközalapú_tokenek elhelyezéséért felelős kriptoeszköz-szolgáltató neve és az ilyen elhelyezés típusa (határozott kötelezettségvállalással vagy anélkül);

12.	Adott esetben annak a kriptoeszköz-kereskedési platformnak a neve, ahova a kereskedésbe történő bevezetést kérelmezik, valamint tájékoztatás arról, hogy a befektetők hogyan férhetnek hozzá az ilyen kereskedési platformokhoz, és ez milyen költségekkel jár;

13.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel költségei;

14.	A nyilvános_ajánlattételben vagy a kereskedésbe történő bevezetésben részt vevő személyeknek az ajánlattételhez vagy a kereskedésbe történő bevezetéshez kapcsolódó esetleges összeférhetetlensége;

15.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

D. rész: Az eszközalapú_tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk

1.	Az ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő eszközalapú_token jellemzőinek és funkcióinak leírása, ideértve a funkciók tervezett alkalmazási időpontjára vonatkozó információkat is;

2.	A vevő jogainak és esetleges kötelezettségeinek, valamint az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárásoknak és feltételeknek az ismertetése;

3.	Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

4.	Adott esetben a kibocsátó által tervezett, eszközalapú_tokenre vonatkozó jövőbeli nyilvános_ajánlattételekkel kapcsolatos információk, valamint a kibocsátó által megtartott eszközalapú_tokenek egységei;

5.	Kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének hiányában, az eszközalapú_token nyilvános_ajánlattételt követő megvásárlásának vagy értékesítésének módjára és helyére vonatkozó információ;

6.	A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetett eszközalapú_token átruházhatóságára vonatkozó korlátozások;

7.	Ha az eszközalapú_token esetében a kereslet változásaira reagáló kínálatának növekedésére vagy csökkenésére vonatkozóan protokollokat alkalmaznak, az ilyen protokollok működésének ismertetése;

8.	Adott esetben az eszközalapú_tokenek értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

A jogok jellegére és érvényesíthetőségére vonatkozó információk, beleértve az állandó visszaváltási jogokat és a birtokosokat, valamint a 39. cikk (2) bekezdésében említett bármely jogi vagy természetes személyt a kibocsátóval szemben esetlegesen megillető követeléseket, ideértve az arra vonatkozó információkat is, hogy fizetésképtelenségi eljárás esetén hogyan kezelik ezeket a jogokat, valamint tájékoztatás arról, hogy különböző jogok illetik-e meg a különböző birtokosokat, továbbá az ilyen eltérő bánásmód megkülönböztetésmentes okairól;

10.

Annak a követelésnek a részletes leírása, amelyet az eszközalapú_token képvisel a birtokosok számára, beleértve a következőket:

a)	az egyes alapul szolgáló eszközök leírása és az egyes eszközök meghatározott arányai;

b)	az alapul szolgáló eszközök értéke, valamint a követelés és az eszköztartalék összege közötti kapcsolat; továbbá

c)	annak ismertetése, hogy miként került sor a követelés összetevőinek megbízható és átlátható értékelésére, adott esetben megnevezve a független feleket;

11.	Adott esetben a kibocsátó által az eszközalapú_token likviditásának biztosítása érdekében bevezetett intézkedésekre vonatkozó információk, beleértve a likviditás biztosításáért felelős szervezetek nevét;

12.	A panaszok benyújtásához szükséges elérhetőségek és az eszközalapú_token kibocsátója által bevezetett panaszkezelési eljárás és adott esetben vitarendezési mechanizmus vagy jogorvoslati eljárás leírása;

13.	A birtokosok jogainak leírása, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni kötelezettségeit, ideértve a fizetésképtelenséget is;

14.	A helyreállítási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

15.	A visszaváltási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

16.	Részletes tájékoztatás arról, hogy hogyan történik az eszközalapú_token visszaváltása, ideértve azt is, hogy a birtokos megválaszthatja-e a visszaváltás formáját, az átruházás formáját, illetve a visszaváltás hivatalos_ pénznemét;

17.	Az eszközalapú_tokenre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

E. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.	Az eszközalapú_tokenek birtoklása, tárolása és átruházása céljából alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra vonatkozó információk;

2.	Adott esetben a konszenzusos_mechanizmus;

3.	Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

4.	Ha az eszközalapú_tokenek kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó vagy a kibocsátó nevében eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia használatával történik, az ilyen megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes ismertetése;

5.	Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

F. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.	Az eszköztartalékhoz kapcsolódó kockázatok, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni a kötelezettségeit;

2.	Az eszközalapú_token kibocsátójával kapcsolatos kockázatok leírása;

3.	Az eszközalapú_token nyilvános_ajánlattételéhez vagy kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó kockázatok leírása;

4.	Az eszközalapú_tokenekhez kapcsolódó kockázatok ismertetése, különösen a referencia-eszközeik tekintetében;

5.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó projekt működőképessé tételével kapcsolatos kockázatok leírása;

6.	Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

G. rész: Az eszköztartalékra vonatkozó információk

1.	Az eszköztartalék értékének az eszközalapú_tokennel kapcsolatos követeléshez való igazítását célzó mechanizmus részletes leírása, ideértve a jogi és a technikai szempontokat is;

2.	Az eszköztartaléknak és összetételének részletes leírása;

3.	Az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmusok leírása;

4.	Annak közlése, hogy az tartalékeszközök egy részét befektették-e, és adott esetben az említett tartalékeszközökre vonatkozó befektetési politika leírása;

A tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelési megállapodások leírása, beleértve azok elkülönítését, valamint azon kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások neve, amelyeket tartalékeszközök letétkezelőjeként jelöltek ki.

III. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKEN KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUMÁNAK KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Az elektronikus pénz-token kibocsátójára vonatkozó információk

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító, az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	A kibocsátó kapcsolattartási telefonszáma és e-mail címe, valamint az a napokban meghatározott időszak, amelyen belül a kibocsátóval e telefonszámon vagy e-mail-címen keresztül kapcsolatba lépő befektető választ kap;

7.	Adott esetben az anyavállalat megnevezése;

8.	A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.	A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

10.	Potenciális összeférhetetlenségek;

11.

Amennyiben az elektronikus pénz-token kibocsátója más kriptoeszközöket is kibocsát, vagy a kriptoeszközökhöz kapcsolódó egyéb tevékenységet is végez, ezt egyértelműen jelezni kell; a kibocsátónak azt is jeleznie kell, hogy van-e kapcsolat a kibocsátó és a kriptoeszköz kibocsátásához használt megosztott_főkönyvi technológiát működtető szervezet között, beleértve azt is, ha a protokollokat a projekt résztvevőivel szoros_kapcsolatban álló személy irányítja vagy ellenőrzi;

12.

A kibocsátó pénzügyi helyzete az elmúlt három év vagy – ha a kibocsátó három évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

13.	Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátójaként kapott engedély részletei és az engedélyező illetékes_hatóság neve, kivéve az elektronikus pénz-token azon kibocsátóinak esetében, amelyeket a 48. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban e mentesítettek az engedélyezés alól.

B. rész: Információk az elektronikus pénz-tokenről

1.	Név és rövidítés;

2.	Az elektronikus pénz-token jellemzőinek leírása, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban;

3.	A tervezésben és fejlesztésben részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket és/vagy a vállalat székhelyét).

C. rész: Az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.	Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

2.	Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő elektronikus pénz-token egységeinek teljes száma;

3.	Adott esetben azoknak a kriptoeszköz-kereskedési platformoknak a neve, ahová az elektronikus pénz-token kereskedésbe történő bevezetését kérik;

4.	Az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

D. rész: Az elektronikus pénz-tokenekhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk

1.	Az elektronikus pénz-token birtokosának biztosított jogok, és az esetleges kötelezettségek, köztük a névértéken történő visszaváltás joga, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárások és feltételek részletes leírása;

2.	Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

3.	A birtokosok jogainak leírása, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni kötelezettségeit, ideértve a fizetésképtelenséget is;

4.	A helyreállítási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

5.	A visszaváltási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

6.	A panaszok benyújtásához szükséges elérhetőségek és az elektronikus pénz-token kibocsátója által bevezetett panaszkezelési eljárás és adott esetben vitarendezési mechanizmus vagy jogorvoslati eljárás leírása;

7.	Adott esetben a kriptoeszköz értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

8.	Az elektronikus pénz-tokenre és az illetékes bíróságra alkalmazandó jog.

E. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.	Az elektronikus pénz-tokenek birtoklása, tárolása és átruházása céljából alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra – vonatkozó információk;

2.	Tájékoztatás azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek az elektronikus pénz-token feletti ellenőrzés megszerzéséhez teljesítenie kell;

3.	Adott esetben a konszenzusos_mechanizmus;

4.	Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

5.	Ha az elektronikus pénz-token kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó vagy a nevében eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia használatával történik, a megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes leírása;

6.	Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

F. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.	Az elektronikus pénz-token kibocsátójával kapcsolatos kockázatok leírása;

2.	Az elektronikus pénz-tokennel kapcsolatos kockázatok leírása;

3.	Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

IV. MELLÉKLET

A KRIPTOESZKÖZ-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS TŐKEKÖVETELMÉNYEK

Kriptoeszköz-szolgáltatók

A kriptoeszköz-szolgáltatások típusa

A 67. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti minimális tőkekövetelmények

1. osztály

A következő kriptoeszköz-szolgáltatások tekintetében engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—	megbízások végrehajtása az ügyfél nevében;

—	kriptoeszközök elhelyezése;

—	kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;

—	kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;

—	kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás; és/vagy

—	kriptoeszközökkel kapcsolatos portfóliókezelés végzése.

50 000 EUR

2. osztály

Az 1. osztályba tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások mellett a következő szolgáltatás tekintetében is engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—	kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;

—	kriptoeszközök átváltása pénzre; és/vagy

—	kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre.

125 000 EUR

3. osztály

A 2. osztályba tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások mellett a következő szolgáltatások tekintetében is engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—	kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése.

150 000 EUR

V. MELLÉKLET

A III. ÉS A VI. CÍMBEN EMLÍTETT JOGSÉRTÉSEK JEGYZÉKE A JELENTŐS ESZKÖZALAPÚ TOKENEK KIBOCSÁTÓI ESETÉBEN

A kibocsátó megsérti a 22. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy minden egyes, 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékű jelentős eszközalapú_token esetében nem jelenti negyedévente az EBH-nak az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem állítja le a jelentős eszközalapú_token kibocsátását az említett bekezdésben meghatározott küszöbértékek elérésekor, vagy nem nyújt be tervet az EBH-nak az említett küszöbértékek elérését követő 40 munkanapon belül annak biztosítására, hogy az ügyletek becsült negyedéves napi átlagos száma és átlagos összesített értéke az említett küszöbértékek alatt maradjon.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az említett cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett terv EBH által előírt módosításainak.

A kibocsátó megsérti a 25. cikket azáltal, hogy nem értesíti az EBH-t üzleti modelljének bármely olyan tervezett változásáról, amely valószínűsíthetően jelentős befolyást gyakorol a jelentős eszközalapú_tokenek tényleges vagy leendő birtokosainak vásárlási döntésére, vagy nem írja le az ilyen változást a kriptoeszköz-alapdokumentumban.

A kibocsátó megsérti a 25. cikket azáltal, hogy nem tesz eleget az EBH által a 25. cikk (4) bekezdésével összhangban előírt intézkedésnek.

A kibocsátó megsérti a 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem becsületesen, tisztességesen és szakszerűen jár el.

A kibocsátó megsérti a 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosaival vagy leendő birtokosaival nem tisztességesen, nem egyértelműen vagy félrevezető módon kommunikál.

A kibocsátó megsérti a 27. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem a jelentős eszközalapú_token birtokosainak legfőbb érdekét szem előtt tartva jár el, vagy azáltal, hogy egyes birtokosok számára olyan kedvezményes elbánást biztosít, amely nem szerepel a kibocsátó kriptoeszköz-alapdokumentumában, vagy adott esetben marketingközleményeiben.

A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a 21. cikk (1) bekezdésében említett, jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumát és adott esetben a 25. cikkben említett módosított kriptoeszköz-alapdokumentumát.

10.

A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételnek vagy az ilyen token kereskedésbe történő bevezetésének kezdőnapjáig.

11.

A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum és adott esetben a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum mindaddig rendelkezésre álljon a honlapján, amíg a jelentős eszközalapú_token nyilvános birtokban van.

12.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen jelentős eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetése kapcsán olyan marketingközleményeket tesz közzé, amelyek nem felelnek meg az említett cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

13.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé honlapján a marketingközleményeket és azok módosításait.

14.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy kérésre nem értesíti az EBH-t a marketingközleményekről.

15.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételét megelőzően marketingközleményeket terjeszt.

16.

A kibocsátó megsérti a 30. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a honlapján egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen nem teszi közzé egyértelmű, pontos és átlátható módon a forgalomban lévő jelentős eszközalapú_token összegét, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalék értékét és összetételét, vagy hogy legalább havonta nem frissíti az előírt információkat.

17.

A kibocsátó megsérti a 30. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a lehető leghamarabb nyilvánosan és könnyen hozzáférhető helyen az ellenőrzési jelentés rövid, egyértelmű, pontos és átlátható összefoglalóját, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalékra vonatkozó teljes és szerkesztetlen ellenőrzési jelentést.

18.

A kibocsátó megsérti a 30. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a lehető leghamarabb nyilvánosan és könnyen hozzáférhető helyen, egyértelmű, pontos és átlátható módon azt az eseményt, amely jelentős hatással van vagy valószínűleg jelentős hatással lesz a jelentős eszközalapú_token vagy a 36. cikkben említett eszköztartalék értékére.

19.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn hatékony és átlátható eljárásokat a jelentős eszközalapú_token birtokosaitól és más érdekelt felektől, többek között a jelentős eszközalapú_token birtokosait képviselő fogyasztói szervezetektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából, vagy nem teszi közzé ezen eljárások leírását, vagy amennyiben a jelentős eszközalapú_tokent teljes mértékben vagy részben harmadik személy jogalanyok hozzák forgalomba, vagy nem hoz létre eljárásokat a birtokosok és a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy jogalanyok közötti panaszkezelés megkönnyítésére is.

20.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosai számára nem teszi lehetővé panaszaik díjmentes benyújtását.

21.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem dolgozza ki és nem bocsátja a jelentős eszközalapú_token birtokosai rendelkezésére a panaszbejelentő űrlapot és nem vezet nyilvántartást az összes kapott panaszról és az azokra válaszul hozott intézkedésekről.

22.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja ki időben és tisztességes módon az összes panaszt, vagy azáltal, hogy a vizsgálat eredményéről nem tájékoztatja észszerű időn belül a jelentős eszközalapú_token birtokosait.

23.

A kibocsátó megsérti a 32. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hajt végre és nem tart fenn hatékony politikákat és eljárásokat annak érdekében, hogy azonosítsa, megelőzze, kezelje és közzétegye a saját maga, mint kibocsátó és tulajdonosai vagy tagjai, a saját maga és bármely, a benne közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag, a saját maga és vezetői testületének tagjai, a saját maga és alkalmazottai, a saját maga és a jelentős eszközalapú_token birtokosai, vagy a saját maga és a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett funkciók valamelyikét ellátó bármely harmadik fél közötti összeférhetetlenséget.

24.

A kibocsátó megsérti a 32. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tesz meg minden megfelelő lépést a 36. cikkben említett eszköztartalék kezeléséből és befektetéséből eredő összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele céljából.

25.

A kibocsátó megsérti a 32. cikk (3) és (4) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé honlapján jól látható helyen a jelentős eszközalapú_token birtokosai számára az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében tett lépéseket, vagy azáltal, hogy a közzététel nem elég pontos annak lehetővé tételéhez, hogy a jelentős eszközalapú_token leendő birtokosai megalapozott döntést hozzanak e token megvásárlásáról.

26.

A kibocsátó megsérti a 33. cikket azáltal, hogy nem értesíti azonnal az EBH-t a vezető_testületében bekövetkezett változásokról, vagy nem bocsátja az EBH rendelkezésére a 34. cikk (2) bekezdésének való megfelelés értékeléséhez szükséges összes információt.

27.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (1) bekezdését, azáltal, hogy nem rendelkezik olyan megbízható irányítási rendszerrel, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek ki van vagy ki lehet téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belsőkontroll-mechanizmusok.

28.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy vezető_testületének olyan tagjai vannak, akik nem rendelkeznek kellően jó hírnévvel, vagy nem rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal, sem egyénileg, sem együttesen, vagy nem bizonyítják, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

29.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy vezető_testületével nem értékelteti vagy vizsgáltatja felül rendszeresen a III. cím 2., 3., 5. és 6. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szakpolitikai intézkedések és eljárások hatékonyságát, vagy nem hoz megfelelő intézkedéseket az e tekintetben fennálló hiányosságok kezelésére.

30.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy olyan közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosa vagy tagja van, aki, illetve amely nem rendelkezik kellően jó hírnévvel.

31.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el olyan politikákat és eljárásokat, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához, többek között azáltal, hogy nem alakítja ki, nem tartja fenn és nem hajtja végre az említett bekezdés első albekezdésének a)–k) pontjában említett politikákat és eljárásokat.

32.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem köt az említett bekezdés első albekezdésének h) pontjában említetteknek megfelelően harmadik személy jogalanyokkal olyan szerződéses megállapodásokat, amelyek meghatározzák mind a kibocsátó, mind az érintett harmadik fél jogalany szerepét, felelősségét, jogait és kötelezettségeit, vagy azáltal, hogy nem rendelkezik az alkalmazandó jog tekintetében egyértelmű jogválasztásról.

33.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem alkalmaz megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat vagy eljárásokat szolgáltatásai és tevékenységei folyamatos és rendszeres végzésének biztosítására, továbbá azáltal, hogy rendszereit és biztonsági hozzáférési protokolljait nem a megfelelő uniós szabványok szerint tartja fenn, kivéve, ha kezdeményezte a 47. cikkben említett tervet.

34.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem nyújtja be az EBH-nak jóváhagyásra a szolgáltatásnyújtás és a tevékenységek megszüntetésére vonatkozó tervet.

35.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem tárja fel a működési kockázat forrásait, valamint azáltal, hogy az említett kockázatokat nem minimalizálja a megfelelő rendszerek, kontrollok és eljárások kidolgozása révén.

36.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki olyan üzletmenet-folytonossági politikát és terveket, amelyek IKT-rendszerei és eljárásai működésének zavara esetén biztosítják az alapvető adatok és funkciók megőrzését és tevékenységei fenntartását, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását és tevékenységei gyors újraindítását.

37.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (10) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a kockázatkezelésre vonatkozó belsőkontroll-mechanizmusokkal és hatékony eljárásokkal, ideértve az (EU) 2022/2554 rendeletben előírt, az IKT-rendszerek irányítására vonatkozó hatékony ellenőrzési és biztonsági eljárásokat is.

38.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (11) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmére alkalmas, az (EU) 2022/2554 rendelet által előírt és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban álló rendszerekkel és eljárásokkal.

39.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (12) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a kibocsátót rendszeresen ellenőrizzék független ellenőrök.

40.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik mindenkor legalább az említett bekezdés a) vagy c) pontjában vagy a 45. cikk (5) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegű szavatolótőkével.

41.

A kibocsátó megsérti e rendelet 35. cikkének (2) bekezdését, ha szavatolótőkéje nem az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és -instrumentumokból áll, az említett rendelet 36. cikke szerinti teljes levonások után, az említett rendelet 46. cikkének (4) bekezdésében és 48. cikkében említett küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül.

42.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy az említett bekezdés a)–g) pontjával összhangban elvégzett értékelést követően nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

43.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen stressztesztelést, amelynek során figyelembe veszik az olyan súlyos, de valószerű pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a kamatlábsokkok, valamint a nem pénzügyi, például a működési kockázatokra vonatkozó stresszforgatókönyveket.

44.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy a stresszteszt eredménye alapján magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

45.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem képez és nem tart fenn folyamatosan eszköztartalékot.

46.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy állítsák össze és kezeljék, hogy fedezzék a jelentős eszközalapú_token referencia-eszközeihez kapcsolódó kockázatokat.

47.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék összetétele és kezelése oly módon történjen, hogy kezeljék a birtokosok állandó visszaváltási jogaival kapcsolatos likviditási kockázatokat.

48.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék működési szempontból elkülönüljön a kibocsátó vagyonától és az egyéb eszközalapú_tokenek eszköztartalékától.

49.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését, ha vezető_testülete nem biztosítja az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését.

50.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátása és visszaváltása mindig az eszköztartalék megfelelő növekedésével vagy csökkenésével járjon együtt.

51.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg az eszköztartalék összesített értékét piaci árak alkalmazásával, valamint azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék összesített értéke mindig legalább egyenlő legyen a forgalomban lévő jelentős eszközalapú_token birtokosainak a kibocsátóval szemben fennálló követelései összesített értékével.

52.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a jelentős eszközalapú_token stabilizációs mechanizmusára vonatkozó olyan egyértelmű és részletes politikákkal, amelyek megfelelnének az említett bekezdés a)–g) pontjában meghatározott feltételeknek.

53.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy az engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától kezdődően nem ad hathavonta megbízást az eszköztartalék független ellenőrzésére.

54.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (10) bekezdését azáltal, hogy nem értesíti az EBH-t az ellenőrzés eredményéről az említett bekezdéssel összhangban, vagy nem teszi közzé az ellenőrzés eredményét az EBH értesítésétől számított két héten belül.

55.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem alkalmaz olyan letétkezelési szabályzatokat, eljárásokat és szerződéses megállapodásokat, amelyek mindenkor biztosítják az említett bekezdés első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételek teljesülését.

56.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a két vagy több jelentős eszközalapú_token kibocsátásakor nem rendelkezik letétkezelési szabályzattal az egyes eszköztartalék-halmazokra vonatkozóan.

57.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy legkésőbb a jelentős eszközalapú_token kibocsátásának időpontját követő öt munkanapon belül nem gondoskodik a tartalékeszközök kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatónál, hitelintézetnél vagy befektetési_vállalkozásnál való letétkezeléséről.

58.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem jár el kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások kiválasztása, kijelölése és felülvizsgálata során, vagy azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a letétkezelő a kibocsátótól eltérő jogi személy legyen.

59.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások rendelkezzenek az ahhoz szükséges szakértelemmel és piaci hírnévvel, hogy az ilyen tartalékeszközök letétkezelőjeként járjanak el.

60.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja a letétkezelőkkel kötött szerződéses megállapodásban, hogy a letétkezelésben tartott tartalékeszközök védettek legyenek a letétkezelők hitelezőinek követeléseivel szemben.

61.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg a letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat, vagy azáltal, hogy nem határoz meg az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

62.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölését, és azáltal, hogy nem értékeli az ilyen letétkezelőkkel szembeni kitettségeit vagy nem követi nyomon folyamatosan az ilyen letétkezelők pénzügyi helyzetét.

63.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelést az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjával összhangban végezzék.

64.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem jelöl ki kriptoeszköz-szolgáltatót, hitelintézetet vagy befektetési_vállalkozást a szerződéses megállapodás által igazolt tartalékeszközök letétkezelőjeként, vagy ilyen szerződéses megállapodás révén nem szabályozza az ahhoz szükséges információáramlást, hogy a jelentős kriptoeszköz kibocsátója, a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézet és a befektetési_vállalkozás letétkezelőként elláthassa feladatait.

65.

A kibocsátó megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az eszköztartalékot olyan termékekbe fekteti, amelyek nem magas likviditású, minimális piaci, hitel- és koncentrációs kockázatú pénzügyi eszközök, vagy ha az említett befektetések nem tehetők gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé.

66.

A kibocsátó megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem gondoskodik azon pénzügyi eszközök 37. cikkel összhangban történő letétkezelésben tartásáról, amelyekbe az eszköztartalékot fektetik.

67.

A kibocsátó megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem viseli az eszköztartalék befektetéséből származó összes nyereséget és veszteséget, valamint partner- vagy működési kockázatot.

68.

A kibocsátó megsérti a 39. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn és nem hajt végre egyértelmű és részletes politikákat és eljárásokat a jelentős eszközalapú_token birtokosainak biztosított állandó visszaváltási jogok tekintetében.

69.

A kibocsátó megsérti a 39. cikk (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosai az említett bekezdéseknek megfelelően állandó visszaváltási jogokkal rendelkezzenek, és azáltal, hogy nem alakít ki olyan politikát az állandó visszaváltási jogokra vonatkozóan, amely megfelel a 39. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételeknek.

70.

A kibocsátó megsérti a 39. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy díjakat alkalmaz jelentős eszközalapú_token visszaváltása esetén.

71.

A kibocsátó megsérti a 40. cikket azáltal, hogy jelentős eszközalapú_tokennel kapcsolatban kamatot biztosít.

72.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

73.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon, hogy jelentős eszközalapú_tokenjének letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék.

74.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem értékeli vagy nem követi nyomon a jelentős eszközalapú_token birtokosai által benyújtott visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket.

75.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem hajt végre likviditáskezelési politikát és eljárásokat, vagy azáltal, hogy az említett politika és eljárások révén nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

76.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen likviditási stressztesztet, vagy azáltal, hogy nem erősíti meg a likviditási követelményeket, ha az EBH az ilyen tesztek eredménye alapján azt kéri.

77.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn helyreállítási tervet, amelyben meghatározza a jelentős eszközalapú_token kibocsátója által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket, beleértve a kibocsátott jelentős eszközalapú_tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kibocsátó kötelezettségei olyan esetekben történő teljesítését, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

78.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és tart fenn olyan helyreállítási tervet, amely tartalmazza a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét az említett bekezdés harmadik albekezdésében felsoroltak szerint.

79.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásától számított hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t és adott esetben a szanálási és prudenciális felügyeleti hatóságait a helyreállítási tervről.

80.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a helyreállítási tervet.

81.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és nem tart fenn az egyes jelentős eszközalapú_tokenjei rendezett visszaváltását támogató operatív tervet.

82.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely bizonyítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kintlevő kibocsátott jelentős eszközalapú_token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna azok birtokosainak vagy a tartalékeszközök piacának stabilitására nézve.

83.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely szerződéses megállapodásokat, eljárásokat vagy rendszereket tartalmaz – beleértve egy ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jelentős eszközalapú tokek valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

84.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely biztosítja a kibocsátó vagy bármely harmadik fél jogalany által végzett bármely kritikus fontosságú, a rendezett visszaváltáshoz szükséges tevékenység folytonosságát.

85.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásától számított hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t a visszaváltási tervről.

86.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a visszaváltási tervet.

87.

A kibocsátó megsérti a 88. cikk (1) bekezdését, kivéve, ha a 88. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, azáltal, hogy nem tájékoztatja haladéktalanul a nyilvánosságot a 87. cikkben említett, a kibocsátót közvetlenül érintő bennfentes információról oly módon, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság gyorsan hozzáférhessen az információhoz, és teljeskörűen, helyesen és időben értékelhesse azt.

VI. MELLÉKLET

A IV. CÍMBEN EMLÍTETT RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSÉNEK JEGYZÉKE A III. CÍMMEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A JELENTŐS ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEK KIBOCSÁTÓI ESETÉBEN

A kibocsátó megsérti a 22. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy minden egyes, 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékű, nem valamely tagállam hivatalos_ pénznemében denominált jelentős elektronikus pénz-token esetében nem jelenti negyedévente az EBH-nak az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem szünteti meg a nem valamely tagállam hivatalos_ pénznemében denominált jelentős elektronikus pénz-token kibocsátását az említett bekezdésben meghatározott küszöbértékek elérésekor, vagy nem nyújt be tervet az EBH-nak az említett küszöbértékek elérését követő 40 munkanapon belül annak biztosítására, hogy az ügyletek becsült negyedéves napi átlagos száma és átlagos összesített értéke az említett küszöbértékek alatt maradjon.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az említett cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett terv EBH által előírt módosításainak.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem képez és nem tart fenn folyamatosan eszköztartalékot.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy állítsák össze és kezeljék, hogy fedezzék a jelentős elektronikus pénz-tokennél referenciaként használt hivatalos_ pénznemhez kapcsolódó kockázatokat.

10.

11.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék működési szempontból elkülönüljön a kibocsátó vagyonától és az egyéb elektronikus pénz-tokenek eszköztartalékától.

12.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését, ha vezető_testülete nem biztosítja az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését.

13.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátása és visszaváltása mindig maga után vonja az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését.

14.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg az eszköztartalék összesített értékét piaci árak alkalmazásával, és azáltal, hogy ez az összesített érték nem mindig egyenlő legalább a forgalomban lévő eszközalapú_token birtokosai által a kibocsátóval szemben fennálló követelések összesített értékével.

15.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a jelentős elektronikus pénz-token stabilizációs mechanizmusára vonatkozó olyan egyértelmű és részletes politikákkal, amelyek megfelelnének az említett bekezdés a)–g) pontjában meghatározott feltételeknek.

16.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés időpontját követően nem ad hathavonta megbízást az eszköztartalék független ellenőrzésére.

17.

18.

19.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy két vagy több jelentős elektronikus pénz-token kibocsátásakor nem rendelkezik letétkezelési szabályzattal az egyes eszköztartalék-halmazokra vonatkozóan.

20.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy legkésőbb a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátását követő öt munkanapon belül nem gondoskodik a tartalékeszközök kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatónál, hitelintézetnél vagy befektetési_vállalkozásnál való letétkezeléséről.

21.

22.

23.

24.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg a letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat, vagy azáltal, hogy nem határozta meg az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

25.

26.

27.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem jelöl ki kriptoeszköz-szolgáltatót, hitelintézetet vagy befektetési_vállalkozást a szerződéses megállapodás által igazolt tartalékeszközök letétkezelőjeként, vagy ilyen szerződéses megállapodás révén nem szabályozza az ahhoz szükséges információáramlást, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója, a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézetek és a befektetési_vállalkozások elláthassák letétkezelői feladataikat.

28.

29.

30.

31.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

32.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon, hogy jelentős elektronikus pénz-tokenjének letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék.

33.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem értékeli vagy nem követi nyomon a jelentős elektronikus pénz-token birtokosai által benyújtott visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket.

34.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem hajt végre likviditáskezelési politikát és eljárásokat, vagy azáltal, hogy az említett politika és eljárások révén nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős elektronikus pénz-tokene kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

35.

36.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tesz mindenkor eleget a szavatolótőke-követelménynek.

37.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn helyreállítási tervet, amelyben meghatározza a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátója által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket, beleértve a jelentős elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kibocsátó kötelezettségei olyan esetekben történő teljesítését, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

38.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és tart fenn olyan helyreállítási tervet, amely tartalmazza a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét az említett bekezdés harmadik albekezdésének a), b) és c) pontjában felsoroltak szerint.

39.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattételt vagy a kereskedésbe történő bevezetést követő hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t és adott esetben szanálási és prudenciális felügyeleti hatóságait a helyreállítási tervről.

40.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a helyreállítási tervet.

41.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és nem tart fenn az egyes jelentős elektronikus pénz-tokenjei rendezett visszaváltását támogató operatív tervet.

42.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely bizonyítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kintlevő kibocsátott jelentős elektronikus pénz-token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna annak birtokosainak vagy a tartalékeszközök piacának stabilitására nézve.

43.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely szerződéses megállapodásokat, eljárásokat vagy rendszereket tartalmaz – beleértve egy ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jelentős elektronikus pénz-token valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy a jelentős elektronikus pénz-token birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

44.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely biztosítja a kibocsátó vagy harmadik személy jogalanyok által végzett bármely kritikus fontosságú, a rendezett visszaváltáshoz szükséges tevékenység folytonosságát.

45.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattételt vagy a kereskedésbe történő bevezetést követő hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t a visszaváltási tervről.

46.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a visszaváltási tervet.

whereas

Seguiamo le blockchain dal 2017. Disponibili per formazione e affiancamento agli avvocati. Sul podcast QUI disponibili le novità in materia