Regolamento art MICAR sulle crypto testo multilingue 2023/1114 HU

(1) Ez a rendelet egységes követelményeket állapít meg az eszközalapú_tokenektől és elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre, az eszközalapú_tokenekre és az elektronikus pénz-tokenekre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel és kereskedési platformra történő bevezetésük, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó követelmények tekintetében.

(2) Ez az rendelet meghatározza különösen a következőket:

a)	kriptoeszközök kibocsátására, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre és a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésére (a továbbiakban: piacra történő bevezetés) vonatkozó átláthatósági és közzétételi követelmények;

b)	a kriptoeszköz-szolgáltatóknak és az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak, valamint az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak engedélyezésére és felügyeletére, valamint a működésükre, szervezésükre és irányításukra vonatkozó követelmények;

c)	a kriptoeszközök birtokosainak a kriptoeszközök kibocsátása, az azokra vonatkozó nyilvános_ajánlattétel és a kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetése során való védelmére vonatkozó követelmények;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek védelmére vonatkozó követelmények;

e)	a kriptoeszköz-piacok integritásának biztosítása érdekében a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele és a kriptoeszközökkel kapcsolatos piaci manipuláció megelőzésére irányuló intézkedések.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet azokra a természetes és jogi személyekre, valamint egyes egyéb vállalkozásokra alkalmazandó, akik vagy amelyek kriptoeszközök kibocsátásában, azokra vonatkozó nyilvános_ajánlattételben és kereskedésbe történő bevezetésükben vesznek részt, vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)	azon személyekre, akik kizárólag anyavállalataiknak, saját leányvállalataiknak vagy anyavállalatuk más leányvállalatainak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat;

b)	a fizetésképtelenségi eljárás során eljáró felszámolóra vagy vagyonfelügyelőre, kivéve a 47. cikk alkalmazásában;

c)	az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, amennyiben monetáris hatósági minőségben járnak el, illetve az egyéb tagállami hatóságokra;

d)	az Európai Beruházási Bankra és leányvállalataira;

e)	az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és az Európai Stabilitási Mechanizmusra;

f)	nemzetközi közjogi szervezetekre.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a kriptoeszközökre, amelyek egyediek és nem helyettesíthetők más kriptoeszközökkel.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következők közül egynek vagy többnek minősülő kriptoeszközökre:

a)	pénzügyi eszközök;

b)	betétek, beleértve a strukturált betéteket is;

c)	pénz, kivéve, ha elektronikus pénz-tokennek minősül;

d)	értékpapírosítási pozíciók az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítással összefüggésben;

e)	olyan nem-életbiztosítási vagy életbiztosítási termékek, amelyek a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi (27) irányelv I. és II. mellékletében felsorolt biztosítási ágazatokba tartoznak, vagy az említett irányelvben szereplő viszontbiztosítási és visszaengedményezési szerződések;

f)	olyan nyugdíjtermékek, amelyek a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos juttatásokra feljogosító termékként elismert termékek;

g)	az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) vagy a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó hivatalosan elismert foglalkoztatóinyugdíj-rendszerek;

h)	olyan egyéni nyugdíjtermékek, amelyeknél a nemzeti jog alapján a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíj termék vagy annak szolgáltatója tekintetében;

i)	az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott páneurópai egyéni nyugdíjtermék;

j)	a 883/2004/EK rendelet (30) és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) hatálya alá tartozó szociális biztonsági rendszerek.

(5) Az ESMA 2024. december 30-ig az e cikk (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki a kriptoeszközök pénzügyi eszköznek való minősítésének feltételeiről és kritériumairól.

(6) Ez a rendelet nem érinti az 1024/2013/EU rendeletet.

6. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentum tartalma és formája

(1) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az I. mellékletben részletesebben meghatározott, következő információk mindegyikét:

a)	információk az ajánlattevőről vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyről;

b)	információk a kibocsátóról, ha az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől;

c)	a kereskedési platform üzemeltetőjére vonatkozó információk, amennyiben az készíti el a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

d)	információk a kriptoeszköz-projektről;

e)	a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

f)	információk a kriptoeszközről;

g)	információk a kriptoeszközhöz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről;

h)	információk a mögöttes technológiáról;

i)	információk a kockázatokról;

j)	a kriptoeszköz kibocsátásához használt konszenzusos_mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

Azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett személyek készítette el, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az azt elkészítő személy személyazonosságát, valamint annak okát, hogy miért az adott személy készítette azt.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, továbbá tömör és közérthető formában kell elkészíteni.

(3) A kriptoeszköz-alapdokumentum az első oldalon a következő egyértelmű és jól látható nyilatkozatot tartalmazza:

„Ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot az Európai Unió egyetlen tagállamának illetékes_hatósága sem hagyta jóvá”. A kriptoeszköz ajánlattevője kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmáért”.

Amennyiben a kriptoeszköz-alapdokumentumot a kereskedésbe történő bevezetést kérő személy vagy egy kereskedési platform üzemeltetője készíti, az első albekezdésben említett nyilatkozatnak az „ ajánlattevő” helyett a „kereskedésbe történő bevezetést kérő személyre” vagy „a kereskedési platform üzemeltetőjére” való hivatkozást kell tartalmaznia.

(4) A kriptoeszköz-alapdokumentum az (5) bekezdésben említett nyilatkozaton kívül nem tartalmazhat a kriptoeszköz jövőbeli értékére vonatkozóan semmilyen állítást.

(5) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy:

a)	a kriptoeszköz részben vagy egészben elveszítheti értékét;

b)	előfordulhat, hogy a kriptoeszköz nem mindig átruházható;

c)	előfordulhat, hogy a kriptoeszköz nem likvid;

d)	ha a nyilvános_ajánlattétel felhasználói_tokent érint, előfordulhat, hogy a felhasználói_token nem váltható be a kriptoeszköz-alapdokumentumban ígért árura vagy szolgáltatásra, különösen a kriptoeszköz-projekt meghiúsulása vagy megszüntetése esetén;

e)	a kriptoeszköz nem tartozik a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (35) szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

f)	a kriptoeszköz nem tartozik a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek hatálya alá.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz ajánlattevője, a kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak, amelyet a (3) bekezdésben említett nyilatkozat után kell beilleszteni, meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy az vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(7) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, a (6) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésre vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett kriptoeszköz tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen a kriptoeszköz leendő birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)	azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)	a leendő birtokosnak a kriptoeszköz megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)	a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

(8) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell megküldésének időpontját és egy tartalomjegyzéket.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha a kriptoeszközt a székhely_szerinti_tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is összeállítják.

(10) A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(11) Az ESMA az EBH-val együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (10) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

(12) Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés első albekezdésének j) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos_mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA naprakésszé teszi a szabályozástechnikai standardokat a szabályozási és technológiai fejlemények fényében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

7. cikk

Marketingközlemények

(1) Az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez, vagy az ilyen kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó marketingközleményeknek meg kell felelniük a következő követelmények mindegyikének:

a)	a marketingközlemények egyértelműen ekként felismerhetőek;

b)	a marketingközleményekben szereplő információk tisztességesek, egyértelműek és nem félrevezetőek;

c)	a marketingközleményekben szereplő információk összhangban vannak a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információkkal, amennyiben a 4. vagy az 5. cikk alapján ilyen kriptoeszköz-alapdokumentumra szükség van;

a marketingközlemények egyértelműen feltüntetik, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételre került, és egyértelműen megjelölik az érintett kriptoeszköz ajánlattevője, a kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, vagy a kereskedési platform üzemeltetője honlapjának címét, valamint e személy kapcsolattartási telefonszámát és e-mail-címét.

a marketingközlemények a következő egyértelmű és jól látható nyilatkozatot tartalmazzák:

„Ezt a kriptoeszköz-marketingközleményt az Európai Unió egyetlen tagállamának illetékes_hatósága sem ellenőrizte vagy hagyta jóvá. A kriptoeszköz ajánlattevője kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz- marketingközlemény tartalmáért.”.

Amennyiben a marketingközleményt a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy egy kereskedési platform üzemeltetője készíti, az első albekezdés e) pontjában említett nyilatkozatnak az „ ajánlattevő” helyett a „kereskedésbe történő bevezetést kérő személyre” vagy „a kereskedési platform üzemeltetőjére” való hivatkozást kell tartalmaznia.

(2) Amennyiben a 4. vagy 5. cikk értelmében kriptoeszköz-alapdokumentumot kell készíteni, a kriptoeszköz-alapdokumentum közzététele előtt nem terjeszthető marketingközlemény. Ez nem érinti az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetőjének azon képességét, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást végezzen.

(3) Annak a tagállamnak az illetékes_hatósága, ahol a marketingközleményeket terjesztik, hatáskörrel rendelkezik az (1) bekezdésnek való megfelelés értékelésére az említett marketingközlemények tekintetében.

Szükség esetén a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának segítenie kell a marketingközlemények terjesztésének helye szerinti tagállam illetékes_hatóságát annak vizsgálatában, hogy a marketingközlemények összhangban vannak-e a kriptoeszköz-alapdokumentumban szereplő információkkal.

(4) Amennyiben a fogadó_tagállam illetékes_hatósága ezen cikk végrehajtásának biztosítása érdekében él a 94. cikkben meghatározott bármely felügyeleti vagy vizsgálati hatáskörével, erről haladéktalanul értesítenie kell az ajánlattevő, illetve a kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, vagy a kriptoeszköz-kereskedési platform üzemeltetője székhely_szerinti_tagállamának illetékes_hatóságát.

8. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentum és a marketingközlemények megküldése

(2) A marketingközleményeket kérésre meg kell küldeni a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságához és a fogadó_tagállam illetékes_hatóságához, amikor az eszközalapú_tokenektől vagy az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök leendő birtokosaihoz fordulnak az említett tagállamokban.

(3) Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő sem a kriptoeszköz-alapdokumentum, sem a hozzá kapcsolódó marketingközlemények azok közzététele előtti előzetes jóváhagyását.

(4) Az (1) bekezdésben említett kriptoeszköz-alapdokumentumhoz annak megküldésekor magyarázatot kell csatolni arról, hogy a benne ismertetett kriptoeszköz miért nem tekintendő a következőknek:

a)	az e rendelet hatályából a 2. cikk (4) bekezdése értelmében kizárt kriptoeszköznek;

b)	elektronikus pénz-tokennek;vagy

c)	eszközalapú_tokennek.

(5) Az (1) és a (4) bekezdésben említett elemekről legalább 20 munkanappal a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételének időpontja előtt értesíteni kell a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságát.

(6) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek az (1) bekezdésben említett dokumentumok megküldésével együtt a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának rendelkezésére kell bocsátaniuk azon fogadó_tagállamok jegyzékét, ha vannak ilyenek, amelyekben kriptoeszközeikre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt terveznek, vagy amelyekben a kriptoeszközeik kereskedésbe történő bevezetést kérelmezni tervezik. Tájékoztatniuk kell továbbá a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságát a tervezett nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetés kezdőnapjáról, és annak bármely változásáról.

A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának a fogadó_tagállamok első albekezdésben említett jegyzékének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül értesítenie kell a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontját a tervezett nyilvános_ajánlattételről vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésről, és tájékoztatnia kell az említett egyedüli kapcsolattartó pontot a vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumról.

(7) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának közölnie kell az ESMA-val az (1), a (2) és a 4) bekezdésben meghatározott információkat, valamint a tervezett nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetés kezdőnapját és az azt érintő bármely változást. Az ilyen információkat az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől való beérkezésüket követő öt munkanapon belül kell közölnie.

Az ESMA a 109. cikk (2) bekezdése szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumot a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

12. cikk

A közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumok és marketingközlemények módosítása

(1) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek, az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek, vagy a kereskedési platformok üzemeltetőinek módosítaniuk kell közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumaikat és adott esetben közzétett marketingközleményeiket minden olyan esetben, amikor olyan jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság merül fel, amely befolyásolhatja a kriptoeszközök értékelését. Ez a követelmény a nyilvános_ajánlattétel időtartama alatt vagy azon időtartam alatt alkalmazandó, amíg a kriptoeszköz kereskedésbe van bevezetve.

(2) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevői, az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, vagy a kereskedési platformok üzemeltetői a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumukat, és adott esetben módosított marketingközleményeiket ezek közzétételének tervezett napjával és a módosítás indokolásával együtt a közzététel előtt legalább 7 munkanappal megküldik a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának.

(3) A közzététel napján – vagy korábban, ha az illetékes_hatóság előírja – az ajánlattevőnek, a kereskedésbe történő bevezetést kérő személynek, vagy a kereskedési platform üzemeltetőjének haladéktalanul tájékoztatniuk kell honlapjukon a nyilvánosságot arról, hogy a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot megküldték a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának, és össze kell foglalniuk a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum megküldésének okait.

(4) A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a módosított marketingközleményekben szereplő információk sorrendjének összhangban kell lennie a 9. cikknek megfelelően közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumban vagy marketingközleményekben szereplővel.

(5) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum, és adott esetben a módosított marketingközlemény hozzá való beérkezésétől számított öt munkanapon belül meg kell küldenie a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket a 8. cikk (6) bekezdésében említett fogadó_tagállamok illetékes_hatóságának, és tájékoztatnia kell az ESMA-t a megküldésről, valamint a közzététel dátumáról.

Az ESMA a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokat a 109. cikk (2) bekezdése szerint a közzétételkor hozzáférhetővé teszi a nyilvántartásban.

(6) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek, az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek, vagy a kereskedési platformok üzemeltetőinek a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot, és adott esetben a módosított marketingközleményeket a módosítás indoklásával együtt a 9. cikkel összhangban közzé kell tenniük honlapjukon.

(7) A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket időbélyegzővel kell ellátni. A legutóbbi módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket alkalmazandó változatként kell megjelölni. A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumoknak és adott esetben a módosított marketingközleményeknek mindaddig elérhetőnek kell maradniuk, amíg a kriptoeszközök a nyilvánosság birtokában vannak.

(8) Ha a nyilvános_ajánlattétel olyan árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító felhasználói_tokeneket érint, amelyek még nem léteznek vagy nem működnek, a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a módosított marketingközleményekben tett változtatások nem hosszabbítják meg a 4. cikk (6) bekezdésében említett 12 hónapos határidőt.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentum és a marketingközlemények korábbi változatait az ajánlattevők, a kereskedésbe történő bevezetést kérő személyek vagy a kereskedési platformok működtetői honlapján az említett korábbi változatok közzétételének időpontjától számított legalább 10 évig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, jól látható figyelmeztetéssel, amely jelzi, hogy azok már nem érvényesek, valamint egy hiperhivatkozással a weboldal azon kijelölt részére, ahol az említett dokumentumok legfrissebb változatát közzétették.

13. cikk

Elállási jog

(1) Azok a lakossági_birtokosok, akik közvetlenül egy ajánlattevőtől vagy az ajánlattevő nevében kriptoeszközöket elhelyező kriptoeszköz-szolgáltatótól vásárolnak eszközalapú_tokentől és elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközöket, elállási joggal rendelkeznek.

A lakossági_birtokosoknak 14 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök megvásárlására vonatkozó megállapodásuktól díj- költség- és egyéb fizetési kötelezettség, valamint indokolási kötelezettség nélkül elálljanak. Az elállási időszak a lakossági_birtokos említett kriptoeszközök megvásárlásába való beleegyezésének napjától kezdődik.

(2) A lakossági_birtokostól kapott minden befizetést, adott esetben a díjakat, költségeket és egy fizetési kötelezettségeket is beleértve, késedelem nélkül, de legkésőbb attól a naptól számított 14 napon belül vissza kell téríteni, amikor az ajánlattevőt vagy az ezen ajánlattevő nevében kriptoeszközöket elhelyező kriptoeszköz-szolgáltatót tájékoztatják a lakossági_birtokos azon döntéséről, hogy eláll a kriptoeszközök megvásárlásától.

A visszatérítést ugyanolyan fizetési mód használatával kell teljesíteni, mint amelyet a lakossági_birtokos használt az eredeti ügylethez, kivéve, ha a lakossági_birtokos kifejezetten beleegyezett az ettől eltérő mód használatába, és feltéve, hogy a lakossági_birtokos számára nem keletkezik semmilyen díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség az ilyen visszatérítés eredményeként.

(3) A kriptoeszköz- ajánlattevőknek az (1) bekezdésben említett elállási jogról tájékoztatást kell adniuk a kriptoeszköz-alapdokumentumban.

(4) Az (1) bekezdésben említett elállási jog nem alkalmazandó, ha a kriptoeszközöket a lakossági_birtokos általi megvásárlásukat megelőzően vezették be a piacra.

(5) Ha az ajánlattevők a 10. cikkel összhangban határidőt szabtak a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre, az elállási jog a jegyzési időszak végét követően nem gyakorolható.

14. cikk

Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek a kötelezettségei

(1) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevői és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek:

a)	becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járnak el;

b)	a kriptoeszközök birtokosaival és leendő birtokosaival tisztességesen, egyértelműen és nem félrevezető módon kommunikálnak;

c)	az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeket azonosítják, megelőzik, kezelik és közzé teszik;

d)	a megfelelő uniós standardok szerint tartják fenn rendszereiket és biztonsági hozzáférési protokolljukat.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában az ESMA az EBH-val együttműködve 2024. december 30-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat bocsát ki az említett uniós standardok meghatározása céljából.

(2) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőinek és az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyeknek a kriptoeszközök birtokosai érdekeinek leginkább megfelelő módon kell eljárniuk és egyenlő elbánásban kell részesíteniük őket, kivéve, ha a kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a marketingközleményekben közzétették, hogy bizonyos birtokosokra preferenciális elbánás vonatkozik, valamint az említett preferenciális elbánás okait.

(3) Ha az eszközalapú_tokentől vagy elektronikus pénz-tokentől eltérő kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt törlik, e kriptoeszköz ajánlattevőjének biztosítania kell, hogy a birtokosoktól vagy leendő birtokosoktól összegyűjtött pénzt legkésőbb 25 naptári nappal a törlés napját követően megfelelően visszajuttassák nekik.

15. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információkkal kapcsolatos felelősség

(1) Amennyiben az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője megsértette a 6. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt szolgáltatott vagy tett közzé, vagy olyan információt szolgáltatott vagy tett közzé, amely félrevezető, az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform működtetője, valamint annak ügyviteli, vezető, illetve felügyelő testületének tagjai felelősséggel tartoznak a kriptoeszköz-birtokossal szemben az említett jogsértés miatt elszenvedett károkért.

(2) A polgári jogi felelősség (1) bekezdésben említett szerződéses kizárása vagy korlátozása nem bír joghatással.

(3) Amennyiben a kriptoeszköz-alapdokumentumot és a marketingközleményeket a kereskedési platform üzemeltetője készíti el az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személynek is felelősséget kell vállalnia azért, ha nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt, vagy olyan információt, amely félrevezető bocsát a kereskedési platform üzemeltetőjének rendelkezésére.

(4) A kriptoeszköz birtokosának a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy, vagy a kereskedési platform üzemeltetője megsértette az 6. cikket azzal, hogy nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt nyújtott, vagy olyan információt nyújtott, amely félrevezető, és hogy az erre az információra való támaszkodás hatással volt a birtokos említett kriptoeszköz megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(5) Az ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője és annak ügyviteli, vezető vagy felügyelő testületének tagjai nem tartoznak felelősségel a kriptoeszköz birtokos felé a 6. cikk (7) bekezdésében említett összefoglalóban – beleértve annak fordítását is – megadott információra való támaszkodás következtében felmerült károkért, kivéve, ha az összefoglaló:

a)	félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel; vagy

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a kriptoeszköz leendő birtokosait a kriptoeszköz vásárlásának mérlegelésekor.

(6) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jog szerinti bármely egyéb polgári jogi felelősséget.

III. CÍM

ESZKÖZALAPÚ TOKENEK

1. FEJEZET

Az eszközalapú_tokenekre vonatkozó nyilvános_ajánlattételnek és ezen tokenek kereskedésbe történő bevezetésének engedélyezése

16. cikk

Engedélyezés

(1) Az Unión belül senki nem kínálhat eszközalapú_tokent nyilvános_ajánlattétel keretében vagy kérelmezheti eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetését, kivéve, ha az adott személy az említett eszközalapú_token kibocsátója és:

a)	az Unióban letelepedett jogi személy vagy más vállalkozás, és a 21. cikkel összhangban engedélyt kapott a székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságától; vagy

b)	a 17. cikknek megfelelő hitelintézet.

Az első albekezdétől eltérve az eszközalapú_tokenek kibocsátójának írásos hozzájárulásával egyéb személyek is kínálhatják nyilvános_ajánlattétel keretében az eszközalapú_tokent, illetve kérhetik annak kereskedésbe történő bevezetését. E jogalanyoknak meg kell felelniük a 27., 29. és 40. cikknek.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában, más vállalkozások csak akkor bocsáthatnak ki eszközalapú_tokent, ha jogi formájuk a jogi személyek által biztosítottal egyenértékű védelmet biztosít a harmadik felek érdekeinek és a jogi személyek prudenciális felügyeletével egyenértékű jogi formájuknak megfelelő prudenciális felügyelet hatálya alá tartoznak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

egy 12 hónapos időszak alatt a kibocsátó által kibocsátott eszközalapú_token egyes naptári napok végén számított átlagos kintlévő értéke soha sem haladja meg az 5 000 000 EUR-t, vagy az ennek megfelelő összeget más hivatalos_ pénznemben, és a kibocsátó nem kapcsolódik más, mentességet élvező kibocsátók hálózatához; vagy

b)	az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel kizárólag minősített_befektetőknek szól és az eszközalapú_tokent csak ilyen minősített_befektetők birtokolhatják.

Amennyiben ez a bekezdés alkalmazandó, az eszközalapú_tokenek kibocsátói elkészítik a 19. cikkben előírt kriptoeszköz-alapdokumentumot, és azt, valamint kérelemre bármely marketingközleményt megküldik a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságának.

(3) Az illetékes_hatóság által az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett személynek adott engedély az egész Unióra érvényes, és lehetővé teszi az eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy az Unió egész területén kínálhassa nyilvános_ajánlattétel keretében azt az eszközalapú_tokent, amelyre engedélyt kapott, vagy hogy kérelmezze az ilyen eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetését.

(4) Az illetékes_hatóság által a kibocsátók kriptoeszköz-alapdokumentuma tekintetében a 17. cikk (1) bekezdése vagy a 21. cikk (1) bekezdése szerint megadott, vagy egy módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tekintetében a 25. cikk szerint megadott jóváhagyás az egész Unióban érvényes.

19. cikk

Az eszközalapú_tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1) Az eszközalapú_token kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalmaznia kell a következő, a II. mellékletben részletesebben meghatározott információk mindegyikét:

a)	az eszközalapú_token kibocsátójára vonatkozó információk;

b)	az eszközalapú_tokenre vonatkozó információk;

c)	az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

d)	az eszközalapú_tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk;

e)	információk a mögöttes technológiáról;

f)	a kockázatokra vonatkozó információk;

g)	az eszköztartalékra vonatkozó információk;

h)	az eszközalapú_token kibocsátásához használt konszenzusos_mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a kibocsátótól eltérő azon személy személyazonosságát, aki vagy amely a 16. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján nyilvános_ajánlattételre kínál vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmez, valamint annak okát, hogy miért az adott személy kínálja ezt az eszközalapú_tokent vagy kéri annak kereskedésbe történő bevezetését. Azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem a kibocsátó készítette el, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz-alapdokumentumot elkészítő személy személyazonosságát, valamint annak okát, hogy miért az adott személy készítette azt.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, formátumát tekintve pedig tömörnek és érthetőnek kell lennie.

(3) A kriptoeszköz-alapdokumentum a (4) bekezdésben említett nyilatkozaton kívül nem tartalmazhat a kriptoeszközök jövőbeli értékére vonatkozóan semmilyen állítást.

(4) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy:

a)	az eszközalapú_token részben vagy egészben elveszítheti értékét;

b)	előfordulhat, hogy az eszközalapú_token nem mindig átruházható;

c)	előfordulhat, hogy az eszközalapú_token nem likvid;

d)	a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek nem terjednek ki az eszközalapú_tokenre;

e)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki az eszközalapú_tokenre.

(5) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az eszközalapú_token kibocsátója vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy a vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, az (5) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy az eszközalapú_token kereskedésbe történő tervezett bevezetésére vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett eszközalapú_token tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen az említett eszközalapú_token leendő birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)	azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)	a leendő birtokosnak az eszközalapú_token megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)	a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy az eszközalapú_tokenek birtokosai bármikor visszaváltási joggal rendelkeznek, valamint részletezni kell a visszaváltás feltételeit.

(7) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az értesítése időpontját és tartalomjegyzéket.

(8) A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha az eszközalapú_tokent a kibocsátó székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is össze kell állítani.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(10) Az ESMA az EBH-val együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (9) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

(11) Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

21. cikk

Az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

(1) Az illetékes_hatóságok a 20. cikk (5) bekezdése szerinti vélemények kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül teljeskörű indokolással ellátott határozatot hoznak a kérelmező kibocsátó számára az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, és erről a határozatról a döntés meghozatalától számított 5 munkanapon belül értesítik a kérelmező kibocsátót. Ha a kérelmező kibocsátó megkapja az engedélyt, kriptoeszköz-alapdokumentumát jóváhagyottnak kell tekinteni.

(2) Az illetékes_hatóságok elutasítják a kérelmet, ha objektív és bizonyítható indok mutat arra, hogy:

a)	a kérelmező kibocsátó vezető_testülete veszélyeztetheti a kérelmező kibocsátó hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét;

b)	a vezető_testület tagjai nem felelnek meg a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)	a közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok nem felelnek meg a kellően jó hírnév 34. cikk (4) bekezdésében meghatározott kritériumainak;

d)	a kérelmező kibocsátó nem teljesíti vagy valószínűleg nem teljesíti az e címben előírt követelmények valamelyikét;

e)	a kérelmező kibocsátó üzleti modellje komoly fenyegetést jelenthet a piacok integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére nézve, vagy a kibocsátót vagy az ágazatot a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás súlyos kockázatának teheti ki.

(3) Az EBH és az ESMA 2024. június 30-ig az az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban közösen iránymutatásokat bocsát ki az eszközalapú_tokenek kibocsátói vezető_testületének tagjai és az eszközalapú_tokenek kibocsátóiban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok alkalmasságának értékelésére vonatkozóan.

(4) Az illetékes_hatóságok akkor is megtagadják az engedélyezést, ha az EKB vagy adott esetben a központi bank a fizetési rendszerek zavartalan működésére, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra jelentett kockázat miatt a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban kedvezőtlen véleményt ad.

(5) Az illetékes_hatóságok az engedély megadását követő két munkanapon belül közlik a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjával, az EBH-val, az EKB-vel és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankkal a 109. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat.

Az ESMA ezeket az információkat a 109. cikk (3) bekezdése szerint a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(6) Az illetékes_hatóságoknak tájékoztatniuk kell az EBH-t, az ESMA-t és az EKB-t, valamint adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankot minden olyan engedélyezésére irányuló kérelemről, amelyet elutasítottak, és ismertetniük kell a döntés alapjául szolgáló indokokat, továbbá adott esetben a 20. cikk (5) bekezdésében említett véleményektől való eltérés indokolását.

22. cikk

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó jelentéstétel

(1) A 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékkel rendelkező valamennyi eszközalapú_token esetében a kibocsátó negyedévente jelentést tesz az illetékes_hatóságnak a következő információkról:

a)	a birtokosok száma;

b)	a kibocsátott eszközalapú_token értéke és az eszköztartalék nagysága;

c)	az ügyletek napi átlagos száma és átlagos összesített értéke a releváns negyedév során;

d)	annak becslése, hogy a releváns negyedév során mekkora az egy közös valutaövezeten belül a csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek napi átlagos száma és átlagos összesített értéke.

Az első albekezdés c) és d) pontjának alkalmazásában az „ügylet” az eszközalapú_tokenre jogosult természetes vagy jogi személy bármely olyan változása, amely az eszközalapú_token egyik megosztott_főkönyvi címről vagy számláról egy másikra történő átküldéséből ered.

Azok az ügyletek, amelyek a kibocsátóval vagy egy kriptoeszköz-szolgáltatóval történő, más pénzre vagy kriptoeszközökre való átváltáshoz kapcsolódnak, nem tekintendők az eszközalapú_token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletnek, kivéve, ha bizonyítható, hogy az eszközalapú_token más kriptoeszközökkel lebonyolított ügyletek kiegyenlítésére szolgál.

(2) Az illetékes_hatóság előírhatja az eszközalapú_tokenek kibocsátói számára, hogy teljesítsék az (1) bekezdésben említett jelentéstételi kötelezettséget a 100 000 000 EUR-nál kisebb értékű eszközalapú_tokenek tekintetében.

(3) Az eszközalapú_tokenekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek az eszközalapú_token kibocsátójának rendelkezésére bocsátani az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat, többek között a megosztott_főkönyvön kívül kiegyenlített ügyletek bejelentésével.

(4) Az illetékes_hatóságnak a kapott információkat meg kell osztania az EKB-val és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankkal, valamint a fogadó_tagállamok illetékes_hatóságaival.

(5) Az EKB és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank benyújthatja az illetékes_hatóságoknak egy közös valutaövezeten belül az eszközalapú_token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek negyedéves napi átlagos számára és átlagos összesített értékére vonatkozó saját becsléseit.

(6) Az EBH az EKB-val szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza az egy közös valutaövezeteken belül az eszközalapú_token csereeszközként történő használatához kapcsolódó ügyletek negyedéves napi átlagos számának és átlagos összesített értékének becslésére szolgáló módszertant.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

(7) Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából a (1) bekezdésében említett jelentéstételhez és a (3) bekezésben említett információ rendelkezésre bocsátásához.

Az EBH az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

25. cikk

Az eszközalapú_tokenek közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumának módosítása

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságát üzleti modelljük minden olyan tervezett változásáról kötelesek értesíteni, amely valószínűleg jelentős befolyást gyakorol az eszközalapú_tokenek tényleges vagy leendő birtokosainak vásárlási döntésére, és amelyre a 21. cikk szerinti engedélyezés vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyása után, valamint a 23. cikk összefüggésében kerül sor. Ilyen változás többek között a következők bármely lényeges módosítása:

a)	az irányítási szabályok, beleértve a szervezeti hierarchiát, amelynek csúcsán a vezető_testület áll, és a kockázatkezelési keretet;

b)	a tartalékeszközök és a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés;

c)	az eszközalapú_tokenek birtokosainak biztosított jogok;

d)	az eszközalapú_token kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmus;

e)	az eszközalapú_tokenek ügyleteinek validálására szolgáló protokollok;

f)	a kibocsátók jogvédett megosztott_főkönyvi technológiájának működése, ha az eszközalapú_tokeneket ilyen megosztott_főkönyvi_technológia használatával bocsátják ki, utalják át és tárolják;

g)	az eszközalapú_tokenek likviditását biztosító mechanizmusok, beleértve a 45. cikkben említett jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira vonatkozó likviditáskezelési politikát és eljárásokat;

h)	a harmadik személy jogalanyokkalkötött megállapodások, többek között a tartalékeszközök kezelése és a tartalék befektetése, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés és adott esetben az eszközalapú_tokenek nyilvános forgalmazása tekintetében;

i)	a panaszkezelési eljárások;

j)	a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatértékelés és az ahhoz kapcsolódó általános politikák és eljárások.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a tervezett változások hatálybalépése előtt legalább 30 munkanappal értesítik a székhely_szerinti_tagállamuk illetékes_hatóságát.

(2) Az eszközalapú_token kibocsátója, miután az (1) bekezdésben említett tervezett változásról értesítette az illetékes_hatóságot, elkészíti a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét, és biztosítja, hogy az abban szereplő információk sorrendje megfeleljen az eredeti kriptoeszköz-alapdokumentumnak.

Az eszközalapú_token kibocsátója a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét megküldi a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

Az illetékes_hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kézhezvételt követő öt munkanapon belül elektronikus úton visszaigazolja a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetének átvételét.

Az illetékes_hatóság a kérelem átvételének visszaigazolását követő 30 munkanapon belül jóváhagyja vagy elutasítja a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét. Az illetékes_hatóság a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetének vizsgálatakor azzal kapcsolatban kiegészítő információkat, magyarázatot vagy indokolást kérhet. Ha az illetékes_hatóság kiegészítő információkat kér, a 30 munkanapos határidő csak akkor kezdődik, amikor az illetékes_hatóság megkapta a kért kiegészítő információkat.

(3) Ha az illetékes_hatóság úgy véli, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum módosításai relevánsak lehetnek a fizetési rendszerek zavartalan működése, a monetáris transzmissziós mechanizmus és a monetáris szuverenitás szempontjából, konzultál az EKB-val és adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bankkal. Az illetékes_hatóság ilyen esetekben az EBH-val és az ESMA-val is konzultálhat.

Az EKB vagy az érintett központi bank, valamint adott esetben az EBH és az ESMA az első albekezdésben említett, konzultáció iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül véleményt nyilvánít.

(4) A módosított kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyásakor az illetékes_hatóság felkérheti az eszközalapú_token kibocsátóját, hogy:

a)	vezessen be olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják az eszközalapú_token birtokosainak védelmét, ha a kibocsátó működésének esetleges módosítása lényeges hatással lehet az eszközalapú_token vagy a tartalékeszközök értékére, stabilitására vagy kockázataira;

b)	tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a piacok integritásával, a pénzügyi stabilitással, vagy a fizetési rendszerek zavartalan működésével kapcsolatos aggályok kezelése érdekében.

Az illetékes_hatóság kötelezi az eszközalapú_token kibocsátóját, hogy tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a fizetési rendszerek zavartalan működésével, a monetáris transzmissziós mechanizmussal vagy a monetáris szuverenitással kapcsolatos aggályok kezelése céljából, amennyiben az EKB vagy adott esetben a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank az e cikk (3) bekezdése szerinti konzultációk során ilyen korrekciós intézkedéseket javasol.

Amennyiben az EKB vagy a 20. cikk (4) bekezdésében említett központi bank az illetékes_hatóság által előírt intézkedésektől eltérő intézkedéseket javasolt, az ajánlott intézkedéseket egymással össze kell vonni, vagy ha ez nem lehetséges, a szigorúbb intézkedést kell megkövetelni.

(5) Az illetékes_hatóság a jóváhagyás megadását követő két munkanapon belül megküldi a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot az ESMA-nak, a fogadó_tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjainak, az EBH-nak, az EKB-nak, és adott esetben az érintett tagállam központi bankjának.

Az ESMA a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokat indokolatlan késedelem nélkül hozzáférhetővé teszi a 109. cikkben említett nyilvántartásban.

26. cikk

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak felelőssége a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk tekintetében

(1) Amennyiben a kibocsátó megsértette a 19. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt szolgáltatott, vagy olyan információt szolgáltatott, amely félrevezető, az említett kibocsátó, valamint ügyviteli, vezető, illetve felügyelő testületének tagjai felelősséggel tartoznak az eszközalapú_tokenek birtokosa felé az említett jogsértés miatt elszenvedett veszteségekért.

(2) A polgári jogi felelősség (1) bekezdésben említett szerződéses kizárása vagy korlátozása nem bír joghatással.

(3) Az eszközalapú_token birtokosának a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az említett eszközalapú_token kibocsátója megsértette az 19. cikket azzal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű információt szolgáltatott vagy olyan információt szolgáltatott, amely félrevezető, és hogy az ezekre az információkra való támaszkodás hatással volt a birtokosnak az említett eszközalapú_token megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(4) A kibocsátó és annak ügyviteli, vezető vagy felügyelő testületének tagjai nem felelősek a 19. cikkben említett összefoglalóban – beleértve annak fordítását is – megadott információkra való támaszkodás következtében elszenvedett veszteségekért, kivéve, ha az összefoglaló:

a)	félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel; vagy

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a leendő birtokosokat az eszközalapú_token vásárlásának mérlegelésekor.

(5) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jog szerinti bármely egyéb polgári jogi felelősséget.

2. FEJEZET

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak kötelezettségei

28. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentum közzététele

Az eszközalapú_token kibocsátója honlapján közzéteszi a 17. cikk (1) bekezdésében vagy a 21. cikk (1) bekezdésében említett jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a 25. cikkben említett módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot. A jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumot a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételnek vagy az említett token kereskedésbe történő bevezetésének kezdőnapjáig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumnak, valamint adott esetben a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumnak mindaddig elérhetőnek kell maradnia a kibocsátó honlapján, amíg az eszközalapú_token nyilvános forgalomban van.

29. cikk

Marketingközlemények

(1) Az eszközalapú_tokenekre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez, vagy az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó marketingközleményeknek meg kell felelniük a következő követelmények mindegyikének:

a)	a marketingközlemények egyértelműen ekként felismerhetőek;

b)	a marketingközleményekben szereplő információk tisztességesek, egyértelműek és nem félrevezetőek;

c)	a marketingközleményekben szereplő információk összhangban vannak a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információkkal;

d)	a marketingközlemények egyértelműen feltüntetik, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételre került, és egyértelműen megjelölik az eszközalapú_token kibocsátója honlapjának címét, valamint a kibocsátó kapcsolattartási telefonszámát és e-mail-címét.

(2) A marketingközleményeknek világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy az eszközalapú_token birtokosai bármikor visszaválthatják ezt a tokent a kibocsátónál.

(3) A marketingközleményeket és azok módosításait a kibocsátó honlapján közzé kell tenni.

(4) Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a marketingközlemények közzétételt megelőző jóváhagyását.

(5) A marketingközleményeket kérésre meg kell küldeni az illetékes_hatóságoknak.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentum közzététele előtt nem terjeszthető marketingközlemény. Ez a korlátozás nem érinti az eszközalapú_token kibocsátójának azon lehetőségét, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásokat végezzen.

30. cikk

Az eszközalapú_tokenek birtokosainak folyamatos tájékoztatása

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a honlapjukon egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen egyértelmű, pontos és átlátható módon kötelesek közzétenni a forgalomban lévő eszközalapú_tokenek összegét, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalék értékét és összetételét. Ezeket az információkat legalább havonta frissítik.

(2) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a honlapjukon egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen a lehető leghamarabb, egyértelmű, pontos és átlátható módon kötelesek közzétenni a 36. cikk szerinti eszköztartalékra vonatkozóan egy összefoglalót az ellenőrzési beszámolóról, valamint a teljes és szerkesztetlen ellenőrzési beszámolót.

(3) A 88. cikk sérelme nélkül, az eszközalapú_tokenek kibocsátói a lehető leghamarabb, egyértelmű, pontos és átlátható módon közzétesznek a honlapjukon egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen minden olyan eseményt, amely jelentős hatással van vagy valószínűleg jelentős hatással lesz az eszközalapú_tokenek értékére vagy a 36. cikkben említett eszköztartalékra.

32. cikk

Az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak hatékony politikákat és eljárásokat kell végrehajtaniuk és fenntartaniuk a köztük és a következők közötti összeférhetetlenségekazonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele céljából:

a)	tulajdonosaik vagy tagjaik;

b)	bármely, a kibocsátóban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag;

c)	vezető_testületüknek tagjai;

d)	alkalmazottaik;

e)	az eszközalapú_tokenek birtokosai; vagy

f)	a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontja szerinti funkciók valamelyikét ellátó harmadik fél.

(2) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói minden megfelelő lépést kötelesek megtenni különösen a 36. cikk szerinti eszköztartalék kezeléséből és befektetéséből eredő összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele céljából.

(3) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói az eszközalapú_tokeneik birtokosai számára a honlapjukon jól látható helyen közzéteszik az (1) bekezdésben említett összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a mérséklésükre tett lépéseket.

(4) A (3) bekezdésben említett közzétételnek elég pontosnak kell lennie annak lehetővé tételéhez, hogy az eszközalapú_tokenek jövőbeli lehetséges birtokosai megalapozott döntést hozzanak e tokenek megvásárlásáról.

(5) Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	az (1) bekezdésben említett politikákra és eljárásokra vonatkozó követelmények;

b)	a (3) bekezdésben említett közzététel tartalmára vonatkozó részletek és módszertan.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

34. cikk

Irányítási rendszer

(1) Az eszközalapútoken- kibocsátók megbízható irányítási rendszerrel rendelkeznek, beleértve az egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítést, hatékony eljárásokat azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére, amelyeknek ki vannak vagy ki lehetnek téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belső ellenőrzésimechanizmusokat.

(2) Az eszközalapútoken- kibocsátók vezető_testületi tagjai rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges kellően jó hírnévvel és megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal, mind egyénileg, mind együttesen. Nem ítélhették el őket különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy bármely más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért. Igazolniuk kell továbbá, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

(3) Az eszközalapútoken- kibocsátók vezető_testülete értékeli és rendszeres időközönként felülvizsgálja az e cím 2., 3., 5. és 6. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szabályzatok és eljárások hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket hoz az esetleges hiányosságok kezelésére mindezekkel összefüggésben.

(4) Az eszközalapútoken- kibocsátókban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak vagy tagoknak kellően jó hírnévvel kell rendelkezniük, és velük szemben nem hoztak elmarasztaló ítéletet különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért.

(5) Az eszközalapútoken- kibocsátók olyan szabályzatokat és eljárásokat fogadnak el, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához. Az eszközalapútoken- kibocsátók szabályzatokat és eljárásokat alakítanak ki, tartanak fenn és hajtanak végre különösen a következők tekintetében:

a)	a 36. cikk szerinti eszköztartalék;

b)	a 37. cikk szerinti tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés, beleértve az eszközök elkülönítését;

c)	az eszközalapú_tokenek birtokosainak a 39. cikk szerinti jogai;

d)	az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmus;

e)	az eszközalapú_tokenek ügyleteinek validálására szolgáló protokollok;

f)	a kibocsátó jogvédett megosztott_főkönyvi technológiájának működése, ha az eszközalapú_tokeneket a kibocsátók vagy a nevükben eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia vagy hasonló technológia használatával bocsátják ki, ruházzák át és tárolják;

g)	az eszközalapú_tokenek likviditását biztosító mechanizmusok, beleértve a 45. cikkben említett jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira vonatkozó likviditáskezelési politikát és eljárásokat;

h)	a harmadik személy jogalanyokkal kötött megállapodások, az eszköztartalék működtetése, a tartalékeszközök befektetése, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés és adott esetben az eszközalapú_tokenek nyilvános forgalmazása tekintetében;

i)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak írásos hozzájárulása olyan más személyek számára, amelyek eszközalapú_tokeneket ajánlattétel keretében kínálhatnak, illetve kérhetik azok kereskedésbe történő bevezetését;

j)	a 31. cikk szerinti panaszkezelés;

k)	a 32. cikk szerinti összeférhetetlenségek.

Ha az eszközalapú_tokenek kibocsátói az első albekezdés h) pontjában említett megállapodásokat kötnek, ezeket a megállapodásokat a harmadik személy jogalanyokkal kötött szerződésben kell rögzíteni. E szerződéses megállapodások meghatározzák az eszközalapú_tokenek kibocsátói és a harmadik személy jogalanyok szerepét, felelősségét, jogait és kötelezettségeit. A több joghatóságot érintő szerződéses megállapodásoknak egyértelmű rendelkezniük kell az alkalmazandó jog megválasztásáról.

(6) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaznak szolgáltatásaik és tevékenységeik folyamatosságának és rendszerességének biztosítására, kivéve, ha kezdeményezték a 47. cikkben említett visszaváltási tervet. E célból az eszközalapú_tokenek kibocsátói a megfelelő uniós szabványok szerint tartják fenn rendszereiket és biztonsági hozzáférési protokolljukat.

(7) Ha egy eszközalapú_token kibocsátója úgy dönt, hogy – többek között az eszközalapú_tokenek kibocsátásának megszüntetésével – megszünteti a kapcsolódó szolgáltatásait és tevékenységeit, tervet nyújt be az illetékes_hatóságnak az ilyen megszüntetés jóváhagyására.

(8) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói azonosítják a működési kockázat forrásait, és az említett kockázatokat a megfelelő rendszerek, kontrollok és eljárások kidolgozása révén minimalizálják.

(9) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan üzletmenet-folytonossági politikát és terveket kötelesek kialakítani, amelyek IKT-rendszereik és eljárásaik működésének zavara esetén biztosítják az alapvető adatok és funkciók megőrzését és tevékenységeik fenntartását, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását és tevékenységeik gyors újraindítását.

(10) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak belső ellenőrzési mechanizmusokkal, valamint hatékony kockázatkezelési eljárásokkal kell rendelkezniük, ideértve az IKT-rendszerek irányítása tekintetében az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (37) előírt hatékony ellenőrzési és biztonsági szabályozást is. Az eljárások előírják a harmadik személy jogalanyok e cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontja szerinti igénybevételének átfogó értékelését. Az eszközalapú_tokenek kibocsátói rendszeresen nyomon követik és értékelik a belső ellenőrzésimechanizmusok és a kockázatértékelési eljárások megfelelőségét és eredményességét, és megfelelő intézkedéseket hoznak az ezzel összefüggő esetleges hiányosságok kezelésére.

(11) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan rendszerekkel és eljárásokkal rendelkeznek, amelyek alkalmasak az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmére az (EU) 2022/2554 rendeletben előírtak szerint, és összhangban az (EU) 2016/679 rendelettel. Az említett rendszerek rögzítik és megőrzik a kibocsátók tevékenysége során gyűjtött és előállított releváns adatokat és információkat.

(12) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói biztosítják azok független ellenőrök általi rendszeres ellenőrzését. Ezen ellenőrzések eredményét közlik az érintett kibocsátó vezető_testületével, és az illetékes_hatóság rendelkezésére bocsátják.

(13) Az EBH 2024. június 30-ig az ESMA-val és az EKB-val szoros együttműködésben az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki, amelyekben meghatározza a következőkre vonatkozó irányítási rendszer minimális tartalmát:

a)	a (8) bekezdésben említett kockázatok nyomon követésére szolgáló eszközök;

b)	a (9) bekezdésben említett üzletmenet-folytonossági terv;

c)	a (10) bekezdésben említett belső ellenőrzési mechanizmus;

d)	a (12) bekezdésben említett ellenőrzések, beleértve az ellenőrzés során alkalmazandó minimális dokumentációt is.

Az első albekezdésben említett iránymutatások kibocsátása során az EBH figyelembe veszi a pénzügyi szolgáltatásokról szóló egyéb uniós jogalkotási aktusokban, többek között a 2014/65/EU irányelvben foglalt, az irányítási követelményekre vonatkozó rendelkezéseket.

35. cikk

Szavatolótőke-követelmények

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak mindenkor rendelkezniük kell az alábbiak közül legalább a legmagasabb összegű szavatolótőkével:

a)	350 000 EUR;

b)	a 36. cikkben említett eszköztartalék átlagos összegének 2 %-a;

c)	az előző évre vonatkozó állandó általános költségek egynegyede.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az eszköztartalék átlagos összege a tartalékeszközöknek az előző 6 hónap alatt az egyes naptári napok végén számított átlagos összege.

Ha a kibocsátó több mint egy eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesz közzé ajánlattételt, az első albekezdés b) pontjában említett összeg az egyes eszközalapú_tokeneket fedező tartalékeszközök átlagos összegének összege.

Az első albekezdés c) pontjában említett összeget évente felül kell vizsgálni és a 67. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell kiszámítani.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szavatolótőke az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és -instrumentumokból áll, az említett rendelet 36. cikke szerinti levonások teljes mértékű alkalmazása után, az említett rendelet 46. cikkének (4) bekezdésében és 48. cikkében említett küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül.

(3) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága előírhatja egy eszközalapútoken- kibocsátó számára, hogy az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazásából eredő összegnél legfeljebb 20 %-kal magasabb összegű szavatolótőkét tartson, ha a következők valamelyikének értékelése magasabb kockázati szintre utal:

a)	az eszközalapú_token kibocsátója által alkalmazott kockázatkezelési eljárásoknak és belső ellenőrzési mechanizmusoknak a 34. cikk (1), (8) és (10) bekezdése szerinti értékelése;

b)	a 36. cikkben említett eszköztartalék minősége és volatilitása;

c)	az eszközalapú_token kibocsátója által az eszközalapú_token birtokosainak a 39. cikk szerint biztosított jogok típusai;

d)	amennyiben az eszköztartalék befektetést foglal magában, az eszköztartalék befektetési politikával összefüggő kockázatai;

e)	az eszközalapú_tokenben kiegyenlített ügyletek összesített értéke és száma;

f)	az eszközalapú_token ajánlattételi és forgalmazási piacainak jelentősége;

g)	adott esetben az eszközalapú_token piaci kapitalizációja.

(4) A székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága előírhatja egy nem jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy szükség szerint a 45. cikkben előírt bármely követelményt teljesítsék az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított magasabb kockázatok, és bármely olyan kockázat kezelése érdekében, amelyre a 45. cikk vonatkozik, mint például likviditási kockázatok.

(5) A (3) bekezdés sérelme nélkül az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak rendszeresen stressztesztelést kell végezniük, amelynek során figyelembe veszik az olyan súlyos, de valószerű pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a kamatlábsokk, és a nem pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a működési kockázatok. Az ilyen stressztesztelés eredményei alapján a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának elő kell írnia az eszközalapú_token kibocsátója számára, hogy az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazásából eredő összegnél 20–40 %-kal magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzenek, bizonyos körülmények között, tekintettel a kockázati kilátásokra és a stressztesztelés eredményeire.

(6) Az EBH az ESMA-val és az EKB-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletesebb meghatározása céljából:

a)	a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára a (3) bekezdésben meghatározott magasabb szavatolótőke-követelményekhez való alkalmazkodáshoz előírt eljárás és határidők;

b)	a (3) bekezdésben meghatározott magasabb szavatolótőkeelőírására vonatkozó kritériumok;

a stressztesztelési programok kialakítására vonatkozó minimumkövetelmények, figyelembe véve az eszközalapú_token méretét, összetettségét és jellegét, beleértve többek között a következőket:

i.	a stressztesztek típusai, valamint azok fő célkitűzései és alkalmazásai;

ii.	a különböző stressztesztek gyakorisága;

iii.	a belső irányítási rendszerek;

iv.	a vonatkozó adatinfrastruktúra;

v.	a feltevések módszertana és valószínűsége;

vi.	az arányosság elvének alkalmazása mindezekre a – mennyiségi és minőségi – minimumkövetelményekre; továbbá

vii.	a stressztesztek minimális gyakorisága és a stresszteszt-forgatókönyvek közös referenciaparaméterei.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

3. FEJEZET

Eszköztartalék

36. cikk

Eszköztartalék tartására vonatkozó kötelezettség, valamint az eszköztartalék összetétele és kezelése

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak eszköztartalékot kell képezniük és folyamatosan fenntartaniuk.

Az eszköztartalékot oly módon kell összeállítani és kezelni, hogy:

a)	az eszközalapú_tokenek referencia-eszközeihez kapcsolódó kockázatok fedezve legyenek; továbbá

b)	a birtokosok állandó visszaváltási jogával kapcsolatos likviditási kockázatokat kezelik.

(2) Az eszköztartalékot jogilag el kell különíteni a kibocsátó vagyonától és más eszközalapú_tokenek eszköztartalékától az alkalmazandó jognak megfelelően az eszközalapú_tokenek birtokosai érdekében, mégpedig oly módon, hogy a kibocsátók hitelezői – különösen fizetésképtelenség esetén – ne vehessék igénybe az eszköztartalékot.

(3) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói biztosítják, hogy az eszköztartalékot működési szempontból elkülönítik a vagyonuktól, valamint más tokenek eszköztartalékától.

(4) Az EBH az ESMA-val és az EKB-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a likviditási követelményeket, figyelembe véve az eszköztartaléknak és magának az eszközalapú_tokennek a mennyiségét, összetettségét és jellegét.

A szabályozástechnikai standardok különösen a következőket határozzák meg:

a)	az eszköztartalék napi lejáratok alapján megállapított releváns százaléka, beleértve az egy munkanapos felmondási idővel felmondható fordított visszavásárlási megállapodások százalékos arányát, vagy az egy munkanapos felmondási idővel lehívható kész pénz százalékos arányát;

b)	az eszköztartalék heti lejáratok alapján megállapított releváns százaléka, beleértve az öt munkanapos felmondási idővel felmondható fordított visszavásárlási megállapodások százalékos arányát, vagy az öt munkanapos felmondási idővel lehívható kész pénz százalékos arányát;

c)	más releváns lejáratok és általános likviditáskezelési technikák;

d)	a hitelintézeteknél az egyes hivatalos referencia- pénznemekben tartandó letétek minimális összege, amely nem lehet kevesebb, mint az egyes hivatalos referencia- pénznemekben tartott összeg 30 %-a.

A második albekezdés a), b) és c) pontjának alkalmazásában az EBH figyelembe veszi többek között a 2009/65/EK irányelv 52. cikkében meghatározott vonatkozó küszöbértékeket.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(5) Ha a kibocsátók kettő vagy több eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesznek közzé nyilvános_ajánlattételt, az egyes eszközalapú_tokenek tekintetében elkülönített eszköztartalék-halmazt kell működtetniük és fenntartaniuk. Ezen eszköztartalék-halmazok mindegyikét külön kell kezelni.

Ha az eszközalapú_tokenek több kibocsátója ugyanarra az eszközalapú_tokenre vonatkozóan tesz közzé nyilvános_ajánlattételt, az említett kibocsátóknak az eszközalapú_token tekintetében csak egyetlen eszköztartalékot kell működtetniük és fenntartaniuk.

(6) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói vezető_testületeinek kell biztosítaniuk az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését. A kibocsátók kötelesek biztosítani, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátása és visszaváltása mindig maga után vonja az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését.

(7) Az eszközalapú_token kibocsátójának a piaci árak alkalmazásával meg kell határoznia az eszköztartalék összesített értékét. Ezen összesített értéknek legalább a forgalomban lévő eszközalapú_token birtokosai által a kibocsátóval szemben fennálló követelések összesített értékével egyenlőnek kell lennie.

(8) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan egyértelmű és részletes szabályzattal rendelkeznek, amely leírja az ilyen tokenek stabilizációs mechanizmusát. Ez a szabályzat különösen:

a)	felsorolja az eszközalapú_tokenek referencia-eszközeit és az említett eszközök összetételét;

b)	leírja az eszközök típusát és az eszköztartalékban szereplő eszközök pontos allokációját;

c)	tartalmazza a kockázatok – beleértve az eszköztartalékból eredő hitelkockázat, piaci kockázat, koncentrációs kockázat és likviditási kockázat – részletes értékelését;

d)	ismerteti az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló eljárást, valamint azt az eljárást, amely a tokenek említett kibocsátása és visszaváltása okán az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését eredményezi;

e)	megemlíti, hogy az eszköztartalék egy részét a 38. cikkben előírtaknak megfelelően befektették-e;

f)	ha az eszközalapú_tokenek kibocsátói az eszköztartalék egy részét a 38. cikknek megfelelően befektetik, részletesen ismerteti a befektetési politikát, és értékeli, hogy ez a befektetési politika hogyan befolyásolhatja az eszköztartalék értékét;

g)	ismerteti az eszközalapú_tokenek vásárlására és az ilyen tokenek eszköztartalékkal szembeni visszaváltására vonatkozó eljárást, továbbá felsorolja az erre jogosult személyeket vagy e személyek kategóriáit.

(9) A 34. cikk (12) bekezdésének sérelme nélkül az eszközalapú_tokenek kibocsátói a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától kezdődően, vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától kezdődően hathavonta megbízást adnak az eszköztartalék független ellenőrzésére, értékelve az e fejezetben foglalt szabályoknak való megfelelést.

(10) A kibocsátó a (9) bekezdésben említett ellenőrzés eredményeiről haladéktalanul, de legkésőbb az értékelés referencia-időpontjától számított hat héten belül értesíti az illetékes_hatóságot. A kibocsátó az illetékes_hatóság értesítésének időpontjától számított két héten belül közzéteszi az ellenőrzés eredményét. Az illetékes_hatóság utasíthatja a kibocsátót, hogy késleltesse az ellenőrzés eredményeinek közzétételét abban az esetben, ha:

a)	a kibocsátót a 46. cikk (3) bekezdésével összhangban helyreállítási szabály vagy intézkedések végrehajtására kötelezték;

b)	a kibocsátót a 47. cikkel összhangban visszaváltási terv végrehajtására kötelezték;

c)	ezt szükségesnek ítélik az eszközalapú_tokenek birtokosai gazdasági érdekeinek a védelméhez;

d)	a székhely_szerinti_tagállam vagy egy másik tagállam pénzügyi rendszerére gyakorolt jelentős káros hatás elkerülése érdekében szükségesnek ítélik.

(11) Az e cikk (7) bekezdésében említett piaci áron történő értékelést lehetőség szerint az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott piaci árazás alkalmazásával kell elvégezni.

A piaci értékmegállapítás alkalmazásakor az eszköztartalékot az eladási és vételi ár közül a prudensebb értékelést biztosító áron kell értékelni, kivéve, ha az eszközt piaci középárfolyamon lehet zárni. Csak jó minőségű piaci adatok használhatók fel, és ezeket az adatokat az összes következő tényező alapján kell értékelni:

a)	a szerződő felek száma és minősége;

b)	az eszköztartalék mennyisége és forgalma a piacon;

c)	az eszköztartalék mérete.

(12) Ha az e cikk (11) bekezdésében említett piaci árazás alkalmazására nincs mód, vagy a piaci adatok minősége nem megfelelő, az eszköztartalékot az (EU) 2017/1131 rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott modellalapú árazás alkalmazásával, konzervatív megközelítésben kell értékelni.

A modellnek pontos becslést kell nyújtania az eszköztartalék belső értékéről, az alábbi valamennyi naprakész kulcstényező alapján:

a)	az eszköztartalék mennyisége és forgalma a piacon;

b)	az eszköztartalék mérete;

c)	az eszköztartalékhoz kapcsolódó piaci kockázat, kamatlábkockázat és hitelkockázat.

Modellalapú árazás alkalmazása esetén az (EU) 2017/1131 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott, amortizált bekerülési értéken alapuló módszer nem alkalmazható.

37. cikk

A tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés

(1) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói olyan letétkezelési szabályzatokat, eljárásokat és szerződéses megállapodásokat hoznak létre, alkalmaznak és hajtanak végre, amelyek mindenkor biztosítják, hogy:

a)	a tartalékeszközök ne legyenek megterhelve vagy elzálogosítva a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (39) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás keretében;

b)	a tartalékeszközök e cikk (6) bekezdésével összhangban letétkezelésben legyenek tartva;

c)	az eszközalapú_tokenek birtokosaitól érkező visszaváltási kérelmek teljesítése céljából azonnal hozzáférhetők legyenek az eszközalapú_tokenek kibocsátói számára;

d)	a tartalékeszközök letétkezelőinek koncentrációját elkerülték;

e)	a tartalékeszközök koncentrációjának kockázatát elkerülték.

(2) Az olyan eszközalapútoken- kibocsátóknak, akik, illetve amelyek kettő vagy több eszközalapú_tokent bocsátanak ki az Unióban, minden egyes eszköztartalék-halmazra vonatkozóan letétkezelési szabályzattal kell rendelkezniük. Az eszközalapú_tokenek olyan különböző kibocsátóinak, akik, illetve amelyek ugyanazt az eszközalapú_tokent bocsátották ki, egyetlen letétkezelési szabályzatot kell működtetniük és fenntartaniuk.

(3) A tartalékeszközöket az eszközalapú_token kibocsátását követően legfeljebb öt munkanapig az alábbiak közül egy vagy több letétkezelésben tartja:

a)	kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltató, ha a tartalékeszközök kriptoeszközök formáját öltik;

b)	a tartalékeszközök minden típusa esetében egy hitelintézet.

c)	olyan befektetési_vállalkozás, amely a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjában említettek szerint pénzügyi eszközök megőrzésére és nyilvántartására irányuló kiegészítő szolgáltatást nyújt az ügyfelek számlájára, amennyiben a tartalékeszközök pénzügyi eszközök formáját öltik.

(4) Az eszközalapú_tokenek kibocsátói a (3) bekezdésben említettek szerint a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások kiválasztása, kijelölése és felülvizsgálata során kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal járnak el. A letétkezelőnek a kibocsátótól eltérő jogi személynek kell lennie.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak biztosítaniuk kell, hogy a (3) bekezdésben említettek szerint a tartalékeszközök letétkezelőiként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások rendelkezzenek az ahhoz szükséges szakértelemmel és piaci hírnévvel, hogy az ilyen tartalékeszközök letétkezelőjeként eljárjanak, figyelembe véve e kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások számviteli gyakorlatait, letéti őrzésre vonatkozó eljárásait és belső ellenőrzési mechanizmusait. Az eszközalapú_tokenek kibocsátói és a letétkezelők közötti szerződéses megállapodás biztosítja, hogy a letétkezelésben tartott tartalékeszközök védettek legyenek a letétkezelők hitelezőinek követeléseivel szemben.

(5) Az (1) bekezdésben említett letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban meg kell határozni a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat és az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölését. E felülvizsgálat alkalmazásában az eszközalapú_tokenek kibocsátói értékelik az ilyen letétkezelőkkel szembeni kitettségüket – a velük fennálló kapcsolatok összességének figyelembevételével –, és folyamatosan figyelemmel kísérik az ilyen letétkezelők pénzügyi helyzetét.

(6) A tartalékeszközök (4) bekezdésben említett letétkezelői biztosítják, hogy az említett tartalékeszközök letéti őrzése a következő módon történjen:

a)	pénz esetében azt a hitelintézeteknek kell letétkezelésben tartaniuk a könyveikben nyitott számlán;

a letétkezelésben tartható pénzügyi eszközök esetében a hitelintézetek vagy a befektetési_vállalkozások könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható pénzügyi eszközök, illetve a fizikailag szállítható pénzügyi eszközök letétkezelésben tartását hitelintézeteknek vagy befektetési_vállalkozásoknak kell végezniük;

c)	a letétkezelésben tartható kriptoeszközök esetében a tartalékeszközként szolgáló kriptoeszközöket vagy adott esetben az azokhoz való hozzáférést szolgáló eszközöket magán kriptográfiai kulcs formájában kriptoeszköz-szolgáltatóknak kell letétben tartaniuk;

d)	az egyéb eszközök esetében a hitelintézeteknek ellenőrizniük kell az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak tulajdonjogát, és nyilvántartást kell vezetniük azokról a tartalékeszközökről, amelyekkel kapcsolatban meggyőződtek arról, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátói e tartalékeszközök tulajdonosai.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazása céljából a hitelintézeteknek biztosítaniuk kell, hogy a pénzek a könyveikben a 2006/73/EK bizottsági irányelv (40) 16. cikkét átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően elkülönített számlán legyenek nyilvántartva. Az említett számlát az eszközalapú_tokenek kibocsátójának nevében kell megnyitni az egyes eszközalapú_tokenek tartalékeszközeinek kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott pénzt egyértelműen az egyes eszköztartalékhoz tartozóként lehessen azonosítani.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazása céljából a hitelintézeteknek és a befektetési_vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a hitelintézetek könyveiben és a befektetési_vállalkozások könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható valamennyi pénzügyi eszköz a könyveikben a 2006/73/EK irányelv 16. cikkét átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően elkülönített számlán legyenek nyilvántartva. A pénzügyieszköz-számlát az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak nevében kell nyitni az egyes eszközalapú_tokenek tartalékeszközeinek kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott pénzügyi eszközöket egyértelműen az adott eszköztartalékhoz tartozóként lehessen azonosítani.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatók az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak nevében pozíció-nyilvántartást nyitnak az egyes eszközalapú_tokenek tartalékeszközeinek kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott kriptoeszközöket egyértelműen az egyes eszköztartalékokhoz tartozóként lehessen azonosítani.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazása céljából azon értékelésnek, hogy az eszközalapú_tokenek kibocsátói a tartalékeszközök tulajdonosai-e, az eszközalapú_tokenek kibocsátói által szolgáltatott információkon vagy dokumentumokon, valamint az esetleg rendelkezésre álló külső bizonyítékokon kell alapulnia.

(7) A kriptoeszköz-szolgáltatók, a hitelintézetek vagy a befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való, e cikk (4) bekezdése szerinti kijelölését a 34. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett szerződéses megállapodással kell tanúsítani. Ebben a szerződéses megállapodásban kell szabályozni többek között az eszközalapú_tokenek kibocsátói, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatók, a hitelintézetek és a befektetési_vállalkozások letétkezelői feladatainak ellátásához szükségesnek ítélt információáramlást.

(8) A (4) bekezdés szerint letétkezelőként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatóknak, hitelintézeteknek és befektetési_vállalkozásoknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, függetlenül és az eszközalapú_tokenek kibocsátójának, illetve birtokosainak érdekét szem előtt tartva kell eljárniuk.

(9) A (4) bekezdés szerint letétkezelőként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások nem végezhetnek olyan tevékenységeket az eszközalapú_tokenek kibocsátóival kapcsolatban, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek az említett kibocsátók, az eszközalapú_tokenek birtokosai és önmaguk között, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltatók, a hitelintézetek vagy a befektetési_vállalkozások a letétkezelési feladataik ellátását funkcionálisan és hierarchikusan elválasztották a potenciálisan összeférhetetlen feladataiktól;

b)	az eszközalapú_tokenek kibocsátója a potenciális összeférhetetlenségeket a 32. cikkel összhangban megfelelően azonosítja, nyomon követi és kezeli, és közzéteszi az eszközalapú_tokenek birtokosai számára.

(10) A (6) bekezdés szerint letétkezelésben tartott pénzügyi eszköz vagy kriptoeszköz elvesztése esetén az a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézet vagy a befektetési_vállalkozás, amely elvesztette az adott pénzügyi eszközt vagy kriptoeszközt, indokolatlan késedelem nélkül köteles kártérítést fizetni vagy visszatéríteni egy azonos típusú pénzügyi eszközt vagy kriptoeszközt vagy a megfelelő értéket az eszközalapú_token kibocsátójának. Az érintett kriptoeszköz-szolgáltató, hitelintézet vagy befektetési_vállalkozás nem tartozik felelősséggel a kártérítésért vagy a visszatérítésért, ha bizonyítani tudja, hogy a veszteség olyan külső esemény miatt következett be, amelyre nem volt érdemleges befolyása, és amelynek következményei minden észszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlenek voltak.

39. cikk

Visszaváltási jog

(1) Az eszközalapú_tokenek birtokosai mindenkor jogosultak visszaváltásra az eszközalapú_tokenek kibocsátóival szemben, valamint a tartalékeszközök tekintetében, ha a kibocsátók nem tudják teljesíteni az e cím 6. fejezetében említett kötelezettségeiket. A kibocsátóknak egyértelmű és részletes szabályzatokat és eljárásokat kell kialakítaniuk, fenntartaniuk és végrehajtaniuk az állandó visszaváltási jog tekintetében.

(2) Az eszközalapú_token birtokosának kérésére e token kibocsátójának a visszaváltást vagy az eszközalapú_token referencia-eszközei piaci értékével egyenértékű, az elektronikus pénztől eltérő pénz kifizetése, vagy a token referencia-eszközeinek rendelkezésre bocsátása révén kell biztosítania. A kibocsátóknak olyan szabályzatot kell kidolgozniuk ezen állandó visszaváltási jogra vonatkozóan, amelyben meghatározzák az alábbiakat:

a)	az említett visszaváltási jognak az eszközalapú_tokenek birtokosai általi gyakorlására vonatkozó feltételek, beleértve a küszöbértékeket, az időszakokat és a határidőket;

b)	az eszközalapú_tokenek visszaváltását többek között piaci stresszhelyzetekben, valamint a 46. cikkben meghatározott helyreállítási terv végrehajtásának összefüggésében, vagy az eszközalapú_tokenek 47.cikk szerinti rendezett visszaváltása esetében is biztosító mechanizmusok és eljárások;

c)	az eszközalapú_tokenek és a tartalékeszközök értékmegállapítása vagy értékmegállapításának elvei, ha az eszközalapú_tokenek birtokosa gyakorolja a visszaváltási jogot, többek között a 36. cikk (11) bekezdésében említett értékelési módszertan használatával;

d)	a visszaváltás lebonyolításának feltételei; és

e)	a kibocsátók arra irányuló intézkedései, hogy az eszköztartalék növekedését vagy csökkenését megfelelően kezeljék a tartalékeszközök piacára gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében.

Ha a kibocsátók egy eszközalapú_token értékesítése során az elektronikus pénztől eltérő, hivatalos_ pénznemben denominált pénzben fogadnak el fizetést, mindig lehetőséget kell biztosítaniuk a token elektronikus pénztől eltérő, ugyanabban a hivatalos_ pénznemben denominált pénzben történő visszaváltására.

(3) A 46. cikk sérelme nélkül, az eszközalapú_tokenek visszaváltása nem lehet díjköteles.

41. cikk

Az eszközalapú_tokenek kibocsátóiban való szándékolt részesedésszerzés értékelése

(1) Ha egy természetes vagy jogi személy vagy összehangoltan eljáró több ilyen személy (a részesedést szerezni kívánó személy) közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedést kíván szerezni egy eszközalapú_token kibocsátójában, vagy ilyen befolyásoló_részesedését közvetlenül vagy közvetve növelni kívánja, oly módon, hogy szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya elérje vagy meghaladja a 20 %-ot, a 30 %-ot vagy az 50 %-ot, vagy oly módon, hogy az eszközalapú_token kibocsátója a leányvállalatává váljon, erről a szándékáról írásban értesítenie kell a kibocsátó illetékes_hatóságát, és közölnie kell a szándékolt részesedés nagyságát, valamint a Bizottság által a 42. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardban előírt információkat.

(2) Minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely döntést hozott egy eszközalapú_token kibocsátójában fennálló befolyásoló_részesedés közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről, döntéséről a részesedés elidegenítését megelőzően írásban értesítenie kell az illetékes_hatóságot a részesedés nagyságának megjelölésével. Az említett személy akkor is értesíti az illetékes_hatóságot, ha úgy dönt, hogy befolyásoló_részesedését oly módon csökkenti, hogy szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya 10 %, 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenjen, vagy hogy az eszközalapú_token kibocsátója már ne legyen a leányvállalata.

(3) Az illetékes_hatóság azonnal, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti értesítés átvételét követő két munkanapon belül írásban visszaigazolják annak átvételét.

(4) Az illetékes_hatóság az e cikk (3) bekezdésében említett írásos átvételi elismervény keltétől számított 60 munkanapon belül értékelik az e cikk (1) bekezdésében említett szándékolt részesedésszerzést és a Bizottság által a 42. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokban előírt információkat. Az értesítés átvételének elismerésekor az illetékes_hatóság tájékoztatja a részesedést szerezni kívánó személyt az értékelési időszak befejezésének időpontjáról.

(5) A (4) bekezdésben említett értékelés elvégzése során az illetékes_hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges kiegészítő információkat kérhetk a részesedést szerezni kívánó személytől. Ezt a kérést az értékelés véglegesítése előtt, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett írásbeli átvételi elismervény keltétől számított 50. munkanapon kell megtenni. Az információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

Az illetékes_hatóság az e bekezdés első albekezdésében említett kiegészítő információk kézhezvételéig felfüggeszti a (4) bekezdésben említett értékelési időszakot. A felfüggesztés nem tarthat tovább 20 munkanapnál. Az illetékes_hatóság esetleges – a kapott információ kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérése nem járhat az értékelési időszak újabb felfüggesztésével.

Az illetékes_hatóság az e bekezdés második albekezdésében említett felfüggesztést legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbíthatja, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az Unión kívül található vagy harmadik ország jogának szabályozása alá tartozik.

(6) Az az illetékes_hatóság, amelyik a (4) bekezdésben említett értékelés befejezését követően úgy dönt, hogy ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést, erről két munkanapon belül és minden esetben a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpont előtt értesíti a részesedést szerezni kívánó személyt. Az értesítésben meg kell jelölni ezen döntés indokait.

(7) Amennyiben az illetékes_hatóság nem ellenzi az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést a (4) bekezdésben említett – adott esetben a (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpontig, a szándékolt részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni.

(8) Az illetékes_hatóság megszabhatja az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

46. cikk

Helyreállítási terv

(1) Az eszközalapú_token kibocsátójának helyreállítási tervet kell készítenie és fenntartania, amelyben meghatározza a kibocsátó által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket.

A helyreállítási tervben szerepelnie kell a kibocsátónak a kibocsátott eszközalapú_tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartásának, a műveletek időben történő helyreállításának és a kibocsátó kötelezettségeinek olyan esetekben történő teljesítésének is, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

A helyreállítási tervnek tartalmaznia kell továbbá a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét, beleértve a következőket:

a)	likviditási díjak visszaváltások esetén;

b)	az egy munkanapon visszaváltható eszközalapú_token összegére vonatkozó korlátozások;

c)	a visszaváltások felfüggesztése.

(2) Az eszközalapú_token kibocsátója a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától számított hat hónapon belül vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától számított hat hónapon belül benyújtja az illetékes_hatóságnak a helyreállítási tervet. Az illetékes_hatóság szükség esetén előírja a helyreállítási terv módosítását a terv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében, és a tervről szóló értesítés időpontjától számított 40 munkanapon belül értesíti a kibocsátót az e módosításokat kérő határozatáról. Ezt a határozatot a kibocsátónak a határozatról szóló értesítéstől számított 40 munkanapon belül kell végrehajtania. A kibocsátó rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja a helyreállítási tervet.

A kibocsátónak adott esetben a tervet az illetékes_hatóságnak történő megküldéssel egy időben meg kell küldenie szanálási hatóságának és prudenciális felügyeleti hatóságának is.

(3) Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti az eszköztartalékra alkalmazandó, e cím 3. fejezetében említett követelményeket, vagy amennyiben pénzügyi helyzetének gyors romlása miatt valószínű, hogy a közeljövőben nem fogja teljesíteni az említett követelményeket, az illetékes_hatóságnak az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy kötelezze a kibocsátót a helyreállítási tervben foglalt egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására vagy – ha a körülmények eltérnek az eredeti helyreállítási tervben szereplő feltételezésektől – a helyreállítási terv aktualizálására és az aktualizált helyreállítási tervben foglalt egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására egy meghatározott időtartamon belül.

(4) A (3) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén az illetékes_hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy ideiglenesen felfüggessze az eszközalapú_tokenek visszaváltását, feltéve, hogy a felfüggesztés az eszközalapú_tokenek birtokosainak érdekeit és a pénzügyi stabilitást tekintve indokolt.

(5) Az illetékes_hatóságnak adott esetben értesítenie kell a kibocsátó szanálási hatóságát és prudenciális felügyeleti hatóságát a (3) és (4) bekezdésnek megfelelően hozott minden intézkedésről.

(6) Az EBH az ESMA-val folytatott konzultációt követően az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást bocsát ki, amelyben meghatározza a helyreállítási terv formátumát és az abban feltüntetendő információkat.

47. cikk

Visszaváltási terv

(1) Az eszközalapú_token kibocsátója operatív tervet dolgoz ki és tart fenn az egyes eszközalapú_tokenek rendezett visszaváltásának támogatása érdekében, amelyet az illetékes_hatóság arról szóló határozatát követően kell végrehajtani, hogy a kibocsátó képtelen vagy valószínűsíthetően képtelen lesz teljesíteni kötelezettségeit, többek között fizetésképtelenség vagy adott esetben szanálás, vagy a kibocsátó engedélyének visszavonása esetén, a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 101., illetve 102. pontjában meghatározott válságmegelőzési intézkedés vagy válságkezelési intézkedés, vagy az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet (44) 2. cikkének 11. pontjában meghatározott szanálási intézkedés megkezdésének sérelme nélkül.

(2) A visszaváltási tervben bizonyítani kell, hogy az eszközalapú_token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kibocsátott eszközalapú_token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna annak birtokosainak vagy a tartalékeszközök piaca stabilitásának.

A visszaváltási tervnek szerződéses megállapodásokat, eljárásokat és rendszereket kell tartalmaznia – beleértve az alkalmazandó jog szerint egy ideiglenes vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az eszközalapú_tokenek valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy az eszközalapú_tokenek birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

A visszaváltási tervnek biztosítania kell a kibocsátók vagy harmadik személy jogalanyok által végzett bármely, a rendezett visszaváltáshoz szükséges kritikus fontosságú tevékenység folytonosságát.

(3) Az eszközalapú_token kibocsátója a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától számított hat hónapon belül vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától számított hat hónapon belül benyújtja az illetékes_hatóságnak a visszaváltási tervet. Az illetékes_hatóság szükség esetén előírja a visszaváltási terv módosítását a terv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében, és a tervről szóló értesítés időpontjától számított 40 munkanapon belül értesíti a kibocsátót az e módosításokat kérő határozatáról. Ezt a határozatot a kibocsátónak a határozatról szóló értesítéstől számított 40 munkanapon belül kell végrehajtania. A kibocsátó rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja a visszaváltási tervet.

(4) Az illetékes_hatóságnak adott esetben meg kell küldenie a visszaváltási tervet a kibocsátó szanálási hatóságának és prudenciális felügyeleti hatóságának.

A szanálási hatóság megvizsgálhatja a visszaváltási tervet annak megállapítása céljából, hogy az tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a kibocsátó szanálhatóságát, és ajánlásokat tehet az illetékes_hatóságnak ez ügyben.

(5) Az EBH az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást bocsát ki a következők meghatározása céljából:

a)	a visszaváltási terv tartalma és a felülvizsgálat gyakorisága, figyelembe véve az eszközalapú_token méretét, összetettségét és jellegét, valamint a kibocsátója üzleti modelljét; és

b)	a visszaváltási terv végrehajtásának kiváltó okai.

IV. CÍM

ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEK

1. FEJEZET

Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói által teljesítendő követelmények

51. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1) Az elektronikus pénz-token kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalmaznia kell a következő, a III. mellékletben részletesebben meghatározott információk mindegyikét:

a)	az elektronikus pénz-token kibocsátójára vonatkozó információk;

b)	az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó információk;

c)	az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

d)	az elektronikus pénz-tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk;

e)	a mögöttes technológiára vonatkozó információk;

f)	a kockázatokra vonatkozó információk;

g)	az elektronikus pénz-token kibocsátásához használt konszenzusos_mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a kibocsátótól eltérő azon személy személyazonosságát, aki vagy amely a 48. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján nyilvános ajánlettétel keretében elektronikus pénz-tokent kínál vagy annak kereskedésbe történő bevezetését kéri, valamint annak okát, hogy miért az adott személy kínálja ezt az elektronikus pénz-tokent vagy kéri annak kereskedésbe történő bevezetését.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, formátumát tekintve pedig tömörnek és érthetőnek kell lennie.

(3) A kriptoeszköz-alapdokumentum az első oldalon a következő egyértelmű és jól látható nyilatkozatot tartalmazza:

„Ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot európai uniós tagállam illetékes_hatósága nem hagyta jóvá. A kriptoeszköz kibocsátója kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmáért.”.

(4) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy:

a)	az elektronikus pénz-token nem tartozik a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

b)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki az elektronikus pénz-tokenre.

(5) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az elektronikus pénz-token kibocsátója vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak, amelyet a (3) bekezdésben említett nyilatkozat után kell beilleszteni, meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy a vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk hiánytalanok, valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, az (5) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésére vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett kriptoeszközök tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen a kriptoeszközök jövőbeli lehetséges birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)	azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)	a leendő birtokosnak az elektronikus pénz-token megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)	a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy az elektronikus pénz-token birtokosai bármikor és névértéken visszaváltási joggal rendelkeznek, valamint részletezni kell a visszaváltás feltételeit.

(7) A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az értesítése időpontját és tartalomjegyzéket.

(8) A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha az elektronikus pénz-tokent a székhely_szerinti_tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is össze kell állítani.

(9) A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(11) Az elektronikus pénz-token kibocsátói a kriptoeszköz-alapdokumentumot legalább 20 munkanappal a közzététel időpontja előtt megküldik illetékes_hatóságuknak.

Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a kriptoeszköz-alapdokumentumok azok közzététele előtti előzetes jóváhagyását.

(12) Az elektronikus pénz-token értékelésére hatást gyakorolni képes minden jelentős új tényezőt, lényeges hibát vagy lényeges pontatlanságot ismertetni kell a kibocsátók által elkészített, az illetékes_hatóságnak megküldött és a kibocsátók honlapján közzétett módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban.

(13) Az elektronikus pénz-token kibocsátója az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó unióbeli nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen elektronikus pénz-token kereskedésbe történő bevezetésének kérelmezése előtt honlapján kriptoeszköz-alapdokumentumot tesz közzé.

(14) Az elektronikus pénz-token kibocsátója a 11. cikk szerint megküldött kriptoeszköz-alapdokumentummal együtt megküldi az illetékes_hatóságnak a 109. cikk (4) bekezdésében említett információkat is. Az illetékes_hatóság a kibocsátótól kapott információk kézhezvételétől számított öt munkanapon belül közli az ESMA-val a 109. cikk (4) bekezdésében meghatározott információkat.

Az illetékes_hatóság tájékoztatja az ESMA-t a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokról és arról, ha visszavonja egy elektronikus pénz-token kibocsátójának engedélyét.

Az ESMA ezeket az információkat a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig, illetve módosított kriptoeszköz-alapdokumentum vagy engedély viszavonása esetében késedelem nélkül a 109. cikk (4) bekezdése szerint elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(15) Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés g) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos_mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

52. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak felelőssége a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információkért

(1) Amennyiben az elektronikus pénz-token kibocsátója megsértette az 51. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű vagy félrevezető információt szolgáltatott, az említett kibocsátó, valamint ügyviteli, vezető, illetve felügyelő testületének tagjai felelősséggel tartoznak az elektronikus pénz-token birtokosa felé az említett jogsértés miatt elszenvedett veszteségekért.

(2) Az (1) bekezdésben említett polgári jogi felelősség szerződéses kizárása vagy korlátozása nem bír joghatással.

(3) Az elektronikus pénz-token birtokosainak a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az említett elektronikus pénz-token kibocsátója megsértette az 51. cikket azzal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában nem hiánytalan, valós vagy nem egyértelmű vagy félrevezető információkat nyújtott, és hogy az ezekre az információkra való támaszkodás hatással volt a birtokosnak az említett elektronikus pénz-token megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(4) A kibocsátó és annak ügyviteli, vezető vagy felügyelő testületének tagjai nem felelősek az 51. cikk (6) bekezdésében említett összefoglalóban – beleértve annak fordítását is – megadott információkra való támaszkodás következtében elszenvedett veszteségekért, kivéve, ha az összefoglaló:

a)	félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel; vagy

b)	a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a leendő birtokosokat leendő birtokosokat a kriptoeszközök vásárlásának mérlegelésekor.

(5) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jog szerinti egyéb polgári jogi felelősséget.

53. cikk

Marketingközlemények

(1) Az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez, vagy az elektronikus pénz-token kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó marketingközleményeknek meg kell felelniük a következő követelmények mindegyikének:

a)	a marketingközlemények egyértelműen ekként felismerhetőek;

b)	a marketingközleményekben szereplő információk tisztességesek, egyértelműek és nem félrevezetőek;

c)	a marketingközleményekben szereplő információk összhangban vannak a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információkkal;

d)	a marketingközlemények egyértelműen feltüntetik, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételre került, és egyértelműen megjelölik az elektronikus pénz-token kibocsátója honlapjának címét, valamint a kibocsátó kapcsolattartási telefonszámát és e-mail-címét.

(2) A marketingközleményeknek világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy az elektronikus pénz-token minden birtokosa bármikor névértéken visszaválthatja ezeket a tokeneket a kibocsátónál.

(3) A marketingközleményeket és azok módosításait a kibocsátó honlapján közzé kell tenni.

(4) Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a marketingközlemények közzétételt megelőző jóváhagyását.

(5) A marketingközleményeket kérésre meg kell küldeni az illetékes_hatóságoknak.

(6) A kriptoeszköz-alapdokumentum közzététele előtt nem terjeszthető marketingközlemény. Ez a korlátozás nem érinti az elektronikus pénz-token kibocsátójának azon lehetőségét, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásokat végezzen.

58. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó specifikus további kötelezettségek

(1) A jelentős elektronikus pénz-tokent kibocsátó elektronikus pénz- kibocsátó intézményeknek a következőnek kell eleget tenniük:

a)	a 2009/110/EK irányelv 7. cikke helyett az e rendelet 36., 37. és 38. cikkében, valamint 45. cikkének(1)–(4) bekezdésében említett követelmények;

b)	a 2009/110/EK irányelv 5. cikke helyett az e rendelet 35. cikkének (2), (3) és (5) bekezdésében, valamint 45. cikkének (5) bekezdésében említett követelmények.

A 36. cikk (9) bekezdésétől eltérve a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói tekintetében a független ellenőrzést az 56. vagy az 57. cikk értelmében - attól függően, hogy melyik alkalmazandó - az elektronikus pénz-tokeneket jelentősnek minősítő határozat időpontjától kezdődően hat hónaponként kell elvégezni.

(2) A székhely_szerinti_tagállamok illetékes_hatóságai előírhatják a nem jelentős elektronikus pénz-tokent kibocsátó elektronikus pénztoken- kibocsátó intézmények számára, hogy teljesítsék az (1) bekezdésben említett követelményeket, amennyiben ez az említett rendelkezések által kezelni kívánt kockázatok – például a likviditási kockázatok, a működési kockázatok vagy az eszköztartalék kezelésére vonatkozó követelmények be nem tartásából eredő kockázatok – kezeléséhez szükséges.

(3) A 22. és a 23. cikk, valamint a 24. cikk (3) bekezdése alkalmazandó az olyan pénznemben denominált elektronikus pénz-tokenekre, amely nem valamely uniós tagállam hivatalos_ pénzneme.

V. CÍM

A KRIPTOESZKÖZ-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLY ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK

1. FEJEZET

Kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezése

60. cikk

Kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtása bizonyos pénzügyi szervezetek által

(1) Egy hitelintézet akkor nyújthat kriptoeszköz-szolgáltatásokat, ha a (7) bekezdésben említett információkat az említett szolgáltatások első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságának.

(2) A 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (45) alapján engedélyezett központi értéktár csak akkor végezheti a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását, ha az első szolgáltatásnyújtás előtt legalább 40 munkanappal értesíti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságát az e cikk (7) bekezdésében említett információkról.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását egyenértékűnek kell tekinteni a 909/2014/EU rendelet melléklete B. szakaszának 3. pontjában említett kiegyenlítési szolgáltatással kapcsolatos értékpapírszámlák nyitásával, fenntartásával és vezetésével.

(3) Egy befektetési_vállalkozás akkor nyújthat a 2014/65/EU irányelv alapján számára konkrétan engedélyezett befektetési szolgáltatásokkal és tevékenységekkel egyenértékű kriptoeszköz-szolgáltatásokat az Unióban, ha az e cikk (7) bekezdésében említett információkat az említett szolgáltatások első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

E bekezdés alkalmazásában:

a)	a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának (1) pontjában említett kiegészítő szolgáltatással;

b)	a kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (8), illetve (9) pontjában említett multilaterális kereskedési rendszerek és szervezett kereskedési rendszerek működtetésével;

c)	a kriptoeszközök pénzre és egyéb kriptoeszközökre történő átváltása egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (3) pontjában említett sajátszámlás kereskedéssel;

d)	a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (2) pontjában említett, ügyfél nevében történő megbízás-végrehajtással;

a kriptoeszközök elhelyezése egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (6), illetve (7) pontjában említett pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalásával vagy elhelyezésével az eszköz vételére irányuló kötelezettségválalással, és a pénzügyi eszközök elhelyezésével az eszköz vételére irányuló kötelezettségvállalás nélkül;

f)	a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (1) pontjában említett, egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás fogadásával és továbbításával;

g)	a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (5) pontjában említett befektetési tanácsadással;

h)	a kriptoeszközök portfóliókezelése egyenértékűnek tekintendő a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (4) pontjában említett portfóliókezeléssel.

(4) Egy, a 2009/110/EK irányelv alapján engedélyezett elektronikus pénz- kibocsátó intézmény csak akkor végezheti a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását, illetve végezheti kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtását az általa kibocsátott elektronikus pénz-tokenek tekintetében, ha az e cikk (7) bekezdésében említett információkat az említett szolgáltatások első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

(5) Egy ÁÉKBV_alapkezelő_társasága vagy egy alternatívbefektetésialap-kezelő akkor nyújthat a 2009/65/EK irányelv vagy a 2011/61/EU irányelv alapján számára engedélyezett befektetésiportfólió-kezeléssel és nem alaptevékenységhez tartozó szolgáltatásokkal egyenértékű kriptoeszköz-szolgáltatásokat, ha az e cikk (7) bekezdésében említett információkat az említett szolgáltatások első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

E bekezdés alkalmazásában:

a)	a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása egyenértékűnek tekintendő a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett, pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízás fogadásával és továbbításával;

b)	a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás egyenértékűnek tekintendő a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és a 2009/65/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett befektetési tanácsadással;

c)	a kriptoeszközök portfóliókezelése egyenértékűnek tekintendő a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének a) pontjában és a 2009/65/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett szolgáltatásokkal.

(6) A 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett piacműködtető akkor működtethet kriptoeszköz-kereskedési platformot, ha az e cikk (7) bekezdésében említett információkat az említett szolgáltatás első alkalommal történő nyújtása előtt legalább 40 munkanappal bejelenti a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának.

(7) Az (1)–(6) bekezdés alkalmazásában az alábbi információkat kell bejelenteni:

a)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani szándékozott kriptoeszköz-szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv, beleértve az említett szolgáltatások forgalmazásának helyére és módjára vonatkozó információt is;

az alábbiak leírása:

i.	az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseinek való megfelelést biztosító belső ellenőrzési mechanizmusok, szabályzatok és eljárások;

ii.	a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelésére vonatkozó kockázatértékelési keret; és

iii.	az üzletmenet-folytonossági terv;

c)	az IKT-rendszerek és biztonsági intézkedések műszaki dokumentációja, valamint azok leírása nem műszaki nyelven;

d)	az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének elkülönítésére szolgáló eljárás leírása;

e)	a letétkezelési és nyilvántartási szabályzat leírása, amennyiben kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását szándékoznak végezni;

f)	a kereskedési platform működési szabályainak, valamint a piaci visszaélések felderítésére szolgáló eljárásoknak és rendszereknek a leírása, amennyiben kriptoeszköz-kereskedési platformot kívánnak működtetni,;

az ügyfelekkel való kapcsolatot szabályozó megkülönböztetésmentes üzletpolitika bemutatása, valamint a pénzre vagy más kriptoeszközökre átváltani kívánt kriptoeszközök árának meghatározására szolgáló módszer ismertetése, amennyiben kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre kívánnak átváltani;

h)	a végrehajtási szabályzat leírása, amennyiben ügyfelek nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat szándékoznak végrehajtani;

annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében tanácsadást nyújtó vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében portfóliókat kezelő természetes személyek rendelkeznek a feladataik teljesítéséhez szükséges tudással és szakértelemmel, amennyiben kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy kriptoeszközökre vonatkozó portfóliókezelést szándékoznak nyújtani;

j)	a kriptoeszköz-szolgáltatás eszközalapú_tokenekhez, elektronikus pénz-tokenekhez vagy más kriptoeszközökhöz kapcsolódik-e;

k)	információ az ilyen átküldési szolgáltatások nyújtásának módjáról, amennyiben ügyfelek nevében kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani.

(8) Azon illetékes_hatóságnak, amelyhez az (1)–(6) bekezdésben említett bejelentés beérkezik, az információk beérkezésétől számított 20 munkanapon belül értékelnie kell, hogy minden előírt információ benyújtásra került-e. Amennyiben az illetékes_hatóság arra a következtetésre jut, hogy a bejelentés nem teljes, erről haladéktalanul tájékoztatja a bejelentő szervezetet, és határidőt állapítk meg, ameddig az említett szervezetnek meg kell adnia a hiányzó információkat.

A hiányzó információk közlésének határideje nem haladhatja meg a kérelem időpontjától számított 20 munkanapot. E határidő lejártáig az (1)–(6) bekezdésben meghatározott időszakot fel kell függeszteni. Az illetékes_hatóság bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről szabad mérlegelése szerint dönt, azonban ez nem járhat az (1)–(6) bekezdés szerinti értékelési időszak felfüggesztésével.

A kriptoeszköz-szolgáltató mindaddig nem kezdheti meg a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, amíg a bejelentés hiányos.

(9) Az (1)–(6) bekezdésben említett szervezetektől nem követelhető meg, hogy benyújtsák az illetékes_hatóságnak a korábban már benyújtott, a (7) bekezdésben említett információkat, amennyiben ugyanazokról az információkról van szó. A (7) bekezdésben említett információk benyújtásakor az (1)–(6) bekezdésben említett szervezeteknek kifejezetten nyilatkozniuk kell arról, hogy a korábban benyújtott információk továbbra is naprakészek.

(10) Amennyiben az e cikk (1)–(6) bekezdésében említett szervezetek kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtanak, nem tartoznak a 62., 63., 64., 67., 83. és 84. cikk hatálya alá.

(11) Az e cikk (1)–(6) bekezdésében említett kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogot vissza kell vonni azon engedély visszavonása esetén, amely lehetővé tette az adott szervezet számára, hogy anélkül nyújtson kriptoeszköz-szolgáltatásokat, hogy az 59. cikk szerinti engedélyt be kellett volna szereznie.

(12) Az illetékes_hatóságnak azt követően, hogy ellenőrizte a (7) bekezdésben említett információk hiánytalanságát, közölnie kell az ESMA-val a 109. cikk (5) bekezdésében meghatározott információkat.

Az ESMA ezeket az információkat a kriptoeszköz-szolgáltatások tervezett nyújtásának kezdőnapjáig elérhetővé teszi a 109. cikkben említett nyilvántartásban.

(13) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (7) bekezdésben említett információk további meghatározása érdekében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(14) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (7) bekezdésben említett bejelentésre vonatkozó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

62. cikk

Engedély kérelmezése kriptoeszköz-szolgáltatóként

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtani szándékozó jogi személyek vagy más vállalkozások a kriptoeszköz-szolgáltatóként történő engedélyezés iránti kérelmüket a székhelyük szerinti tagállam illetékes_hatóságához nyújtják be.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbi információk mindegyikét tartalmaznia kell:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató neve, beleértve a hivatalos nevet és minden egyéb kereskedelmi megnevezést, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató jogalany-azonosítója, az említett szolgáltató által működtetett honlap, kapcsolattartási e-mail-cím, telefonszám, valamint a szolgáltató fizikai címe;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató jogi formája;

c)	adott esetben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató létesító okirata;

d)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani szándékozott kriptoeszköz-szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv, beleértve az említett szolgáltatások forgalmazásának helyére és módjára vonatkozó információt is;

e)	annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel a 67. cikkben meghatározott prudenciális biztosítékoknak;

f)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató irányítási rendszerének leírása;

g)	annak bizonyítéka, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai kellően jó hírnévvel, megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a szolgáltató vezetéséhez;

h)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetve vagy közvetlenül befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok személyazonossága és e részesedések összege, valamint annak igazolása, hogy az említett személyek kellően jó hírnévvel rendelkeznek;

i)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató a kockázatok – többek között a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok – azonosítására, értékelésére és kezelésére szolgáló belső ellenőrzési mechanizmusainak, szabályzatainak és eljárásainak leírása, valamint üzletmenet-folytonossági terve;

j)	az IKT-rendszerek és biztonsági intézkedések műszaki dokumentációja, valamint azok leírása nem műszaki nyelven;

k)	az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzének elkülönítésére szolgáló eljárás leírása;

l)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató panaszkezelési eljárásának leírása;

m)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását szándékozik végezni, a letétkezelési és nyilvántartási szabályzat leírása;

n)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-kereskedési platformot kíván működtetni, a kereskedési platform működési szabályainak, valamint a piaci visszaélések felderítésére szolgáló eljárásoknak és rendszereknek a leírása;

amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre kíván átváltani, az ügyfelekkel való kapcsolatot szabályozó megkülönböztetésmentes üzletpolitika bemutatása, valamint a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által pénzre vagy más kriptoeszközökre átváltani kívánt kriptoeszközök árának meghatározására szolgáló módszer ismertetése;

p)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ügyfelek nevében kriptoeszközre vonatkozó megbízásokat szándékozik végrehajtani, a végrehajtási szabályzat leírása;

amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy kriptoeszközökre vonatkozó portfóliókezelést szándékozik nyújtani, annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében tanácsadást nyújtó vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében portfóliókat kezelő természetes személyek rendelkeznek a feladataik teljesítéséhez szükséges tudással és szakértelemmel;

r)	amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ügyfelek nevében kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokat szándékozik nyújtani, annak leírása, hogy az átküldési szolgáltatásokat milyen módon fogják nyújtani;

s)	a kriptoeszköz-szolgáltatás által érintett kriptoeszközök típusa.

(3) A (2) bekezdés g) és h) pontjának alkalmazásában a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatónak a következők mindegyikéről bizonyítékot kell szolgáltatnia:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületében részt vevő összes tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez, a csaláshoz vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai együttesen megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a kriptoeszköz-szolgáltató ügyvezetéséhez, és kötelesek elegendő időt fordítani feladataik ellátására;

minden, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóbanközvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag büntetlen előéletű, és nem szabtak ki vele szemben az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jog szerinti szankciókat vagy a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a csalás elleni küzdelemhez vagy a szakmai felelősséghez kapcsolódó szankciókat.

(4) Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy olyan, az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett információkat bocsásson rendelkezésre, amelyeket a 2009/110/EK irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2015/2366 irányelv vagy a kriptoeszköz-szolgáltatásokra alkalmazandó nemzeti jog szerinti engedélyezési eljárás alapján 2023. június 29. előtt már megkaptak, feltéve, hogy ezek az információk vagy dokumentumok még mindig naprakészek.

(5) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) és (3) bekezdésben említett információk további meghatározása érdekében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(6) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a kriptoeszköz-szolgáltatói engedély kérelmezésekor benyújtandó információkat tartalmazó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

63. cikk

Az engedély iránti kérelem értékelése és az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

(1) Az illetékes_hatóságok haladéktalanul, és minden esetben a 62. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem átvételét követő öt munkanapon belül írásban visszaigazolják annak átvételét a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató felé.

(2) Az illetékes_hatóságok a 62. cikk (1) bekezdésében említett kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül értékelik a kérelem hiánytalanságát annak ellenőrzésével, hogy a 62. cikk (2) bekezdésében felsorolt információkat benyújtották-e.

Ha a kérelem hiányos, az illetékes_hatóságok határidőt tűznek ki a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára a hiányzó információk benyújtására.

(3) Az illetékes_hatóságok elutasíthatják a kérelmek elbírálását, amennyiben azok a (2) bekezdés második albekezdése értelmében általuk meghatározott határidőt követően is hiányosak.

(4) Amint a kérelem hiánytalan, az illetékes_hatóságok erről haladéktalanul értesítik a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély megadását vagy a kérelem elutasítását megelőzően az illetékes_hatóságok konzultálnak egy másik tagállam illetékes_hatóságaival, ha a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató az alábbi kapcsolatok egyikében áll az említett másik tagállamban engedélyezett hitelintézettel, központi értéktárral, befektetési_vállalkozással, piacműködtetővel, ÁÉKBV_alapkezelő_társasággal, alternatívbefektetésialap-kezelővel, pénzforgalmi intézménnyel, biztosítóval, elektronikus pénz- kibocsátó intézménnyel vagy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménnyel:

a)	leányvállalata;

b)	az említett jogalany anyavállalatának leányvállalata; vagy

c)	ugyanazon természetes vagy jogi személyek ellenőrzése alatt áll, mint akik az említett jogalanyt ellenőrzik.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély megadása vagy elutasítása előtt az illetékes_hatóságok:

konzultálhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős illetékes_hatóságokkal és a pénzügyi információs egységekkel annak ellenőrzése érdekében, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóval szemben nem folytattak-e vizsgálatot pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos magatartás miatt;

megbizonyosodnak arról, hogy az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke szerint azonosított, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban létesített tartós üzleti egységet üzemeltető vagy ott letelepedett harmadik felekre támaszkodó kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfeleljen az említett irányelv 26. cikkének (2) bekezdését, 45. cikkének (3) bekezdését és 45. cikkének (5) bekezdését átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek;

c)	adott esetben biztosítják, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelelő eljárásokat vezessen be az (EU) 2015/849 irányelv 18a. cikkének (1) és (3) bekezdését átültető nemzeti jogi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében.

(7) Amennyiben szoros_kapcsolatok állnak fenn a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes_hatóságok csak akkor adnak engedélyt, ha ezek a kapcsolatok nem gátolják a felügyeleti feladataik hatékony ellátását.

(8) Az illetékes_hatóságok megtagadják az engedélyezést, amennyiben valamely harmadik ország a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóval szoros_kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó jogszabályai, egyéb szabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy ezek érvényesítésének nehézségei gátolják az illetékes_hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

(9) Az illetékes_hatóságoknak a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 40 munkanapon belül meg kell vizsgálniuk, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel-e e címnek, és teljeskörű indokolással ellátott határozatot kell elfogadniuk a kriptoeszköz-szolgáltatóként történő engedélyezés megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az illetékes_hatóságok a határozatuk elfogadását követő öt munkanapon belül értesítik a kérelmezőt a döntésről. Az értékelés során figyelembe kell venni a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani tervezett kriptoeszköz-szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

(10) Az illetékes_hatóságok elutasítják a kriptoeszköz-szolgáltatásra irányuló kérelmet, ha objektív és bizonyítható indok áll fenn, hogy:

a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testülete veszélyezteti a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató hatékony, megbízható és prudens működését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét, vagy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás súlyos kockázatának teszi ki;

b)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai nem felelnek meg a 68. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok nem felelnek meg a kellően jó hírnév a 68. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumainak;

d)	a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti vagy valószínűleg nem teljesíti az e címben előírt követelmények valamelyikét.

(11) Az ESMA, illetve az EBH közösen iránymutatásokat bocsát ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével, illetve az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének tagjai, valamint a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok alkalmasságának értékelésére vonatkozóan.

Az ESMA és az EBH 2024. június 30-ig kibocsátja az első albekezdésben említett iránymutatásokat.

(12) Az illetékes_hatóságok a (9) bekezdés szerinti értékelési időszak során – de az értékelési időszak huszadik munkanapjánál nem később – szükség esetén bármilyen olyan további információt bekérhetnek, amely szükséges az értékelés befejezéséhez. A kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatóhoz intézett információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

A (9) bekezdés szerinti értékelési időszakot az illetékes_hatóságoknak a hiányzó információra vonatkozó kérése és a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató erre adott válaszának kézhezvétele közötti időtartamra fel kell függeszteni. A felfüggesztés nem tarthat tovább 20 munkanapnál. Az illetékes_hatóságok általi bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről az illetékes_hatóságok szabad mérlegelésük szerint döntenek, azonban ez nem járhat a (9) bekezdés szerinti értékelési időszak felfüggesztésével.

(13) Az illetékes_hatóságoknak az engedély megadásától számított két munkanapon belül a 109. cikk (5) bekezdésében meghatározott információkról– tájékoztatniuk kell az ESMA-t. Az illetékes_hatóságoknak az elutasított engedélyekről is tájékoztatniuk kell az ESMA-t. Az ESMA a 109. cikk (5) bekezdésében említett információkat a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának kezdőnapjáig elérhetővé teszi az említett cikkben említett nyilvántartásban.

66. cikk

Az ügyfelek legfőbb érdekét szem előtt tartó becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásra vonatkozó kötelezettség

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az ügyfeleik és leendő ügyfeleik legfőbb érdekét szem előtt tartva, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást nyújtani az ügyfeleiknek, ideértve a marketingközleményeket is, amelyeknek ekként felismerhetőnek kell lenniük. A kriptoeszköz-szolgáltatók nem téveszthetik meg szándékosan vagy gondatlanságból az ügyfelet a kriptoeszközök valós vagy vélt előnyeivel kapcsolatban.

(3) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak figyelmeztetniük kell az ügyfeleket a kriptoeszközökkel végzett ügyletek kockázataira.

A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése, a kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközökre történő átváltása, a kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadás vagy kriptoeszköz-portfóliókezelés nyújtása során a kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell adniuk ügyfeleik számára az azon kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumokra mutató hiperlinkeket, amelyekkel kapcsolatban az említett szolgáltatásokat nyújtják.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak a honlapjukon jól látható helyen nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az árképzési, költség- és díjpolitikájukat.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatók a honlapjukon jól látható helyen nyilvánosan hozzáférhetővé tesznek minden egyes olyan kriptoeszköz kibocsátására használt konszenzusos_mechanizmus éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaival és egyéb, környezettel kapcsolatos káros hatásaival kapcsolatos információkat, amellyel kapcsolatban szolgáltatásokat kínálnak. Ez az információ a kriptoeszköz-alapdokumentumokból is megszerezhető.

(6) Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (5) bekezdésben említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos_mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

68. cikk

Irányítási rendszer

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető_testületi tagjai rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges kellően jó hírnévvel és megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal, mind egyénileg, mind együttesen. A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető_testületének tagjaival szemben nem hoztak elmarasztaló ítéletet különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért. Igazolniuk kell továbbá, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatókban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak vagy tagoknak kellően jó hírnévvel kell rendelkezniük, és velük szemben nem hoztak elmarasztaló ítéletet különösen pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekményekért vagy más, a jó hírnevüket érintő bűncselekményekért.

(3) Amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok által gyakorolt befolyás valószínűsíthetően hátrányosan befolyásolja az adott kriptoeszköz-szolgáltató megbízható és prudens irányítását, az illetékes_hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok kezelése érdekében.

Ilyen intézkedés lehet bírósági végzés kérelmezése vagy az igazgatókkal és az irányításért felelős személyekkel szemben szankciók alkalmazása, vagy a közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy tagok birtokában lévő részesedésekhez fűződő szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan szabályzatokat és eljárásokat fogadnak el, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatók a rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges tudással, készségekkel és szakértelemmel rendelkező személyzetet alkalmaznak, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét.

(6) A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető_testülete értékeli és rendszeres időközönként felülvizsgálja az e cím 2. és 3. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szabályzatok, mechanizmusok és eljárások hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket hoz az esetleges hiányosságok kezelésére.

(7) A kriptoeszköz-szolgáltatók minden észszerű lépést megtesznek kriptoeszköz-szolgáltatásaik folyamatosságának és szabályosságának biztosítása érdekében. E célból a kriptoeszköz-szolgáltatók megfelelő és arányos erőforrásokat és eljárásokat használnak, ideértve az (EU) 2022/2554 rendeletben előírt reziliens és biztonságos IKT-rendszereket is.

A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan üzletmenet-folytonossági politikát és ezen belül az (EU) 2022/2554 rendelet 11. és 12. cikke szerinti IKT-üzletmenet-folytonossági tervet, valamint IKT-reagálási és -helyreállítási tervet dolgoznak ki, amelyek IKT-rendszereik és eljárásaik zavara esetén az alapvető adatok és funkciók megőrzésének és a kriptoeszköz-szolgáltatások fenntartásának biztosítását célozzák, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását, és a kriptoeszköz-szolgáltatások gyors újraindítását.

(8) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az (EU) 2022/2554 rendelet által előírt mechanizmusokkal, rendszerekkel és eljárásokkal, valamint hatékony kockázatértékelési eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jog rendelkezéseinek való megfelelés érdekében. A szolgáltatóknak nyomon kell követniük és rendszeresen értékelniük kell e mechanizmusok, rendszerek és eljárások megfelelőségét és hatékonyságát, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a hiányosságok kezelésére.

A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az (EU) 2022/2554 rendeletnek megfelelően az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmét szolgáló rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük.

(9) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak gondoskodniuk kell az általuk nyújtott összes szolgáltatás, tevékenység, valamint az általuk végrehajtott összes megbízás és ügylet nyilvántartásáról. A nyilvántartásnak megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy az illetékes_hatóságok elláthassák felügyeleti feladataikat, és megtehessék a jogérvényesítési intézkedéseket és különösen hogy meggyőződhessenek arról, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató eleget tett-e minden kötelezettségének, beleértve az ügyfelekkel vagy leendő ügyfelekkel szemben, és a piac integritásának megőrzése tekintetében fennálló kötelezettségeket.

Az első albekezdéssel összhangban megőrzött adatokat az ügyfélek kérésre át kell adni, és azokat öt évig – illetve amennyiben azt az illetékes_hatóság az öt év letelte előtt kéri, legfeljebb hét évig – meg kell őrizni.

(10) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának a (7) bekezdésben említett folytonosságát és szabályosságát biztosító intézkedések;

b)	az összes kriptoeszköz-szolgáltatásról, tevékenységről, valamint az összes végrehajtott megbízásról és ügyletről vezetendő, a (9) bekezdésben említett nyilvántartás.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

72. cikk

Az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak – figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét – hatékony szabályzatokat és eljárásokat kell bevezetniük és fenntartaniuk az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele érdekében

közöttük és az alábbiak között:

i	tulajdonosaik vagy tagjaik;

ii.	a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz vagy azok tulajdonosaihoz vagy tagjaihoz ellenőrzés útján közetlenül vagy közvetve kapcsolódó bármely személy;

iii.	vezető_testületük tagjai;

iv.	alkalmazottaik; vagy

v.	ügyfeleik; vagy

b)	két vagy több olyan ügyfél között, akiknek kölcsönös érdekei összeférhetetlenek.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak ügyfeleik és leendő ügyfeleik számára a honlapjukon jól látható helyen közzé kell tenniük az (1) bekezdésben említett összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a mérséklésükre tett lépéseket.

(3) A (2) bekezdésben említett közzétételt – figyelembe véve az egyes ügyfelek jellegét – elektronikus formátumban kell megtenni és annak elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy minden ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon kriptoeszköz-szolgáltatásról, amelyet illetően az összeférhetetlenség fennáll.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatók értékelik és legalább évente felülvizsgálják az összeférhetetlenségre vonatkozó politikájukat, és e tekintetben minden megfelelő intézkedést megtesznek az esetleges hiányosságok kezelésére.

(5) Az ESMA az EBH-val szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletesebb meghatározására:

a)	az (1) bekezdésben említett szabályzatokra és eljárásokra vonatkozó követelmények, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét;

b)	a (2) bekezdésben említett közzététel tartalmára vonatkozó részletek és módszertan.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

73. cikk

Kiszervezés

(1) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak, ha operatív funkciók ellátásához szolgáltatásokat vagy tevékenységeket szerveznek ki harmadik felekhez, minden észszerű lépést meg kell tenniük a további működési kockázat elkerülése érdekében. Továbbra is teljes mértékben felelősek az e cím szerinti kötelezettségeiknek való megfelelésért, és mindenkor biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

a)	a kiszervezés nem eredményezi a kriptoeszköz-szolgáltatók felelősségének átruházását;

b)	a kiszervezés nem változtatja meg a kriptoeszköz-szolgáltatók és ügyfeleik közötti kapcsolatot, sem a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleikkel szembeni kötelezettségeit;

c)	a kiszervezés nem változtatja meg a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésének feltételeit;

a kiszervezésben részt vevő harmadik feleknek együtt kell működniük a kriptoeszköz-szolgáltatók székhelye szerinti tagállam illetékes_hatóságával, és a kiszervezés nem akadályozhatja meg az illetékes_hatóságok felügyeleti feladatainak ellátását, ideértve az említett feladatok ellátásához szükséges megfelelő információkhoz való helyszíni hozzáférést;

e)	a kriptoeszköz-szolgáltatók rendelkeznek a nyújtott szolgáltatások minőségének értékeléséhez szükséges szakértelemmel és erőforrásokkal annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítani tudják a kiszervezett szolgáltatások hatékony felügyeletét és a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatok kezelését;

f)	a kriptoeszköz-szolgáltatók közvetlenül hozzáférnek a kiszervezett szolgáltatásokra vonatkozó információkhoz;

g)	a kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy a kiszervezésben részt vevő harmadik felek megfeleljenek az Unió adatvédelmi normáinak.

Az első albekezdés g) pontjának alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatók felelősek annak biztosításáért, hogy a (3) bekezdésben említett írásbeli megállapodás tartalmazza az adatvédelmi jogszabályokban meghatározott előírásokat.

(2) A kriptoeszköz-szolgáltatóknak a kiszervezésre vonatkozó szabályzattal kell rendelkezniük, beleértve a vészhelyzeti terveket és az kilépési stratégiákat is, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások nagyságrendjét, jellegét és körét.

(3) A kriptoeszköz-szolgáltatók írásbeli megállapodásban határozzák meg jogaikat és kötelezettségeiket, valamint azon harmadik felek jogait és kötelezettségeit, amelyekhez szolgáltatásokat vagy tevékenységeket szerveznek ki. A kiszervezési megállapodások feljogosítják a kriptoeszköz-szolgáltatókat arra, hogy felmondják az említett megállapodásokat.

(4) A kriptoeszköz-szolgáltatók és a harmadik személyek az illetékes_hatóságok és más érintett hatóságok kérésére rendelkezésükre bocsátják mindazon információkat, amelyek alapján azok értékelhetik, hogy a kiszervezett tevékenységek megfelelnek-e az e címben foglalt követelményeknek.

76. cikk

Kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése

(1) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók egyértelmű és átlátható működési szabályokat határoznak meg, tartanak fenn és hajtanak végre a kereskedési platformra vonatkozóan. Ezeknek a működési szabályoknak magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

a)	a kriptoeszközök kereskedési platformra történő bevezetése előtt alkalmazott jóváhagyási eljárások meghatározása, beleértve a kérelmező által az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban jelentett pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázattal arányos ügyfél-átvilágítási követelményeket;

b)	adott esetben azon kizárt kriptoeszköz-típus kategóriák meghatározása, amelyek nem vezethetők be;

c)	a kereskedésbe történő bevezetésre vonatkozó szabályok, eljárások és adott esetben díjak meghatározása;

d)	a kereskedési tevékenységekben való részvétel objektív, megkülönböztetésmentes szabályainak és arányos kritériumainak meghatározása, amelyek elősegítik a kereskedni kívánó ügyfelek kereskedési platformhoz való tisztességes és nyílt hozzáférését;

e)	a tisztességes és rendezett kereskedést biztosító, megkülönböztetésmentes szabályok és eljárások, valamint a megbízások hatékony végrehajtására vonatkozó objektív kritériumok meghatározása;

f)	azon feltételek meghatározása, amelyek teljesítése ahhoz szükséges, hogy a kriptoeszközök a kereskedési platformon kereskedésre elérhetőek legyenek, ideértve a likviditási küszöbértékeket és az időszakos közzétételi követelményeket;

g)	azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a kriptoeszközökkel folytatott kereskedés felfüggeszthető;

h)	mind a kriptoeszközök, mind a pénz hatékony kiegyenlítésének biztosítását szolgáló eljárások meghatározása.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a működési szabályoknak egyértelműen meg kell határozniuk, hogy kriptoeszköz nem vezethető be, amennyiben az e rendeletben előírt esetekben nem tettek közzék közzé a megfelelő kriptoeszköz-alapdokumentumot.

(2) A kriptoeszköz bevezetését megelőzően a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a kriptoeszköz megfeleljen a kereskedési platform szabályainak, és értékelniük kell az érintett kriptoeszköz megfelelőségét. A kriptoeszköz megfelelőségének értékelésekor a kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók felmérik különösen az alkalmazott technikai megoldások megbízhatóságát, és azt, hogy a kriptoeszközök esetében fennáll-e annak a lehetősége, hogy tiltott vagy csalárd tevékenységekkel hozhatók kapcsolatba, figyelembe véve az említett kriptoeszközök kibocsátójának és fejlesztő csapatának tapasztalatát, korábbi eredményeit és hírnevét. A kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak értékelniük kell a 4. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában említett eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök megfelelőségét is.

(3) A kriptoeszköz-kereskedési platform működési szabályainak meg kell akadályozniuk a beépített anonimizálási funkcióval rendelkező kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését, kivéve, ha az említett kriptoeszközök birtokosait és azok korábbi ügyleteit a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók azonosítani tudják.

(4) Az (1) bekezdésben említett működési szabályokat a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha a kriptoeszköz-kereskedési platform működését egy másik tagállamban biztosítják, az (1) bekezdésben említett működési szabályokat a fogadó_tagállam egyik hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

(5) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók nem kereskedhetnek saját számlára az általuk működtetett kriptoeszköz-kereskedési platformon, még akkor sem, ha kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre váltanak át.

(6) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók csak akkor végezhetnek saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítást, ha az ügyfél az említett folyamathoz hozzájárult. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az illetékes_hatóságot a saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás indokairól. Az illetékes_hatóságnak nyomon kell követnie a kriptoeszköz-szolgáltatók saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosításban való részvételét, és biztosítania kell, hogy a saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosításban való részvételük továbbra is megfeleljen az ilyen kereskedés fogalommeghatározásának, és ne eredményezzen összeférhetetlenséget a kriptoeszköz-szolgáltató és ügyfelei között.

(7) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy kereskedési rendszereik:

a)	reziliensek legyenek;

b)	rendelkezzenek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően;

c)	jelentős piaci stresszhelyzetben biztosítani tudják a rendezett kereskedést;

d)	vissza tudják utasítani az olyan megbízásokat, amelyek meghaladják az előre meghatározott mennyiségi vagy árküszöböt, vagy egyértelműen tévesek;

e)	teljeskörű tesztelésen essenek át az a)–d) pontban foglalt feltételek teljesülésének biztosítása érdekében;

f)	hatékony üzletmenet-folytonossági szabályokkal rendelkezzenek, amelyek a kereskedési rendszer meghibásodása esetén is biztosítják szolgáltatásaik folyamatosságát;

g)	képesek legyenek megelőzni vagy felderíteni a piaci visszaéléseket;

h)	kellően megbízhatóak legyenek ahhoz, hogy képesek legyenek megakadályozni ha azokkal visszaélve azokat pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása céljából használják.

(8) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az illetékes_hatóságot, amennyiben kereskedési rendszereiken belül vagy azokon keresztül elkövetett piaci visszaélés vagy piaci visszaélés kísérletének eseteit észlelik.

(9) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak kereskedési platformjaikon keresztül nyilvánosságra kell hozniuk a kriptoeszközökre meghirdetett vételi és eladási árakat, valamint az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok volumenét. Az érintett kriptoeszköz-szolgáltatók ezeket az információkat a kereskedési idő alatt folyamatosan elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(10) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk a kereskedési platformjukon forgalmazott kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját. Az ilyen ügyletek részleteit a valós időhöz technikailag lehetséges legközelebbi időpontban kell nyilvánosságra hozniuk.

(11) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak a (9) és (10) bekezdésnek megfelelően nyilvánosságra hozott információkat észszerű üzleti alapon a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenniük, és biztosítaniuk kell az azokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést. Ezeket az információkat a közzététel után 15 perccel, díjmentesen, számítógéppel olvasható formátumban kell elérhetővé tenni, legalább 2 évig biztosítva hozzáférhetőségüket.

(12) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók az ügylet kereskedési platformon történő lebonyolítását követő 24 órán belül kezdeményezik a kriptoeszköz-ügylet végleges kiegyenlítését a megosztott_főkönyvben, illetve a megosztott_főkönyvön kívül kiegyenlített ügyletek esetében legkésőbb a nap lezártáig.

(13) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell díjstruktúráik átláthatóságát, tisztességességét és megkülönböztetésmentességét, valamint az említett szolgáltatók nem ösztönözhetik megbízások oly módon történő elhelyezését, módosítását vagy törlését, illetőleg ügyletek oly módon történő lebonyolítását, amelyek rendellenes kereskedési feltételek vagy a VI. cím szerinti piaci visszaélések kialakulásához járulnak hozzá.

(14) A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak rendelkezniük kell olyan erőforrásokkal és tartalékrendszerekkel, amelyek biztosítják, hogy bármikor adatot tudjanak szolgáltatni illetékes_hatóságuknak.

(15) A kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak az illetékes_hatóság számára legalább öt évig meg kell őrizniük a rendszereiken keresztül meghirdetett valamennyi kriptoeszköz-megbízásra vonatkozó releváns adatokat, vagy hozzáférést kell biztosítaniuk az illetékes_hatóság számára az ajánlati könyvhöz annak érdekében, hogy az illetékes_hatóság nyomon követhesse a kereskedési tevékenységet. Az említett releváns adatoknak tartalmazniuk kell a megbízás jellemzőit, beleértve azokat is, amelyek összekapcsolják a megbízást a megbízásból eredő végrehajtott ügyletekkel.

(16) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	az átláthatósági adatok rendelkezésre bocsátásának módja, beleértve az (1), (9) és (10) bekezdésben említett, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teendő adatok bontásának szintjét is;

b)	a (15) bekezdésben meghatározottak szerint vezetendő ajánlatikönyv-nyilvántartások tartalma és formátuma.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

77. cikk

Kriptoeszközök átváltása pénzre vagy más kriptoeszközökre

(1) A kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközre átváltó kriptoeszköz-szolgáltatóknak megkülönböztetésmentes üzletpolitikát kell kialakítaniuk, amely kiterjed különösen arra, hogy milyen ügyfelekkel hajlandóak ügyletet lebonyolítani, és hogy az ilyen ügyfeleknek milyen feltételeknek kell megfelelniük.

(2) A kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközre átváltó kriptoeszköz-szolgáltatóknak közzé kell tenniük a kriptoeszközök rögzített árát vagy az általuk a kriptoeszköz pénzre vagy más kriptoeszközre való átváltásához javasolt árat meghatározó módszert, valamint az említett kriptoeszköz-szolgáltató által az átváltandó mennyiség tekintetében esetlegesen meghatározott alkalmazandó korlátozásokat.

(3) A kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközre átváltó kriptoeszköz-szolgáltatóknak az ügyfelek megbízásait az átváltási megbízás véglegesítésének időpontjában feltüntetett árakon kell végrehajtaniuk. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket azon feltételekről, amelyek esetében a megbízásukat véglegesnek kell tekinteni.

(4) A kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközre átváltó kriptoeszköz-szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk az általuk végrehajtott ügyletekre vonatkozó információkat, például az ügyletek volumenét és az árakat.

81. cikk

Kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás és kriptoeszközök portfóliókezelése

(1) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók felmérik, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások vagy a kriptoeszközök megfelelnek-e az ügyfeleik vagy leendő ügyfeleik igényeinek, figyelembe véve a kriptoeszközökbe történő befektetéssel kapcsolatos ismereteiket és tapasztalatukat, befektetési céljaikat – többek között kockázattűrésüket – és pénzügyi helyzetüket, beleértve a veszteségviselési képességüket is.

(2) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást megelőzően kellő időben tájékoztatják leendő ügyfeleiket arról, hogy a tanácsadás:

a)	független alapon történik-e;

a különböző kriptoeszközök szélesebb vagy szűkebb körű elemzésén alapul-e, beleértve azt, hogy a tanácsadás olyan szervezetek által kibocsátott vagy kínált kriptoeszközökre korlátozódik-e, amelyeket olyan szoros_kapcsolat vagy bármely egyéb jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz a kriptoeszköz-szolgáltatóhoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a nyújtott tanácsadás függetlenségét.

(3) Amennyiben a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató arról tájékoztatja a leendő ügyfelet, hogy a tanácsadás független alapon történik, akkor:

a piacon rendelkezésre álló kriptoeszközök olyan körét értékeli, amely elegendő és kellően változatos ahhoz, hogy biztosítsa az ügyfél befektetési céljainak megfelelő elérését, és amely nem korlátozódhat az alábbiak által kibocsátott vagy nyújtott kriptoeszközökre:

i.	maga az említett kriptoeszköz-szolgáltató;

ii.	magával az említett kriptoeszköz-szolgáltatóval szoros_kapcsolatban álló szervezetek; vagy

iii.	olyan egyéb szervezetek, amelyeket olyan szoros jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz magához az említett kriptoeszköz-szolgáltatóhoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a nyújtott tanácsadás függetlenségét;

b)	nem fogad el és nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy nyújt az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

Az első albekezdés b) pontjától eltérve, az ügyfélnek nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások minőségének javítására alkalmas olyan kisebb nem pénzbeli előnyök, amelyek nagyságrendjüknél és jellegüknél fogva nem akadályozzák a kriptoeszköz-szolgáltató azon kötelezettségének való megfelelését, hogy ügyfele legfőbb érdekét szem előtt tartva járjon el, engedélyezhetők abban az esetben, ha azokat egyértelműen közlik az ügyféllel.

(4) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók ezenkívül tájékoztatják a leendő ügyfeleket valamennyi költségről és kapcsolódó díjról, beleértve adott esetben a tanácsadás költségét, az ügyfélnek ajánlott vagy értékesíteni kívánt kriptoeszközök költségét, valamint azt, hogy a kriptoeszközöket hogyan fizetheti ki az ügyfél, beleértve a harmadik felek általi kifizetéseket is.

(5) A kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók nem fogadnak el és nem tartanak meg semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely kibocsátó, ajánlattevő, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy, harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy nyújt a kriptoeszközök ügyfeleiknek végzett portfóliókezelésével összefüggésben.

(6) Amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltató arról tájékoztatja a leendő ügyfelet, hogy tanácsadása nem független alapon történik, a szolgáltató elfogadhat ösztönzőket, feltéve, hogy a kifizetés vagy juttatás:

a)	célja, hogy javítsa az ügyfélnek nyújtott érintett szolgáltatás minőségét; továbbá

b)	nem gátolja a kriptoeszköz-szolgáltatót abban, hogy megfeleljen azon kötelezettségének, amely szerint becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfelei legfőbb érdekét szem előtt tartva kell eljárnia.

A (4) bekezdésben említett kifizetés vagy juttatás létéről, jellegéről és összegéről vagy – amennyiben az összeg nem adható meg biztosan – összegének számítási módjáról az ügyfelet átfogóan, pontosan és érthetően tájékoztatják az érintett kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása előtt.

(7) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy a kriptoeszközökkel vagy kriptoeszköz-szolgáltatással kapcsolatban a nevükben tanácsadást vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában vannak a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek. A tagállamok közzéteszik az ilyen ismeretek és szakértelem értékeléséhez használt kritériumokat.

(8) Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelés céljából a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók beszerzik a szükséges információkat ügyfeleik vagy leendő ügyfeleik – többek között kriptoeszközökbe történő – befektetéssel kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, befektetési céljaikról – többek között kockázattűrésükről – és pénzügyi helyzetükről, beleértve a veszteségviselési képességüket is, valamint a kriptoeszköz-vásárlásban rejlő kockázatokkal kapcsolatos alapvető ismereteikről annak érdekében, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók tanácsot adhassanak az ügyfeleknek vagy leendő ügyfeleknek azzal kapcsolatban, hogy a kriptoeszközök alkalmasak-e számukra és különösen hogy azok megfelelnek-e kockázattűrésüknek és veszteségviselési képességüknek.

(9) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók figyelmeztetik az ügyfeleket vagy leendő ügyfeleket a következőkkel kapcsolatban:

a)	a kriptoeszközök értéke ingadozhat;

b)	a kriptoeszközök esetében előfordulhat teljes vagy részleges veszteség;

c)	előfordulhat, hogy a kriptoeszközök nem likvidek;

d)	adott esetben a kriptoeszközök nem tartoznak a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

e)	a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki a kriptoeszközökre.

(10) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók olyan szabályzatokat és eljárásokat dolgoznak ki, tartanak fenn és hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik számukra minden ahhoz szükséges információ beszerzését és vizsgálatát, hogy minden ügyfelük számára el tudják végezni az (1) bekezdésben említett értékelést. Minden észszerű lépést meg kell tenniük az ügyfeleiktől vagy leendő ügyfeleiktől begyűjtött információk megbízhatóságának biztosítására.

(11) Ha az ügyfelek nem adják át a (8) bekezdés alapján kért információkat, vagy ha a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók úgy vélik, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások vagy a kriptoeszközök nem megfelelőek az ügyfeleik számára, nem ajánlanak ilyen kriptoeszköz-szolgáltatásokat vagy kriptoeszközöket, illetve nem kezdik meg az ilyen kriptoeszközök portfóliókezelését.

(12) A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó vagy kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelést követően legalább kétévente minden egyes ügyfél esetében rendszeresen felülvizsgálják az említett bekezdés szerinti kezdeti értékelést.

(13) Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelést vagy annak a (12) bekezdés szerinti felülvizsgálatát követően a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók olyan megfelelőségi jelentést bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére, amely tartalmazza a nyújtott tanácsot, valamint azt, hogy az milyen módon felel meg az ügyfél preferenciáinak, céljainak és egyéb jellemzőinek. A jelentést elektronikus formátumban kell elkészíteni és továbbítani az ügyfelek számára. A jelentésnek ki kell terjednie legalább a következőkre:

a)	az (1) bekezdésben említett értékelésre vonatkozó naprakész információk; és

b)	a tanácsadás főbb elemei.

Az első albekezdésben említett megfelelőségi jelentésnek egyértelművé kell tennie, hogy a tanácsadás az ügyfél kriptoeszközökbe történő befektetéssel kapcsolatos ismeretein és tapasztalatán, az ügyfél befektetési céljain, kockázattűrésén, pénzügyi helyzetén és veszteségviselési képességén alapul.

(14) A kriptoeszközök portfóliókezelését végző kriptoeszköz-szolgáltatók rendszeres kimutatásokat bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére elektronikus formátumban az ügyfelek megbízásából végzett portfóliókezelési tevékenységekkel kapcsolatban. Ezek a rendszeres kimutatások megbízható és kiegyensúlyozott áttekintést nyújtanak az elvégzett tevékenységekről, valamint a portfóliónak a jelentéstételi időszakban nyújtott teljesítményéről, naprakész kimutatást tartalmaznak arról, hogy az elvégzett tevékenységek milyen módon felelnek meg az ügyfél preferenciáinak, céljainak és egyéb jellemzőinek, továbbá naprakész információt tartalmaznak az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelésről, illetve annak a (12) bekezdés szerinti felülvizsgálatáról.

Az e bekezdés első albekezdésében említett rendszeres kimutatást háromhavonta kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az ügyfél hozzáféréssel rendelkezik egy olyan online rendszerhez, amelyben megtekinthető az ügyfél portfóliójának naprakész értékelése és az (1) bekezdésben említett megfelelőségi értékelésre vonatkozó naprakész információk, és a kriptoeszköz-szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az ügyfél az adott negyedév során legalább egyszer megtekintette az értékelést. Az ilyen online rendszert elektronikus formátumnak kell tekinteni.

(15) Az ESMA 2024. december 30-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)	az ügyfél ismereteinek és szakértelmének a (2) bekezdéssel összhangban történő értékelésére vonatkozó kritériumok;

b)	a (8) bekezdésben említett információk; továbbá

c)	a (14) bekezdésben említett rendszeres kimutatás formátuma.

92. cikk

A piaci visszaélés megelőzése és felderítése

(1) Minden olyan személynek, aki hivatásszerűen kriptoeszköz-ügyleteket szervez vagy hajt végre, hatékony szabályokkal, rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkeznie a piaci visszaélések megelőzésére és felderítésére. Az érintett személy a bejegyzése vagy központi irodája szerinti tagállam illetékes_hatósága, illetve fióktelep esetében a fióktelep helye szerinti tagállam illetékes_hatósága bejelentési szabályainak hatálya alá tartozik, és haladéktalanul jelentenie kell bármiféle megalapozott gyanút a megbízásokkal vagy ügyletekkel – beleértve azok visszavonását vagy módosítását is –, valamint a megosztott_főkönyvi_technológia működésének egyéb vonatkozásaival – például a konszenzusos_mechanizmussal – kapcsolatban, amennyiben arra utaló körülmények állhatnak fenn, hogy piaci visszaélést követtek vagy követnek el, vagy valószínűleg piaci visszaélést fognak elkövetni.

A gyanús megbízásokról vagy ügyletekről bejelentést kapó illetékes_hatóságok ezeket az információkat haladéktalanul továbbítják az érintett kereskedési platformok illetékes_hatóságainak.

(2) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)	a személyek (1) bekezdésnek való megfelelését szolgáló megfelelő mechanizmusok, rendszerek és eljárások;

b)	a személyek által az (1) bekezdésnek való megfelelés céljából használandó mintadokumentum;

c)	határokon átnyúló piaci visszaélések esetén az érintett illetékes_hatóságok közötti koordinációs eljárások a piaci visszaélések felderítése és szankcionálása érdekében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(3) Az e cikk szerinti felügyeleti gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében az ESMAaz 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban 2025. június 30-ig iránymutatásokat bocsát ki az illetékes_hatóságok felügyeleti gyakorlatairól a piaci visszaélések megelőzése és felderítése érdekében, amennyiben azokra a (2) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok még nem terjednek ki.

VII. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK, AZ EBH ÉS AZ ESMA

1. FEJEZET

Az illetékes_hatóságok hatásköre és együttműködés az illetékes_hatóságok, az EBH és az ESMA között

93. cikk

Az illetékes_hatóságok

(1) A tagállamok kijelölik az e rendeletben előírt feladatok és kötelezettségek végrehajtásáért felelős illetékes_hatóságokat. A tagállamok értesítik az EBH-t és az ESMA-t ezekről az illetékes_hatóságokról.

(2) Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés alapján egynél több illetékes_hatóságot jelölnek ki, meg kell határozniuk az egyes hatóságok feladatait, és közülük egy illetékes_hatóságot ki kell jelölniük az illetékes_hatóságok közötti, valamint az EBH-val és az ESMA-val folytatandó, határokon átnyúló közigazgatási együttműködés egyedüli kapcsolattartó pontjaként. A tagállamok az említett közigazgatási együttműködés egyes típusaira különböző egyedüli kapcsolattartó pontokat jelölhetnek ki.

(3) Az ESMA a honlapján közzéteszi az (1) és (2) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes_hatóságok listáját.

94. cikk

Az illetékes_hatóságok hatáskörei

(1) Az e rendelet II–VI. címe szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes_hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – legalább a következő felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek:

a)	bármely személyt kötelezhetnek olyan információk és dokumentumok átadására, amelyeket feladataik ellátása szempontjából relevánsnak tartanak;

b)	felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

c)	megtilthatják a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették;

az ügyfelek – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeinek védelme, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy tegyék közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet az érintett kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására;

e)	közzétehetik a tényt, hogy egy kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti a kötelezettségeit;

felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, ha az illetékes_hatóságok úgy ítélik meg, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató helyzete következtében a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása hátrányosan befolyásolná az ügyfelek – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeit;

g)	előírhatják a meglévő szerződéseknek egy másik kriptoeszköz-szolgáltatóra való, az ügyfelek és a szerződéseket átvevő kriptoeszköz-szolgáltató beleegyezésével történő átruházását, amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyét a 64. cikk alapján visszavonták;

h)	amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül nyújt kriptoeszköz-szolgáltatást, előzetes figyelmeztetés vagy határidő kitűzése nélkül elrendelhetik a tevékenység azonnali beszüntetését;

előírhatják a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú_tokenek vagy az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói számára a kriptoeszköz-alapdokumentumuk módosítását vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumuk további módosítását, amennyiben megállapítják, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum vagy a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum nem tartalmazza a 6., 19. vagy 51. cikkben előírt információkat;

előírhatják a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú_tokenek vagy az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói számára, hogy módosítsák marketingközleményeiket, amennyiben megállapítják, hogy a marketingközlemények nem felelnek meg az e rendelet 7., 29. vagy 53. cikkében meghatározott követelményeknek;

amennyiben a pénzügyi stabilitás vagy a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeinek védelme érdekében szükséges, előírhatják a kriptoeszközöket kínáló vagy azok kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, illetve az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói számára, hogy foglaljanak további információkat kriptoeszköz-alapdokumentumukba;

l)	felfüggeszthetik a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt vagy azok kereskedésbe történő bevezetését esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

m)	megtilthatják a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt vagy azok kereskedésbe történő bevezetését, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették, vagy ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet meg fogják sérteni;

n)	felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszközök kereskedését esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

o)	megtilthatják a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformon történő kereskedését, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették, vagy ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet meg fogják sérteni;

p)	felfüggeszthetik vagy megtilthatják a marketingközleményeket, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

előírhatják a kriptoeszközök ajánlattevői, a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személyek, az eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói, illetve az érintett kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy szüntessék be vagy függesszék fel a marketingközleményeket esetenként legfeljebb 30 egymást követő munkanapra, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

r)	közzétehetik a tényt, hogy a kriptoeszköz valamely ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, illetve az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz- token kibocsátója nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeit;

a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeinek védelme, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, illetve az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token kibocsátója számára, hogy tegye közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök értékelésére;

felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy függessze fel – a kriptoeszközök kereskedését, ha úgy ítélik meg, hogy a kriptoeszköz ajánlattevője, a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy helyzete vagy az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token kibocsátójának helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a kriptoeszköz-birtokosok – különösen a lakossági_birtokosok – érdekeit;

amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül bocsát ki eszközalapú_tokent vagy elektronikus pénz-tokent, vagy a 8. cikknek megfelelően bejelentett kriptoeszköz-alapdokumentum nélkül kínál az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközöket vagy kérelmezi azok kereskedésbe történő bevezetését, előzetes figyelmeztetés vagy határidő kitűzése nélkül elrendelhetik a tevékenység azonnali beszüntetését;

meghozhatnak bármilyen típusú intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a kriptoeszköz ajánlattevője vagy a kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy, az eszközalapú_token vagy elektronikus pénz-token kibocsátója, illetve a kriptoeszköz-szolgáltató megfeleljenek e rendeletnek, beleértve azt is, hogy előírhatják bármely olyan gyakorlat vagy magatartás beszüntetését, amelyet az illetékes_hatóságok e rendelettel ellentétesnek ítélnek;

w)	helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos létesítményekbe beléphetnek, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjenek hozzá;

x)	az ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat ellenőrökhöz vagy szakértőkhöz szervezhetik ki;

y)	előírhatják egy természetes személynek az eszközalapútoken- kibocsátó vagy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületéből való eltávolítását;

z)	bármely személytől kérhetik, hogy csökkentse pozíciójának méretét vagy a kriptoeszközöknek való kitettségét;

aa)

amennyiben nem áll rendelkezésre más hatékony eszköz, amely biztosíthatná e rendelet megsértésének beszüntetését, valamint az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának elkerülése érdekében meghozhatnak valamennyi ahhoz szükséges intézkedést – többek között azáltal, hogy előírják egy harmadik fél vagy hatóság számára ilyen intézkedések végrehajtását –, hogy:

i.	tartalmakat távolítsanak el vagy korlátozzanak egy online felülethez való hozzáférést, vagy elrendeljék egy, az ügyfeleknek és a kriptoeszköz-birtokosoknak szóló egyértelmű figyelmeztetés megjelenítését az online felületre való belépéskor;

ii.	felszólítsanak egy tárhelyszolgáltatót egy online felület eltávolítására, vagy az ahhoz való hozzáférés letiltására vagy korlátozására; vagy

iii.	felszólítsák a domain név nyilvántartókat vagy domain név regisztrátorokat, hogy töröljenek egy teljesen minősített domainnevet, és tegyék lehetővé az érintett illetékes_hatóság számára annak bejegyzését;

ab)	előírhatják valamely eszközalapútoken- vagy elektronikus pénztoken- kibocsátó számára, hogy a 23. cikk (4) bekezdésével, a 24. cikk (3) bekezdésével, illetve az 58. cikk (3) bekezdésével összhangban minimum címletértéket vezessen be vagy korlátozza a kibocsátott összeget.

(2) Az ajánlattevőkkel, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyekkel, a kibocsátókkal és a kriptoeszköz-szolgáltatókkal kapcsolatban gyakorolt felügyeleti és vizsgálati hatáskörök nem érintik az e szervezetek tekintetében ugyanazon vagy más felügyeleti hatóságokra ruházott hatásköröket, beleértve a 2009/110/EK irányelvet átültető nemzeti jog alapján az érintett illetékes_hatóságokra ruházott hatásköröket, valamint az 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra ruházott, a prudenciális felügyeletre vonatkozó hatásköröket.

(3) A VI. cím szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes_hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – az (1) bekezdésben felsorolt hatáskörök mellett legalább az alábbi felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek:

a)	hozzáférhetnek bármely dokumentumhoz és adathoz, függetlenül azok formájától, és azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

tájékoztatást kérhetnek bármely személytől vagy felszólíthatnak bármely személyt tájékoztatás megadására, ideértve az érintett megbízások közvetítésének és az érintett ügyletek lebonyolításának egyes szakaszaiban részt vevő személyeket és e személyek munkahelyi elöljáróit is, továbbá információszerzés céljából szükség szerint beidézhetik és meghallgathatják e személyeket;

beléphetnek természetes és jogi személyek helyiségeibe és területére bármilyen formátumú dokumentumok és adatok lefoglalása érdekében, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyához kapcsolódó dokumentumok vagy adatok a bennfentes kereskedelem vagy a piaci manipuláció bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek;

d)	büntetőeljárást kezdeményezhetnek;

e)	bekérhetik távközlési szolgáltató meglévő adatforgalmi nyilvántartását, amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi, ha alapos okkal feltételezhető a jogsértés, illetve ezek a nyilvántartások a 88–91. cikk megsértésének viszgálata szempontjából lényegesek lehetnek;

f)	indítványozhatják vagyontárgyak zárolását vagy lefoglalását vagy mindkettőt;

g)	ideiglenesen megtilthatják szakmai tevékenység gyakorlását;

meghozhatnak a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásához szükséges minden intézkedést, többek között helyesbíthetnek közzétett valótlan vagy félrevezető információkat, ezen belül helyesbítő nyilatkozat közzétételére kötelezhetik a valótlan vagy félrevezető információkat közzétevő vagy terjesztő ajánlattevőt, kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyt, kibocsátót vagy egyéb személyt.

(4) Ha a nemzeti jog alapján szükséges, az illetékes_hatóság kérheti a megfelelő bíróságot, hogy határozzon az (1) és (2) bekezdésben említett hatáskörök alkalmazásáról.

(5) Az illetékes_hatóságok az alábbi módokon gyakorolhatják az (1) és (2) bekezdésben említett hatásköröket:

a)	közvetlenül;

b)	más hatóságokkal együttműködve, beleértve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséért és az ellenük folytatott küzdelemért felelős illetékes_hatóságokat;

c)	saját felelősségük mellett a b) pontban említett hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d)	az illetékes bíróságokhoz benyújtott kérelem útján.

(6) A tagállamok a megfelelő intézkedések meghozatalával biztosítják, hogy az illetékes_hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskört gyakorolhassanak, amely feladataik ellátásához szükséges.

(7) Az illetékes_hatóságok részére valamely személy által e rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem tekintendő az információközlés szerződésben vagy bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben előírt bármely korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

95. cikk

Együttműködés az illetékes_hatóságok között

(1) E rendelet alkalmazásában az illetékes_hatóságoknak együtt kell működniük egymással. Az illetékes_hatóságok segítséget nyújtanak más tagállamok illetékes_hatóságainak, az EBH-nak és az ESMA-nak. Indokolatlan késedelem nélkül információt cserélnek és együttműködnek a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenységeik során.

Amennyiben a tagállamok a 111. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a 111. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett büntetőjogi szankciókat írtak elő e rendelet megsértése miatt, megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy az illetékes_hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges valamennyi hatáskörrel, hogy kapcsolatba lépjenek a joghatóságukhoz tartozó igazságügyi, bűnüldözési, illetve egyéb bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságokkal annak érdekében, hogy az e rendelet megsértése miatt indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes_hatóságoknak, valamint az EBH-nak és az ESMA-nak, hogy teljesíthessék az együttműködésre vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségüket.

(2) Az illetékes_hatóság csak a következő esetekben tagadhatja meg az információnyújtás vagy egy vizsgálatban való együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a)	ha a releváns információk átadása hátrányos hatással lehet a megkeresett tagállam biztonságára, különösen a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelem tekintetében;

b)	ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve adott esetben egy bűnügyi nyomozás kimenetelét;

c)	ha ugyanazon cselekmények és ugyanazon természetes vagy jogi személyek tekintetében már kezdeményeztek eljárást a megkeresett tagállam bíróságai előtt;

d)	ha ugyanazon természetes vagy jogi személy tekintetében ugyanazon cselekmény miatt a megkeresett tagállamban már jogerős ítéletet hoztak.

(3) Az illetékes_hatóságok kérésre kötelesek haladéktalanul rendelkezésre bocsátani az e rendelet alkalmazása céljából szükséges információkat.

(4) Az illetékes_hatóságok segítséget kérhetnek egy másik tagállam illetékes_hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

A megkereső illetékes_hatóság tájékoztatja az EBH-t és az ESMA-t az első albekezdésen alapuló bármely megkeresésről. Ha valamely illetékes_hatóság egy másik tagállam illetékes_hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása iránti megkeresést kap, a következőket teheti:

a)	saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)	engedélyezi az őt megkereső illetékes_hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)	engedélyezi az őt megkereső illetékes_hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d)	a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő konkrét feladatokat megoszt más illetékes_hatóságokkal.

(5) A (4) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok esetében az ESMA valamely illetékes_hatóság kérésére koordinálja az ellenőrzést vagy vizsgálatot.

Amennyiben a (4) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat egy eszközalapú_token vagy egy elektronikus pénz-token kibocsátóját, illetve eszközalapú_tokenhez vagy elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatásokat érint, az ellenőrzést vagy vizsgálatot valamely illetékes_hatóság kérésére az EBH koordinálja.

(6) Az illetékes_hatóságok az ESMA-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresés elutasításra került vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Ilyen helyzetekben az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) E cikk (6) bekezdésétől eltérve az illetékes_hatóságok az EBH-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy eszközalapú_token vagy egy elektronikus pénz-token kibocsátójával, illetve eszközalapú_tokenhez vagy elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatásokkal összefüggő együttműködés – különösen információnyújtás – iránti megkeresés elutasításra került vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Ilyen helyzetekben az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(8) Az illetékes_hatóságok szorosan koordinálják felügyeleti tevékenységüket annak érdekében, hogy feltárják és orvosolják e rendelet megsértését, kidolgozzák és előmozdítsák a legjobb gyakorlatokat, megkönnyítsék az együttműködést, elősegítsék az egységes értelmezést, valamint vitás esetekben a joghatóságok közötti értékeléseket végezzenek.

E cikk első albekezdésének alkalmazásában az EBH és az ESMA koordinációs szerepet tölt be az illetékes_hatóságok között, valamint a 119. cikkben említett felügyeleti kollégiumok között annak érdekében, hogy egységes felügyeleti kultúrát, továbbá következetes felügyeleti gyakorlatot és egységes eljárásokat lehessen kialakítani.

(9) Amennyiben egy illetékes_hatóság azt állapítja meg vagy okkal feltételezi, hogy e rendelet valamely előírása nem teljesült, megállapításairól kellő részletességgel tájékoztatja az ilyen jogsértést feltételezhetően elkövető szervezet vagy szervezetek illetékes_hatóságát.

(10) Az ESMA – az EBH-val szoros együttműködésben – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes_hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megosztandó információk pontosabb meghatározása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(11) Az ESMA – az EBH-val szoros együttműködésben – végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes_hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

96. cikk

Együttműködés az EBH-val és az ESMA-val

(1) E rendelet alkalmazásában az illetékes_hatóságoknak az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően szorosan együtt kell működniük az ESMA-val, valamint az 1093/2010/EU rendeletnek megfelelően az EBH-val. Információt kell cserélniük az e fejezetben és e cím 2. és 3. fejezetében előírt feladataik elvégzése érdekében.

(2) Az illetékes_hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 35. cikkével, illetve az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az EBH és az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

(3) Az ESMA – az EBH-val szoros együttműködésben – végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes_hatóságok, valamint az EBH és az ESMA közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

97. cikk

A kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos konvergencia előmozdítása

(1) Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 16. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban 2024. december 30-ig közösen iránymutatásokat bocsátanak ki, amelyekben meghatározzák a 8. cikk (4) bekezdésében említett kriptoeszköz-alapdokumentumot kísérő magyarázat, valamint a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában és a 18. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett eszközalapú_tokenek minősítéséről szóló jogi vélemények tartalmát és formáját. Ezen iránymutatásoknak magukban kell foglalniuk a magyarázat és a vélemény mintadokumentumát, valamint egy, a kriptoeszközök besorolására szolgáló szabványosított tesztet.

(2) Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 29. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 29. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkével összhangban előmozdítják az illetékes_hatóságok közötti, a kriptoeszközök besorolásáról folytatott megbeszéléseket, többek között azon kriptoeszközök besorolásáról is, amelyek a 2. cikk (3) bekezdése értelmében ki vannak zárva e rendelet hatálya alól. Az európai felügyeleti hatóságok továbbá azonosítják az illetékes_hatóságok által az említett kriptoeszközök besorolásánál alkalmazott megközelítések közötti potenciális eltérések forrásait, és a lehetséges mértékben közös megközelítést mozdítanak elő.

(3) A székhely szerinti vagy a fogadó_tagállam illetékes_hatóságai adott esetben felkérhetik az ESMA-t, az EIOPA-t vagy az EBH-t, hogy nyilvánítsanak véleményt a kriptoeszközök besorolásáról, beleértve azokat is, amelyek a 2. cikk (3) bekezdése értelmében nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Az ESMA, az EIOPA vagy az EBH adott esetben az 1093/2010/EU rendelet 29. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 29. cikkével, illetve az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkével összhangban az illetékes nemzeti hatóságok kérelmének kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül véleményt nyilvánít.

(4) Az európai felügyeleti hatóságok közösen éves jelentést készítenek a 109. cikkben említett nyilvántartásban szereplő információk, valamint a (2) és (3) bekezdésben említett munkájuk eredménye alapján, amelyben azonosítják a kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos nehézségeket, valamint az illetékes_hatóságok megközelítései közötti eltéréseket.

105. cikk

Termékszintű beavatkozás az illetékes_hatóságok részéről

(1) Az illetékes_hatóságok megtilthatják vagy korlátozhatják a tagállamukban vagy tagállamukból végzett alábbiak bármelyikét:

a)	bizonyos kriptoeszközök vagy bizonyos meghatározott jellemzőkkel rendelkező kriptoeszközök kereskedése, forgalmazása vagy értékesítése; vagy

b)	olyan típusú tevékenység vagy gyakorlat, amely kriptoeszközökhöz kapcsolódik.

(2) Az illetékes_hatóság csak akkor hoz intézkedéseket az (1) bekezdés szerint, ha kellő bizonyossággal meggyőződött arról, hogy:

a)	egy kriptoeszköz jelentős befektetővédelmi aggályokat vet fel, vagy veszélyt jelent a kriptoeszközök piacainak szabályos működésére és integritására, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására legalább egy tagállamban;

az érintett kriptoeszközre vagy kriptoeszköz-szolgáltatásra vonatkozó uniós jog meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, és a problémát a felügyelet javításával vagy a meglévő követelmények hatékonyabb érvényesítésével sem lehetne jobban kezelni;

az intézkedés arányos, figyelembe véve az azonosított kockázatok jellegét, az érintett befektetők vagy piaci szereplők tapasztaltságának szintjét, valamint az intézkedés azon befektetőkre és piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatását, akik az érintett kriptoeszközt birtokolják vagy az érintett kriptoeszköz-szolgáltatást veszik igénybe, illetve azokból haszonra tesznek szert;

d)	az illetékes_hatóság megfelelő egyeztetést folytatott más, az intézkedés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes_hatóságaival; továbbá

e)	az intézkedésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból nyújtott szolgáltatásokra vagy tevékenységekre.

Az e bekezdés első albekezdésében szereplő feltételek teljesülése esetén az illetékes_hatóság óvintézkedés jelleggel, még a kriptoeszköz forgalmazását, kiosztását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően bevezetheti az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást.

Az illetékes_hatóság dönthet úgy, hogy csak bizonyos körülmények között alkalmazza az (1) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást, vagy alóla kivételt engedélyez.

(3) Az illetékes_hatóság az e cikk szerinti tilalmat vagy korlátozást csak akkor vezetheti be, ha legalább egy hónappal az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontja előtt írásban vagy a hatóságok között elfogadott egyéb módon részletesen értesítette az összes egyéb illetékes_hatóságot és az ESMA-t, vagy eszközalapú_tokenek és az elektronikus pénz-tokenek tekintetében az EBH-t a következőkről:

a)	az a kriptoeszköz, tevékenység vagy gyakorlat, amelyhez a javasolt intézkedés kapcsolódik;

b)	a javasolt tilalom vagy korlátozás pontos jellege és hatálybalépésének tervezett időpontja; továbbá

c)	azon bizonyíték, amelyre döntését alapozta és amely alapján meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdés első albekezdésében foglalt feltételek mindegyike teljesül.

(4) Azon kivételes esetekben, amikor az illetékes_hatóság az (1) bekezdésben említett kriptoeszköz, tevékenység vagy gyakorlat káros hatásainak megelőzése érdekében azt szükségesnek tartja, ideiglenes jelleggel sürgős intézkedést hozhat az összes többi illetékes_hatóságnak és az ESMA-nak az intézkedés hatálybalépésének tervezett időpontját megelőzően legalább 24 órával megküldött írásbeli értesítése mellett, feltéve, hogy az e cikkben felsorolt valamennyi kritérium teljesül, továbbá egyértelműen megállapítható, hogy az egy hónapos értesítési időszak mellett nem lehet megfelelően kezelni az adott aggályt vagy veszélyt. Az ideiglenes jelleggel hozott intézkedések időtartama nem haladhatja meg a három hónapot.

(5) Az illetékes_hatóság a honlapján értesítést tesz közzé az (1) bekezdésben említett tilalom vagy korlátozás bevezetésére vonatkozó döntésről. Ez az értesítés részletesen ismerteti a bevezetett tilalmat vagy korlátozást, és meghatározza, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba, és az illetékes_hatóság milyen bizonyítékra alapozta döntését és győződött meg a (2) bekezdés első albekezdésében szereplő feltételek mindegyikének teljesüléséről. A tilalmat vagy a korlátozást csak az intézkedések hatálybalépét követő tevékenységekre lehet alkalmazni.

(6) Az illetékes_hatóság a tilalmat vagy korlátozást visszavonja, ha a (2) bekezdésben szereplő feltételek többé nem állnak fenn.

(7) A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EBH-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy fennáll-e jelentős befektetővédelmi aggály vagy a kriptoeszközök piacainak szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély az e cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának alkalmazásában.

107. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1) A tagállamok illetékes_hatóságai szükség szerint együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok felügyeleti hatóságaival az említett, harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal való információcserére, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségeknek az említett harmadik országokban történő érvényesítésére vonatkozóan. Ezen együttműködési megállapodásoknak biztosítaniuk kell legalább a hatékony információcserét, amely lehetővé teszi az illetékes_hatóságok számára az e rendeletből eredő kötelezettségeik teljesítését.

Az illetékes_hatóság tájékoztatja az EBH-t, az ESMA-t és a többi illetékes_hatóságot ilyen jellegű megállapodás megkötésére irányuló szándékáról.

(2) Az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve –, lehetőség szerint megkönnyíti és összehangolja az illetékes_hatóságok és a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását.

(3) Az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, meghatározva egy mintadokumentumot, amelyet a tagállamok illetékes_hatóságainak lehetőség szerint használniuk kell az (1) bekezdésben említett együttműködési megállapodások megkötésekor.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(4) Az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve – lehetőség szerint megkönnyíti és összehangolja továbbá a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott és az e cím 3. fejezete szerinti intézkedések meghozatala szempontjából esetlegesen lényeges információknak az illetékes_hatóságok közötti cseréjét.

(5) Az illetékes_hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival, ha az átadott információkra legalább a 100. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Az ilyen információcserének az említett illetékes_hatóságok e rendelet szerinti feladatainak elvégzését kell szolgálnia.

109. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentumok, az eszközalapútoken- és elektronikus pénztoken- kibocsátók, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartása

(1) Az ESMA az alábbiakat tartalmazó nyilvántartást hoz létre:

a)	az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok;

b)	eszközalapútoken- kibocsátók;

c)	elektronikus pénztoken- kibocsátók; továbbá

d)	kriptoeszköz-szolgáltatók.

Az ESMA honlapján nyilvánosan elérhetővé teszi nyilvántartását és azt rendszeresen frissíti. A frissítések megkönnyítése érdekében az illetékes_hatóságok tájékoztatják az ESMA-t a (2)–(5) bekezdésben meghatározott információk tekintetében hozzájuk bejelentett változásokról.

Az illetékes_hatóságok megküldik az ESMA-nak a kriptoeszköz-alapdokumentumoknak a nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, a (8) bekezdésben meghatározottakkal összhangban.

(2) Az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok tekintetében a nyilvántartás tartalmazza a kriptoeszköz-alapdokumentumokat és az esetleges módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokat. A kriptoeszköz-alapdokumentumok minden elavult változatát külön archívumban tárolják, és azokat egyértelműen megjelölik mint elavult változatokat.

(3) Az eszközalapútoken- kibocsátók tekintetében a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	a kibocsátó neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

b)	a kibocsátó kereskedelmi neve, fizikai címe, telefonszáma, e-mail-címe és honlapja;

c)	a kriptoeszköz-alapdokumentumok és az esetleges módosított kriptoeszköz-alapdokumentumok, míg a kriptoeszköz-alapdokumentum elavult változatait külön archívumban tárolják és egyértelműen elavultként jelölik meg;

d)	azon fogadó_tagállamok jegyzéke, amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_tokent nyilvános_ajánlattétel keretében kínálni tervezi, illetve amelyekben a kérelmező kibocsátó az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetését kérelmezni tervezi;

e)	a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapja, vagy ha az nem áll rendelkezésre az illetékes_hatóság általi értesítés idején, az ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés tervezett kezdőnapja;

f)	a kibocsátó által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

g)	az eszközalapú-token nyilvános_ajánlattétele vagy kereskedésbe történő bevezetése engedélyezésének, vagy a hitelintézetként való engedélyezésnek és adott esetben bármelyik engedély visszavonásának az időpontja.

(4) Az elektronikus pénztoken- kibocsátók tekintetében a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	a kibocsátó neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

b)	a kibocsátó kereskedelmi neve, fizikai címe, telefonszáma, e-mail-címe és honlapja;

c)	a kriptoeszköz-alapdokumentumok és az esetleges módosított kriptoeszkö- alapdokumentumok, a kriptoeszköz-alapdokumentum elavult változatait külön archívumban tárolják és egyértelműen elavultként jelölik meg;

d)	a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapja, vagy ha az nem áll rendelkezésre az illetékes_hatóság általi értesítés idején, az ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés tervezett kezdőnapja;

e)	a kibocsátó által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

f)	a hitelintézetként vag elektronikus pénz- kibocsátó intézményként történő engedélyezésnek és adott esetben az említett engedély visszavonásának az időpontja.

(5) A kriptoeszköz-szolgáltatók tekintetében a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)	a kriptoeszköz-szolgáltatónak és adott esetben a kriptoeszköz-szolgáltató fióktelepeinek neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

b)	a kriptoeszköz-szolgáltató, illetve adott esetben az általa működtetett kriptoeszköz-kereskedési platform kereskedelmi megnevezése, fizikai címe, telefonszáma, e-mail-címe és honlapja;

c)	az engedélyező illetékes_hatóság neve és címe, valamint kapcsolattartási adatai;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások felsorolása;

e)	azon fogadó_tagállamok listája, amelyekben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását tervezi;

f)	a kriptoeszköz-szolgáltatás kezdőnapja, vagy ha az nem áll rendelkezésre az illetékes_hatóság általi értesítés idején, a kriptoeszköz-szolgáltatás tervezett kezdőnapja;

g)	a kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

h)	az engedélyezésnek és adott esetben az engedély visszavonásának az időpontja.

(6) Az illetékes_hatóságok haladéktalanul értesítik az ESMA-t a 94. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b), c), f), l), m), n), o) vagy t) pontjában felsorolt intézkedésekről, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, illetve a kriptoeszközök kibocsátását, nyilvános_ajánlattétel keretében történő felkínálását vagy használatát érintő, a 102. cikk alapján hozott hatósági óvintézkedésekről. Az ESMA ezt az információt feltünteti a nyilvántartásban.

(7) Az eszközalapútoken- kibocsátóra, az elektronikus pénztoken- kibocsátóra és a kriptoeszköz-szolgáltatóra vonatkozó engedély visszavonásának, valamint a (6) bekezdésnek megfelelően bejelentett intézkedéseknek öt éven át szerepelniük kell a nyilvántartásban.

(8) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a kriptoeszköz-alapdokumentumoknak a nyilvántartásban való, kriptoeszköz-típusok szerinti besorolásához szükséges adatok - beleértve a kibocsátók jogalany-azonosítóját is -, valamint az annak biztosításához szükséges gyakorlati intézkedések további meghatározása céljából, hogy ezek az adatok géppel olvashatók legyenek.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

110. cikk

A kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, nem megfelelő szervezetek nyilvántartása

(1) Az ESMA létrehozza azon szervezetek nem kimerítő nyilvántartását, amelyek az 59. vagy 61. cikket megsértve nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat.

(2) A nyilvántartás tartalmazza legalább a nem megfelelő szervezet kereskedelmi nevét vagy honlapját, valamint az információt benyújtó illetékes_hatóság nevét.

(3) A nyilvántartást az ESMA honlapján géppel olvasható formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik és rendszeresen frissítik, hogy az tartalmazza a körülményekben bekövetkezett esetleges változásokat és az ESMA tudomására hozott, a nyilvántartásban szereplő nem megfelelő szervezetekkel kapcsolatos információkat. A nyilvántartás központosított hozzáférést tesz lehetővé a tagállamok vagy harmadik országok illetékes_hatóságai, valamint az EBH által benyújtott információkhoz.

(4) Az ESMA a nyilvántartást naprakészen tartja az olyan ügyekkel kapcsolatos információkkal, amelyekben az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban saját kezdeményezésére megállapította e rendelet megsértését és amelyekben egy kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, nem megfelelő szervezetnek címzett, az említett cikk (6) bekezdése szerinti határozatot fogadott el, továbbá a harmadik országok illetékes felügyeleti hatóságai által benyújtott, olyan szervezetekre vonatkozó információkkal, amelyek a szükséges engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében említett esetekben az ESMA élhet a 94. cikk (1) bekezdésében említett, az illetékes_hatóságokra ruházott vonatkozó felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel a kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, nem megfelelő szervezetekkel szemben.

3. FEJEZET

Az illetékes_hatóságok közigazgatási szankciói és egyéb közigazgatási intézkedései

111. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1) A büntetőjogi szankciók és az illetékes_hatóságok 94. cikkben felsorolt felügyeleti és vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára a megfelelő közigazgatási szankciók kiszabásához és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához legalább az alábbi jogsértések esetére:

a)	a 4–14. cikk megsértése;

b)	a 16., 17., 19., 22., 23., 25., 27–41., 46. és a 47. cikk megsértése;

c)	a 48–51., 53., 54. és az 55. cikk megsértése;

d)	az 59., 60., 64., valamint a 65–83. cikk megsértése;

e)	a 88–92. cikk megsértése;

f)	a 94. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálattal, ellenőrzéssel vagy kérelemmel kapcsolatos együttműködés hiánya vagy az ezeknek való megfelelés elmulasztása.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat, amennyiben az első albekezdés a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti jogsértések 2024. június 30-ig már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak nemzeti jogukban. Amennyiben a tagállamok így határoznak, részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és az EBH-t büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról 2024. június 30-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az EBH-t és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól is haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az ESMA-t és az EBH-t.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)	nyilvános közlemény, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét;

b)	határozat, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók, még akkor is, ha az meghaladja az e bekezdés d) pontjában a természetes személyekre, illetve a (3) bekezdésben a jogi személyekre vonatkozóan meghatározott maximális összeget;

d)	természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 700 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg.

(3) A jogi személyek által elkövetett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára közigazgatási bírságok kiszabásához, amelyek felső határa legalább:

a)	az (1) bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett jogsértések esetében 5 000 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg;

b)	az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 3 %-a;

c)	az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 5 %-a;

d)	az (1) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában említett jogsértések esetében a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 12,5 %-a.

Amennyiben az első albekezdés a)–d) pontjában említett jogi személy olyan anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a rendelkezésre álló legutolsó, a legfelső szintű anyavállalat vezető_testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett közigazgatási szankciókon, egyéb közigazgatási intézkedéseken és közigazgatási bírságokon túlmenően a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára arra, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jogsértések elkövetésének esetén ideiglenes tilalmat rendeljenek el annak megakadályozása céljából, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely tagja vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármely más természetes személy kriptoeszköz-szolgáltatónálvezetői feladatokat láthasson el.

(5) Az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes_hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve legalább a következő közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)	nyilvános közlemény, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét;

b)	végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

c)	a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha azok meghatározhatók;

d)	a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése;

e)	ideiglenes tilalom, amely megakadályozza, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely, a jogsértésért felelősnek tartott tagja, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy vezetői feladatokat láthasson el a kriptoeszköz-szolgáltatónál;

a 89., 90., 91. vagy 92. cikkel kapcsolatos jogsértés ismételt elkövetése esetén a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testületének bármely, a jogsértésért felelősnek tartott tagja, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy legalább 10 évre szóló eltiltása attól, hogy vezetői feladatokat lásson el kriptoeszköz-szolgáltatónál;

g)	a kriptoeszköz-szolgáltató vezető_testülete bármely, a jogsértésért felelős tagjának, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személynek a saját számlára való kereskedéstől történő ideiglenes eltiltása;

h)	közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosa, amennyiben azok meghatározhatók, még akkor is, ha az meghaladja az alkalmazandó i) vagy j) pontban meghatározott maximális összeget;

természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 1 000 000 EUR a 88. cikk megsértése esetében, illetve 5 000 000 EUR a 89–92. cikk megsértése esetében, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg;

jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 2 500 000 EUR a 88. cikk megsértése esetében, illetve 15 000 000 EUR a 89–92. cikk megsértése esetében, vagy a jogi személynek a rendelkezésre álló legutolsó, a vezető_testület által jóváhagyott pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 2 %-a a 88. cikk megsértése esetében, illetve 15 %-a a 89–92. cikk megsértése esetében, azokban a tagállamokban pedig, amelyek hivatalos_ pénzneme nem az euro, a hivatalos_ pénznemben 2023. június 29-én ennek megfelelő összeg.

Az első albekezdés j) pontjának alkalmazásában, amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a rendelkezésre álló legutolsó, a legfelső szintű anyavállalat vezető_testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(6) A tagállamok az illetékes_hatóságokat a (2)–(5) bekezdésben említetteken felüli hatáskörrel is felruházhatják, és az említett bekezdésekben foglaltakat meghaladó mértékű szankciókat is előírhatnak a jogsértésért felelős természetes és jogi személyek tekintetében egyaránt.

112. cikk

A felügyeleti és szankcionálási hatáskörök gyakorlása

(1) Az illetékes_hatóságok a 111. cikk alapján kiszabandó, illetve előírandó közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és mértékének meghatározásakor figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között – adott esetben – a következőket:

a)	a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)	a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

c)	a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

d)	a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

e)	a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, amennyiben ez meghatározható;

f)	a jogsértéssel harmadik személyeknek okozott veszteség, amennyiben ez meghatározható;

g)	a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy illetékes_hatósággal való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

h)	e rendeletnek a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi megsértése;

i)	a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlésének elkerülése érdekében tett intézkedések;

j)	a jogsértés által a kriptoeszköz-birtokosoknak és a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek, különösen a lakossági_birtokosoknak az érdekeire gyakorolt hatás.

(2) A közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések kiszabására, illetve előírására vonatkozó hatáskörük 111. cikk szerinti gyakorlása során az illetékes_hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint a kiszabott közigazgatási szankciók és előírt egyéb közigazgatási intézkedések hatékonyak és arányosak legyenek. A párhuzamos és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében a határokon átnyúló esetekben összehangoltan lépnek fel a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók kiszabása és egyéb közigazgatási intézkedések előírása során.

114. cikk

A határozatok közzététele

(1) Az e rendelet megsértéséért a 111. cikkel összhangban közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést kiszabó, illetve előíró határozatot az illetékes_hatóságok indokolatlan késedelem nélkül közzéteszik hivatalos honlapjukon azt követően, hogy a határozat tárgyát képező természetes vagy jogi személyt tájékoztatták róla. A közzététel tartalmazza legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős természetes vagy jogi személyek személyazonosságára, illetve kilétére vonatkozó információkat. A vizsgálati jellegű intézkedéseket elrendelő határozatokat nem szükséges közzétenni.

(2) Amennyiben az illetékes_hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes_adatainak közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetne egy folyamatban lévő vizsgálatot, az illetékes_hatóság a következő intézkedések valamelyikét teszi:

a)	elhalasztja a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b)	anonim módon, a nemzeti jognak megfelelően teszi közzé a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozatot, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes_adatok hatékony védelmét;

nem teszi közzé a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozatot abban az esetben, ha az a) és a b) pontban foglalt lehetőségek nem tekinthetők elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i.	a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii.	a határozat közzététele arányos legyen a kisebb jelentőségűeknek tekintett intézkedések tekintetében.

A közigazgatási szankció vagy egyéb közigazgatási intézkedés anonim közzétételéről szóló döntés esetén – az első albekezdés b) pontjában említettek szerint – az érintett adatok közzététele észszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időn belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek.

(3) Amennyiben a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozattal szemben az illetékes bíróságoknál vagy közigazgatási szerveknél jogorvoslattal éltek, az illetékes_hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik ezt az információt, valamint a jogorvoslat eredményére vonatkozó későbbi információkat is. A közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró korábbi határozatot megsemmisítő határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

(4) Az illetékes_hatóságok biztosítják, hogy az e cikkel összhangban közzétett információk a közzétételt követően legalább öt évig hozzáférhetőek legyenek a hivatalos honlapjukon. A közzétett személyes_adatok csak annyi ideig szerepelhetnek az illetékes_hatóság hivatalos honlapján, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban szükséges.

117. cikk

Az EBH jelentős eszközalapú_tokenek és jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos felügyeleti feladatai

(1) Amennyiben egy eszközalapú_tokent a 43. vagy a 44. cikknek megfelelően jelentősnek minősítettek, az ilyen eszközalapú_tokenek kibocsátójának tevékenysége az EBH felügyeletének hatálya alá tartozik.

Az illetékes nemzeti hatóságok e cikk (2) bekezdése szerinti hatásköreinek sérelme nélkül a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói tekintetében az EBH gyakorolja a 22–25., 29., 33. cikk, a 34. cikk (7) és (12) bekezdése, a 35. cikk (3) és (5) bekezdése, a 36. cikk (10) bekezdése, valamint a 41., 42., 46. és a 47. cikk által az illetékes_hatóságokra ruházott hatásköröket.

(2) Amennyiben egy jelentős eszközalapú_token kibocsátója kriptoeszköz-szolgáltatásokat is nyújt vagy jelentős eszközalapú_tokenektől eltérő kriptoeszközöket bocsát ki, az ilyen szolgáltatásokat és tevékenységeket továbbra is a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatósága felügyeli.

(3) Amennyiben egy eszközalapú_tokent a 43. cikknek megfelelően jelentősnek minősítettek, az EBH felügyeleti újraértékelést végez annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátó megfeleljen a III. címnek.

(4) Amennyiben egy elektronikus pénz- kibocsátó intézmény által kibocsátott elektronikus pénz-tokent az 56. vagy az 57. cikknek megfelelően jelentősnek minősítettek, az EBH felügyeli azt, hogy az ilyen jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátója megfeleljen az 55. és az 58. cikknek.

Az 55. és az 58. cikknek való megfelelés felügyeletének céljából az EBH gyakorolja a jelentős elektronikus pénz-tokeneket kibocsátó elektronikus pénz- kibocsátó intézmények tekintetében a 22. és a 23. cikk, a 24. cikk (3) bekezdése, a 35. cikk (3) és (5) bekezdése, a 36. cikk (10) bekezdése, valamint a 46. és a 47. cikk által az illetékes_hatóságokra ruházott hatásköröket.

(5) Az EBH az (1)–(4) bekezdésben meghatározott felügyeleti hatásköreit a kibocsátó felügyeletéért felelős más illetékes_hatóságokkal szoros együttműködésben gyakorolja, különösen a következőkkel:

a)	a prudenciális felügyeleti hatóság, beleértve adott esetben az EKB-t is az 1024/2013/EU rendelet értelmében;

b)	adott esetben a 2009/110/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok értelmében érintett illetékes_hatóságok;

c)	a 20. cikk (1) bekezdésében említett illetékes_hatóságok.

119. cikk

A jelentős eszközalapú_tokenek és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó kollégiumok

(1) Az eszközalapú_token vagy az elektronikus pénz-token 43., 44., 56. vagy 57. cikk alapján történő jelentőssé minősítéséről szóló határozatot követő 30 naptári napon belül az EBH a jelentős eszközalapú_token és a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója számára tanácsadó felügyeleti kollégiumot hoz létre – biztosítva annak igazgatását és elnökletét is –, amelynek célja, hogy elősegítse a felügyeleti feladatok végrehajtását, és az e rendelet szerinti felügyeleti tevékenységeket koordináló fórumként járjon el.

(2) Az (1) bekezdésben említett kollégium a következő tagokból áll:

az EBH;

az ESMA;

c)	annak a székhely_szerinti_tagállamnak az illetékes_hatóságai, amelyben a jelentős eszközalapú_token vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója letelepedett;

d)	a 37. cikk szerinti tartalékeszközök vagy a jelentős elektronikus pénz-tokenekért kapott pénz letétkezelését biztosító legfontosabb kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások illetékes_hatóságai;

e)	adott esetben azon legfontosabb kriptoeszköz-kereskedési platformok illetékes_hatóságai, amelyeken a jelentős eszközalapú_tokeneket vagy a jelentős elektronikus pénz-tokeneket bevezették;

f)	a jelentős elektronikus pénz-tokenekkel kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó legfontosabb pénzforgalmi szolgáltatók illetékes_hatóságai;

g)	adott esetben a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett feladatokat ellátó szervezetek illetékes_hatóságai;

h)	adott esetben a jelentős eszközalapú_tokenekkel, illetve jelentős elektronikus pénz-tokenekkel összefüggésben a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző legfontosabb kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes_hatóságai;

az EKB;

j)	amennyiben a jelentős eszközalapú_token kibocsátója olyan tagállamban telepedett le, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben a jelentős eszközalapú_token egy eurótól eltérő hivatalos_ pénznemhez van kötve, az említett tagállam központi bankja;

k)	amennyiben a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója olyan tagállamban telepedett le, amelynek hivatalos_ pénzneme nem az euro, vagy amennyiben a jelentős elektronikus pénz-token egy eurótól eltérő hivatalos_ pénznemhez van kötve, az említett tagállam központi bankja;

l)	azon tagállamok illetékes_hatóságai – kérésükre –, ahol az eszközalapú_tokent vagy az elektronikus pénz-tokent széles körben használják;

m)	azon harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai, amelyekkel az EBH a 126. cikknek megfelelően igazgatási megállapodásokat kötött.

(3) Az EBH felkérhet más hatóságokat is, hogy legyenek tagjai az (1) bekezdésben említett kollégiumnak, amennyiben az általuk felügyelt szervezetek relevánsak a kollégium munkája szempontjából.

(4) Valamely tagállam olyan illetékes_hatósága, amely nem tagja a kollégiumnak, az e rendelet szerinti felügyeleti feladatainak ellátása szempontjából releváns bármilyen információt kérhet a kollégiumtól.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében említett kollégium az illetékes_hatóságok e rendeletben meghatározott felelősségi köreinek sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:

a)	a 120. cikkben említett nem kötelező erejű vélemény elkészítése;

b)	az e rendelet szerinti információcsere;

c)	megállapodás a kollégium tagjai közötti önkéntes feladatmegosztásról.

Az e bekezdés első albekezdése alapján a kollégiumokra ruházott feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a kollégiumok (2) bekezdésben említett tagjai számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzájáruljanak a kollégiumi ülések napirendjének meghatározásához, különösen azáltal, hogy napirendi pontokat javasolnak az adott üléshez.

(6) Az (1) bekezdésben említett kollégium létrehozásának és működésének alapja az annak valamennyi tagja között létrejött írásbeli megállapodás.

Az első albekezdésben említett megállapodás meghatározza a kollégium működésének gyakorlati szabályait, így többek között a következőkre vonatkozó részletes szabályokat:

a)	a 120. cikk (3) bekezdésében említett szavazási eljárások;

b)	a kollégiumi ülések napirendjének meghatározására vonatkozó eljárások;

c)	a kollégium üléseinek gyakorisága;

d)	az a megfelelő minimális időtartam, amely a kollégium tagjainak rendelkezésére áll, hogy megvizsgálják a kapcsolódó dokumentációt;

e)	a kollégium tagjai közötti kommunikáció módja;

f)	több kollégium létrehozása minden egyes kriptoeszközre vagy kriptoeszköz-csoportra vonatkozóan.

A megállapodás meghatározhat bizonyos, az EBH-ra vagy a kollégium más tagjára ruházandó feladatokat is.

(7) Az EBH az egyes kollégiumok elnökeként:

a)	a kollégium többi tagjával folytatott konzultációt követően írásbeli szabályokat és eljárásokat állapít meg a kollégium működésére vonatkozóan;

b)	koordinálja a kollégium valamennyi tevékenységét;

c)	összehívja a kollégium üléseit és ellátja azok elnökletét, valamint teljeskörűen, előre tájékoztatja a kollégium tagjait a kollégium üléseinek szervezéséről, a megvitatásra váró főbb kérdésekről és a megtárgyalandó napirendi pontokról;

d)	tájékoztatja a kollégium tagjait a tervezett ülésekről annak érdekében, hogy a tagok kérelmezhessék az azokon való részvételt;

e)	a kollégium tagjait folyamatosan és kellő időben tájékoztatja az említett üléseken hozott döntésekről és az ülések eredményeiről.

(8) Annak érdekében, hogy a kollégiumok következetes és koherens módon működjenek, az EBH az ESMA-val és az EKB-vel együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)	azokat a feltételeket, amelyek alapján a (2) bekezdés d), e), f) és h) pontjában említett szervezetek a „legfontosabbnak” tekinthetők;

b)	azokat a feltételeket, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy az eszközalapú_tokeneket vagy elektronikus pénz-tokeneket széles körben használják a (2) bekezdés l) pontjában említettek szerint; továbbá

c)	a (6) bekezdésben említett gyakorlati szabályokra vonatkozó részleteket.

Az EBH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

123. cikk

Általános vizsgálati hatáskörök

(1) Az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti felelősségi köreinek ellátása érdekében vizsgálatokat folytathat a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinál és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinál. E célból az EBH tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek jogosultak az alábbiakra:

a)	a feladataik végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások vagy egyéb anyagok megvizsgálása, a tárolásukra használt adathordozótól függetlenül;

b)	az ilyen nyilvántartásokról, adatokról, eljárásokra vonatkozó információkról és egyéb anyagokról hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának, illetve azok vezető_testületének vagy személyzetének berendelése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése a vizsgálat tárgyával és céljával összefüggő tényekkel vagy dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d)	bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személy meghallgatása, aki hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák;

e)	a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

A 119. cikk (1) bekezdésében említett kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az EBH tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 132. cikk értelmében abban az esetben kivetendő kényszerítő bírságot is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokkal kapcsolatos információkat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói a feltett kérdésekre nem vagy hiányosan válaszolnak, valamint a 131. cikk értelmében abban az esetben kivetendő pénzbírságot, ha a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói a feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3) A jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátói és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátói kötelesek alávetni magukat az EBH határozata alapján indított vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, a 132. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1093/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint a határozatnak az Európai Unió Bíróságával való felülvizsgáltatására vonatkozó jogot.

(4) Az EBH az (1) bekezdésben említett vizsgálat előtt észszerű időn belül tájékoztatja a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam illetékes_hatóságát, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett illetékes_hatóság tisztviselői az EBH kérésére segítik e felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett illetékes_hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a vizsgálaton.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az alkalmazandó nemzeti jog szerint bíróság engedélyére van szükség, az EBH kérelmezi ezt az engedélyt. Ilyen engedély óvintézkedésként is kérhető.

(6) Ha valamely tagállam bíróságához az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérésének engedélyezése iránti kérelem érkezik, e bíróság ellenőrzi, hogy:

a)	az EBH (3) bekezdésben említett határozata hiteles-e;

b)	bármely megteendő intézkedés arányos-e, és nem önkényes vagy túlzott-e.

(7) A (6) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a bíróság részletes magyarázatot kérhet az EBH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EBH e rendelet megsértését feltételezi, továbbá a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozzák. A bíróság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EBH irataiban foglalt információkat. Az EBH határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

124. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1) Az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak üzleti helyiségeiben.

A 119. cikkben említett kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely a feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2) Az EBH tisztviselői és az EBH által helyszíni ellenőrzés elvégzésére felhatalmazott más személyek az EBH vizsgálati határozatával érintett személyek bármely üzleti helyiségébe beléphetnek, és rendelkeznek a 123. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzleti helyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) Az EBH a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes_hatóságának, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az EBH – az illetékes_hatóság tájékoztatása után – a jelentős eszközalapú_token kibocsátójának vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátójának előzetes értesítése nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(4) Az EBH által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 132. cikk értelmében abban az esetben kivetendő kényszerítő bírságot, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.

(5) A jelentős eszközalapú_token kibocsátója vagy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója köteles alávetni magát az EBH határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint utalni kell a 132. cikkben előírt kényszerítő bírságra, az 1093/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre és azon jogra, hogy a határozat az Európai Unió Bírósága által felülvizsgáltatható.

(6) Azon tagállam illetékes_hatóságának tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, amelynek területén a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az EBH kérésére aktívan segítik az EBH által felhatalmazott tisztviselőket és más személyeket. Az érintett tagállam illetékes_hatóságának tisztviselői szintén jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzésen.

(7) Az EBH arra is felkérheti az illetékes_hatóságokat, hogy végezzék el a nevében az e cikkben és a 123. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

(8) Amennyiben az EBH tisztviselői és az EBH által felhatalmazott más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk alapján elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett tagállam illetékes_hatósága – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű intézkedési jogkörrel rendelkező hatóság közreműködésével – megadja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

(9) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz a nemzeti jog alapján bírósági engedélyre van szükség, az EBH ilyen engedély iránti kérelmet nyújt be. Ez az engedély óvintézkedésként is kérhető.

(10) Ha valamely tagállami bírósághoz az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés vagy a (7) bekezdésben meghatározott segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelem érkezik, e bíróság ellenőrzi, hogy:

a)	az EBA által elfogadott, az (4) bekezdésben említett határozat hiteles-e;

b)	bármelyik megteendő intézkedés arányos-e, és nem önkényes vagy túlzott-e.

(11) A (10) bekezdés b) pontja alkalmazásában a bíróság részletes magyarázatot kérhet az EBH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EBH e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozni kívánják. A bíróság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EBH irataiban foglalt adatokat. Az EBH határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

134. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kiszabásának eljárási szabályai

(1) Amennyiben az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti feladatainak ellátása során azt állapítja, meg, hogy egyértelmű és bizonyítható okkal feltételezhető az V. vagy VI. mellékletben felsorolt jogsértés elkövetése, vagy hogy jogsértést fognak elkövetni, az EBH-n belül független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy vizsgálatára. A vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak vagy jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak felügyeletében, és feladatait az EBH-tól függetlenül látja el.

(2) A vizsgálatvezető a vizsgálat alatt álló személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az EBH-nak.

(3) A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 122. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 123. és a 124. cikk szerinti vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkörének gyakorlása közben teljesítenie kell a 121. cikkben foglaltakat.

(4) A vizsgálatvezető a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EBH a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(5) A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EBH-nak, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatására. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

(6) Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján történő vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(7) Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EBH-nak, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat alatt álló személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik felet érintő bizalmas információkra vagy az EBH belső előkészítő dokumentumaira.

(8) A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint, amennyiben ezt a vizsgálat által érintett személyek kérik, e személyeknek a 135. cikk szerinti meghallgatását követően az EBH határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett jelentős eszközalapú_token vagy jelentős elektronikus pénz-token kibocsátói elkövették-e az V. vagy a VI. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, és amennyiben igen, a 130. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, vagy a 131. cikknek megfelelően pénzbírságot szab ki.

(9) A vizsgálatvezető nem vesz részt az EBH tanácskozásain, és más módon sem avatkozik bele az EBH döntéshozatalába.

(10) A Bizottság a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el 2024. június 30-ig e rendelet kiegészítése céljából a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlására vonatkozó további részletes eljárási szabályok meghatározása céljából, beleértve a védelemhez való jogra, a határidőkkel kapcsolatos rendelkezésekre, valamint a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére, továbbá a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és behajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(11) Az EBH az ügyet vizsgálat és adott esetben büntetőeljárás megindítása céljából a releváns nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az EBH nem szabhat ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

137. cikk

Felügyeleti díjak

(1) Az EBH díjakat számít fel a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak. Ezek a díjak fedezik az EBH azon kiadásait, amelyek egyrészt a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóira és a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó, a 117. és a 119. cikk szerinti felügyeleti feladatainak ellátáshoz, másrészt ahhoz kapcsolódnak, hogy visszatérítse az illetékes_hatóságok részére az e rendelet alapján folytatott tevékenység során – különösen a feladatoknak a 138. cikkel összhangban történő átruházása következtében – esetlegesen felmerült költségeiket.

(2) A jelentős eszközalapú_token egyes kibocsátóinak felszámított díj összegének arányosnak kell lennie tartalékeszközeik nagyságával, és fedeznie kell az EBH-nál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatai ellátása során felmerült valamennyi költséget.

A jelentős elektronikus pénz-token egyes kibocsátóinak felszámított díj összegének arányosnak kell lennie a pénzért cserébe kibocsátott elektronikus pénz-tokenek mennyiségével, és fedeznie kell az EBH-nál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatai végrehajtása során felmerült valamennyi költséget, beleértve az említett feladatok végrehajtása eredményeképpen felmerült költségek visszatérítését is.

(3) A Bizottság a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el 2024. június 30-ig e rendelet kiegészítése céljából a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja, valamint az EBH által az e cikk (2) bekezdése értelmében szervezetenként felszámítható maximális összeg kiszámítására vonatkozó módszertan további meghatározása céljából.

138. cikk

A feladatok EBH általi átruházása az illetékes_hatóságokra

(1) Amennyiben a jelentős eszközalapú_tokenek vagy jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos valamely felügyeleti feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges, az EBH konkrét felügyeleti feladatokat valamely illetékes_hatóságra ruházhat át. E konkrét felügyeleti feladatok közé tartozhat a 122. cikk szerinti információkérések, valamint a 123. vagy 124. cikk szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatásának hatásköre.

(2) Az (1) bekezdésben említett feladatok átruházását megelőzően az EBH konzultál az érintett illetékes_hatósággal a következőkről:

a)	az átruházandó feladat meghatározása;

b)	a feladatok elvégzésének ütemezése; továbbá

c)	a szükséges információknak az EBH által, illetve az EBH részére történő átadása.

(3) A 137. cikk (3) bekezdése és a 139. cikk alapján a Bizottság által elfogadott, a díjakra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően az EBH megtéríti az illetékes_hatóságok részére az átruházott feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült költségeket.

(4) Az EBH megfelelő időközönként felülvizsgálja a feladatok átruházását. Az átruházás bármikor visszavonható.

VIII. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

140. cikk

Jelentések e rendelet alkalmazásáról

(1) A Bizottság 2027. június 30-ig az EBH-val és az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. 2025. június 30-ig időközi jelentést kell benyújtani, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentések az alábbiakat tartalmazzák:

a)	a kriptoeszköz-kibocsátások száma az Unióban, az illetékes_hatóságokhoz benyújtott vagy nekik megküldött kriptoeszköz-alapdokumentumok száma, a kibocsátott kriptoeszközök típusa és piaci tőkeértéke, és a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök száma;

b)	a kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos tapasztalatok leírása, beleértve az illetékes_hatóságok megközelítéseinek esetleges eltéréseit;

c)	annak értékelése, hogy szükség van-e az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok jóváhagyási eljárásának bevezetésére;

d)	az Unióban kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok számára vonatkozó becslés;

e)	amennyiben lehetséges, az Unión kívül kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok becsült száma, valamint az ezzel kapcsolatos adatok rendelkezésre állásának magyarázata;

az Unióban bejelentett, kriptoeszközökkel kapcsolatos csalásoknak, megtévesztéseknek, feltöréseknek, kriptoeszközök zsarolóvírus-támadásokhoz kapcsolódó kifizetésekhez való felhasználásainak, kibertámadásoknak, lopásoknak, illetve veszteségeknek a száma és értéke, a csalárd magatartás típusai, a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz és eszközalapú_tokenek kibocsátóihoz beérkezett panaszok száma, az illetékes_hatóságokhoz beérkezett panaszok száma és a kapott panaszok tárgya;

g)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, a tartalékeszközök nagysága és az eszközalapú_tokenekben teljesített kifizetések volumene;

h)	a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, a tartalékeszközök nagysága és a jelentős eszközalapú_tokenekben teljesített kifizetések volumene;

i)	az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, valamint azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez az elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, az 54. cikkel összhangban elhelyezett és befektett pénz összetétele és nagysága és az elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, és azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez a jelentős elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, valamint a jelentős elektronikus pénz-tokeneket kibocsátó elektronikus pénz- kibocsátó intézmények esetében a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalék nagysága, továbbá a jelentős elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

k)	a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók száma;

l)	a kriptoeszközök uniós piacainak működésére, többek között a piaci fejleményekre és tendenciákra vonatkozó értékelés, figyelembe véve a felügyeleti hatóságok tapasztalatait, az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók számát és átlagos piaci részesedésüket;

m)	a kriptoeszközök birtokosai és a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfelei, különösen a lakossági_birtokosok védelmi szintjének értékelése;

n)	a kriptoeszközökkel kapcsolatos csalárd marketingkommunikáció és a közösségimédia-hálózatokon keresztül történő megtévesztések vizsgálata;

o)	a kriptoeszköz- kibocsátókra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra alkalmazandó követelményeknek, valamint ezeknek a működési rezilienciára, a piac integritására, a pénzügyi stabilitásra, valamint azoknak az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok védelmére gyakorolt hatásának értékelése;

p)	a 81. cikk alkalmazásának és a 78., a 79. és a 80. cikkben szereplő megfelelőségi vizsgálatok bevezetési lehetőségének értékelése a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek, különösen a lakossági_birtokosoknak a jobb védelme érdekében;

annak vizsgálata, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartozó köre megfelelő-e, és szükség van-e az ebben a rendeletben szereplő fogalommeghatározások technikai elemeinek kiigazítására, valamint hogy szükség van-e további innovatív kriptoeszköz-formák e rendelet hatálya alá vonására;

annak vizsgálata, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó prudenciális követelmények megfelelőek-e, és hogy azokat össze kell-e hangolni a befektetési_vállalkozásokra az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (46) és az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (47) alapján alkalmazandó, indulótőkére és szavatolótőkére vonatkozó követelményekkel;

s)	az 43. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott, jelentős eszközalapú_tokenek és jelentős elektronikus pénz-tokenek besorolására szolgáló küszöbértékek megfelelőségének vizsgálata, valamint annak értékelése, hogy a küszöbértékeket rendszeresen értékelni kell-e;

t)	a decentralizált pénzügy fejlődésének értékelése a kriptoeszközök piacain, valamint a decentralizált kriptoeszköz-rendszerek megfelelő szabályozási kezelésének értékelése;

u)	annak értékelése, hogy megfelelőek-e azok a küszöbértékek, amelyek alapján a kriptoeszköz-szolgáltatókat a 85. cikk értelmében jelentősnek kell tekinteni, valamint annak értékelése, hogy a küszöbértékeket rendszeresen értékelni kell-e;

v)	annak értékelése, hogy létre kell-e hozni a harmadik országbeli kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre, eszközalapú_tokenek kibocsátóira vagy elektronikus pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó egyenértékűségi rendszert e rendelet keretében;

w)	annak értékelése, hogy a 4. és a 16. cikk szerinti mentességek megfelelőek-e;

x)	annak értékelése, hogy e rendelet milyen hatást gyakorol a kriptoeszközök belső piacának megfelelő működésére, ideértve a kis- és középvállalkozások forráshoz jutására és az új fizetési módok, ezen belül fizetési eszközök kifejlesztésére gyakorolt hatásokat is;

a kriptoeszközök piacán jellemző üzleti modellek és technológiák alakulásának leírása, különös tekintettel az új technológiák környezeti és éghajlati hatásaira, valamint a szakpolitikai lehetőségek és szükség esetén a kriptoeszközök piacain alkalmazott technológiák éghajlatra gyakorolt és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásainak enyhítése érdekében indokolt további intézkedések és különösen a kriptoeszköz-ügyletek validálására alkalmazott konszenzusos_mechanizmusok értékelése;

z)	annak értékelése, hogy szükség van-e az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok védelme, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó, e rendeletben meghatározott intézkedések módosítására;

aa)	a közigazgatási szankciók és más közigazgatási intézkedések alkalmazása;

ab)

az illetékes_hatóságok, az EBH, az ESMA, a központi bankok és más érintett hatóságok közötti együttműködés értékelése, többek között a felelősségi körük vagy feladataik közötti kölcsönhatás tekintetében, valamint az abból fakadó előnyök és hátrányok értékelése, hogy a tagállamok illetékes_hatóságai, valamint az EBH felelősek az e rendeletben előírt felügyelet ellátásáért;

ac)

az illetékes_hatóságok és az ESMA közötti együttműködés értékelése a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók felügyelete tekintetében, valamint az abból fakadó előnyök és hátrányok értékelése, hogy a tagállamok illetékes_hatóságai, valamint az ESMA felelősek a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók e rendeletben előírt felügyeletének ellátásáért;

ad)	az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóinak a rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei a kriptoeszköz-kibocsátásokból származó összeg százalékos arányában;

ae)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

af)	a kriptoeszköz-szolgáltatók e rendeletnek való megfelelésével kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

ag)	az illetékes_hatóságok és az EBH által az e rendelet megsértéséért kiszabott közigazgatási bírságok és büntetőjogi szankciók száma és összege.

(3) Adott esetben az e cikk (1) bekezdésében említett jelentések nyomon követik a 141. és a 142. cikkben említett jelentésekben tárgyalt témákat is.

141. cikk

Az ESMA éves jelentése a piaci fejleményekről

Az ESMA 2025. december 31-ig és azt követően minden évben az EBH-val szoros együttműködésben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és a kriptoeszközök piacainak alakulásáról. A jelentést nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

A jelentés a következőket tartalmazza:

a)	a kriptoeszköz-kibocsátások száma az Unióban, az illetékes_hatóságokhoz benyújtott vagy nekik megküldöttt kriptoeszköz-alapdokumentumok száma, a kibocsátott kriptoeszközök típusa és piaci tőkeértéke, és a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök száma;

b)	az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalékok nagysága és az eszközalapú_tokenekben teljesített ügyletek volumene;

c)	a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalékok nagysága és a jelentős eszközalapú_tokenekben teljesített ügyletek volumene;

d)	az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, valamint azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez az elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, az 54. cikkel összhangban elhelyezett és befektett pénz összetétele és nagysága, és az elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, és azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez a jelentős elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, valamint a jelentős elektronikus pénz-tokeneket kibocsátó elektronikus pénz- kibocsátó intézmények esetében a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalékok nagysága, továbbá a jelentős elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

f)	a kriptoeszköz-szolgáltatók és a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók száma;

g)	az Unióban kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok számára vonatkozó becslés;

h)	amennyiben lehetséges, az Unión kívül kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok becsült száma, valamint az ezzel kapcsolatos adatok rendelkezésre állásának magyarázata;

az uniós lakosoknak kriptoeszközökben szolgáltatásokat nyújtó nem engedélyezett tőzsdék földrajzi elhelyezkedésének, valamint ügyfélismereti szintjének és ügyfél-átvilágítási eljárásainak a feltérképezése, ideértve az egyértelmű székhely nélküli tőzsdék számát, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok alkalmazásában a magas kockázatú harmadik országok listáján szereplő, vagy az adózási szempontból nem együttműködő joghatóságok listáján szereplő joghatóságokban található tőzsdék számát, a megfelelő ügyfélismereti eljárásoknak való megfelelés szintje szerint osztályozva őket;

j)	azon kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek aránya, amelyek kriptoeszköz-szolgáltatón vagy nem engedélyezett szolgáltatón vagy peer-to-peer kapcsolaton keresztül történnek, valamint az ügyletek volumene;

l)	a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz, a kibocsátókhoz és az illetékes_hatóságokhoz a kriptoeszköz-alapdokumentumokban vagy a marketingkommunikációban szereplő hamis és félrevezető információkkal kapcsolatban – többek között a közösségimédia-platformokon keresztül – beérkezett panaszok száma;

a bevált gyakorlatokon és az érintett nemzetközi szervezetek jelentésein alapuló lehetséges megközelítések és lehetőségek e rendelet megkerülése kockázatának csökkentésére, többek között a harmadik országbeli szereplők által az Unióban engedély nélkül nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások tekintetében.

Az illetékes_hatóságok az ESMA rendelkezésére bocsátják a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat. A jelentés elkészítéséhez az ESMA információkat kérhet a bűnüldöző szervektől.

142. cikk

Jelentés a kriptoeszközökkel kapcsolatos legújabb fejleményekről

(1) A Bizottság 2024. december 30-ig az EBH-val és az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kriptoeszközökkel kapcsolatos legújabb fejleményekről, különösen az e rendeletben nem szabályozott területekre vonatkozóan, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a decentralizált pénzügy fejlődésének értékelése a kriptoeszközök piacain, valamint a kibocsátó vagy kriptoeszköz-szolgáltató nélküli decentralizált kriptoeszköz-rendszerek megfelelő szabályozási kezelésének értékelése, beleértve a decentralizált pénzügy szabályozása szükségességének és megvalósíthatóságának értékelését is;

b)	annak értékelése, hogy szükséges-e és megvalósítható-e a kriptoeszközökben történő hitelezés és kölcsönnyújtás szabályozása;

c)	az elektronikus pénz-tokenek átruházásához kapcsolódó szolgáltatások kezelésének értékelése, amennyiben az (EU) 2015/2366 irányelv felülvizsgálata nem foglalkozik ezzel a kérdéssel;

az egyedi és nem helyettesíthető kriptoeszközök piacai fejlődésének és az ilyen kriptoeszközök megfelelő szabályozási kezelésének értékelése, beleértve az egyedi és nem helyettesíthető kriptoeszközök ajánlattevői, valamint az ilyen kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatók szabályozása szükségességének és megvalósíthatóságának értékelését.

143. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) A 4–15. cikk nem alkalmazandó a 2024. december 30. előtt lezárult, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételekre.

(2) A II. címtől eltérve az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő, 2024. december 30. előtt bevezetett kriptoeszközök tekintetében csak a következő követelmények alkalmazandók:

a)	A 7. és 9. cikket a 2024. december 30. után közzétett marketingközleményekre kell alkalmazni;

b)	a kereskedési platformok üzemeltetői 2027. december 31-ig biztosítják, hogy az e rendeletben előírt esetekben a 6., 8. és 9. cikkel összhangban készítsenek, küldjenek be és tegyenek közzé kriptoeszköz-alapdokumentumot, valamint a 12. cikkel összhangban frissítsék azt.

(3) Azok a kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek az alkalmazandó joggal összhangban nyújtottak szolgáltatást 2024. december 30. előtt, továbbra is folytathatják tevékenységüket 2026. július 1-ig vagy addig, amíg meg nem kapják az 63. cikk szerinti engedélyt, illetve amíg az említett engedély iránti kérelmüket elutasítják, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az első albekezdésben a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó átmeneti rendszert, vagy lerövidítik annak időtartamát, amennyiben úgy tekintik, hogy a 2024. december 30. előtt alkalmazandó nemzeti szabályozási keretük kevésbé szigorú, mint e rendelet.

A tagállamok 2024. június 30-ig értesítik a Bizottságot és az ESMA-t arról, hogy éltek-e a második albekezdésben meghatározott lehetőséggel, valamint az átmeneti rendszer időtartamáról.

(4) Az eszközalapú_tokenek hitelintézeteken kívüli azon kibocsátói, amelyek az alkalmazandó joggal összhangban 2024. június 30. előtt eszközalapú_tokeneket bocsátottak ki, a 21. cikk szerinti engedélyük megadásáig továbbra is folytathatják e tevékenységüket, feltéve, hogy 2024. július 30. előtt engedélyért folyamodtak.

(5) Azok a hitelintézetek, amelyek 2024. június 30. előtt az alkalmazandó joggal összhangban eszközalapú_tokeneket bocsátottak ki, a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásáig, illetve addig, amíg a kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyása a 17. cikk szerint elutasításra kerül folytathatják e tevékenységüket, feltéve, hogy az említett cikk (1) bekezdése szerint 2024. július 30. előtt értesítik illetékes_hatóságukat.

(6) A 62. és 63. cikktől eltérve a tagállamok egyszerűsített eljárást alkalmazhatnak azon engedélykérelmekre, amelyeket 2024. december 30. és 2026. július 1. között olyan szervezetek nyújtottak be, amelyek 2024. december 30-án a nemzeti jog alapján kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkeztek. Az illetékes_hatóságok – mielőtt az ilyen egyszerűsített eljárások alapján megadnák az engedélyt – biztosítják az V. cím 2. és 3. fejezetében foglaltak teljesülését.

(7) Az EBH a 117. cikk szerinti felügyeleti feladatait a 43. cikk (11) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjától kezdve gyakorolja.

144. cikk

Az 1093/2010/EU rendelet módosítása

Az 1093/2010/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban és a 2002/87/EK irányelv, a 2008/48/EK irányelv (*1), a 2009/110/EK irányelv, az 575/2013/EU rendelet (*2), a 2013/36/EU irányelv (*3), a 2014/49/EU irányelv (*4), a 2014/92/EU irányelv (*5), az (EU) 2015/2366 irányelv (*6), valamint az (EU) 2023/1114 (*7) európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályán belül, valamint – amennyiben az említett jogi aktusok alkalmazandók a hitelintézetekre, a pénzügyi intézményekre és az azokat felügyelő illetékes_hatóságokra – a 2002/65/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, – ideértve az említett jogszabályokon alapuló valamennyi irányelvet, rendeletet és határozatot is –, továbbá a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további kötelező erejű uniós jogi aktus hatályán belül jár el. A Hatóság az 1024/2013/EU tanácsi rendeletnek (*8) is megfelelően jár el.

145. cikk

Az 1095/2010/EU rendelet módosítása

Az 1095/2010/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban és a 97/9/EK, 98/26/EK, 2001/34/EK, 2002/47/EK, 2004/109/EK, 2009/65/EK irányelv, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*9), az 1060/2009/EK rendelet, és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*10), az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*11), és az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*12) hatályán belül, valamint – amennyiben az említett jogi aktusok alkalmazandók a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra vagy a befektetési jegyeiket vagy részvényeiket forgalmazó kollektív befektetési_vállalkozásokra, a kriptoeszközök kibocsátóira vagy ajánlattevőire, a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyekre vagy a kriptoeszköz-szolgáltatókra és az ezek felügyeletét ellátó hatóságokra –, a 2002/87/EK irányelv és a 2002/65/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, – ideértve az említett jogszabályokon alapuló valamennyi irányelvet, rendeletet és határozatot is –, továbbá a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további kötelező erejű uniós jogi aktus hatályán belül jár el.

147. cikk

Az (EU) 2019/1937 irányelv módosítása

Az (EU) 2019/1937 irányelv mellékletének I.B. része a következő ponttal egészül ki:

„xxiii.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150, 2023.6.9., 40 o.).”

149. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2024. december 30-tól kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a III. és a IV. címet 2024. június 30-tól kell alkalmazni.

(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve, a 2. cikk (5) bekezdését, a 3. cikk (2) bekezdését, a 6. cikk (11) és (12) bekezdését, a 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, a 17. cikk (8) bekezdését, a 18. cikk (6) és (7) bekezdését, a 19. cikk (10) és (11) bekezdését, a 21. cikk (3) bekezdését, a 22. cikk (6) és (7) bekezdését, a 31. cikk (5) bekezdését a 32. cikk (5) bekezdését, a 34. cikk (13) bekezdését, a 35. cikk (6) bekezdését, a 36. cikk (4) bekezdését, a 38. cikk (5) bekezdését, a 42. cikk (4) bekezdését, a 43. cikk (11) bekezdését, a 45. cikk (7) és (8) bekezdését, a 46. cikk (6) bekezdését, a 47. cikk (5) bekezdését, az 51. cikk (10) és (15) bekezdését, a 60. cikk (13) és (14) bekezdését, a 61. cikk (3) bekezdését, a 62. cikk (5) és (6) bekezdését, a 63. cikk (11) bekezdését, a 66. cikk (6) bekezdését, a 68. cikk (10) bekezdését, a 71. cikk (5) bekezdését, a 72. cikk (5) bekezdését, a 76. cikk (16) bekezdését, a 81. cikk (15) bekezdését, a 82. cikk (2) bekezdését, a 84. cikk (4) bekezdését, a 88. cikk (4) bekezdését, a 92. cikk (2) és (3) bekezdését, a 95. cikk (10) és (11) bekezdését, a 96. cikk (3) bekezdését, a 97. cikk (1) bekezdéseét a 103. cikk (8) bekezdését, a 104. cikk (8) bekezdését, a 105. cikkk (7) bekezdését, a 107. cikk (3) és (4) bekezdését, a 109. cikk (8) bekezdését, a 119. cikk (8) bekezdését, a 134. cikk (10) bekezdését, a 137. cikk (3) bekezdését és a 139. cikket 2023. június 29-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 31-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. KULLGREN

(1) HL C 152., 2021.4.29., 1. o.

(2) HL C 155., 2021.4.30., 31. o.

(3) Az Európai Parlament 2023. április 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. május 16-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikus pénz- kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(12) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(15) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról (HL L 271. 2002.10.9., 16. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési_vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési_vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(22) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes_adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(26) HL C 337., 2021.8.23., 4. o.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési_vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános_ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról és az 1060/2009/EK rendelet, a 648/2012/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet, a 909/2014/EU rendelet, valamint az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).

(40) A Bizottság 2006/73/EK irányelve (2006. augusztus 10.) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési_vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.).

(41) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (HL L 22., 2021.1.22., 1. o.).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési_vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési_vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ESZKÖZALAPÚ TOKENEKTŐL VAGY ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEKTŐL ELTÉRŐ KRIPTOESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUM KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Információk az ajánlattevőről vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyről

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy kapcsolattartási telefonszáma és e-mail címe, valamint az a napokban meghatározott időszak, amelyen belül az ajánlattevővel vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személlyel e telefonszámon vagy e-mail-címen keresztül kapcsolatba lépő befektető választ kap;

7.	Adott esetben az anyavállalat neve;

8.	Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.	Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

10.

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy pénzügyi helyzete az elmúlt 3 év vagy – ha az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy 3 évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

A pénzügyi helyzetet az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy üzletmenete alakulásának és teljesítményének, valamint helyzetének megbízható áttekintése alapján kell értékelni minden olyan évre és évközi időszakra vonatkozóan, amelyre múltbeli pénzügyi információk megadása kötelező, beleértve a lényeges változások okaira vonatkozó információkat is.

Az áttekintésnek az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, valamint helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

B. rész: Információk a kibocsátóról, ha az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	Adott esetben az anyavállalat neve;

7.	A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

8.	A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége.

C. rész: Információk a kereskedési platform üzemeltetőjéről azokban az esetekben, amikor az készíti el a kriptoeszköz-alapdokumentumot

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	Adott esetben az anyavállalat neve;

7.	Annak oka, hogy miért az üzemeltető készítette el a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

8.	Az üzemeltető vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.	Az üzemeltető és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége.

D. rész: Információk a kriptoeszköz-projektről

1.	A kriptoeszköz-projekt és a kriptoeszköz megnevezése, amennyiben eltér az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy megnevezésétől és rövidítése vagy ticker kódja;

2.	A kriptoeszköz-projekt rövid ismertetése;

3.	A kriptoeszköz-projekt végrehajtásában részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket vagy a vállalatok székhelyét);

4.	Felhasználói tokenekkel kapcsolatos kriptoeszköz-projekt esetén a kifejlesztett vagy kifejlesztendő áruk vagy szolgáltatások fő jellemzői;

5.	Információk a kriptoeszköz-projektről, ideértve különösen a projekt múltbeli és jövőbeli mérföldköveit, valamint adott esetben a projekthez már hozzárendelt forrásokat;

6.	Adott esetben az összegyűjtött pénz vagy egyéb kriptoeszközök tervezett felhasználása.

E. rész: A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.	Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

2.	A nyilvános_ajánlattétel, illetve a kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének okai;

Adott esetben az az összeg, amelyet a nyilvános_ajánlattétel pénzben vagy bármely más kriptoeszközben kíván beszedni, beleértve adott esetben a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez meghatározott minimális és maximális jegyzési célokat, valamint azt, hogy a túljegyzéseket elfogadják-e és hogyan osztják fel;

4.	A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált kriptoeszköz kibocsátási ára ( hivatalos_ pénznemben vagy más kriptoeszközben), a vonatkozó jegyzési díj vagy az a módszer, amelynek alapján az ajánlati ár meghatározásra kerül;

5.	Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő kriptoeszközök teljes száma;

6.	A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetése által megcélzott leendő birtokosokra vonatkozó információk, beleértve az ilyen kriptoeszközök birtokosainak típusára vonatkozó korlátozásokat is;

Külön tájékoztatás arról, hogy a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételben részt vevő vásárlók visszatérítésben fognak-e részesülni, ha a nyilvános_ajánlattétel végén a minimális jegyzési cél nem teljesül, vagy ha gyakorolják a 13. cikkben előirányzott elállási jogot, vagy ha az ajánlattételt törlik, továbbá a visszatérítési mechanizmus részletes ismertetése, beleértve a visszatérítések várható ütemezését is;

A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel különböző szakaszaira vonatkozó információk, ideértve a kriptoeszközöket előrendelés (pre-public sales) keretében megvásárló vevőknek kínált kedvezményes vételárat is; amennyiben egyes vevők kedvezményes vételárat fizetnek, annak magyarázata, hogy a vételár miért térhet el, valamint a többi befektetőre gyakorolt hatás ismertetése;

9.	A határidőhöz kötött ajánlattételek esetében a nyilvános_ajánlattétel jegyzési időszaka;

10.	A pénz vagy egyéb kriptoeszközök védelmére vonatkozó, a 10. cikkben említett intézkedések a határidőhöz kötött nyilvános_ajánlattétel vagy az elállási időszak alatt;

11.	Az ajánlattétel keretében kínált kriptoeszközök megvásárlásához kapcsolódó fizetési módok és az érték vevők részére történő visszautalásának módjai, amennyiben visszatérítésre jogosultak;

12.	Nyilvános ajánlattétel esetén tájékoztatás a 13. cikkben említett elállási jogról;

13.	A megvásárolt kriptoeszközök birtokosok számára való átadásának módjára és ütemezésére vonatkozó információk;

14.	Információk azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek a kriptoeszközök birtoklásához teljesítenie kell;

15.	Adott esetben a kriptoeszközök elhelyezéséért felelős kriptoeszköz-szolgáltató neve és az ilyen elhelyezés típusa (határozott kötelezettségvállalással vagy anélkül);

16.	Adott esetben annak a kriptoeszköz-kereskedési platformnak a neve, ahova a kereskedésbe történő bevezetést kérelmezik, valamint tájékoztatás arról, hogy a befektetők hogyan férhetnek hozzá az ilyen kereskedési platformokhoz, és ez milyen költségekkel jár;

17.	A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel költségei;

18.	A nyilvános_ajánlattételben vagy a kereskedésbe történő bevezetésben részt vevő személyeknek az ajánlattételhez vagy a kereskedésbe történő bevezetéshez kapcsolódó esetleges összeférhetetlensége;

19.	A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

F. rész: Információk a kriptoeszközökről

1.	A nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy kereskedésbe bevezetni kívánt kriptoeszköz típusa;

Az ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő kriptoeszközök jellemzőinek – többek között a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatok, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban – és funkcióinak leírása, ideértve a funkciók tervezett alkalmazási időpontjára vonatkozó információkat is.

G. rész: Információk a kriptoeszközökhöz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről

1.	A vevő jogainak és esetleges kötelezettségeinek, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásoknak és feltételeknek az ismertetése;

2.	Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

3.	Adott esetben a kibocsátó által tervezett, kriptoeszközökre vonatkozó jövőbeli nyilvános_ajánlattételekre vonatkozó információk, valamint a kibocsátó által megtartott kriptoeszközök száma;

4.	Felhasználói tokenekkel kapcsolatos, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy kereskedésbe történő bevezetés esetén az azon termékek vagy szolgáltatások minőségére és mennyiségére vonatkozó információ, amelyekhez a felhasználói_tokenek hozzáférést biztosítanak;

5.	Felhasználói tokenekkel kapcsolatos, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy kereskedésbe történő bevezetés esetén a felhasználói_tokenek kapcsolódó árukra vagy szolgáltatásokra való beváltásának módjára vonatkozó információk;

6.	Kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének hiányában, a kriptoeszközök nyilvános_ajánlattételt követő megvásárlásának vagy értékesítésének módjára és helyére vonatkozó információ;

7.	A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök átruházhatóságára vonatkozó korlátozások;

8.	Ha a kriptoeszközök esetében a kínálatuknak a kereslet változására reagáló növekedésére vagy csökkenésére vonatkozóan protokollokat alkalmaznak, az ilyen protokollok működésének ismertetése;

9.	Adott esetben a kriptoeszközök értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

10.	A kriptoeszközökre vonatkozóan alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

H. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.	Az alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra vonatkozó információk;

2.	Adott esetben a konszenzusos_mechanizmus;

3.	Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

4.	Ha a kriptoeszköz kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a nevükben eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyv használatával történik, az ilyen megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes ismertetése;

5.	Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

I. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.	A kriptoeszközök nyilvános_ajánlattételéhez vagy kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó kockázatok leírása;

2.	A kibocsátóval kapcsolatos kockázatok leírása, amennyiben az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől;

3.	A kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatok ismertetése;

4.	A projektvégrehajtással kapcsolatos kockázatok ismertetése;

5.	Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

II. MELLÉKLET

AZ ESZKÖZALAPÚ TOKEN KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUMÁNAK KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Az eszközalapú_token kibocsátójára vonatkozó információk

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	Adott esetben az anyavállalat megnevezése;

7.	A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

8.	A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

A kibocsátó pénzügyi helyzete az elmúlt három év vagy – ha a kibocsátó három évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

A pénzügyi helyzetet a kibocsátó üzletmenete alakulásának és teljesítményének, valamint helyzetének megbízható áttekintése alapján kell értékelni minden olyan évre és évközi időszakra vonatkozóan, amelyre múltbeli pénzügyi információk megadása kötelező, beleértve a lényeges változások okaira vonatkozó információkat is.

Az áttekintésnek a kibocsátó üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, valamint a kibocsátó helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

10.	A kibocsátó irányítási rendszerének részletes leírása;

11.	Az eszközalapú_tokenek kibocsátójaként kapott engedély részletei és az engedélyező illetékes_hatóság neve, kivéve az eszközalapú_token azon kibocsátóinak esetében, amelyeket a 17. cikk mentesít az engedélyezés alól. Hitelintézetek esetében a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának neve.

12.

Amennyiben az eszközalapú_token kibocsátója más kriptoeszközöket is kibocsát, vagy más kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységeket is folytat, ezt egyértelműen jelezni kell; a kibocsátónak azt is jeleznie kell, hogy van-e kapcsolat a kibocsátó és a kriptoeszköz kibocsátásához használt megosztott_főkönyvi technológiát működtető szervezet között, beleértve azt is, ha a protokollokat a projekt résztvevőivel szoros_kapcsolatban álló személy irányítja vagy ellenőrzi.

B. rész: Az eszközalapú_tokenre vonatkozó információk

1.	Az eszközalapú_token neve és rövidítése vagy ticker kódja;

2.	Az eszközalapú_token jellemzőinek leírása, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban;

3.	Az eszközalapú_token működőképessé tételében részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket vagy a vállalatok székhelyét);

4.	A 34. cikk (5) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy jogalanyok szerepének, felelősségének és elszámoltathatóságának leírása;

5.	Az eszközalapú_tokenekre vonatkozó tervekkel kapcsolatos információk, beleértve a múltbeli és jövőbeli mérföldkövek, valamint adott esetben a már allokált források ismertetését is.

C. rész: Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.	Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

Adott esetben az az összeg, amelyet az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel pénzben vagy bármely más kriptoeszközben kíván beszedni, beleértve adott esetben az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez meghatározott minimális és maximális jegyzési célokat, valamint azt, hogy a túljegyzéseket elfogadják-e és hogyan osztják fel;

3.	Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő eszközalapú_token egységeinek teljes száma;

4.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetése által megcélzott leendő birtokosokra vonatkozó információk, beleértve az ilyen eszközalapú_token birtokosainak típusaira vonatkozó korlátozásokat is;

Külön tájékoztatás arról, hogy az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételben részt vevő vásárlók visszatérítésben fognak-e részesülni, ha a nyilvános_ajánlattétel végén a minimális jegyzési cél nem teljesül, beleértve a visszatérítések várható ütemezését is; a maximális jegyzési cél túllépésének következményeit egyértelművé kell tenni;

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel különböző szakaszaira vonatkozó információk, beleértve az eszközalapú_tokent előrendelés (pre-public sales) keretében megvásárló vevőknek kínált kedvezményes vételárat is, valamint amennyiben egyes vevők kedvezményes vételárat fizetnek, annak magyarázata, hogy a vételár miért térhet el, valamint a többi befektetőre gyakorolt hatás ismertetése;

7.	A határidőhöz kötött ajánlattételek esetében a nyilvános_ajánlattétel jegyzési időszaka;

8.	A kínált eszközalapú_token megvásárlásához, illetve visszaváltásához kapcsolódó fizetési módok;

9.	A megvásárolt eszközalapú_token birtokosok számára való átadásának módjára és ütemezésére vonatkozó információk;

10.	Információk azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek az eszközalapú_tokenek birtoklásához teljesítenie kell;

11.	Adott esetben az eszközalapú_tokenek elhelyezéséért felelős kriptoeszköz-szolgáltató neve és az ilyen elhelyezés típusa (határozott kötelezettségvállalással vagy anélkül);

12.	Adott esetben annak a kriptoeszköz-kereskedési platformnak a neve, ahova a kereskedésbe történő bevezetést kérelmezik, valamint tájékoztatás arról, hogy a befektetők hogyan férhetnek hozzá az ilyen kereskedési platformokhoz, és ez milyen költségekkel jár;

13.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel költségei;

14.	A nyilvános_ajánlattételben vagy a kereskedésbe történő bevezetésben részt vevő személyeknek az ajánlattételhez vagy a kereskedésbe történő bevezetéshez kapcsolódó esetleges összeférhetetlensége;

15.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

D. rész: Az eszközalapú_tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk

1.	Az ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő eszközalapú_token jellemzőinek és funkcióinak leírása, ideértve a funkciók tervezett alkalmazási időpontjára vonatkozó információkat is;

2.	A vevő jogainak és esetleges kötelezettségeinek, valamint az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárásoknak és feltételeknek az ismertetése;

3.	Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

4.	Adott esetben a kibocsátó által tervezett, eszközalapú_tokenre vonatkozó jövőbeli nyilvános_ajánlattételekkel kapcsolatos információk, valamint a kibocsátó által megtartott eszközalapú_tokenek egységei;

5.	Kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének hiányában, az eszközalapú_token nyilvános_ajánlattételt követő megvásárlásának vagy értékesítésének módjára és helyére vonatkozó információ;

6.	A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetett eszközalapú_token átruházhatóságára vonatkozó korlátozások;

7.	Ha az eszközalapú_token esetében a kereslet változásaira reagáló kínálatának növekedésére vagy csökkenésére vonatkozóan protokollokat alkalmaznak, az ilyen protokollok működésének ismertetése;

8.	Adott esetben az eszközalapú_tokenek értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

A jogok jellegére és érvényesíthetőségére vonatkozó információk, beleértve az állandó visszaváltási jogokat és a birtokosokat, valamint a 39. cikk (2) bekezdésében említett bármely jogi vagy természetes személyt a kibocsátóval szemben esetlegesen megillető követeléseket, ideértve az arra vonatkozó információkat is, hogy fizetésképtelenségi eljárás esetén hogyan kezelik ezeket a jogokat, valamint tájékoztatás arról, hogy különböző jogok illetik-e meg a különböző birtokosokat, továbbá az ilyen eltérő bánásmód megkülönböztetésmentes okairól;

10.

Annak a követelésnek a részletes leírása, amelyet az eszközalapú_token képvisel a birtokosok számára, beleértve a következőket:

a)	az egyes alapul szolgáló eszközök leírása és az egyes eszközök meghatározott arányai;

b)	az alapul szolgáló eszközök értéke, valamint a követelés és az eszköztartalék összege közötti kapcsolat; továbbá

c)	annak ismertetése, hogy miként került sor a követelés összetevőinek megbízható és átlátható értékelésére, adott esetben megnevezve a független feleket;

11.	Adott esetben a kibocsátó által az eszközalapú_token likviditásának biztosítása érdekében bevezetett intézkedésekre vonatkozó információk, beleértve a likviditás biztosításáért felelős szervezetek nevét;

12.	A panaszok benyújtásához szükséges elérhetőségek és az eszközalapú_token kibocsátója által bevezetett panaszkezelési eljárás és adott esetben vitarendezési mechanizmus vagy jogorvoslati eljárás leírása;

13.	A birtokosok jogainak leírása, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni kötelezettségeit, ideértve a fizetésképtelenséget is;

14.	A helyreállítási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

15.	A visszaváltási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

16.	Részletes tájékoztatás arról, hogy hogyan történik az eszközalapú_token visszaváltása, ideértve azt is, hogy a birtokos megválaszthatja-e a visszaváltás formáját, az átruházás formáját, illetve a visszaváltás hivatalos_ pénznemét;

17.	Az eszközalapú_tokenre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

E. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.	Az eszközalapú_tokenek birtoklása, tárolása és átruházása céljából alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra vonatkozó információk;

2.	Adott esetben a konszenzusos_mechanizmus;

3.	Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

4.	Ha az eszközalapú_tokenek kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó vagy a kibocsátó nevében eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia használatával történik, az ilyen megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes ismertetése;

5.	Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

F. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.	Az eszköztartalékhoz kapcsolódó kockázatok, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni a kötelezettségeit;

2.	Az eszközalapú_token kibocsátójával kapcsolatos kockázatok leírása;

3.	Az eszközalapú_token nyilvános_ajánlattételéhez vagy kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó kockázatok leírása;

4.	Az eszközalapú_tokenekhez kapcsolódó kockázatok ismertetése, különösen a referencia-eszközeik tekintetében;

5.	Az eszközalapú_tokenre vonatkozó projekt működőképessé tételével kapcsolatos kockázatok leírása;

6.	Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

G. rész: Az eszköztartalékra vonatkozó információk

1.	Az eszköztartalék értékének az eszközalapú_tokennel kapcsolatos követeléshez való igazítását célzó mechanizmus részletes leírása, ideértve a jogi és a technikai szempontokat is;

2.	Az eszköztartaléknak és összetételének részletes leírása;

3.	Az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmusok leírása;

4.	Annak közlése, hogy az tartalékeszközök egy részét befektették-e, és adott esetben az említett tartalékeszközökre vonatkozó befektetési politika leírása;

A tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelési megállapodások leírása, beleértve azok elkülönítését, valamint azon kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások neve, amelyeket tartalékeszközök letétkezelőjeként jelöltek ki.

III. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKEN KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUMÁNAK KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Az elektronikus pénz-token kibocsátójára vonatkozó információk

Név;

2.	Jogi forma;

3.	Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.	Bejegyzés dátuma;

5.	Jogalany-azonosító, az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.	A kibocsátó kapcsolattartási telefonszáma és e-mail címe, valamint az a napokban meghatározott időszak, amelyen belül a kibocsátóval e telefonszámon vagy e-mail-címen keresztül kapcsolatba lépő befektető választ kap;

7.	Adott esetben az anyavállalat megnevezése;

8.	A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.	A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

10.	Potenciális összeférhetetlenségek;

11.

Amennyiben az elektronikus pénz-token kibocsátója más kriptoeszközöket is kibocsát, vagy a kriptoeszközökhöz kapcsolódó egyéb tevékenységet is végez, ezt egyértelműen jelezni kell; a kibocsátónak azt is jeleznie kell, hogy van-e kapcsolat a kibocsátó és a kriptoeszköz kibocsátásához használt megosztott_főkönyvi technológiát működtető szervezet között, beleértve azt is, ha a protokollokat a projekt résztvevőivel szoros_kapcsolatban álló személy irányítja vagy ellenőrzi;

12.

A kibocsátó pénzügyi helyzete az elmúlt három év vagy – ha a kibocsátó három évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

13.	Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátójaként kapott engedély részletei és az engedélyező illetékes_hatóság neve, kivéve az elektronikus pénz-token azon kibocsátóinak esetében, amelyeket a 48. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban e mentesítettek az engedélyezés alól.

B. rész: Információk az elektronikus pénz-tokenről

1.	Név és rövidítés;

2.	Az elektronikus pénz-token jellemzőinek leírása, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban;

3.	A tervezésben és fejlesztésben részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket és/vagy a vállalat székhelyét).

C. rész: Az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.	Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

2.	Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő elektronikus pénz-token egységeinek teljes száma;

3.	Adott esetben azoknak a kriptoeszköz-kereskedési platformoknak a neve, ahová az elektronikus pénz-token kereskedésbe történő bevezetését kérik;

4.	Az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

D. rész: Az elektronikus pénz-tokenekhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk

1.	Az elektronikus pénz-token birtokosának biztosított jogok, és az esetleges kötelezettségek, köztük a névértéken történő visszaváltás joga, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárások és feltételek részletes leírása;

2.	Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

3.	A birtokosok jogainak leírása, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni kötelezettségeit, ideértve a fizetésképtelenséget is;

4.	A helyreállítási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

5.	A visszaváltási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

6.	A panaszok benyújtásához szükséges elérhetőségek és az elektronikus pénz-token kibocsátója által bevezetett panaszkezelési eljárás és adott esetben vitarendezési mechanizmus vagy jogorvoslati eljárás leírása;

7.	Adott esetben a kriptoeszköz értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

8.	Az elektronikus pénz-tokenre és az illetékes bíróságra alkalmazandó jog.

E. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.	Az elektronikus pénz-tokenek birtoklása, tárolása és átruházása céljából alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra – vonatkozó információk;

2.	Tájékoztatás azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek az elektronikus pénz-token feletti ellenőrzés megszerzéséhez teljesítenie kell;

3.	Adott esetben a konszenzusos_mechanizmus;

4.	Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

5.	Ha az elektronikus pénz-token kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó vagy a nevében eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia használatával történik, a megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes leírása;

6.	Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

F. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.	Az elektronikus pénz-token kibocsátójával kapcsolatos kockázatok leírása;

2.	Az elektronikus pénz-tokennel kapcsolatos kockázatok leírása;

3.	Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

IV. MELLÉKLET

A KRIPTOESZKÖZ-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS TŐKEKÖVETELMÉNYEK

Kriptoeszköz-szolgáltatók

A kriptoeszköz-szolgáltatások típusa

A 67. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti minimális tőkekövetelmények

1. osztály

A következő kriptoeszköz-szolgáltatások tekintetében engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—	megbízások végrehajtása az ügyfél nevében;

—	kriptoeszközök elhelyezése;

—	kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;

—	kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;

—	kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás; és/vagy

—	kriptoeszközökkel kapcsolatos portfóliókezelés végzése.

50 000 EUR

2. osztály

Az 1. osztályba tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások mellett a következő szolgáltatás tekintetében is engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—	kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;

—	kriptoeszközök átváltása pénzre; és/vagy

—	kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre.

125 000 EUR

3. osztály

A 2. osztályba tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások mellett a következő szolgáltatások tekintetében is engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—	kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése.

150 000 EUR

V. MELLÉKLET

A III. ÉS A VI. CÍMBEN EMLÍTETT JOGSÉRTÉSEK JEGYZÉKE A JELENTŐS ESZKÖZALAPÚ TOKENEK KIBOCSÁTÓI ESETÉBEN

A kibocsátó megsérti a 22. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy minden egyes, 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékű jelentős eszközalapú_token esetében nem jelenti negyedévente az EBH-nak az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem állítja le a jelentős eszközalapú_token kibocsátását az említett bekezdésben meghatározott küszöbértékek elérésekor, vagy nem nyújt be tervet az EBH-nak az említett küszöbértékek elérését követő 40 munkanapon belül annak biztosítására, hogy az ügyletek becsült negyedéves napi átlagos száma és átlagos összesített értéke az említett küszöbértékek alatt maradjon.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az említett cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett terv EBH által előírt módosításainak.

A kibocsátó megsérti a 25. cikket azáltal, hogy nem értesíti az EBH-t üzleti modelljének bármely olyan tervezett változásáról, amely valószínűsíthetően jelentős befolyást gyakorol a jelentős eszközalapú_tokenek tényleges vagy leendő birtokosainak vásárlási döntésére, vagy nem írja le az ilyen változást a kriptoeszköz-alapdokumentumban.

A kibocsátó megsérti a 25. cikket azáltal, hogy nem tesz eleget az EBH által a 25. cikk (4) bekezdésével összhangban előírt intézkedésnek.

A kibocsátó megsérti a 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem becsületesen, tisztességesen és szakszerűen jár el.

A kibocsátó megsérti a 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosaival vagy leendő birtokosaival nem tisztességesen, nem egyértelműen vagy félrevezető módon kommunikál.

A kibocsátó megsérti a 27. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem a jelentős eszközalapú_token birtokosainak legfőbb érdekét szem előtt tartva jár el, vagy azáltal, hogy egyes birtokosok számára olyan kedvezményes elbánást biztosít, amely nem szerepel a kibocsátó kriptoeszköz-alapdokumentumában, vagy adott esetben marketingközleményeiben.

A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a 21. cikk (1) bekezdésében említett, jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumát és adott esetben a 25. cikkben említett módosított kriptoeszköz-alapdokumentumát.

10.

A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételnek vagy az ilyen token kereskedésbe történő bevezetésének kezdőnapjáig.

11.

A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum és adott esetben a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum mindaddig rendelkezésre álljon a honlapján, amíg a jelentős eszközalapú_token nyilvános birtokban van.

12.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen jelentős eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetése kapcsán olyan marketingközleményeket tesz közzé, amelyek nem felelnek meg az említett cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

13.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé honlapján a marketingközleményeket és azok módosításait.

14.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy kérésre nem értesíti az EBH-t a marketingközleményekről.

15.

A kibocsátó megsérti a 29. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételét megelőzően marketingközleményeket terjeszt.

16.

A kibocsátó megsérti a 30. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a honlapján egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen nem teszi közzé egyértelmű, pontos és átlátható módon a forgalomban lévő jelentős eszközalapú_token összegét, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalék értékét és összetételét, vagy hogy legalább havonta nem frissíti az előírt információkat.

17.

A kibocsátó megsérti a 30. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a lehető leghamarabb nyilvánosan és könnyen hozzáférhető helyen az ellenőrzési jelentés rövid, egyértelmű, pontos és átlátható összefoglalóját, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalékra vonatkozó teljes és szerkesztetlen ellenőrzési jelentést.

18.

A kibocsátó megsérti a 30. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a lehető leghamarabb nyilvánosan és könnyen hozzáférhető helyen, egyértelmű, pontos és átlátható módon azt az eseményt, amely jelentős hatással van vagy valószínűleg jelentős hatással lesz a jelentős eszközalapú_token vagy a 36. cikkben említett eszköztartalék értékére.

19.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn hatékony és átlátható eljárásokat a jelentős eszközalapú_token birtokosaitól és más érdekelt felektől, többek között a jelentős eszközalapú_token birtokosait képviselő fogyasztói szervezetektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából, vagy nem teszi közzé ezen eljárások leírását, vagy amennyiben a jelentős eszközalapú_tokent teljes mértékben vagy részben harmadik személy jogalanyok hozzák forgalomba, vagy nem hoz létre eljárásokat a birtokosok és a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy jogalanyok közötti panaszkezelés megkönnyítésére is.

20.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosai számára nem teszi lehetővé panaszaik díjmentes benyújtását.

21.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem dolgozza ki és nem bocsátja a jelentős eszközalapú_token birtokosai rendelkezésére a panaszbejelentő űrlapot és nem vezet nyilvántartást az összes kapott panaszról és az azokra válaszul hozott intézkedésekről.

22.

A kibocsátó megsérti a 31. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja ki időben és tisztességes módon az összes panaszt, vagy azáltal, hogy a vizsgálat eredményéről nem tájékoztatja észszerű időn belül a jelentős eszközalapú_token birtokosait.

23.

A kibocsátó megsérti a 32. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hajt végre és nem tart fenn hatékony politikákat és eljárásokat annak érdekében, hogy azonosítsa, megelőzze, kezelje és közzétegye a saját maga, mint kibocsátó és tulajdonosai vagy tagjai, a saját maga és bármely, a benne közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag, a saját maga és vezetői testületének tagjai, a saját maga és alkalmazottai, a saját maga és a jelentős eszközalapú_token birtokosai, vagy a saját maga és a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett funkciók valamelyikét ellátó bármely harmadik fél közötti összeférhetetlenséget.

24.

A kibocsátó megsérti a 32. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tesz meg minden megfelelő lépést a 36. cikkben említett eszköztartalék kezeléséből és befektetéséből eredő összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele céljából.

25.

A kibocsátó megsérti a 32. cikk (3) és (4) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé honlapján jól látható helyen a jelentős eszközalapú_token birtokosai számára az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében tett lépéseket, vagy azáltal, hogy a közzététel nem elég pontos annak lehetővé tételéhez, hogy a jelentős eszközalapú_token leendő birtokosai megalapozott döntést hozzanak e token megvásárlásáról.

26.

A kibocsátó megsérti a 33. cikket azáltal, hogy nem értesíti azonnal az EBH-t a vezető_testületében bekövetkezett változásokról, vagy nem bocsátja az EBH rendelkezésére a 34. cikk (2) bekezdésének való megfelelés értékeléséhez szükséges összes információt.

27.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (1) bekezdését, azáltal, hogy nem rendelkezik olyan megbízható irányítási rendszerrel, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek ki van vagy ki lehet téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belsőkontroll-mechanizmusok.

28.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy vezető_testületének olyan tagjai vannak, akik nem rendelkeznek kellően jó hírnévvel, vagy nem rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal, sem egyénileg, sem együttesen, vagy nem bizonyítják, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

29.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy vezető_testületével nem értékelteti vagy vizsgáltatja felül rendszeresen a III. cím 2., 3., 5. és 6. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szakpolitikai intézkedések és eljárások hatékonyságát, vagy nem hoz megfelelő intézkedéseket az e tekintetben fennálló hiányosságok kezelésére.

30.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy olyan közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosa vagy tagja van, aki, illetve amely nem rendelkezik kellően jó hírnévvel.

31.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el olyan politikákat és eljárásokat, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához, többek között azáltal, hogy nem alakítja ki, nem tartja fenn és nem hajtja végre az említett bekezdés első albekezdésének a)–k) pontjában említett politikákat és eljárásokat.

32.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem köt az említett bekezdés első albekezdésének h) pontjában említetteknek megfelelően harmadik személy jogalanyokkal olyan szerződéses megállapodásokat, amelyek meghatározzák mind a kibocsátó, mind az érintett harmadik fél jogalany szerepét, felelősségét, jogait és kötelezettségeit, vagy azáltal, hogy nem rendelkezik az alkalmazandó jog tekintetében egyértelmű jogválasztásról.

33.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem alkalmaz megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat vagy eljárásokat szolgáltatásai és tevékenységei folyamatos és rendszeres végzésének biztosítására, továbbá azáltal, hogy rendszereit és biztonsági hozzáférési protokolljait nem a megfelelő uniós szabványok szerint tartja fenn, kivéve, ha kezdeményezte a 47. cikkben említett tervet.

34.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem nyújtja be az EBH-nak jóváhagyásra a szolgáltatásnyújtás és a tevékenységek megszüntetésére vonatkozó tervet.

35.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem tárja fel a működési kockázat forrásait, valamint azáltal, hogy az említett kockázatokat nem minimalizálja a megfelelő rendszerek, kontrollok és eljárások kidolgozása révén.

36.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki olyan üzletmenet-folytonossági politikát és terveket, amelyek IKT-rendszerei és eljárásai működésének zavara esetén biztosítják az alapvető adatok és funkciók megőrzését és tevékenységei fenntartását, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását és tevékenységei gyors újraindítását.

37.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (10) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a kockázatkezelésre vonatkozó belsőkontroll-mechanizmusokkal és hatékony eljárásokkal, ideértve az (EU) 2022/2554 rendeletben előírt, az IKT-rendszerek irányítására vonatkozó hatékony ellenőrzési és biztonsági eljárásokat is.

38.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (11) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmére alkalmas, az (EU) 2022/2554 rendelet által előírt és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban álló rendszerekkel és eljárásokkal.

39.

A kibocsátó megsérti a 34. cikk (12) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a kibocsátót rendszeresen ellenőrizzék független ellenőrök.

40.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik mindenkor legalább az említett bekezdés a) vagy c) pontjában vagy a 45. cikk (5) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegű szavatolótőkével.

41.

A kibocsátó megsérti e rendelet 35. cikkének (2) bekezdését, ha szavatolótőkéje nem az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és -instrumentumokból áll, az említett rendelet 36. cikke szerinti teljes levonások után, az említett rendelet 46. cikkének (4) bekezdésében és 48. cikkében említett küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül.

42.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy az említett bekezdés a)–g) pontjával összhangban elvégzett értékelést követően nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

43.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen stressztesztelést, amelynek során figyelembe veszik az olyan súlyos, de valószerű pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a kamatlábsokkok, valamint a nem pénzügyi, például a működési kockázatokra vonatkozó stresszforgatókönyveket.

44.

A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy a stresszteszt eredménye alapján magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

45.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem képez és nem tart fenn folyamatosan eszköztartalékot.

46.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy állítsák össze és kezeljék, hogy fedezzék a jelentős eszközalapú_token referencia-eszközeihez kapcsolódó kockázatokat.

47.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék összetétele és kezelése oly módon történjen, hogy kezeljék a birtokosok állandó visszaváltási jogaival kapcsolatos likviditási kockázatokat.

48.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék működési szempontból elkülönüljön a kibocsátó vagyonától és az egyéb eszközalapú_tokenek eszköztartalékától.

49.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését, ha vezető_testülete nem biztosítja az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését.

50.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátása és visszaváltása mindig az eszköztartalék megfelelő növekedésével vagy csökkenésével járjon együtt.

51.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg az eszköztartalék összesített értékét piaci árak alkalmazásával, valamint azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék összesített értéke mindig legalább egyenlő legyen a forgalomban lévő jelentős eszközalapú_token birtokosainak a kibocsátóval szemben fennálló követelései összesített értékével.

52.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a jelentős eszközalapú_token stabilizációs mechanizmusára vonatkozó olyan egyértelmű és részletes politikákkal, amelyek megfelelnének az említett bekezdés a)–g) pontjában meghatározott feltételeknek.

53.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy az engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától kezdődően nem ad hathavonta megbízást az eszköztartalék független ellenőrzésére.

54.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (10) bekezdését azáltal, hogy nem értesíti az EBH-t az ellenőrzés eredményéről az említett bekezdéssel összhangban, vagy nem teszi közzé az ellenőrzés eredményét az EBH értesítésétől számított két héten belül.

55.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem alkalmaz olyan letétkezelési szabályzatokat, eljárásokat és szerződéses megállapodásokat, amelyek mindenkor biztosítják az említett bekezdés első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételek teljesülését.

56.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a két vagy több jelentős eszközalapú_token kibocsátásakor nem rendelkezik letétkezelési szabályzattal az egyes eszköztartalék-halmazokra vonatkozóan.

57.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy legkésőbb a jelentős eszközalapú_token kibocsátásának időpontját követő öt munkanapon belül nem gondoskodik a tartalékeszközök kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatónál, hitelintézetnél vagy befektetési_vállalkozásnál való letétkezeléséről.

58.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem jár el kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások kiválasztása, kijelölése és felülvizsgálata során, vagy azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a letétkezelő a kibocsátótól eltérő jogi személy legyen.

59.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások rendelkezzenek az ahhoz szükséges szakértelemmel és piaci hírnévvel, hogy az ilyen tartalékeszközök letétkezelőjeként járjanak el.

60.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja a letétkezelőkkel kötött szerződéses megállapodásban, hogy a letétkezelésben tartott tartalékeszközök védettek legyenek a letétkezelők hitelezőinek követeléseivel szemben.

61.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg a letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat, vagy azáltal, hogy nem határoz meg az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

62.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölését, és azáltal, hogy nem értékeli az ilyen letétkezelőkkel szembeni kitettségeit vagy nem követi nyomon folyamatosan az ilyen letétkezelők pénzügyi helyzetét.

63.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelést az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjával összhangban végezzék.

64.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem jelöl ki kriptoeszköz-szolgáltatót, hitelintézetet vagy befektetési_vállalkozást a szerződéses megállapodás által igazolt tartalékeszközök letétkezelőjeként, vagy ilyen szerződéses megállapodás révén nem szabályozza az ahhoz szükséges információáramlást, hogy a jelentős kriptoeszköz kibocsátója, a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézet és a befektetési_vállalkozás letétkezelőként elláthassa feladatait.

65.

A kibocsátó megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az eszköztartalékot olyan termékekbe fekteti, amelyek nem magas likviditású, minimális piaci, hitel- és koncentrációs kockázatú pénzügyi eszközök, vagy ha az említett befektetések nem tehetők gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé.

66.

A kibocsátó megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem gondoskodik azon pénzügyi eszközök 37. cikkel összhangban történő letétkezelésben tartásáról, amelyekbe az eszköztartalékot fektetik.

67.

A kibocsátó megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem viseli az eszköztartalék befektetéséből származó összes nyereséget és veszteséget, valamint partner- vagy működési kockázatot.

68.

A kibocsátó megsérti a 39. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn és nem hajt végre egyértelmű és részletes politikákat és eljárásokat a jelentős eszközalapú_token birtokosainak biztosított állandó visszaváltási jogok tekintetében.

69.

A kibocsátó megsérti a 39. cikk (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosai az említett bekezdéseknek megfelelően állandó visszaváltási jogokkal rendelkezzenek, és azáltal, hogy nem alakít ki olyan politikát az állandó visszaváltási jogokra vonatkozóan, amely megfelel a 39. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételeknek.

70.

A kibocsátó megsérti a 39. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy díjakat alkalmaz jelentős eszközalapú_token visszaváltása esetén.

71.

A kibocsátó megsérti a 40. cikket azáltal, hogy jelentős eszközalapú_tokennel kapcsolatban kamatot biztosít.

72.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

73.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon, hogy jelentős eszközalapú_tokenjének letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék.

74.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem értékeli vagy nem követi nyomon a jelentős eszközalapú_token birtokosai által benyújtott visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket.

75.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem hajt végre likviditáskezelési politikát és eljárásokat, vagy azáltal, hogy az említett politika és eljárások révén nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

76.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen likviditási stressztesztet, vagy azáltal, hogy nem erősíti meg a likviditási követelményeket, ha az EBH az ilyen tesztek eredménye alapján azt kéri.

77.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn helyreállítási tervet, amelyben meghatározza a jelentős eszközalapú_token kibocsátója által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket, beleértve a kibocsátott jelentős eszközalapú_tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kibocsátó kötelezettségei olyan esetekben történő teljesítését, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

78.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és tart fenn olyan helyreállítási tervet, amely tartalmazza a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét az említett bekezdés harmadik albekezdésében felsoroltak szerint.

79.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásától számított hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t és adott esetben a szanálási és prudenciális felügyeleti hatóságait a helyreállítási tervről.

80.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a helyreállítási tervet.

81.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és nem tart fenn az egyes jelentős eszközalapú_tokenjei rendezett visszaváltását támogató operatív tervet.

82.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely bizonyítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kintlevő kibocsátott jelentős eszközalapú_token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna azok birtokosainak vagy a tartalékeszközök piacának stabilitására nézve.

83.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely szerződéses megállapodásokat, eljárásokat vagy rendszereket tartalmaz – beleértve egy ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jelentős eszközalapú tokek valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

84.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely biztosítja a kibocsátó vagy bármely harmadik fél jogalany által végzett bármely kritikus fontosságú, a rendezett visszaváltáshoz szükséges tevékenység folytonosságát.

85.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásától számított hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t a visszaváltási tervről.

86.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a visszaváltási tervet.

87.

A kibocsátó megsérti a 88. cikk (1) bekezdését, kivéve, ha a 88. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, azáltal, hogy nem tájékoztatja haladéktalanul a nyilvánosságot a 87. cikkben említett, a kibocsátót közvetlenül érintő bennfentes információról oly módon, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság gyorsan hozzáférhessen az információhoz, és teljeskörűen, helyesen és időben értékelhesse azt.

VI. MELLÉKLET

A IV. CÍMBEN EMLÍTETT RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSÉNEK JEGYZÉKE A III. CÍMMEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A JELENTŐS ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEK KIBOCSÁTÓI ESETÉBEN

A kibocsátó megsérti a 22. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy minden egyes, 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékű, nem valamely tagállam hivatalos_ pénznemében denominált jelentős elektronikus pénz-token esetében nem jelenti negyedévente az EBH-nak az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem szünteti meg a nem valamely tagállam hivatalos_ pénznemében denominált jelentős elektronikus pénz-token kibocsátását az említett bekezdésben meghatározott küszöbértékek elérésekor, vagy nem nyújt be tervet az EBH-nak az említett küszöbértékek elérését követő 40 munkanapon belül annak biztosítására, hogy az ügyletek becsült negyedéves napi átlagos száma és átlagos összesített értéke az említett küszöbértékek alatt maradjon.

A kibocsátó megsérti a 23. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az említett cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett terv EBH által előírt módosításainak.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem képez és nem tart fenn folyamatosan eszköztartalékot.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy állítsák össze és kezeljék, hogy fedezzék a jelentős elektronikus pénz-tokennél referenciaként használt hivatalos_ pénznemhez kapcsolódó kockázatokat.

10.

11.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék működési szempontból elkülönüljön a kibocsátó vagyonától és az egyéb elektronikus pénz-tokenek eszköztartalékától.

12.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését, ha vezető_testülete nem biztosítja az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését.

13.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátása és visszaváltása mindig maga után vonja az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését.

14.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg az eszköztartalék összesített értékét piaci árak alkalmazásával, és azáltal, hogy ez az összesített érték nem mindig egyenlő legalább a forgalomban lévő eszközalapú_token birtokosai által a kibocsátóval szemben fennálló követelések összesített értékével.

15.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a jelentős elektronikus pénz-token stabilizációs mechanizmusára vonatkozó olyan egyértelmű és részletes politikákkal, amelyek megfelelnének az említett bekezdés a)–g) pontjában meghatározott feltételeknek.

16.

A kibocsátó megsérti a 36. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés időpontját követően nem ad hathavonta megbízást az eszköztartalék független ellenőrzésére.

17.

18.

19.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy két vagy több jelentős elektronikus pénz-token kibocsátásakor nem rendelkezik letétkezelési szabályzattal az egyes eszköztartalék-halmazokra vonatkozóan.

20.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy legkésőbb a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátását követő öt munkanapon belül nem gondoskodik a tartalékeszközök kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatónál, hitelintézetnél vagy befektetési_vállalkozásnál való letétkezeléséről.

21.

22.

23.

24.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg a letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat, vagy azáltal, hogy nem határozta meg az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

25.

26.

27.

A kibocsátó megsérti a 37. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem jelöl ki kriptoeszköz-szolgáltatót, hitelintézetet vagy befektetési_vállalkozást a szerződéses megállapodás által igazolt tartalékeszközök letétkezelőjeként, vagy ilyen szerződéses megállapodás révén nem szabályozza az ahhoz szükséges információáramlást, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója, a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézetek és a befektetési_vállalkozások elláthassák letétkezelői feladataikat.

28.

29.

30.

31.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

32.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon, hogy jelentős elektronikus pénz-tokenjének letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék.

33.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem értékeli vagy nem követi nyomon a jelentős elektronikus pénz-token birtokosai által benyújtott visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket.

34.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem hajt végre likviditáskezelési politikát és eljárásokat, vagy azáltal, hogy az említett politika és eljárások révén nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős elektronikus pénz-tokene kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

35.

36.

A kibocsátó megsérti a 45. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tesz mindenkor eleget a szavatolótőke-követelménynek.

37.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn helyreállítási tervet, amelyben meghatározza a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátója által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket, beleértve a jelentős elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kibocsátó kötelezettségei olyan esetekben történő teljesítését, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

38.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és tart fenn olyan helyreállítási tervet, amely tartalmazza a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét az említett bekezdés harmadik albekezdésének a), b) és c) pontjában felsoroltak szerint.

39.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattételt vagy a kereskedésbe történő bevezetést követő hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t és adott esetben szanálási és prudenciális felügyeleti hatóságait a helyreállítási tervről.

40.

A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a helyreállítási tervet.

41.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és nem tart fenn az egyes jelentős elektronikus pénz-tokenjei rendezett visszaváltását támogató operatív tervet.

42.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely bizonyítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kintlevő kibocsátott jelentős elektronikus pénz-token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna annak birtokosainak vagy a tartalékeszközök piacának stabilitására nézve.

43.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely szerződéses megállapodásokat, eljárásokat vagy rendszereket tartalmaz – beleértve egy ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jelentős elektronikus pénz-token valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy a jelentős elektronikus pénz-token birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

44.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely biztosítja a kibocsátó vagy harmadik személy jogalanyok által végzett bármely kritikus fontosságú, a rendezett visszaváltáshoz szükséges tevékenység folytonosságát.

45.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattételt vagy a kereskedésbe történő bevezetést követő hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t a visszaváltási tervről.

46.

A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a visszaváltási tervet.

whereas

Seguiamo le blockchain dal 2017. Disponibili per formazione e affiancamento agli avvocati. Sul podcast QUI disponibili le novità in materia